Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

Világ proletárjai^ egyesüljeteh! A MAGVAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA 1 MT mm ÉVFOLYAM, 86. SKAM Ara 50 fillér 1959. ÁPRILIS Ui KEDD >»»♦+♦»♦♦♦» MM Megkezdődött «negyeszerte a melegebb tala­jokon a kukoricavetés. A kecs­keméti járásból 500 hold vetés­ről adtak jelentést az elmúlt hét végén. Bár az idő hűvö­sebb lett átmenetileg, de újabb felmelegedés várható és akkor ►különösen sürgetővé válik a munka. Megyénkben a terme­lőszövetkezetek és az egyéni ►parasztok összesen 245 ezer ka- .tasztrális holdat szándékoznak Vetni a legfontosabb takarmány- »övényünkbőL Az idén vala­mennyi közös gazdaságban lesz hibrid kukorica, örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek SS—90 százalékát a kukorica­területnek ezzel vetik be. A bácsbokodi Szalvai Mihály, a vaskúti Kossuth és más kiváló közös gazdaság már évek óta termeszti. Nem közömbös a tagságnak, hogy egy-egy hold­tól mennyivel tudják növelni a jövedelmet. A hibrid kukorica, ha a megfelelő művelést bizto­sítják, 2—3 mázsával többet terem, mint a köztermesztés- ben használatos fajták. Ez pe­dig katasztrális holdanként 4— 800 forint jövedelememelkedést jelent. Érdekes, hogy az állami gaz­daságok dolgozói illetményföld­jeikre is igényeltek hibrid ku­korica-vetőmagot. ök a nagy­üzemben látták, hogy érdemes foglalkozni termesztésével. A Kunfehértói Állami Gazdaság­ban 50 mázsát, a Solti Állami Gazdaságban 28 mázsát igé­nyeltek az illetményföldekre, iv'chany termelőszövetkezetünk­ben a háztáji gazdaságban is ezt vetnek. A kunszentmiklósi Kiskunság tagjai 10 mázsát kértek, a garai Rákóczi Ter­melőszövetkezet, valamint a 'mélykúti Hunyadi Termelőszö­vetkezet tagsága szintén igé­nyelt hibrid kukorica-vetőma­got a háztáji területre. A kormányzat az egyéni pa­rasztoknak is lehetőséget ad arra, hogy a terméseredményei­ket növeljék. Mégis az egyéni gazdaságok részéről nemcsak az igénylés halad vontatottan, thanem az igényelt vetőmagot sem cserélik ki, ugyanakkor más megyékben hatalmas ke­reslet mutatkozik és a Földmű­velésügyi Minisztérium részéről is sürgetik a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, mert az idő itt van, néhány nap múlva országszerte vetik a kukoricát és ha nem fogy el 'Bács megyében a vetőmag, má­sutt bőven akad rá érdeklődő. Ezért az egyéni parasztság­nak saját érdeke, hogy még a héten elvigye az igényelt ve­tőmagot, mert ellenkező eset­ben kénytelenek máshová szál­lítani. A községi tanácsoknak első­rendű feladatuk, hogy megja­vítsák a propagandamunkát és Igyekezzenek mindenkinek meg­magyarázni a hibrid vetőmag előnyeit. Ez annál is Inkább könnyebb, mert számos újságcikk, röplap jelent meg ezzel kapcsolatban. Senki sem ellensége saját- magának, a több termes első­sorban az egyén érdeke, de az egész népgazdaságé is. Falugyűlés Császártöltésen Egy hónap telt el azóta, hogy megyénk 17 községe választotta a termelőszövetkezetek tavaszi fejlesztése idején a korszerű nagyüzemi gazdálkodás útját, Császártöltés dolgozói is erre az útra léptek, s a szövetkezetek az átalakulás után azonnal mun­kához láttak, hogy megvessék az alapját az új szocialista község fejlődésének, a falu jó­létének, jövőjének; Vasárnap délelőtt falugyű­lésen ünnepelték a község dolgozói szövetkezeti köz­séggé való átalakulásukat, számot vetve az egyhónapos munkával Cszászártöltés apra- ja-nagyja ott volt ezen a verő­fényes tavaszi napon a községi parkban, hogy meghallgassa Sándor József elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottság tag­jának ünnepi beszédét. Részt vett a falugyűlésen Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, a kiskőrösi járás párt- és tanácsvezetői, valamint a szocialista község vezetői. Több mint kétezer ünneplő császártöltési dolgozónak adta át Sándor József elvtárs a párt Központi Bizottságának és sze­mély szerint Kádár János elv­társnak az üdvözletét az ün­nepi alkalomból; Beszédében tájékoztatta a gyűlés részvevőit az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. Röviden vázolta annak a nagy­arányú fejlődésnek a tényeit, melynek eredményeképpen a Bács megyei dolgozó parasztok közül is igen sokan szakítottak a régi paraszti életformával és a szocialista falusi jövendő új útjára léptein Ez az időszak a termelőszö­vetkezetek politikai és gazda­sági megszilárdításának ideje — hangoztatta Sándor József elv­társ, majd hozzátette, — hogy pártunk és kormányunk minden támogatást megad a nagyüzemi útra tért doH gozó parasztoknak, a szocia­lista községeknek, a fejlő­dőben levő termelőszövetke­zeteknek. Nagyon lényeges azonban, hogy' a szövetkezeti tagok szorgalom­mal, hozzáértéssel, minden ere­jükkel azon fáradozzanak, hogy szilárd gazdasági alapokat te­remtsenek, a közös gazdálkodás útjára lépve alkalmazzák a korszerű gépi technikát, de minden anyagi és egyéb lehe­tőséget felhasználjanak szövet­kezeteik fejlesztésére, erősíté­sére. A nagy érdeklődéssel hallga­tott ünnepi beszéd után a helybeli KISZ-szervezet és az iskolák úttörői adtak jól sike­rült ünnepi kulturális műsort. Részt vettek a falugyűlésen a Budapesti Fémáru- és Csőgyár dolgozóinak küldöttei is; Ez a budapesti üzem hosz- szabb idő óta nyújt rend­szeres támogatást a császár­töltési termelőszövetkeze­teknek. Az ünnepi alkalomból a gyár küldöttei díszes plakettet adtak át a község vezetőinek; A falugyűlés után egésznapos kulturális és sportműsor szóra­koztatta a község dolgozóit. A helybeli futballcsapat a Cső­gyár csapatával játszott barát­ságos mérkőzést; VWvVWVVVVVWi^^ «iflftvivivi •vvm-vwvwuvy Egy hold öntözött területre egy számosállat! — így tervezi a solti Szikra Tsz EGYÉVES A MÉH (2, oldal) HÁROM HÓNAP ALATT NÉGY ŰJ GYÁRTMÁNY A BAJAI VILLAMOSSÁGI GYÁRBAN TEGYÜK KÖZKINCCSÉ A MÁRCIUSI HATÁROZATOT (3. oldal) ENNÉL SZEBBET EL SEM LEHET KÉPZELNI A VILÁG URALKODÓJA KELL-E ÜGYVÉDI KÉPVISELET A POLGÁRI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN? (1 oldal) SPORTEREDMÉNYEK (5. oldal) derűs Öregek (6. oldal) ÚTTÖRŐK kulturális, otrietujt Vasárnap délelőtt rendezték meg a megyeszékhely Úttörő- házában a kecskeméti járás út­törőinek kulturális versenyét, amelyen ötvenöt — 45 leány és 10 fiú — általános iskolás hang­szer- és énekszólóval, mesemon­dással, valamint szavalattal mér­te össze képességeit. Dicséretet érdemelnek a ren­dező Sólyom Ferenc elvtárs, já­rási úttörőtitkárral együtt mind­azok a pedagógusok, akik a részvevőket felkészítették erre a megkapó élményt nyújtó ve­télkedésre. A zsűri, amelynek tagjai kö­zött pedagógusok és tömegszer­vezeti vezetők foglaltak helyet, hangszerszólóban (furulya) Hor­váth Emőke tiszakécskei, ének­szólóban Altrichter József ke­rekegyházi, mesemondásban Fel földi Klára lakiteleki, a szava­lásban pedig Sztankovics Irén orgoványi úttörőt találta a leg­jobbnak. Minden csoportból az első öt helyezett részt vesz az április 28—29-én Kalocsán megrende zésre kerülő megyei döntőn. Országos hírnevét, kiváló eredményeit egyebek között ki­tűnő öntözéses gazdálkodásának köszönheti a solti Szikra Tsz. Az öreg Duna vizét okosan, áldozatokat nem kímélve szol­gálatba állító közösség alig két esztendő alatt bizonyította be szinte meghökkentő számada­tokkal az öntözés hozamnövelő hatását. Tavaly 240 holdon öntöztek j s pontos összehasonlítást vé- ’ geztek a községi egyéni gazdák termésátlagai és a saját öntö­zött és nem öntözött terméseik hozama között. íme a példák: Burgonyából a solti határ át­laga tavaly 60 mázsa volt. A Szikrában a szárazon művelt területről 75 mázsát, míg az öntözött burgonyaföldről 150 mázsát szedtek holdanként, 30 hold terület átlagában. Ugyancsak öntözéssel művel­tek 30 hold kukoricát, is, amely 55 mázsa csövestermést adott holdanként, a nem öntözött terület 25 má­zsájával és a községi 18 mázsás átlaggal szemben. Cukorrépából a községi átlag 95 mázsa, a szövetkezet nem öntözött vetésén 140 mázsa, míg az esőztető művelés után 300 mázsa volt. Az öntözött silóku­korica 420 mázsát fizetett ná­luk a közönséges művelésű te­rület 200 mázsája helyett. Molnár József elnök tájékoz­tatása szerint az öntözött terület egy hold­jára eső többlet-bevétel 7000 forint s ha ebből leszámítják a kü­lönféle költségeket, akkor is 5500 forint tiszta haszontöbblet mutatkozik. Az ő tapasztalataik szerint az öntözőmű létesitése a leggyorsabban megtérülő be­ruházás, mert két év alatt visz- szaadja a ráfordítási költsége­ket. Az öntözéses gazdálkodáshoz a vízen kívül jó vetésforgó és sok istállótrágya kell, gondos talajmunkával párosítva. A Szikra Tsz-ben ma minden 100 hold terü­letre 30 szarvasmarha, 100 juh és 60 sertés jut, A szervestrágyát szinte teljes egészében az öntözőtelepnek adják, a száraz művelésű föl­deken műtrágyával és zöldtrá­gyázással végzik a talajerő- utánpótlást. De elgondolásuk az: az állatállományt a közel­jövőben úgy megnövelni, hogy minden hold öntözött szántóra egy számosállat jusson. DLuUufálli iiH.q.utnilt 'Duzakáukéji Vasárnap délelőtt a tisza­kécskei művelődési, otthonban tartották meg a kulturális se­regszemle körzeti bemutatóját. A zsűri döntése alapján a rész­vevő művészeti csoportok közül továbbjutott a tiszakécskei I. sz. általános iskola énekkara, a művelődési otthon színjátszó­csoportja, a KIOSZ vegyes ének­kara, a tiszakécskei fiú- és leány-tánccsoport, valamint a bereghalmi KISZ-szervezet. A tervek szerint a járási seregszemlét május 2-án rende­zik meg Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében. Verőíényben, Az Európai Foto Szalon Mániásán a Kecske­méti Foto klub versenyen kívül bemutatott kéne, Kéberi Fái 1358, évi felvétele-

Next

/
Thumbnails
Contents