Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

& oldal

1959, április I, aserda

MI TÖRTÉNT TIBETBEN

f Közép-Azsiában, a tenger tezine felett több ezer méter magasságban fekszik Tibet, ez a hazánknál tízszer nagyobb területű, de alig két millió lakost számláló terület. Vessünk néhány pillantást e különös vidék politikai, társadalmi arculatára, történelmére, mert így jobban megérthetjük a tibeti reakciós lázadás indító okait és célját.

A tibeti királyság az időszámítás utáni VII. században élte fénykorát. Indiából kapta vallását a buddhizmus egyik megjelenési formáját, a lámaizmust. Az államegyház feje, Buddha földi megjelenése a dalai láma A kínai—tibeti kapcsolatok a kínai császárság erősödésével nagy változásokon mentek át.

Előbb a mandzsu dinasztia biztosította Kína hegemóniáját Tibet felett, később a terület bizonyos autonómiát kapott, de továbbra is Kína irányította a külügyeket, adót szedett és a magasabb állásokba való kinevezések is tőle függtek.

A kínai polgári forradalom, a császárság bukása más hatalmak előtt is biztató lehetőségeket nyitott, hogy Tibet felé próbálják kiterjeszteni uralmukat. Anglia, majd az Egyesült Államok tanúsított fokozott érdeklődést Tibet iránt. Kína mindvégig fenntartotta igényét Tibetre, míg végre a győzelmes kínai forradalom után két évvel, 1951 májusában Peking- ben egyezményt írtak alá Tibet visszatéréséről.

Egyezmények Tibet és Kína között

Az 1951-ben megkötött egyezmény biztosítja Tibet területi autonómiáját, s a kínai népi kormány a megállapodás szerint nem változtatja meg Tibet politikai felépítését és belső közigazgatását. Ez egyben azt is jelentette, hogy Tibetben egyelőre érintetlenül fennmaradt a feudalizmus, a lámauralom vallási, politikai és közigazgatási vonatkozásban.

Az egyezmény második pontja szerint Kína elismeri és tiszteletben tartja a dalai láma pozícióját, azonban meg kell engednie az. elűzött pancsen láma visszatérését az országba cs helyre kell állítania annak vallási és politikai jogait. A pancsen láma a dalai láma tu- lajkonképpeni helyettese, s ez már hosszú idő óta vetélkedést okozott a két főméltóság között. Tudni kell azonban, hogy a dalai lámák szélsőséges konzervativizmusa mellett a pancsen lámák a rugalmasabb irányzat és a kínai orientáció hívei voltak.

Az egyezmény egyik legfontosabb pontja kimondotta, hogy a tibeti területi kormány önkéntesen gondoskodik megfelelő reformok végrehajtásáról s a kínai népi központi kormány segíteni fogja a tibeti nép gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális fejlődését. Az egyezmény tehát végső fokon biztosította, hogy a feudalizmus és a babonák mocsarában élő, imperialista járszalagra vont ország lassan-lassan meginduljon a fejlődés útján. Hogy egyáltalán nem »erőszakos« és »elsietett« reformokról volt szó, melyeket a Tibet autonómiájának tervét elkészítő közös tibeti—kínai állandó bizottság megállapított, azt mutatja például az a határozat, amely legalább a második ötéves terv végéig (1962) elhalasztja a reformok végrehajtását, s akkor is csak abban az esetben tartja megvalósíthatónak, »ha megnyerték a felső réteg támogatását«. A kínai segítség ugyanakkor érezhetően megmutatkozott az ország életében. Majd két millió jüan értékben térítésmentesen mezőgazdasági gépekkel látták el Tibetet. 1956-ig 36 új elemi iskola nyílt meg. Igen sok orvos, állatorvos és más kínai főiskolákon kiképzett tibeti szakember kezdte meg munkáját. Megnyitották az első klinikákat és kórházakat. Hosszú úthálózat és más fontos létesítmények épültek viszonylag rövid idő alatt.

A lázadás okai

A Tibet békés felszabadítása és a megkötött egyezmények ellenére azonban a tibeti uralkodó rétegek érezték, hogy anakronisztikus uralmuknak történelmileg rövid időn belül vége fog szakadni még akkor is, ha a kínai kormány nem avatkozik bele konkréten Tibet vallási és társadalmi életébe. A mindjobban felvilágosodó, a kínai fejlődést látó tibeti néptömegek — az eddig korlátlanul kizsákmányolható jobbágyok — maguk akarják majd előre vinni az idő kerekét.

Abban is kiegyezlek volna a reakció fő képviselői, hogy valamiféle fejlődés meginduljon. Természetesen — szerintük — nem szocialista. Ebben a törekvésükben pedig csak az amerikai és az angol imperialistákkal való szövetkezés segíthette őket. Ugyancsak megmaradtak a kuomintang-kapcsolatok is, és Tibet felszabadítása után sem számolták fel az imperialisták jól kiépített ügynöki hálózatukat. A kuomintanggal paktáló reakciós rétegek közben arra használták fel büntetlenségüket, hogy titokban szervezkedjenek a központi népi kormány ellen. Taktikájuk az volt, hogy kifelé jó arcot mutattak, látszólag egyetértettek bizonyos reformok bevezetésével, ugyanakkor minden lehetőt megtettek a fennálló feudális kiváltságok védelmében. Azzal agitálták a vallási fanatizmus sötétségében tartott tibetiek, hogy »a reformok magát a vallást fenyegetik«. A felkelés katonai erejét az évszázadok óta rablóhadjáratokat folytató kamba törks adta, melyet vallási vezetői a végsőkig fanatizáltak. Maguk a nyugati lapok is elismerték, hogy a tibetiek a kínaiaktól kértek védelmet a »fosztogató

szabadságharcosok«, a kambák ellen.

A dalai láma szerepe ma még nem teljesen világos. Bár reakcióval együttérző magatartására enged következtetni, hogy elhagyta az országot. A most következő napok döntik el, vajon Indiába való távozásakor a reakció erőszakának engedett-e, vagy sem. Figyelemre méltó, hogy a buddhista tömegek hallatlan tisztelettel veszik körül a legfelső egyházi és világi vezetőnek tekintett dalai lámát.

, Az imperialisták céljai már sokkal világosabbak. Nyilvánvalóan a népi Kína gyöngitése volt a terve a kuomintang- ügynökök és imperialista provokátorok segítségével kirobbantott lázadásnak. Nem kevésbé lényeges cél, hogy éket próbáljanak verni Kína és India közé, sőt megkíséreljék kompromittálni Kínát az ázsiai né pék előtt. A lázadás a határ menti területeken bontakozott ki, s ezt az indiai reakció is felhasználhatja saját vallásos tömegeinek félrevezetésére. Így akarnak nyomást gyakorolni Nehrura is, hogy »álljon ki tibetiek vallásának védelmében«.

A harmadik célja az imperialistáknak, hogy eltereljék a ügyeimet a német militariz- mus feltámasztásáról, a »tibeti kérdést« állítsák a világ figyelmének középpontjába, s ezt mintegy új »magyar problémát' tálalják az emberek elé.

A megoldás

A végtelen hegyek, a csaknem járhatatlan terep lehetővé teszi, hogy egyes lázadó csoportok hosszabb-rövidebb ideig fenntartsák magukat és nyug talanítsanak egyes vidékeket. A fejlődést azonban, amely a világnak, ezen a talán egyik legjobban elhagyatott, legsötétebb részén is megindult, nem tudja semmi sem feltartóztatni. A feudalizmus megszüntetését Tibetben ma már nem a tőkés rendszer, hanem a szocializmus fogja biztosítani.

Külügyminiszteri nyilatkozatok

a NATO-tanácskozás után

WASHINGTON. Az amerikai rádió és televizió adásában vasárnap interjút adott az angol, a francia, a nyugatnémet és a holland külügyminiszter. A Reuter erről szóló jelentésében azt írja, a miniszterek óvatos reményüket fejezték ki, hogy a Berlin és Németország kérdéséről folytatandó tárgyalások eredménnyel fognak járni és hozzájárulnak a béke fenntartásához. Kijelentették továbbá, hogy a NATO-tanácskozások hasznos előkészítést jelentettek a szovjet vezetőkkel folytatandó megbeszélésekhez.

A Reuter szerint Selwyn Lloyd angol külügyminiszter hangoztatta, »reméli, hasznos lesz az eszmecsere a Szovjetunióval». Egy kérdésre válaszolva kijelentette: »célunk az, hogy tárgyalásaink eredménnyel járjanak, megakadályozhassuk a háborút, természetesen azzal a szilárd elhatározással, hogy egyben megvédjük jogainkat«.

Couve de Murville francia külügyminiszter egyetértett Selwyn Lloyddal, hogy a washingtoni tárgyalások kielégítőek voltak abból a szempontból, hogy a Szovjetunióval való tárgyalások előkészítésére szolgáltak. Nehéz elképzelni — mondotta , hogy a külügyminiszterek találkozója teljesen eredménytelen legyen.

Brentano nyugatnémet külügyminiszter szerint nem szabad túl sokat várni, de az a tény, hogy a Szovjetunió hajlandó egy külügyminiszteri találkozón tárgyalni a Nyugattal, »némi optimizmusra jogosít fel».

Luns holland külügyminiszter megállapítása szerint a. négy nyugati hatalomnak Németországra vonatkozó előzetes döntései mellett igen fontos, hogy a többi NATO-országnak is alkalmat nyújtsanak az eszmecserére ezekben a kérdésekben.

A párizsi sajtó egyébként nem titkolja, hogy ellentétek mutatkoznak a NATO országai között a kelet—nyugati tárgyalásokat követendő taktika, a nyugati ellenjavaslatok tekintetében.

Sikkasztásért két évi börlőu

Györfi Sándor páhi lakos, mint a kaskantyúi Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke, vezető beosztását arra használta fel, hogy a tsz rovására saját magát, illetve baráti körét jogtalan anyagi előnyökhöz juttassa. Így például felvett a tsz pénztárából több mint 4 ezer forintot, és hanyag magatartásával ezen túlmenően is jelentős kárt okozott a közös gazdaságnak.

A kiskőrösi járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért kétévi börtönbüntetésre, valamint az okozott kár megtérítésére ítélte,

Ülést tartott

a MÁV kecskeméti pártbizottsága

Április 3-án az MSZMP MÄV csomóponti pártbizottsága kibővített ülésén tanácskozott Kecskeméten a Központi Bizottság március 3-i határozatából adódó tennivalókról,

A pártbizottsági ülés Szénási László elvtárs, beszámolója

és az azt követő vita alapján konkrét munkaprogramét fogadott el az SZKP XXI. kongresszusa útmutatásának hasznosítására és a Központi Bizottság március 6-i határozatának végrehajtására,

NAPTÄU

1959. április 8, szerda Névnap: Dénes;

Napkelte: 5 óra 10 perckor. Napnyugta: 18 óra 23 perc,

DCipdhül-t az tmJxtr- a aíLa'fjűjbe. ?

— ezzel a címmel tart előadást április 10-én este 7 órai kezdettel Kecskeméten a TIT helyiségében dr. Boda László honvédfőorvos. Az érdekes előadás az űrhajózás élettani problémáiról szól, s a hallgatók egy hasonló témájú dokumentumfilmet is láthatnak a kecskeméti városi légoltalmi parancsnokság és a TIT megyei szervezete rendezésében sorrakerülü ismereuer- jesztő előadáson.

— Zárszámadó közgyűlést tartott a Szalkszentmántoni Földművesszövetkezet. A vásárlások után 1-5 százalékot, az értékesítés után pedig 3 százalékot fizettek vissza a tagságnak. Így a szövetkezet tagjai háromszorosan kapták vissza a földművesszövetkezet számára befizetett részjegyük árát.

— Megyénk népi ellenőrzési bizottsága javasolta a Központi Népi Ellenőrző Bizottságnak, hogy országos vizsgálatot indítsanak a munkaegészségügyi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére, mivel a megyénkben lefolytatott ilyen jellegű vizsgálat számos gyakorlati eredményre vezetett.

— Jazz Club Varsó nevezetű lengyel táncegyüttes szerepelt tegnap este a bajai József Attila Művelődési Házban.

— Peruban, a Matucana nevű 5000 lakosú kisvárost a Rio Ri- mac nevű folyó hirtelen áradása teljesen elsöpörte. A házak 90 százaléka rombadőlt, de a lakók még idejében a közeli dombokra menekültek.

— „Egy falu egy nóta” adásában a Rádió Vörös Mihályt, a borotai tanács végrehajtó bizottságának a titkárát, működésének ötödik évfordulója alkalmából dallal üdvözölte.

— Tompán 56 hold zöldborsóra, 50 hold paradicsomra és 152 hold cukorrépára kötöttek szerződést. Harminchat méhész pedig 780 méhcsaláddal 97 mázsa méz termelésére szerződött.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak,

_ akik őt szerették, férjem, Bódi János temetésén részvételükkel gyászomban velem éreztek, oz- _.ton mondok köszönetét. — özv. Bódi Jánosáé és családja. 792

Piaci árak

Arányi;.-; gyenge volt a leihozatal Kecskeméten a keddi piacon, de annál nagyobb a kereslet zöldségből, baromfiból és tejtermékekből. Nyolc óráig a következő árak alakultak ki: burgonya 2.30—2,70, savanyúkápos/ta 5—6, sárgarépa 2— 2,50, petrezselyem 10—12, kelkáposzta 3—4, karalábé 3—3.50, spenót 3—

sóska 4—5, saláta darabonként 2 3, vöröshagyma 2,50—3, fokhagyma 24—28, szárazbab literenként 4—7, tejfel 18—20, mák 22—24, héjas dió kilónként 10—12, tojás 1, tej 3, tehéntúró 12—14, julitúró 24—26, juhsajt 22—24, vaj 45—50, élő csirke 28, élő tyúk 18—20, élő pulyka 18— 17. sovány élő kacsa 18—20, sovány élű liba 11—16 forint kilónként.

— A 19-es mártírok emlékét megörökítő emléktáblát leleplezték a szabadszállási tanácshá- zán.

— KISZ-szervezct alakult a három íelsőszentiváni termelő- szövetkezetben: a Vörös Október, az Üj Élet és a Vörös Csillag Tsz-ben.

— A Gépállomások Megyei Igazgatósága egész brigádokat vezényel át, traktorvezetővel és géppel együtt azokra a gépállomásokra, ahol a tenneiőszövét» kezetek idei számszerű fejlődése nagyobb gépparkot igényel.

— Budapest és Mohács között megindult a személy- és gyorsáru hajóforgalom. Naponta mindkét irányban egy-egy hajó közlekedik.

— Egy dolgozóra átlagoséin 1000 forint nyereségrészesedés jutott a Bajai Kenyérüzembeti, ahol április 3-án ünnepélyes külsőségek között osztották ki az 1958-as gazdasági év nyereségrészesedését.

— Másfél millió forint értékű munkaegészségügyi beruházás kivitelezése folyik a Bajai Gy ap j úszó vetgy ár ban.

A dunavecsei járás községi, üzemi, termelőszövetkezeti és állami gazdasági pártszervezetei április 6. és 10. között rendkívüli, kibővített taggyűléseken vitatják meg az SZKP XXI. kongresszusa útmutatásának hasznosítását és a Központi Bizottság március 6-i határozatával kapcsolatos tennivalókat. A taggyűléseken a járási pártbizottság tagjai és kiküldöttei is részt vesznek.

■

Kiskunhalason április 10-én a belvárosi pártszervezet helyiségében titkári értekezletet tartanak, amelyen a pártalapszervezetek gazdasági felelősei, valamint a KISZ-titkárok és a KISZ-szervezetek gazdasági felelősei is részt vesznek. Az értekezleten a pártmunka időszerű kérdéseiről és a pártszervezetek soronkövetkező feladatairól tanácskoznak.

*

A pártoktatás tanfolyamvezetőinek járási konferenciáját Du- navecsén, április 11-én, szombaton rendezik meg. Az értekezleten az SZKP XXI. kongresz- szusa anyagának tanulmányozásáról és a pártoktatási év befejezésével kapcsolatos tennivalókról tanácskoznak a részvevők.

Kecskeméti anyakönyvi hírek

Szüléitek: Bállá József (anyja neve: Törteli Mária), Szalontni, László (Dallos Rozália), Üli Mária (Tompos Mária), Szomjú Gyula (Bakos Mária), Kerekes Terézia (Tót Terézia), Postai Pál (Kovács Erzsébet), Szabó Ilona (Tavacsári Ilona), Ádám Mihály (Sándor Mária).

Meghaltak: Csorba Márton 83 éves, Gyulavári József 75 éves, Varga József 76 éves. Főző Pál- né Magyar Erzsébet 64 éves, Holló Tibor 1 éves.