Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

Pilág proletárjait egYe*üljetekt í «*•»****“****«***»♦«*** IV. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ara 50 fillér 1959. APR. 9, CSÜTÖRTÖK FQQLALKOZTATJÁK AZ ASSZONYOKAT Húszezer forint bevételre számítanak május végére a baromfitenyésztésből a bácsbokodi Szalvai Mikálr Termelőszövetkezetben NEMZETISÉGÜK J A KÍNAI NÉPKÖZ­TÁRSASÁGBAN MEGTÁMADTA A PÉNZÜGYŐRT — 7 HŐNAPI BÖRTÖN «. oldal) | Ä t APRŐ GONDOK ♦ NAPLEMENTE ELŐTT ♦ RAGU HELYETT KARALÄBE (3. oldal) í FOLYTATÁSOS REGÉNY 5 A HÉT 11-E (5. oldal) j ♦ TOVÁBBFEJLESZTIK A HÁZHOZSZÁLLÍTÁSI l AKCIÓT BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE \ <6. oldal) : A vezetőség tagjai sokat gon­dolkoztak azon, hogy miképp íoglalkoztassák a közös gazdá­iig valamennyi nőtagját. A bácsbokodi Szalvai Mihály Ter­melőszövetkezetben 66 asszony dolgozik. Két üzemág, a ker­teszet és a baromfitenyésztés került elsősorban szóba. Ezek­ben lehet legjobban hasznosí­tani a női munkaerőt. Növel­ték a kertészetet: 56 holdon termesztenek hagymát, paradi­csomot és egyéb zöldségféléket, Valamint dohányt. Ezek meg­művelésének oroszlánrészét az asszonyok végzik. Vuity József, a szövetkezet elnöke elmondja: — A barom­Alapossász tennivalók Az elmúlt hónapokban a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározatának végrehajtása nyo­mán megyénkben is jelentős számszerű fejlődést ért el a ter­melőszövetkezeti mozgalom. A szövetkezetek taglétszáma és földterülete ez cv tavaszán volt az elmúlt tiz év óta. a legna­gyobb. A számszerű íelfcjlódcs azonban ti j gondokat hordoz magaban cs éppen ezért igen helyén vaJo a Központi Bizott­ság azon állásfoglalása, hogy mostanság legfontosabb a terme­lőszövetkezeti mozgalom ered­ményeinek megszilárdítása. Figyelemmel kísérve me­gyénkben elsősorban az új ter­melőszövetkezetek indulását, azon túl, hogy a tavaszi mun­kálatok végzése általában jól halad, néhány dologgal kapcso­latosan észrevételt kell tenni. Rendkívül fontos, hogy megin­duljon a közösen végzett mun­ka és a közös állattenyésztés. Ennek azonban feltétele az, hogy házilagos építkezések kez­dődjenek, mert különben közös állattenyésztésről nem lehet be­szélni. Nagy jelentősége van annak, hogy kialakuljanak a munkaszervezetek, mert tapasz­talataink szerint meg több olyan új szövetkezet van, ahol ennek megszervezésével nem foglal­koztak. A nagyüzemi gazdálkodás megkív ánja a szakszerűséget. Ezért nem nélkülözhető a szak­emberek beállítása sem. A pon­tos ügyvitel, a szövetkezet va­gyonának megőrzése, az év végi jövedelem elszámolása nélkü­lözhetetlenné teszi a szövetke­zeti könyvelő beállítását is. A gazdálkodás érdekében na­gyon fontos a műtrágyák meg­rendelése, elszállítása cs a talajra juttatása. E téren is számos helyen kihagyást ta­pasztalunk és éppen ezért nem mulaszthatjuk cl szövetkezete­ink figyelmét erre is felhívni. Egyszóval új szövetkezeteink nagy körültekintéssel végezzék a nagyüzemi munka első lépé­seit, hiszen a megalapozás a legfontosabb a jövő kedvező ki­alakulása szempontjából,. íilenyésztésben is jól lehet fog­lalkoztatni az asszonyokat, ná­lunk egyelőre három nő dol­gozik a baromfitelepen. A ba­romfiállományt azonban növel­ni akarjuk és előreláthatólag ebben az évben hat asszonyt foglalkoztatunk majd itt. Je­lenleg majdnem 3000 csirkénk van, de újabb 3000-et neve­lünk. Jövőre pedig 15 000 db rántani való csirkét szeretnénk átadni a fogyasztóknak. Május­ban szállítjuk az első transz­portot, utána folyamatosan a többi t. A szövetkezetben sebtiben át­alakítottak egy épületet ba­romfinevelésre. Rukstecker La- josné, Evetovics Jánosné és Fries Mária vállalták a gondo­zást. 1469 háromhetes és 1439 négyhetes csirkéjük van. Na­gyon szép, eleven kis jószágok, korukhoz képest igen fejlettek. Érdeklődésünkre Evetovics Jánosné cs Fries Mária, akik rövid tanfolyamon sajátították el a korszerű baromfinevelés ábécéjét, elmondják, hogy mély­almos módszerrel nevelik a jó­szágokat. Rendkívül nagy gon­dot fordítanak a csirkék ete­tésére. Reggel 4-kor kapnak először és este 8-kor utoljára. Pontosan 22 órakor térnek nyu­govóra, ekkor oltják el a vil­lanyt. Három hétig kamillateá­val keverik az ételüket. Azon­kívül a csukamájolaj, a Futor, a reszelt sárgarépa is hozzá­tartozik az étrendjükhöz. Míg az első héten 60 százalék kom­pakt takarmányt és 40 száza­lék darát kapnak, addig a ti­zedik héten ez az arány jelen­tősen megváltozik, csak tíz szá­zalék a kompakt és 90 százalék a dara. Az egész telepet fűtik és igen fontos az állandó hőmér séglet biztosítása. Első héter 32—33 Celsius fok melegber nevelődnek a jószágok, a ha todik héten 19—20 fok a hő­mérséklet, azután 13—19 fok körül van. Ilyen szakszerű gondozás mellett alig van elhullás. A bácsbokodi Szalvai Mihály Ts; példája bizonyítja, hogy a nagy­üzemben érdemes igazán ba romfit nevelni. Az első szál­lítmányt május végén adják á‘ a kereskedelemnek. Csirkén­ként 10 forint tiszta jövede­lemre számítanak. Kétezer da­rab után tehát 20 000 forin, tiszta bevétele lesz a szövetke­zetnek. K. S. Megyei kereskedelmi tanácskozás A megyei tanács kereskedel-j mi osztálya a KPVDSZ-szel kö-f zösen április 7-én és 8-án két-l napos kereskedelmi értekezle-f tét rendezett a megyei tanács? épületében, amelynek célja azt idei szakmai feladatok mégha-f tarozása, s a külföldi tapaszta-f latok megbeszélése volt. • Geröcs István, a kereskedel-t mi osztály vezetője beszámoló-; jában említette, hogy a megye? kereskedelme az elmúlt évben? 50 millió forinttal nagyobb! forgalmat bonyolított le mint? 1957-ben. A munkásosztály? helyzetéről hozott párthatáro-i zat szellemében az idén a me-l gyei kereskedelem főként a| külterületi boltok nyitásában, s| a nyitvatartási idő módosítása-1 ban tesz előrelépést. t Sokféle kezdeményezés a fiatalság körében a pártkongresszus tiszteletére Az év elején meghirdetett or­szágos traktoros versenyfelhí­váshoz eddig hat gépállomási KlSZ-szervezet, három állami gazdasági KISZ-szervezet csat­lakozott megyénkben 13 brigád­dal és 127 ifjú traktorossal. Az országos ifjúsági traktoros ver­senybe nevetett brigádok vál­lalták, hogy éves tervüket túl­teljesítik, 5 százalékos üzem­anyagmegtakarítást fognak el­érni és takarékossági mozgal­mat indítanak a kenőanyagok és alkatrészek felhasználása te­kintetében. Jelentős verseny mozgalom in­dult a hibridkukorica termesz­tésére is. E verseny mozgalom különösképpen a bajai, a bács­almási és a kiskunfélegyházi já­rások területén terjedt el. Csát- alján a Budai Nagy Antal Tsz Vörös Gárda KISZ-szervezete, s a bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz KISZ-szervezete az elsők között csatlakozott a verseny- felhíváshoz. A Bajai Állami Gazdaság kiszistái pedig két brigádot alakítottak 28 taggal és 100 hold hibridkukorica ter­mesztését vállalták. A termelőszövetkezetek me­gyei versenyéhez eddig 23 ter­melőszövetkezet csatlakozott 305 KISZ-fiatallal, akik vállalták, hogy segítenek a tsz-központok kialakításában, azok rendbeho­zásában. Jelentős társadalmi munkát fognak végezni a fásí­tásban, trágyakezelésben, vala­mint védnökséget vállaltak a termelőszövetkezeti építkezések felett. Itt is a esátoljai Budai í munktíslakta negyedekben új hentesüzletek megnyitását tervezik Kecskeméten A garai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 20 hold ön- Nagy Antal Tsz KISZ-szerveze-| tözéses kertészetet létesítenek az idén. Ehhez a palántákat ma- tónek a helytállása a dicséretes:? guk „évelik. Több mint száz melegágy! ablakkeretben szépen Sottólf a1 £riárásrSevnayia-Í f°ldelnek 11 Mák*-, a dohány- és a káposztapalánták. Képűn­meníyftermelöstóveüie^tét. A* kon a Vetkezet kertészei locsolják a palántákat. verseny ertekelese meg távol van, de a Budai Nagy Antal Tsz kiszistái máris 150 köbméter szalmatrágyát készítettek el. — Ugyancsak ők vállalták, hogy az alapszervezet valamennyi tagja a verseny időszakában húszórás társadalmi munkál végez. Az Izsáki Állami Gazdaság és az Üjbögi Állami Gazdaság KISZ-szervczetei a pártkong­resszus tiszteletére szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelő ex­port-brigádokat szervezett, ame­lyeknek fő célkitűzése uz egy termőfaegységre, illetve az egy holdra cső terméshozam eme­lése. (Sz. A.) Mint már hírüladtuk, Kecs­keméten kereskedelmi szakem­berekből álló bizottság alakult, amely most munkálkodik a vá­ros kereskedelmi hálózatának távlati fejlesztési tervén. E munka során felülvizsgálják a Kecskeméti , Kiskereskedelmi Vállalat üzlethálózatát és fej­lesztésére olyan tenet állítanak össze, amelynek megvalósításá­val a kereskedelem a lakosság NYERESEGRESZESEDEST OSZTOTTAK a Tompái Töldmüvesszövetkezetben A községi kereskedelem fon­tos szervei a íöldművesszövet- kezetek, amelyek egyre keve­sebb önköltséggel dolgozó bolt­egysegeinek helyes gazdálkodá­sa az idén először tette lehető­vé azt, hogy dolgozói — hason­lóan az állami vállalatoknál foglalkoztatottakhoz — nyere­ségrészesedést kapjanak. — A Tompái Földmű vessző vetkezet­ben is az idén osztanak először nyereségrészesedést cs Gyürkj elvtárs, az ügyvezető elmondja. hogy szövetkezetük a múlt év­ben 462 ezer forint tiszta nye­reséggel zárt, de úgy, hogy ez az eredmény részleteire bontva is örömteljes, képet nyújt: — minden egységük nyereséggel zárt, s még hizlaldájukon is volt 4 ezer forint haszon. A földművesszövetkezet dolgozói részére most 58 ezer forint ke­rül nyereségrészesedésként kifi­zetésre — 400—1200 forint , ösz- szeg jut egy-egy személyre, (ka) minden igényét maradéktalanul kielégítheti. E felmérési munka elején a bizottság megállapította, hogy a húsüzletek jelenlegi elrende­zése nem megfelelő, mert zöm­mel a város belterületén van­nak, s a munkáslakta külterü­leten ilyen bolt egyáltalán nem található —, kivéve a közel­múltban megnyílt Csongrádi utcai új hentesüzletet. A válla­lat vezetősége ez észrevétel hasznosítása tárgyában úgy ha­tározott, hogy a jövőben az újabb húsboltokat a Talfaji- közben, a Máriaváros környé­kén és a Bajcsy-Zsilinszky út végén nyitja meg. Ezeknek a környékén vannak ugyanis a legsűrűbben lakott munkásne­gyedek, s az ittlakók bevásár­lási gondjain kell elsősorban könyníteni. Állatorvosi szakmai továbbképzés Állatorvosi szakmai to­vábbképző értekezletet rendez­nek Kecskeméten április 10-én délelőtt 9 órai kezdettel a KTE sportpálya klubhelyiségében. ^ 20 hóid öntözéses kertészet

Next

/
Thumbnails
Contents