Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
1959. április 4, szombat S. Oldal CC4l'Clt4&C&/ C&’té'fI’d* &ft 'Tjclixcu.zL ncufLfínyh-LH Itt ül velem szemben az immár világhírűvé vált csemege- szőlők nemesítője, Kocsis Pál, az örökké jókedvű Pali bácsi, akiről senki sem hinné, hogy a hetvenötödik évét tapossa. Csak éppen hogy szürkül a halta. csupán bajuszát fehérítette meg az idő. A szeme, az arca, az egész ember csupa vidámság, azellemesség. Legalább harminc évvel fiatalabbnak hittem, amikor először láttam. Nemrég kapta meg a Kossuth- iflíjat eddigi munkásságáért és a -három Glóriáért«. Ez a hájrom szőlőfajta a Gloria I., IL és áll. aranysárga színű, küllemre jegy forrna gyümölcs. Érési idegük augusztus közepe, vége és Szeptember vége. gáti piacokon, megelőzve valamennyi európai országot. Érthetetlen és szinte valószí- nűtlenül hangzik, hogy ezt a Kocsis Pál jelentősen hozzájárult a Mathiász János által nemesített szőlőfajták tovább- ■zaporításához és nemesítéséhez. Tanítómesterének nyomdokában 110 szőlőfajtát állított elő keresztezéssel. A képen a rügy- dugványokat tanulmányozza. Kocsis Pálnak mintegy hatvan szőlőfajtáját termelik az egész világon. Az Irsai Olivért Aranyló korai néven majdnem százezer hektárnyi területen megtalálhatjuk a Szovjetunióban. Egyébként a szovjet kutatókkal van neki és az Intézetnek legjobb kapcsolata. 1945- ben, közvetlen a felszabadulás után szovjet szőlésszel cserélA MaÜii ász-telep üveg házaiban rügydugványozással szaporítják a szőlőfajtákat. Kocsis Pál az egyik dugvány gyökerének feji őrlését ellenőrzi. fajtát nálunk még nem Ismerték el, vigasztaló, hogy a Ti- szakécskei Állami Gazdaság 160 ezer darab vesszőt vett át továbbszaporításra. A Kocsis-féle szőlőfajták iránt világszerte nagy az érdeklődés. Keletről és Nyugatról gyakran keresik fel a kutatók a kecskeméti Mathiász-te- lepet, szőlővesszőt kémek és kicserélik a helybeliekkel tudományos tapasztalataikat. Nemrégen Szankov bolgár szo- lőnemesítő járt itt, aki Szófiában a neves Nedelcsev profesz- saor mellett dolgozik. — Milyen tervei vannak, Pali bátyám? — adom fel az ilyenkor szokványos kérdést, — Még fiatalnak érzem magam, és úgy vagyok, mint a jó kártyás aki a végén játssza csak ki az adút Űj csemege- szőlők előállításával kísérletezem, szerintem ebben van legtöbb hiány a világpiacon, hazánkban is. A legkorábbitól a legkésőbb érő fajtákig igyekszem olyanokat létrehozni, amelyek ízben, zamatban és minőségben is kiválóak. Eredményesen kísérletezem a peronoszpórónak ellenálló borszőlőfajta előállításával. Még az idén megszerkesztek egy szerkezetet a szőlő kapálásának meggyorsítására és olcsóbbá tételére. Soha nem volt ilyen lehetőség az alkotásra, soha nem kaptunk ennyi támogatást az államitól, mint most. Csupa energia és lendület. Akkor sértődik meg legjobban, ha valaki öregnek mondja. K. S. — Jó ez a bor! — Kocsis Pál a leányáról elnevezett Kocsis Irma borszőlőfajtának levét, annak izét, kamatát, minőségét vizsgálja. Jelenleg is 50 szőlőhibrid fejlődését kíséri figyelemmel. Képünkön Bányai Antal kutatóval megbeszéli a tapasztaltakat. te M elsőnek tapasztalatait. Procsenfco szőlőkutatót különösen az Irsai Olivér, a Csaba Gyöngye, a Mathiász Jánosáé érdekelte, — Az Irsai Olivér rövid tenyészidejű fajta —- mondja a neves kutató. — Nálunk augusztus 20-ra 19 cukorfokot is elér, később is jől bírja a tőkén, nem rothad, a cukorfoka állandóan nő. A Szovjetunióban 720 kilométerrel északabbra termesztik mint nálunk, amit a rövid tenyészidő tett lehetővé. Szerintem ezt a fajtát hazánkban is el kellene szaporítani, mert mustjával már szeptember elején megjelenhetnénk a nyuFejlődő megyénk édes gyermeke Nyolcéves a Bányászati Berendezések Gyára Tíz éve, 1949-ben született a kormányhatározat, hogy államunk egy vasszerkezeti gyárat létesít a Nagyalföld közepén — Kiskunfélegyházán. A határozatot tett követte, 1951-ben már kalapácsütések a gépek zakatolása jelezte, bogy az ütvén millió forintos költséggel épült középnehéz vasszerkezetek gyára, megyénk Iparának édes gyermeke, megszületett, él és dolgozik, Az üzem átadása után az első műszak 143 munkással kezdte meg a folyamatos termelő munkát 1952-ben, amikor a Csepelre küldött átképzősök mint fiatal szakmunkások visszatértek Félegyházára, a munkáslétszám 590 főre emelkedett. Ahogy nőtt a dolgozók begyakorlottsága, úgy értek el mind szebb és újabb eredményeket 1953. május elsején már elnyerte az élüzem kitüntetést az időközben Bányászati Berendezések Gyárára keresztelt vállalat Eredményeik elismeréseként mind több munkát, főleg távvezetékoszlopok, daruk és a bányászatban használatos berendezések készítését bízták a gyárra. A munka termelékenységével .arányosan növekedett a munkásak reálbére is. Négy év adatait összehasonlítva a következőképpen alakult az átlagos napi kereset: 1955-ben 43,20 Ft, 1956-ban 45,60 Ft, 1957-ben 52,80 Ft, 1958-ban 54,40 Ft A kereseteknek ez az alakulása egyre több dolgozót ösztönzött arra, hogy szakmai ismereteit tovább növelje. A tanításnak más előnye is volt A fejlődő -gyermek« egyre újabb termékeket adott a népgazdaságnak. Főbb gyártmányaikat felsorolni is elegendő, A távvezetékoszlopok mellett jelenleg 1« szállítószalagokat, kötélpálya vasszerkezeteket, aknatornyokat, bányászati szén- és ércosztály ozókat, vegyipari berendezéseket és egy sor különböző Ipari vasszerkezetet készítenek, Az évek folyamán a tflnagárdából sokan léptek előre, A műszaki irányítók nagy része a gyár dolgozóiból nevelődött kt Különböző fokon (általános iskola, gimnázium, technikum, szaktanfolyamok stb.) jelenleg is a gyár dolgozóinak mintegy 20 százaléka képezi magát szabadidejében. A szakmai továbbképzés és a jó munka eredményét a felsőbb szervek is elismerték. Az ellenforradalom leverése óta, több mint hatvan dolgozó kapott, illetve kap most április 4-én kitüntetést. A pártirodán örömmel közölték azt is, hogy a Bányászati Berendezések Gyára dolgozói 1958. második félévi szép eredményeik alapján elnyerték a kitüntető élüzem címet, Ne higyje azonban neki, hogy a vezetők és a dolgozók elégedettek lennének munka- sikereikkel, A -gyermek« felnőtt, s most mind újabb feladatokra, szebb eredmények elérésére vágyik, A múlt hónapban különösen nagy fába vágták a fejszét. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozatára válaszolva, merész vállalást tettek. A nagy kollektíva úgy döntött, hogy 1959 végéig 28,9 százalékkal túlteljesítik éves előirányzataikat. Emellett a felhasznált anyagok 2 százalékos csökkentésével, valamint az üzemi és vállalati rezsiköltségeit csökkentésével 1 670 000 forint megtakarítást érnek el. Sándor Géza Batodsztr ten élüzem a Bács-SüskDB megyei Nyomda Vállalat Készülnek az elektromos távvezeték tartó oszlopok • gyár szerelőcsarnokában. 1958 második félévében kimagasló termelési eredményeik alapján immár hatodszor nyerték el a büszke és kitüntető élüzem címet a Bács-Kis- kun megyei Nyomda Válla tat dolgozói. A vállalat «sebben már nem is ünnepelhette volna a nyomdák államosításának tizedik, hazánk felszabadulásár nak pedig tizennegyedik évfordulóját , Takarékos gazdálkodásukra jellemző, hogy az elmúlt évben 93 000 nyomdai ív, azaz több mint három torma papírmegtar karítást értek el. Szorgalmas munkájuk mellett eredményüknek nagyságát szemléltetően bizonyítják az alábbiak. Három tonna papír olyan mennyiség, amiből 18 000 példány 320 oldal terjedelmű regény készülhetne. Másként szólva, egész évi munkájukkal annyi anyagot takarítottak meg, hogy 1958 végén kilenc munkanapon csak megtakarított anyagból dolgozott az egész VállalatNyomdász dolgozóink Igyekezetének, a mindig több, jobb és olcsóbb termelésre való törekvésüknek nem marad el a külön jutalma sem. A Bács- Kiskun megyei Nyomda Vállalat dolgozói között 22 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedés kerül kiosztásra ma, az élüzemavató ünnepségen,SKKJWK JCitHntdéiek Az OKISZ elnöke a kisipar! szövetkezeti mozgalom erősítésében elért eredményes munkájukért a »-Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója« kitüntetést adományozta Báron László elvtársnak a Kecskeméti Asztalos Szövetkezet elnökének és Grósz József elvtársnak a KISZÖV főelőadójának. A íelsűszentivánl új nyolctantermes Mola a község együk legszebb, legkorszerűbb épülete, 1956-ban épült anarrMmfe támogatásával, A tavaszi napfény Id csalta ax Iskola elé a gyetek»* két, A délelőtti verőiény ben jólesik elmerülni a kedves meaéa könyvekben.
