Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-16 / 88. szám
1959. április 16, csütörtök 9. Oldal 0> Értekezlet a növényvédelemről A megyei növényvédelmi operatív bizottság a megyei tanács mezőgazdasági osztályán értekezletet tartott, amelyen részt vett dr. Terényi Sándor, <a Növényvédelmi Kutató Intézet osztályvezetője is. Suba Sándor növényvédelmi felügyelő tájékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy a mérgező hatású védekező anyagok felhasználását rendelet korlátozza, s ezért az arzénes, meg e.i klórozott szénhidrogénes per- metezőszerek kisebb mértékben Sehetnek forgalomban mint eddig. Helyettük azonban megfe- Helő más vegyi anyagok állnak rendelkezésre, amelyeknek a részbeni importálása is biztosítva van. Ismertette azt is, hogy a különböző gyümölcsfajták s a szőlő, a zöldség és a szántóföldi ■ növények kártevői elten milyen védekező szereket Sehet felhasználni, majd több- tele intézkedést javasolt a terméseredmények növelését biztosító védekezésre. Hozzászólásában dr. Terényi Sándor megemlítette, hogy gyümölcsexportunkat csökkenti az arzénes permetezőszerek használata, s részletes tájékoztatást adott az új védekező anyagok összetételéről, felhasználásuk módjáról. A bizottság tagjai közül dr. Bognár Károly tudományos kutató, Fáth Imre megyei szőlészeti felügyelő, XJngváry József megyei főkertész, Ambrus Jenő, a MÉSZÖV főagronómu- sa, Milinkó István, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Nyári Sándor, a Kisfái Tangazdaság főagronómusa és Horváth Miklós, a megyei növényvédelmi gépállomás igazgatója értékes javaslatokat tett a növény- védelem hathatósabb megszervezésére. Mindennek eredményeképpen a bizottság határozatot hozott, hogy szűkebb körű szőlő«, gyümölcs- és szántóföldi növény- védelmi bizottságot hoz létre, amelynek a tagjai záros határidőn belül kidolgozzák a teendőket. Elhatározták azt is, hogy a peronoszpóra megfigyelő állomások munkáját megjavítják, a járási növényvédelmi operatív bizottságokba pedig a különböző szervektől több szakembert delegáltatnak. Ugyancsak határozatot hoztak arra is, hogy a sajtóban és egyéb módon rendszeresen tájékoztatják a gazdálkodókat a növényvédelem időszerű kérdéseiről, az új védekező szerek felhasználásának módjáról. Mindenki helyesen cselekedett méq,is thc-veszélybe került egy család Almási Ferencné Alsószéktón lakott és magához vette albérlőként lakása egy különbejáratú részébe Gelányi Ferencet, a fiatal-házas munkást. Almásiné jogát e lakásban éléshez azonban a kecskeméti járásbíróság megvonta egy polgári peres eljárás során, s a kilakoltatás! végzést átadta a városi tanácsnak, amelyet az végre is hajtott. Mivel pedig törvényeink szerint az albérlőnek lakásügyekben ugyanolyan elbírálásban kell részesülnie mint főbérlőjének, — Gelányiékat is Almásiékkal együtt lakoltatták ki a Bocskay utca 1. szám alatti egy szoba-konyhás lakásba. Nem is volna különösebb baj, — hiszen az igazságszolgáltatás bizonyára megfelelően működött, s Kecskeméten sajnos, még nem oldottuk meg teljesen a lakásproblémákat. A nagy baj azonban az, hogy Almásiné súlyos, fertőző tüdőbeteg, akinek nemhogy idegenekkel, de még saját családjával sem ajánlatos laknia! A fiatal párnak, Gelányi Ferencéknek ráadásul tízhónapos kisgyerekük is van, akit minden bizonnyal előbb vagy utóbb megfertőz Almásiné! Ö, mint főbérlő, felmondott ugyan az ifjú párnak, de azok — alacsony keresetűek lévén — képtelenek más, olcsóbb albérletet találni. A hiábavaló felmondásból eredő viták során már súlyos testi sértést is okozott egymásnak Almási Péter és Gelányi Ferenc, — ámde így még jobban nem m a»»**** »*»« m na g a a b v a u * e hommm, a * h * * cÁ (^aticíeiködáriaicítj. ínforc/idá-járcL imqldrdttitt zenei pÁüjázat eredménye A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya, valamint a megyei zenei szak- bizottság folyó év január 1-ével zenei pályázatot hirdetett a TaTIBORC MEQSZÓLALTATÓJA EMLÉKEZÉS KATONA JÓZSEFRE Meg kell ismét állnunk néhány percre a megyei könyvtár előtti parkban fekvő kettéhasadt kő előtt, hogy megadjuk a tiszteletet Katona József emlékének. Most van halálának 129. évfordulója. Szocializmust építő nemzedékünk sokra tartja Kecskemét legnagyobb fiának életművét. Megbecsüljük és nagyra értékeljük, mart Katona József új korszakot nyitott a magyar irodalomban. A közemberek sorsát élő, egyszerű kecskeméti takácsmester fia széleskörű jártasságot szerzett az irodalomban, a jogi és filozófiai tudományokban. Ez a műveltség párosult az alföldi homokon tanult ízes magyar beszéddel és a nép szeretetével. Gazdag színezéssel és magabízó természetességgel használja nyelvünket. Ezen az ellenállhatatlanul meggyőző tét. A dráma szocializmust építő nemzetünk felfogását igazolja. Soha, a nemzet ezeréves története során úr nem lehetett a magyar parasztság igazi szövetségese, hű fegyvertársra a parasztság csak a munkásosztályban talált. Katona József életművének el nein évülő érdeme, hogy leleplezte az osztályellentétek kibé- kíthetetlenségét és bemutatta Tiboréban az emeltfejű, önbecsülést és méltóságot sugárzó nép fiát. Ilyen drámát csak a nép és a haza mélységes szeretete teremthet. Katona Józsefben lobogott ez a szeretet hazája és szülővárosa iránt. Életműve halhatatlan, példaképül szolgálhat népünk mai íróinak is. Ma a szocializmust építő, felszabadult Tiborcok népe mind jobban magáénak érzi és tudja a hazaszeretet nagy drámáját és íróját, Katona Józsefet. Hazaszeretetből, írói erényből, a dolgozó nép megbecsüléséből ma is leckét vehetünk tőle. Fcnyvcssiné Cóhér Anna . nyelven tárja fel a magyar parasztság mérhetetlen nyomorát oly megrázóan, mint senki más még az úri Magyarországon ő előtte. Tiborc apáit, nagyapáit eltöltő határtalan szenvedés, fojtogató keserűség szól a Bánk bán soraiból. Ennek a drámának mindmáig nincs párja a magyar dráma- irodalomban. Ha a • színpadra vitt alakok jellemét vizsgáljuk, Tiborcról megállapíthatjuk, hogy; a nép egyszerű fiának arcára a legnemesebb emberi tulajdon-; Ságokat írta a szerző. A dráma; magyar szereplőinek mindeni- Uében van valami hősi, nagy-: szerű és szép. Bánk és Tiborc kapcsolatának; ellentmondásaival azt jelzi, hogy a bonyolult osztályviszo-; nyok keresztezik a nemzet fel-; emelkedésének útját. Vj paraszttípust ismerünk meg e drámában. az egész népre gondoló • magyar parasztot. Újfajta ön-; tudat szól Tiborc szavából.; Bánk bán Tiborca is szövetsé-; gest keres, de akkor még nem: talál csak szellemi szövetségest: Bánk bánban. Tiborc így szól: I *Te szánsz, nagyúri Óli a magyar ; se gondol | már oly sokat velünk, lia a zsebe ! tele van A szegény, rongyos magyar; paraszt lelki nagysága egyetlen; műben sem mutatkozik meg: ilyen erővel. Bánk bán nagy-j lelkű ajándéka, a tömött cr-j szény. nem a maga ba iának; ínyhülelét, hanem a többi nyo- aorgót juttatja eszébe. »Szép pénz; (le adhatsz-e hát mindéi..i. szükülküdűnek?...« A jelenetből érezzük, Tiborc szíve majd megszakad a kese- ■üségtöl. Úr és paraszt között Áthidalhatatlan az osztályellennácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából. A pályaművek beérkezésének határideje április 4-e volt. A jeligével ellátott zeneműveket a Zeneszerzők Országos Szövetségének három köztiszteletben álló tagja: Székely Endre és Tardos Béla zeneszerzők, valamint Szávay Nándorné szövetségi titkár bírálta felül. Első helyezést egyetlen pályamű sem ért el. A második díjat (2000 forint zene, 700 forint szöveg) a »Szép volt, szép« jeligével beérkezett kórusmű, a harmadik díjat a »Világszabadság« jeligés dal (1000 forint zene, 400 forint szöveg) nyerte el. Dicsérő elismerésben részesítette a bizottság a »Miénk volt a nap« jeligével beküldött gyermekdalt. Az elbírálást követő napon hirdették ki az eredményt. Madarász László elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese külön e célra összehívott bizottság előtt bontotta fel a jeligével ellátott borítékokat. A díjnyertes pályaművek szerzői: második díj hőrincz Béla (zene) és H. Bérezi Erzsébet (szöveg) Kecskemét; harmadik díj Makai István (zene és vers) Kiskunhalas. Dicsérő elismerést kapott Lőrincz Béla (zene) és H. Bérezi Erzsébet (vers) Kecskemét. A díjnyertes pályamű- veket május 1-én mutatják be. Cegléden 65 fokos melegvíz tört a felszínre, amely alkalmas reumatikus és más ízű- ■ leli bántalmak gyógyítására. A városi tanács gyógyfürdőt létesít, mely már májusban meg is nyílik. Ahol nem parancsol a naptár Az április, ez a boszorkányos kezű festő egyre több színt rak a határ széles vásznára. A vetések zöldje után fehérbe és rózsaszínbe borultak már a gyümölcsfák is, a kis kertekben kékül a jácint, sárgul a szagos viola ős bimbózik az orgona. A tompái Szabadság Tsz kertészetében még a friss tavaszt is megelőzték egy orrhosszal. Sztánóczki György kertész a 12 tagú asszonybrigaddal úgy szorgoskodott itt, mintha legalább egy hónappal öregebb képet mutatna a naptár. Februárban kerültek földbe az apró magok az üvegház dédelgető melegében, a karfiolt, káposztát már récén kiültettek, a paradicsomra most kerül a sor. — Látott-e már másutt ilyent? — vezet büszkén a melegágyhoz az egyik asz- szony. Bizony, nemigen láttam. A Kecskeméti Törpe fajtájú paradicsom lő—20 eines palántái már nyílni készülő bimbókat hordoznak. — Ha jól viselkedik az idő, ebben a hónapban kiültetjük és június első hetében már szállítjuk is a paradicsomot. — Addig milyen bevételre van kilátás a kertészetből? — Zöldhagymából és salátából az első. 60—70 000 csomó hagymát és 20 000 fej salátát viszünk piacra, a szedést pár nap múlva kezdjük. Szóval olyan ez a kertészet mint egy nagy futószalag: kora tavasztól késő őszig adja a termést és a pénzt. S e szalagot évről évre nyújtják is a szövetkezetben, nemcsak a mindig koraibb palántaneveléssel, a legjobb fajták el- szaporításával, hanem új növények meghonosításával is. Az idén például a 15 hold vegyes zöldség mellett hat holdon termesztenek fűszerpaprikát a szegedi feldolgozó gyár részére. Két éve kezdték, akkor holdanként 18 000 forintot adott — most a hat holdról 92 000 forint bevételt állítottak - a tervbe. Külön nevelnek 9000 darab korai fűszerpaprika palántát, amit zöldáruként értékesítenek, s három holdon termesztik a jó fajtájú és nagyhírű cecei fehér paprikát. A 21 holdra bővített kertészetből a tervezés szerint 331 800 forintot vár a Szabadság, az egy holdra jutó várható jövedelem pontosan 15 800 forint. Aligha van tehát növény, amely bevétel formájában jobban meghálálná a munkát, hozzáértést s az öntözővizet, mint a zöldségféle. S amikor a házi kis kertekben még csak a jácint meri bontani szirmait, — a nagyüzemi kertészetek melegágyaiban már a paradicsom is bimbót nevel. A tudásnak és hozzáértésnek vajmi keveset parancsol a n atkái', az időjárás. tudnak megszabadulni egymástól! A rendőrség nem volt hajlandó beavatkozni az ügybe, — nem is lett volna ajánlatos, csak a helyzetet mérgesítették volna cl. Az ügyészség nem talál óvási alapot sem a bíróság ítéletében, sem a tanács intézkedésében. A városi és megyei tanács egészségügyi osztálya el- intézettnek gondolná az ügyet Almásiné kórházba szállításával, a tbc-gondozó intézet viszont azt mondja, hogy sem náluk, sem országos intézetükben nincs hely az Almásinéhoz hasonló, magukat jól érző, de fertőző betegek számára. Szerintük a bírói ítélet, illetve a tanács intézkedése annak végrehajtásáról — volt helytelen, mert Almásinét az alsószéktóí tanyán való elszigeteltségben kellett volna hagyni, ahelyett hogy a város belterületére telepítik. A járványügyi hivatal is állást foglalt, amennyiben ők — a tbc-gondozó intézettel szemben — Almásiné intézeti gondozásba vételét szeretnék elintézni. Ilyen körülmények között tehát mindenki mesterségének és hivatásának megfelelően, — a legjobban döntött, csak éppen az ügy érdemi része nem nyert elintézést: Gelányiék továbbra sem tudnak lakáshoz jutni, Ah másiné továbbra is fertőzheti környezetét, sőt a lehetetlen kényszerhelyzet a két család férfi tagjai közt még rosszabbul is végződhetik... Hibás kör keletkezett, amelyet nem old meg az, ha munkahelyén mindenki annyit, cselekszik, amennyit hivatala határai előírnak. Ennél többet, s határozottabban kell tenni... Ezúton hívjuk hát fel a városi és megyei tanács igazgatási osztályait, egészségügyi osztályait, a Közegészségügyi és» Járványügyi Hivatalt, valamint a tbc-gondozó intézet vezetőit, — napokon belül mozdítsák ki a holtpontról e — nemcsak Gelányiék számára — veszedelmessé válható ügyet, hiszen egy munkáscsalád egészsége fontosabb számunkra mindenféle, hivatali pecsétekkel gondosan ellátott, s befejezettnek, elintézettnek tudott akta« nál. Fábián Gábor ITALBOLT engedély nélkül Lapunk 1958. december 6-í számában örömmel közöltük a j hírt, amely szerint a TÜZÉP I Vállalat melletti, úgynevezett »lócsárdát« bezártak, s helyette ízléses, a réginél tisztább és modernebb cukrászdát nyitottak. Nemrégiben a Csongrádi utcán nyitott egy italbolt, amely jóllehet tiszta és ízléses, — de engedéllyel nem rendelkezik. Legalább is nein rendelkezett egészen, — hetekkel azelőtt történt megnyitásától érdeklődésünk napjáig, amikor is kijelentették: »Éppen ma megyünk a tanácshoz az engedélyért.« Nem szőrszálhasogatók akarunk lenni, de — számos tapasztalatból okulva — egészségesebbnek tartjuk, ha a működéshez szükséges egészségügyi és iparengedélyeket a megnyitandó boltok tulajdonosai és üzemeltetői — a megnyitás előtt váltják ki. így sok minden bajnak elejét lehet venni. (hohl) UWSNVVWÓ «WWWVWWJ — Papacsek István posztógyári raktárost László Lászlói bajai lakos ököllel úgy arcul| ütötte, hogy Papacsek orr csőn W törést szenvedett. László Lászlót súlyos testi sértés bűntettei miatt 'a bajai járási tanács dr* * * Kárpáti tanácsa nem jogerősei? kéthónapi börtönre ítélte.
