Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

4. oldal 1959. április 17, péntek A KÖNYV m i n de n h i é ' A kiskőrösi járás községeiben ®z elmúlt év folyamán jelentő- 6en szélesedett a kölcsönkönyv- tári olvasó mozgalom. A köz­ségi könyvtárak járási összesí­tett eredménye szerint 1953-ban 64 332 könyvét kölcsönöztek a falusi olvasóknak. Több község könyvtárának szép kölcsönzési eredménye mellett különösen a keceli könyvtár érdemel dicsé­retet. Az olvasás szeretete az Idén sem lanyhult a községben, 6 ez mindenekelőtt Vető Györgyné könyvtáros érdeme. A könyvtár vezetője ugyanis az első negyedévben 200—250, január hónapban pedig volt úgy, hogy 300 könyvet is cse­rélt naponta, J}leq(úutálta n — élűvé ! Évek óta folyó céltudatos, tervszerű kulturális munka eredményeit aratják le a bajai járásban. Az ellenforradalom idején bi­zony sok kárt szenvedett ebben a járásban is a kulturális élet. Lényegében megszűnt a műve­lődési otthonok tevékenysége. Szétszéledtek a szakkörök, mű­vészeti csoportok tagjai, A kulturális élet vezetését is az ellenforradalmi erők igyekez­tek maguknak kaparintani. Pártunk és kormányunk erőfe­szítései itt is megindították azonban az új élet ébredését. Ma már nagyrészt rendezték többek között azokat a problé­ÜKSZÁUKASXÓLÓ iuj^iioduLO-1 tájicuiátík indul-Furfangosok Országos Baj­noksága« címrryel az általános műveltség fejlesztésére az Or­szágos Rendező Iroda vidám nuisorral egybekötve olyan, or­szágra szóló fejtörő versenyt rendez, amelyet az ország ti­zenhárom vidéki városában in­dítanak, köztük Kecskeméten és Baján is. A legkulturáltabb, legügyesebb, legfurfangosabb vidéki győztesek május 24-én, Budapesten nyilvános műsoros esten döntik el az országos baj­nokságot. A baráti és a nyugati orszá­gokban is évek óta rendeznek már rejtvény- és fej törő-verse­nyeket, vidám műsorok kereté­ben, amelyeken a versenyzők és a közönség egyaránt gazda­godik ismeretekben. Ezek be­bizonyították, hogy a nagy nyilvános társasjáték műsorai­nak a népszerűsége mellett ilyen játékos módon is lehet a tö­megek figyelmét kulturális, mű­vészeti, de politikai kérdések irányába is terelni. Kívánni va­ló lenne, hogy Kecskeméten, de Baján is a város legkulturáltabb közönsége töltené meg a néző­teret, akik az értékes dijak va­rázsán túl is szívesen vesznek részt a mozgalmas szellemi és ügyességi játékokban. A Fur­fangosok Országos Bajnoksága kecskeméti és bajai műsoraira még ebben a hónapban sor ke­rül. (felvidéki) TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS A Természetbarátok Egyesü­letének keretében a kiskőrösi járás pedagógusaiból alakult turista szakosztály tagjai a ta­vaszi szünet alatt ötnapos ta­nulmányi kirándulást szervez­tek Sopronba és környékére. Az élményekben gazdag kirán­dulásról jó kedvvel és sok szép emlékkel tértek haza a peda­gógusok. MADARASIAK NYERTEK EL A MEGYE LEGJOBB ÚTTÖRŐ CSAPATA CÍMET ÉS A VÁNDORZÁSZLŐT Nagy kitüntetés érte a Ma­daras-Újfalu Általános Iskola úttörőcsapatát. Az iskola úttö­rőcsapata hosszú időn keresztül tanúsított tartalmas és az út­törő-munka minden területét felölelő eredményes munkája elismeréseként a megyei úttörő elnökség javaslatára elnyerte a megye legjobb úttörőcsapata cí­met és az ezzel járó vörös se­Találós kérdés A Jánoshalmi Községi Tanács igen szép eredményeket ért cl a községfejlesztési munkában. Többek között felépítették a törpevízművet is, amely a köz­ség lakosai körében nagy meg­elégedést váltott ki. Már-már úgy is volt, hogy rövidesen ont­ja majd a friss, jó vizet, de jaj, megállapították, hogy egy új transzformátorra lenne szük­ség ahhoz, hogy a törpevízmű gépházát megfelelő villanyáram­mal tudják clllátni. A transzformátor megszerzé­se érdekében a községi tanács már több lépést tett, de hiába. Már a tanácselnök is “beleza­varodott« a sokféle válaszba. S most már senki sem tudja meg­mondani, mikor kerül sor a tör- pevízmü üzeinbehclyezésérc, a transzformátor hiánya miatt. Kérdezzük hát a vizet váró Jánoshalmiak nevében: mikor lesz áram, mikor indulhat meg * törpevízmű? Ha a választ va­laki tudja, úgy ne hagyja sokat töprengeni a jánoshalmi tanács­elnököt, aki ezt a töprengési időt nemesebb és hasznosabb télokra is fei tudná használni... Lusztig József községi tudósító : lyemzászlót. Nagy izgalom fű­tötte át a csapat tagjait, ami­kor tudomásul vitték a hírt. Szép külsőségek között búcsúz tatták el a II. úttörő találko­zóra induló csapatvezetőket és két pajtásukat, akik Budapes­ten a II. országos úttörő talál­kozó alkalmával rendezett ki­tüntetési ünnepségen vették át a gyönyörű vörös selyemzászlót. Büszkeséggel tölti el a csapat tagjait, hogy az ország 20 leg­jobb úttörőcsapata közé került a 2272-es számú madaras-újfalui Petőfi Sándor úttörőcsapat is Még nagyobb volt azonban az izgalom, amikor a csapat kül­döttsége visszaérkezett a zászló­val. A pöfögő vonat ablakából már messziről lobogott a zászló és Madarasra érve hangos hur­rá fogadta. Az ezt követő na­pon mindjárt szép ünnepséget rendeztek, ahol megjelentek a szii1"a tömegszervezetek kép­viselői, a megyei és járási út­törő elnökség vezetői, valamint a csapat szervező testületének tagjai. Az ünnepség zászlófel­vonással kezdődött. Ezt köve­tően rövid műsort adtak a paj­tások, majd a község valameny- nyi tömegszerve egy-egy szala­got kötött a zászlóra és meg­ígérték a csapatnak, hogy a to­vábbiakban még fokozottabb támogatásra számíthatnak. Az úttörők nevében Stefánovics Antal pajtás tett ígéretet, hogy örökre hűek maradnak a zászló­hoz. Az ünnepség után az iskola nevelőj, a csapat szervező tes­tületé és a meghívott vendégek még sokáig együtt maradtak s baráti beszélgetést folytattak az úttörő csapat jelenlegi és to­vábbi feladatairól. mákat is, amelyek akadályozták a párt, az állami szervek és a falusi értelmiség közötti biza­lom alakulását Egészséges és termékeny kap­csolat alakult ki a járás vezetői és a falusi értelmiségiek között. A járási párttitkár, a tanács­elnök, a művelődési apparátus dolgozói minden tantestületben politikai vitákat tartottak. Részt vettek és ma is ott vannak a falusi értelmiség, elsősorban a pedagógusok minden jelentő­sebb megmozdulásán. Nincs olyan évvégi és beszámoló ér­tekezlet, tanulmányi kirándu­lás, melyen a járás vesetői meg ne jelennének. S mi lett ennek az eredménye? Ha bár­milyen kérdéssel fordul a peda­gógusokhoz a párt vagy a ta­nács, a nevelők nagy többsége szívesen vesz részt az eléjük tűzött feladatok megoldásában. A személyi feltételek megte­remtése mellett nagy figyelmet fordítanak a járásban a műve­lődési munka tárgyi és anyagi feltételeinek megjavítására. Je­lenleg 10 községben működik művelődési otthon. Az elmúlt két évben négy új művelődési ház épült Bácsbokodon, Csátal- ján, Garán, Sükösdön, Vaskú- ton pedig átalakították, tataroz­ták a meglevő, de már kor­szerűtlenné vált épületeket. Üj mozi hirdeti a kulturális élet fejlődését Felsőszentivánon és Hercegszántón. Hatalmas összegek felhaszná­lása jelzi a kulturális élet tár­gyi feltételeinek megteremtésé­re irányuló törekvéseket. Ta­valy 1 429 UOO forintot fordítot­tak művelődési célokra, az idén 628 0Ü0 torintot irányoztak elő, illetve ennyit tesz ki a mar megvalósított beruházások érté­ke. Az építkezések: es az átala­kítások során az volt a főtö­rekvés, hogy előadóterem és színpad létesüljön. Emellett azonban helyiséget kapjanak a községek a klubszerű élet kiala­kítására, s otthont tudjon adni a művelődési ház a tömegszer­vezeteknek, elsősorban a KISZ tagságának. A következő lépés, amely előtt most a bajai járás művelődési szervei állanak, az, hogy lehetőséget teremtsenek a felszerelések pótlására és leg­alább a legszükségesebb kor­szerű szemléltetési eszközöket, az ismeretterjesztés segédesz­közeit beszerezhessék kulturális intézményeiknek E probléma megoldása annál inkább sürge­tő, hiszen a járásban kilenc község lépett a szocialista útra, s itt fokozottabb mértékben kell gondoskodni a lakosság kulturális igényeinek kielégíté­séről. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a járás másik hét községében is meg kell terem­teni a szocialista mezőgazdasá gi fejlődés kulturális feltételeit. Ilyen körülmények között he­lyesnek látszik a járás kulturá­lis szerveinek az az elgondolá­sa, hogy a népművelési inté zettel cs a megyei tanács mű­velődési osztályával közösen kidolgozza azokat az irányel­veket, amelyek megmutatnák, milyen jellegű alap-felszerelési tárgyakkal kellene elsősorban elősegíteni a korszerű művelő­dési munkát, az ismeretterjesz­tést. Az anyagi alapok létrehozása mellett igen fontos, hogy a művelődés szervezését megbíz­ható társadalmi alapokra he­lyezzék. Már az elmúlt év de­cemberében életre hívták min­den községben a művelődési ta­nácsot, amelynek célja, hogy a művelődési otthonok munkájá­nak Irányítása mellett össze­fogja, koordinálja az egész köz­ség kulturális életét és egysé­ges erőfeszítések megvalósítására tegye alkalmassá a különböző társadalmi szerveket, kulturális alakulatokat. Nem egy járásbeli községben ez a tanács máris eredményesen munkálkodik. Legtöbb helyen megszűntek a keresztbe szervezések, a külön­böző súrlódások, a kulturális feladatokat végrehajtó szervek, együttesek, csoportok között. A művelődési tanács szűkebb körű elnöksége máris sok jelentős elvi kérdést tisz­tázott és nagy segítségére van az állami szerveknek a havi községi művelődési programok összeállításában. Van olyan el­képzelés is, amely szerint a já­rás néhány községében kísér­letképpen egységes irányítás alá kellene helyezni az iskolákat és a művelődési otthont olymódon, hogy az iskola igazgatója lenne mindkét fajta intézmény álta­lános elvi irányítója. A tapasz­talatok szerint azokban a közsé­gekben halad legjobb úton a művelődési munka, ahol az is­kolaigazgató egyben a művelő­dési otthon vezetését is ellátia. — (így Csávolyon, Csátalján, Nemesnádudvaron, Vaskúton.) Sokat és megfontoltan foglal­koznak a járás vezetői a világ­nézeti és társadalmi átnevelés legfontosabb eszközével, az is­meretterjesztéssel. Mindenkép­pen hasznos lenne, ha sikerül­ne elképzelésük, a legszüksége­sebb ismeretterjesztő segédesz­közök járási viszonylatban való beszerzése és hasznosítása szem­pontjából. Egy művelődési autó ezt a feladatot, az egyébként is fejlett ismeretterjesztés további fellendítését kiválóan tudná szolgálni. Igen helyes és mindenképpen követésre méltó, hogy a jelen­legi művelődési helyzetből adó­dó feladatokat elsősorban he­lyi erőforrásokra támaszkodva akarják megoldani az egész já­rásban. Az alapos és szervezett munka feltételei adva vannak* s a bajai járás erőfeszítései mindenképpen méltók a támo­gatásra és nem utolsó sorban arra, hogy a tapasztalatokon okulva a többi járások is meg­valósítsák a jól bevált módsze­reket, megszívleljék a déli járá­sunkban szerzett hasznos ta­pasztalatokat. Cs. L. A tapasztalatokban gazdag szövetséges, a munkások segítségére igen nagy szükség van az új és a régi termelő­szövetkezetekben. A közös gaz­daságokba tömörült parasztok biztonságérzetét növeli, ha tud­ják, hogy a munkásak egy pil­lanatra sem hagyják magukra az új életforma kialakításában. Szeretettel várják azokat, akik­kel még egyéni gazda korukban barátságot kötöttek, vitatkoztak, s most a közös élet útján tőle várják a biztató, útmutató szót, s a gyakorlati segítséget. Érthető is. Az új tsz-ckbe tö­mörült parasztok úgy vannak mint a fiatal házasok. Bár a közösbe vittek a hozományt, mégis új gondok merülnek fel, amelyeket egyedül nehezen tud­nak megoldani. Gondolunk itt az építkezések­re. Sok helyütt van ugyan építőanyag, de hiányzik a szak­ember, aki irányítaná az épít­kezést. Tudnának ebben segí­teni üzemeink? Igen. Éppen ezért minden perc késlekedés veszteség. Nem titok üzemeink vezetői előtt az sem, hogy igen fontos az új tsz-ekben a kö­zös állatállomány ledéi alá he­lyezése. Éppen ezért ne sajnál­ják a “nélkülözhető« kőműves szakemberek gyors átadását az uj kollektív gazdaságoknak, A kőművesek mellett ácsokat, la­katosokat is szívesen fogadnak az új közösségek. E téren sem szabad szűkmarkúnak lenni. S most ismét az idősebb, ta­pasztaltabb testvérnek kell se­gítő kezet adnia, mert ez közös érdek. S hogy a munkások ré­széről a segítő készség és ké­pesség megvan, bizonyítja a Kecskeméti Épületlakatosipar) Vállalat példája, ahol egy új tanyaközpont létrehozásához öt­ezer munkaórát, azaz 150 000 FI értékű társadalmi munkát aján­lottak fel. Persze a segítség nem jelenti azt, hogy most már mindent »kívülről« végezzenek eh A gyors előrehaladás, az új terme­lőszövetkezetek megszilárdítása elsősorban a helyi erők sorom­póba állítását követeli meg. A 99periférián66 fezombat délután 3 óra. A ^ Kiskereskedelmi Vállalat félegyházi 4-es árudája előtt a kenyereskocsi és néhány asz- szony várakozik, bosszankodik, hogy miért nem nyitnak már. Úgy látszik, jókor érkeztem, megdicsérhetem majd a »pon­tos« nyitásért az áruda dolgo­zóit. Tíz perc várakozás után Fe­kete László árudavezető érke­zik. Hány órakor van a nyitás? — érdeklődünk. Mutatja a táb­lán: fél 4-kor. Tehát nem kés­tek, sót... Negyed 4-kor már együtt van a kis brigád: Csiliga Anna el­adóim és Szabó Lenke tanuló is. A Sütőipari Vállalat dolgozói behordják és a mérlegre rak­ják a szebbnél szebb kenyeret, a szombati 200 kilónak a má­sodik felét. K őzben megtelik a kis bolt vásárlókkal. Gyorsan, si­mán megy a kiszolgálás, a han­gulat családias. Csupán egy ré­szeg ember akart belekötni az árudavezetőbe, amikor azt ta­nácsolta neki, menjen haza, pi­henje ki magát. Most látni, mennyit javult az áruellátás, mióta valamikor ré­gen itt jártam. Akkor a kiló kenyérrel a hátsó kapun kel­lett kiosonni, ne lássák, hogy protekcióm van. A FŰSZERT pontosságát dicsérik, a M$lí akadozó szállítását viszont bí­rálják a dolgozók. A vásárlók a város egyik leg- szegényebb negyedéből, a »bé­kás«-bői kerülnek ki, a vásár- lás azonban nem ezt mutatja Almát vesznek (áprilisban) ki­lószámra azok, akiknek régen nyáron is csak a férgese jutott. lXlézem a raktárakat. Há- 1 ¥ rom is van. Külön tart­ják a petróleumot és a többi »illatos« árut, ne járja össze o szaga az élelmiszert. Az elmúlt havi forgalom ke­rek 100 000 forint volt. Régi maszek-alapon, »tisztességes« 10 százalék haszonkulcsot számít­va, is 10 000 forint havi nyere­séget jelentett volna, ha... (és ezért érdemes megírni ezt a kis cikket!) a vásárlók úgy tudtak volna vásárolni mint most. T. M. 'Dobbet oioasiuik Kiemelkedő eredményt ért el a Kiskőrösi Könyvesbolt veze­tője, Juhász József né, aki mint tanácstag és a nőbizottság tag­ja a község minden rendezvé­nyén megjelent könyveivel, így az 1958-as évben az elmúlt két év forgalmát megkétszerezte, 600 000 forint forgalmat bonvo- lítoti le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents