Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
*9S9. íptffl* fl« fnaSrnv§ #« e1dl*í Az új cukrászda mellett Kecskeméten, a Rákóczi úton épül az új, 20 lakásos, 3 emeletes bér- ház., amelyre államunk 2 300 000 forintot költ. Az új bérház előreláthatólag november 1-én fogadja új lakóit. Az épület tervét a Szegedi Tervező Vállalat készítette. Az építést Dékány Pál építésvezető irányítja. CSÖPIÉK MEGÉRIK A PÉNZÜKET. Újabb mélyfúrású kút építését kezdték meg; fóiskimmajsán A kiskunmajsai tanácsháza udvarán hétfőn a Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei egy mélyfúrású kút építésébe kezdtek. A tervek szerint 220 méter mélyre túrnak, azonban ha itt nem találnak megfelelő bő vízréteget, akkor a 280 méter mélyen levő vízrétegig fúrnak tovább. Ügy számítják, hogy a kút percenként 350 liter vizet ad majd, amely ugyancsak a törpevízmű- vet fogja táplálni. Kiszámították, hogy a meglevő kutakkal együtt az új kút hosszú időre biztosítja Kiskunmajsa jó vízellátottságát. Ugyanis 14 000 lakost alapulvéve, egy főre nap? 75 liter víz fog jutni, ami országos viszonylatban is bőséges ÜJ PASZTÖRIZÁLÖ ELJÁRÁS A TEJ TARTÓSÍTÁSÁRA Egy kanadai tej- és tejtermék-szakértő új eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével a tejet hűtés nélkül hosszú Ideig frissen lehet tartani. Az új pasztőrizálási eljárás egy berendezés segítségével sterilizálja azt a levegőréteget, amely a tejet körülveszi és ezáltal lehetetlenné váilik, hogy baktériumok kerüljenek a tejbe a normális pasztörizálás után. A feltaláló állítása szerint m így kezelt tejet lepecsételt tartályokban egy hónapnál tovább frissen lehet tartant vízellátottságnak számít A kút fúrására a községi tanács a fejlesztési alapból 200 000 forintot irányzott elő. A bajai Állami TBrzsáHatteny észtó Állomás beszámolója a tavalyi sertés-törzstenyésztőa .munkáról még annak is érdekes olvasmány, aki irtózik a statisztika számtengerétób Mert ezek a számok ugyan szürke, de hűséges és beszédes tükrei egy esztendő eredményekben gazdag tevékenységének! Az állomás irányítása alatt tavaly 21 tenyészet dolgozott 428 kocával, berksir, koraval és fehérhús faj tából, A törzstenyészetek fő feladata a minőségi tenyésztés volt, illetve olyan egyedek kiválasztása, amelyek utódai túlnyomórészt alkalmasak továbbtenyésztésre, A jó teljesítményű kocákat például koruktól függetlenül tenyésztésben hagyták, Példa erre a bajai Vörös Fény Tsz, ahol a kocák már 11-szer malacoztak. Tavaly 38 kocánál a felnevelt malaclétszám 12,24 darab volt, a tervben előírt 10 darabbal szemben, Falkás hízékonysági vizsgálatot az állomás két törzs-- tenyésztő tsz-ben: a vaskúti Kossuthban és a solti Szikrában állított bei Orvmdetea jelenség a *zövetkeoetí törzstenyészetek szaporodása. Amíg 1957-ben a tsz-ek csak 78, az egyéniek pedig 22 százalékot képviseltek, tavaly már 352 darab törzskoca volt a közös gazdaságokban —- 82,* százalék — és csak 78 darab — azaz 17,8 százalék az egyénieknél. De a fajtánál is van változás a kornval előnyére, a kétéwel korábbi állapothoz képest 7 százalékos emelkedéssel, a mangalicát mellőzik, — A sükösdi Vörös Zászló Tsz például a felszámolt mangalica-állomány helyébe 15 kornval kocát állított be tenyésztésre, ugyanez történt a vaskúti Kossuth Tsz-ben. A tataház! Petőfi Tsz ebben az évben 20 darabbal csökkentette a berksir állományt, s helyettük kornvalt állít bej 1958-ban a törzstenyésztő tsz-ek 298 darab tenyészkocát és kant értékesítettek a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda útján, s számos tenyész- süldőt adtak el más tsz-eknek, ami viszont a fenti számokban Körmendi Igen megbecsült ember, A fizetésnél jól sorolták be, mindig az elnökségbe ültetik, ha felszólal megtapsolják, kapott már igen sok emléklapot és oklevelet, van két általános iskolás, illedelmes fia, és hogy megelégedettsége teljes legyen, írd és mond: tizenöt funkciója, A legutóbbi kérdőív kitöltésekor egy külön gépelt mellékletet kényszerült készíteni, mert a rendelkezésre álló négy sor nem volt elegendő társadalmi megbízatásainak felsorolásához, Mondogatják is az emberek, hogy olyan társadalmi munkás mint Körmendi, nincs másik. A Vörös- kereszt, amikor elnökségi tagjává választotta, éppen úgy belé helyezte a bizalmát, mint *x a kétemeletes bérház, amelynek neczvS&lCMnóHÍ dö’hiés csak lakója, hanem bizalmija is, Sok minden előfordult már vele, de a mostanihoz hasonló még soha. Szombat estére halaszthatatlan ügyben hívták meg, de nem egy, hanem kilenc helyre, A kilenc értekezletnek Körmendi szakmai és politikai hozzáértésére volt szüksége, hogy döntsenek, határozzanak, értékeljenek vagy éppen bíráljanak, Kilenc üres szék vár egyszerre foglalójára, Kilenc gyorsíró hegyezi a ceruzáját, hogy jegyzőkönyvekben örökítse meg a Körmendi nevet és majdan a levéltárban bogarászok az utókor számára mint érdekességet tegyék közé, Kilenc meghívó, kilenc diktáló és kilenc írógép kopogta ugyanazt a nevet, kilenc borítékra, amelyeket azután kilenc bélyeggel feldíszítve, egyetlen postás vitt egyetlen embernek: Körmendinek, Más szombaton este moziba járhat, sétálhat, újságot olvashat, fagylaltoahat, de Körmendi, az elfoglalt ember, a tisztségekkel, funkciókkal agyonterhelt társadalmi munkás azon kell töprengjék íróasztalára könyökölve, vajon most mit tegyen? De Körmendi egyben arról is neves volt, hogy a nehéz helyzetekben jól feltalálta magát, Találékonysága most sem hagyta cserben, A kilenc meghívó szerv nevét felírta egy-egy szabályosan egyforma nagyságúra vágott pa- pírszeletkére, majd összehajtogatta és beleszórta a tavaly vásárolt velúr kalapjába. Gondosan összekeverte és a jó sorsra bízva, hogy melyik értekezletre menjen, az egyiket megragadva kihúzta. Szétnyitva a következőt olvasta: a bélyeggyújtók egyesülete elnökségének ülése a testületen belül a legújabb bélyegsorozatot kívánja azétopatirii Körmendi tiszteletben tartva a son kifürkészhetetlen és igazságot osztó kegyét, magában a következőt mondogatta: Mily különös szerencse. Ez egyszer a megjelenésért és nem a távollétért fogok bélyeget kapni, — erei — nem szerepel, A tenyészállatnevelés jövedelmezőségét jól bizonyítják az alábbiak: A vaskúti Kossuth Tsz állattenyésztésbő] eredő ösz- szes jövedelme 194 479 forint volt, — ebből a sertésekért 139 783 forintot kapott —, vagyis az összes jövedelemnek 71,9 százalékát a derék röfögök adták. A bajai Vörös Fényben Z63 376 forintot hoztak a sertések, aa. állattenyésztés összes bevételének 58,4 százalékát, A törzstenyészetekben hí utánpótlást saját nevelésből és minden esetben kiváló termelésű, jó küllemű kocák utódaival biztosítják, Apai vonalon mind a berksimél, mind a kornval- nál az import származású utódokat állítják be saját tenyésztésre, a rokontenyésztés elkerülése végett, Vannak tenyészetek, ahol a beállított sertésállomány 1—3 koca utódaiból áll. Az új tenyészetek beállításánál is minden esetben ezt a szempontot akarja az állomás érvényesíteni, A beszámoló felsorolja a három legjobb malacozás alapján a törzstenyészeteik legjobb kocáit Is, Egész »névsor- telik ki belőlük, ; A solti Szikra Tas Caöpi névé kocája például háromszori fialássa} 39 malacot ellett, p a 30 napos alomsúly 203 kilogramm volt. Ugyanit* a Baba nevű, grintón kornval koca 38 malacot hozott a világra, az alomsúly 2X9 ka A tataház! Petőfi Tsz Turku nevű anyadisznaja 35 utóddal örvendeztette meg a világot, Szlanyinka István egyéni tenyésztő Kurta nevű jószága 33-at ellett, a 90 napos alomsúly 215.4 kilogramm« Az éiijTfnó» további tegücmto- sabb feladatának tekinti, hogy az újonnan alakult tsz-ek faj. tiszta sertésállományának kialakításában közreműködjék, a tenyésztési vonalat Irányítsa) A sertéstenyésztés minőségi javítása éa a jövedelmezőség emelése érdekében a falkás hízékonysági vizsgálatot azokban a tsz-ekben, ahol erre lehetőség van, minél több helyen megvalósítja, Először m tűnt fei, hogy tüzetesen ismeri a szövetkenet problémáit, a tagság életét Aztán meg az, hogy a helyiségbe ügyes-bajos dolgukat intézni belépők nyájas közvetlenséggel csaknem valamennyien így szólították: »Ilonka«, vagy »Ilonkám«. Különben nem vele beszélgettem a borbási Vörös Csillag Tsz irodáján, hanem a könyvelővel; ő hátrább ülve, a tájékozottságra valló alapossággal csak bele-beleszólt diskurzusunkba. Széles kunarca, csillogó szemei élénk értelmet árultak el; telifog szája ahogy mosolyra szélesült még nehezebb feladatok említése közben is, éreztem, ezt a mezei munkából nem sokkal előbb érkezett asszonyt a törhetetlen optimizmus hatja át. S így van ez jól, csakis így, mert ő, Horváth József né a termelőszövetkezet párttitkára. Filmre, regénybe illő téma hát, hogy Kecskemét tanyavilá- gának kellős közepén egy fiatalasszony irányítja a folytonos előrelépés harcát, azoknak a munkáját, akik a jövő építésének eszméjét hordozzák magukban, miközben tettel is példát mutatnak ahhoz. Egyszóval ő a párt itteni szervezetének az első embere. Rajta kívül még egy asszony, Harkai Péterné, mint tagjelölt és 12 férfi, mint tag tartozik a munkásosztály élcsapatába. Ilonka elvtársnő Az egykori földnélküli cseléd hatodik és legfiatalabb gyermeke az 1950. augusztus 20-án megalakult szövetkezetben kezdettől fogva dolgozik, azóta tagja a pártnak is, nyolc esztendeje pedig a titkára. Nem, tévedés ne essék, nem függetlenített. Ugyanúgy kezeli a kapát, akár mások, hiszen a termelő munkájából él ő is. Nem volt, s ma sem könnyű a dolga. — Tapasztalat, a pártélet ismerete nélkül menni annak idején azok elolt, akik a legegyenesebb, de a legnehezebb úton haladnak. Szív keli ahhoz, határtalan lelkesedés és akarás. És nála nem volt, nincs hiány egyikben sem. No meg, az idősebb kommunisták úgy álltak mellette, mögötte, féltőn és bátorítom ahogy madár a magasba ívelést próbálgató fiókáját óvja szárnyával. Voltaképpen nem előzőén lett, hanem fontos posztján, bokros teendői közepette vált öntudatossá, megingathatatlanná. Hitét az eszmében akkor sem veszhette el, amikor a felső vezetés hibái mindinkább kiütköztek, amikor az aszályos évek nehézségeit tetézte az egymásnak ellentmondó rendeletek tömege, amikor kiseperték a tsz raktárát is. Állta a harcot azokkal izemben, akik kajánul odadörgölték neki: »Ezért léptünk a tsz-be?« Tudta, hogy a hibák nem tartanak örökké. Pedig eleinte jóformán az ösztönére hallgatott, csak később végzett párt- és kertészeti szakiskolát, hogy most már tudással felvértezve küzdhessen a közösség jobb jövőjéért. Egyszer sírta el magát. Amikor az ellenforradalom fegyveres leverése után, még 1956. november elején felkeresték a városi pártbizottságtól. Hát nem feledkeztek meg róla, aki bizony a zűrzavarban egyedül maradt? Mert mit szépítsük a dolgot, a régi párttagok elvesztették hitüket, bizalmukat, s rajta kívül az MSZMP-be nem lépett egy sem. De ő már nem tud más lenni, csak pártunk hű katonája. S azóta — mint már említettük — még tizenhármán léptek a pártba, új, friss erő, s ugyanannyi tagja van az aranytartaléknak, a KISZ-nek is. Április 10-ig Horváth Józsefné volt a tsz ifjúkfemmunistáinak is a titkára, ekkor azonban — hogy tehermentesítsék — a szintén párttag fiatal Petrován Gyulát választották meg a KISZ vezetőjének. Aid perui ízt hiszi, hogy csak a szorosan vett politikai munka irányítását végzi a párt- titlcárasszony, az téved. Hét férfi tsz-tagtársával együtt ő is elment 1957 őszén Tótkomlósra, az egyik ottani szövetkezetben tanulmányozni az eredményességi munkaegység alkalmazásának a módját, amit aztán előbb pórttaggyűlésen, majd a tsz közgyűlésén vitattak meg nem minden ellenvetés nélkül. Most, másfél év múltán azonban a tagság hallani sem akar róla, hogy másképp határozzák meg munkája értékét. A felvilágosító szót természetesen ő vitte, mint ahogy nagyrészt neki köszönhető az is, hogy a Tóth András agronómus által vezetett ezüstkalászos tanfolyamon a télen 14 tsz-tag vett részt. Most asért küzd, agitál, hogy a kiszisták megalakítsák a sportkört, s hogy a központban levő' kultúrteremben, ne pedig a távolabbi iskolában tartsák meg a szokásos kéthetenként helyett hetenként a mozielőadásokat. Amikor kikísér az irodából, jóformán el sem búcsúzunk, valahonnan kiáltanak neki: »Ilonka!« Bizonyára valakinek szüksége van a segítségére. A hang felé kapja fejét, s megy, kendője mint zászló libben meg a fején. Tarján István 950 helyett 1200 mázsa A bajai Járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai igen érdeklődnek a hibrid kukorica iránt. Ezt bizonyítja, hogy jóvaU nagyobb volt az igény a vetőmag iránt mint a rendelkezésre álló keret. A járás 950 mázsa vetőmagot kapott eredetileg, de tekintettel a nagy érdeklődésre, később 1200 mázsát bocsátott a járás termelőszövetkezeteinek, egyéni parasztjainak rendelkezésére a megyei tanács. Ebből 970 mázsát vetnek el a termelőszövetkezetek. Egyébként a kukoricavetést mindenütt megkezdték a járásban. A bácsbokodi Szalvai, az érsekcsanádi Búzakalász, a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben négyzetesen vetnek a gépek. Silókukoricából tavaly 243 katasztrális holdat ültettek, az idén . 1200-at fognak vetni. Fejlődik Báeahoraód A bácsborsódi Újtelepen 800 méter villanyhálózat-bővítést valósítanak meg rövidesen. Május végéig sor kerül a fürdő befejezésére. A kövesút építését is megkezdik. A szükséges útburkoló kövek jó része már a helyszínen van.
