Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-11 / 84. szám
1959. április 11, szombat 3. oldal Ä tagságnak és a népgazdaságnak egyaránt hasznos A termelőszövetkezetek zöldségtermesztéséről mesztők száma csökken, s az általuk igen drágán megtermelt zöldségfélék helyett is a nagyüzemnek kell a fokozódó zöldségfogyasztást kielégíteni. A termelőszövetkezetekben gondoskodni kell megfelelő szakemberről, aki teljesen otthon van a nagyüzemi zöldség- termesztésben, ismeri annak minden fogását és az értékesítést is önállóan tudja irányítani. Kialakít egy önálló zöldségtermesztő brigádot, melynek tagjai szakszerűen, jól végzik a munkát. A zöldségtermesztés nagyüzemivé tételénél 50—100 holdas táblákat kell kialakítani, minél nagyobb mértékben szükséges gépesíteni a termelést az önköltségcsökkentés érdekében. Jól bevált a korszerű esőztető berendezéssel öntözött zöldséges, ez minden évben biztos, nagy terméseket ad. Megyénkben az eddigi, körülbelül 2000 hold öntözött területet az idén újabb 1000 holddal növelik a közös gazdaságok. Az irányító szerveknek erősen kézben kell tartani a felvásárlással, az értékesítéssel, az exporttal, a konzervgyári feldolgozással, az árrendszerrel kapcsolatos minden tennivalót, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor hiába lesz minden erőíeszíMegyénk zöldségtermesztése fiz utóbbi két év alatt visszafejlődött. Az 1956—57. gazdasági évhez viszonyítva a zöldség-terület az 1958—59. évben 15.6 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a zöldségfélék iránti kereslet növekedett. Megyénknek nemcsak a helyi szükségletet kell kielégíteni zöldségfélékből, hanem évtizedek óta, oroszlánrészt kell vállalnia Budapest ellátásában, azonkívül az ipari gócpontok szükségleteinek kielégítésében, nem beszélve arról, hogy segíteni kell a konzervgyárak megnövekedett igényeit és az exportot is. Mindebből következik, hogy a zöldségtermesztés igen fontos üzemág, és továbbfejlesztése érdekében minden rendelkezésre álló eszközt szükséges felhasználni és el''kell hárítani az útból mindazokat az akadályokat, amelyek gátolják ennek az üzemágnak egészséges továbbfejlesztését. A fejlesztést elsősorban a termelőszövetkezeteknél kell megkezdeni. Csak a mezőgazdasági nagyüzemekben lehet olcsón, jó minőségben nagytömegű zöldségfélét előállítani. A termelőszövetkezetekben, bár munka- igényes, de igen jövedelmező üzemág a zöldségtermesztés. Vannak kezdeti eredményeink, amit bizonyít az, hogy míg 1957-ben a Kecskeméti Konzervgyár és a MÉX 515 holdra szerződőit a közös gazdaságokkal, addig 1959- ben már 3533 kát ászt ralis holdra. Még érdekesebb, ha a növekedést százalékban fejezzük ki. Míg a konzervgyárnál 1957— 1953-ban a termelőszövetkezet részesedése az összes leszerződött területből nem volt több évenként 2—3 százaléknál, addig ez a szám 1959-ben már 16.7 százalékra emelkedett, ugyanakkor a MÉK-nél elérte a 31,1 százalékot. A zöldségfogyasztási igény egyre növekszik, ennek megfelelően évről évre több jóminőségű zöldségfélét kell adnunk a fogyasztóknak. A termelőszövetkezeteknek, különösen a városok közelében fokozottabb mértékben szükséges rátérni a zöldségtermesztésre, hasonlóképpen az állami gazdaságoknak is. A mezőgazdaság átszervezésével az egyéni zöldségtertésünk. A termelőszövetkezetek éljenek mindazokkal a kedvezményekkel, amelyekre a 3004/ 1953. és a 3004-1-1959. számú rendeletek lehetőséget adnak. Létesítsenek önálló elárusítóhelyeket Budapesten, megyénk nagyobb városaiban, községeiben. Ez nemcsak fokozná jövedelmüket, hanem szabályozná az árakat és minden időben ellátná á piacot friss zöldséggel. Oldják meg a korai zöldségtermesztést és haj tatást, nemcsak a hazai, hanem az exportellátás érdekében. Adjunk segítséget a közös gazdaságoknak, hogy minél több üvegházat, hollandi ágyat létesitsenek. Intézményesen biztosítani kell részükre a szükséges szerves, valamint műtrágyát. (Arról természetesen nem szabad megfeledkezni, hogy a szövetkezetek elssőorban saját erőből igyekezzenek mindezeket megoldani.) Helyes lenne, ha a megye területén begyűjtött 4—5000 vagon tőzegfekál-trágya kizárólag a közös gazdaságoknak jutna. A fentiekben csak néhány fontos tennivalóra hívtam fel a figyelmet, de ha ezeket megvalósítjuk, sokat haladhatunk előre a megye zöldségtermesztésének fejlesztése érdekében. Unghváry József, megyei főkertész Mesterséges hold-követő állomás A Magrar Űrhajózási Bizottság szakemberei társadalmi munkáv* rádió-megfigyelő állomást létesítettek Budapesten. Képünkön: felállítják a 29 méter magas antennát, amely a mesterséges holdak jelzéseinek vételét jól biztosítja. Erdőt ültettek a kiskuntéleayházi kiszisták A kiskunfélegyházi KISZ- szervezet tagjai elhatározták, hogy alcácerdőt ültetnek társadalmi munkában. Az elgondolást tett követte, s április elején a város határában megkezdődött a munka. A fiatalokat minden délután gépkocsi vitte ki az erdőtelepítés helyére. A Móra Ferenc és a Petőfi Gimnázium III. és IV. osztályos tanulói — akiket szintén bevonlak a fásítási programba — ültették el a legtöbb cseme tét. Dicséretet érdemelnek azok a tanulók, akik szerdán, április 1-én a második munkacsoportban dolgoztak. Ugyanis 400 facsemetét ültettek el a munka befejezése után, míg a gépkocsira kellett várakozniok. A kiszisták elhatározták, hogy a nyáron meglátogatják a maguk ültette erdőt, hogy lássák, eredményes volt-e munkájuk. Budai István levelező Mit ellenőriz 1959-ben a NEB A megyei népi ellenőrzés idei mnnkatenréből Úiitak indították az első spárgaszállítmányt Több száz mázsa parajt és sóskát szállítottak a fővárosi piacokra főként a dunavecsei termesztők. Megkezdődött a spárga szedése is a megye déli vidékein. Az első szállítmányt már útnak indították a földmű- vesszo vetkezetek telepeiről. A így erősödik a barátság Fegyverrejtegetőket ítéllek el A nagyközönség által ma már [általánosan ismert dolog az, ihogy a lőfegyverek engedély [nélküli tartása büntetendő cselekmény. Mégis előfordul ilyen [ügy a bíróságokon, í Tamás Mihály imrehegyi latkos még 1953-ban vásárolt Né- ímeth Jánostól egy forgópisz- jtolyt, majd Flaisz Jánostól egy [vadászfegyvert és mindkettőt telásta. 1955-ben úgy látszik nem I találta megfelelőnek a helyet, tmert a lőfegyvereket kiásta és ► elvitte Balaton Mihályhoz, aki la nála levő Mauser-karabéllyal [együtt a lőfegyvereket jól be17.« írrv/v n i srnét. elás!a. i A kiskőrösi járásbíróság Jmind a négyüket elítéli«, 6 hónapitól 1 évig terjedő börtönre. Az !ítélet nem jogerős, gesebb munkája; majd pedig egyes tanácsi vállalatok és intézmények gazdálkodásának a vizsgálata. Ellenőrzi a NEB a pénzbírságok és szabálysértési bírságok behajtását is, s foglalkozik a magánkereskedelem helyzetével is.. A NEB 1959 ben a mezőgazdasági haszon- bérletek alakulását is vizsgálni fogja és különös tekintette) lesz majd az egyes haszonbérlők helyzetére, s a bérlet tulajdonosainak kizsákmányoló módszereire is, amelyek főként Kecskemét, s megyénk más, nagyobb, tanyai településsel rendelkező városai környékén fordulnak elő feltűnő számban. . /ttédoiuLl az autjaköinjai másolatok kiadásának nuuikadt/a A jegyzőkönyv mintájú anyakönyvek másolási díja bejegyzésenként eddig 50 fillérben volt megállapítva. Ez az ösz- szeg azonban kevésnek bizonyult, ezért a megyei tanács igazgatási osztálya javasolta, hogy a jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvek másolási és egyeztetési munkadíját 1,20 forintban állapítsa meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amely az Országos Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti osztályának beleegyezésével elfogadta a javaslatot. oooooooooocc Gazdát kod n a k a harkakötönyi K ISZ-fia tatok A harkakötönyi KISZ-szerve- zet 20 tagja az idén állami tartalékból kapott területen egy hold cukorrépát és másfél hold dohányt termeszt szerződésre, közös munkával. Répájuk már kel, a dohánypalánta szépen fejlődik a melegágyban, s a terület elkészítve várja az ültetést. A befolyó jövedelem a szervezet vagyonát gyarapítja majd. De szorgosan készülnek a fiatalok a sportpálya füvesít tésére és bekerítésére is, mely- nek műszaki kimérése nemrég ‘örtént meg. rok és a legeltetés dí- * jával? Eddig főleg $ természetben történt a ♦ fizetés. A í ♦ baráti vita alapján gyorsan meg- | születik a döntés: az ♦ eddigi természetbeni l fizetést váltsa fel tel- I jes egészében a pénz- f fizetés. Papírt és ce- f ruzát gyorsan — s | egy-két perc múlva az utolsó fillérig ki van j számolva a hozzájáru- j- lás mértéke. 1 A tárgyalás, a ta- ; nácskozás véget ért — j már a baráti parola- ti zásnál tartanak, ön- | kéntelenül is az ajtó 1 üvegfalára tekintek — t, hol a kis poros szürke r galamb? Most kellene fi igazán kapirgálnod az íi ajtót, jelezve, hogy milyen sokra lehet fi jutni az élet kisebb J; dolgaiban is a barát- | .Sággal, meg az egyet- jj értéssel. fi Romsics Ferenc fi megszervezése — kik végezzék és ki vezesse? A Kiskunság és az Üj Élet képviselői vállalják, hogy a tagság a munkát elvégzi, de ajánlják, hogy az ültetésben vegyenek részt az egyéni gazdák is, — no, nem azért, mintha munkaerővel néni bírnák, hanem hát a barátság miatt, meg az össze- szokás kedvéért. Meg is születik az egyetértés. Abban pedig, hogy a fásítást ki vezesse, szinte tökéletes az összhang, csak az illetékesek húzódoznak szerénykedve egy kicsit. Ugyanis úgy szól a döntés, hogy a vezetők legyenek: Selyem Zsigmond és Ajpli Mihály középparasztok. Ügy is mint a legeltetési bizottság vezetői, úgy is mint nagy szakértelemmel bíró emberek. Van más gond is. Mi legyen » pásztoroly, Kiss Pál, az Űj Élet Tsz megbízottai, Selyem Zsigmond, Áj- pli Mihály középparasztok, a községi legeltetési bizottság vezetői és mások fontos kérdésekről váltogatják a szót. Arról van szó, hogy a szövetkezetek lélek- számbeli, no meg földszerinti gyarapodása eredményeként bizonyos új megegyezések szükségeltetnek a községgazdálkodást illetően. Itt van például a legelők fásításának ügye. A fásítandó terület ki * van jelölve 10 hektárban — az ültetésre javasolt famennyiség és fajta is biztosítva van, de... Kétséges, a jelenlevők szerint legalább is, hogy az elültetésre javasolt tölgy-, nyár- és akácfa vajon öntözés nélkül a töretlen, ekét még nem látott rögön megmarad-e? Vágy itt van például a fásítás Kis szürke, poros galamb volt. A szobában ülők mind megnézték az ajtón ka- pirgáló ismerőst — be szokott járni az irodába — jegyezte meg valaki. Galamb — nem szép, bóbitás, vagy büszke posta — de galamb — a béke és a barátság jelképe. Talán hosszas fejtörés után sem lehetett volna annak ábrázolására szebb jelképet találni, ami a kunszent- miklósi Kiskunság Tsz központi irodájában zajlott le. A kis galamb baráti próbálgatása az irodába való bejutást illetően nagyon érdekes és tanulságos beszélgetést zavart meg. A szobában ülők — Vidéki Mátyás, a Kiskunság Tsz elnöke. Szabó KáMEGYÉNK Népi Ellenőrzési Bizottsága legutóbbi ülésén a megyei tanácsülés jóváhagyása alapján elkészítette ez évi munkatervét, amely szerint a népi ellenőrzés munkájának homlokterébe 1959-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberi határozatának végrehajtását kell állítani. Ennek alapján egész évben rendszeres feladatként végzik majd a bizottságok a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban a 3004/1. számú kormányhatározat végrehajtásának ellenőrzését. A NEB így rendszeresen és folyamatosan figyelemmel kíséri a tanácsok felvilágosító és segítő munkáját; a különféle vállalatok felvásárló, értékesítő és kereskedelmi tevékenységét, amely a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos; s magukat a termelőszövetkezeteket is. CÉLSZERŰNEK és helyesnek tartja a megyei tanácsülés, hogy az egyes népi ellenőrzési bizottságok sok más, lényeges feladatai is foglalkozzanak az idén. állami tartalékföldek hasz- íosításának és az elleníorrada- om hatására feloszlott termelőszövetkezetek vagyontárgyai megőrzésének vizsgálata lesz a lépi ellenőrzés egyik leglényespargatermesnek majdnem felét külföldön értékesítik. Az idén összesen több 10 000 vagon zöldségfélét termesztenek a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai.
