Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

ISO ÉV A PORONDOM A EROS MO.\Nl RE-REV l Gördülő állatkertje 350 állattal a világ minden tájáról! Megtekinthető naponta 9-től 19 óráig. Mindenkinek egyszer látnia kell az AEKOS NAGYCIRKUSZ csodálatos műsorát! _ .^GGöGOÖOOOOGOOGi-jűro.óiOc-xoueJUiJtoejOOGOOOOOOOOOÖOOOOO OGGGOGGGGGGOGGGOGOGGGGGGGGGGGGGGGGGOgkí)PKj 4. oldal J959. április I* szeri - “«er——»I , ír. "" ffleppőtká&t fatpaáfák a „lÁízvUáfyot", DARVAS JÓZSEF V7J FILMJÉT — Felvétel közben — — Csendet kérek!... Indí­tok!,.. Felvétel! — hangzik a hangszórókból a rendező hang­ja. Kunszentmíklóstól 3 kilo­méterre az egyik tanya udva­rán ezekre a szavakra minden­ki csendben megáll. A néma­ságot csak a filmfelvevőgép halk zúgása töri meg. Hirtelen megelevenedik az udvar, s fel­ülni főszereplőivel és a rende­zőjével. Ranódi László szívesen áll rendelkezésünkre. Elmondja, hogy itt, Künszentmiklóson ké­szítik a »Tűzvirág« című já­tékfilm külső jeleneteinek fel­vételeit. A főszerepeket Tolrtay Klári, Agárdi Gábor, Papp Éva és Tordi Géza játsszák. vésznő kedvesen adja meg kér­désünkre a választ. — Az eddig megjelent újság­cikkek azt írják rólam, hogy félek. Igaz, szurkolok egy ki­csit a siker miatt, de nem fé­lek. Ranódi rendező minden szükséges tanáccsal ellát, s így különös félelemre nincs okom. Tordi Géza, a Szegedi Nem­zeti Színház tagja. Sok filmben látta már a közönség. Most egy béreslegényt alakít, erről be­szélgetünk vele. — A filmben égy bérest jatsszok, aki szerelmes a gazda- asszonyba, de mégis a cseléd­lányt kell elvennie. Szívesén játszom a szerepemé!, mert a magyar parasztság régi meg­aláztatását mulatom be. Jóformán még be sem fejezi a mondatot, amikor újból fel­hangzik a rendező szava: — Csendet kérek!... Indí­tok!... Felvétel!... Gémes Gábor ÜLTESSÜNK EMLÉKFÁKAT! — As MSZHl felhívása — Népünk kedves szokása, hogy i családi eseményeket, jeles érfiaink, hősi múltunk emlé­keit évszázadokig is elélő fák ültetésével örökítik meg. Mesz- szeföldön híresek azok a fák, melyekhez történelmi esemé­nyek, mondák, nagyfáink emlé­kei fűződnek. Népünk kegye­lettel tekint fel a balatohaka- rattyai Rákóczi szilfára, á döm- södi Petőfi tölgyre, a debreceni Nagyerdő Fazekas Mihály tölgy­fájára stb. Szentesen, Csongrá- don és az ország sok más vá­rosában és falcában állnak Hő­sök ligetei, hirdetve a régi har­cok, a hazáért elesettek dicső­ségét. Ezt a kedves, nagy idők­höz illő népi hagyományt ele­venítsük fel azzal, hogy 1919 vörös katonáinak, harcainak, mártírjainak emlékére emlék­fákat. emlékfasorokat ültetünk a régi csaták, ellenforradalmi kivégzőhelyek környékén. Ifjú­sági szervezeteink, KlSZ-fiatál- jüink, úttörőink számára niiies szebb feladat, mint bekapcso­lódni a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság agrártudományi szakosztálya által kezdemén zen emlékfááítási mozgatom Pártszervezeteink, Hazafias N front-szerveink, pedagógusa karolják fel ézt a nemes in galmat és öntevékenyen, a ihl erők mozgósításával üh sehek el a Taríácsköztárúa jubileumi évében minél ti emlékfát. Az egyes tájegy gekben legjobban áísztö net fafajok kiválasztásához az á mi gazdaságoktól és a vái kertészetektől lehet szakid,: csőt kérni. Minden egyes elültetett e lékfa nemcsak a múltra em keztet, de fában szegény szagunkban hirdeti a nép e jét, rnely sokat szenvedett 1 zánkban új életet teremt vá son és falun egyaránt. Így v nák az émlékfák is a múlt csőségének hirdetésén túlti núen a békés alkotómunka, jövőbe vetett hit jelképévé! Nyékcs István, a Mezőgazdasági Múzet tudományos osztály­vezetője Uanódi László rendező utasítást zának, a film idéződik a múlt. A parasztko­csira felszáll a kulák felesége, figyelemre sem méltatja a bé­rest, aki nehéz zsákot dob a szekérre. A kis cseléd egy sza­kajtó tojást ad fel, s megérke­zik a gazda is. Felül a bakra, s félvállról leszól az otthonma- radóknak: — Legyen vacsora, mire ha­zaérünk! — mondja — Vigyáz­zatok mindenre! A gyeplő megfeszül, a lovak elindulnak. A filmfelvevőgép lencséje még követi egy dara­big a távozó szekeret, majd a rendező intésére befejeződik a jelenet forgatása. A felvétel közben támadt szünetet felhasz­náljuk arra, hogy beszéljünk a ÚJ KÖNYVEK AZ elmúlt napokban több ér­dekes, tanulságos könyv érke­zett a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségéhez. R. Rothmayer: Rakéta, szput- nyik, űrhajó. A szerző igen ér­dekesén, száz kérdés, feleiét formájában tárgyalja az űrha­józás alapvető problémáit. A könyvben többek között a kö­vetkező kérdésekre találhatunk választ: Hogyan lehet leszállói a Holdra? Mikor indulhatunk a Marsra? Milyen sebességet érhetnék el a rakéták? Hajt- haló-e a rakéta fénnyel? stb. A második magyar hadsereg megsemmisülése a Donnát. A körtyV hiteles dokumentumok alsóján tájékoztatja az olvasót arrói, hogy a Horthy-fasizmus hogyan okozta százezrek halá­lát egy értelmetlen, esztelen, rabló háború folytán. Pártszervezeteink a fenti könyveket megrendelhetik a Kossuth Kiadó megyei kiren­deltségénél is. ad Pflpp Évának és Tordi Gé- föszercplőinek. Tolnay Klári művésznőt a tanya kis szobájában keressük fel. Megkérdezzük tőle, Buda­pest után nem szokatlan-e az alföldi táj. — Most járok Kunszentmik- lóson először, s elmondhatom, hogy hagyon tetszik a vidék. Filmszerepemben egy gazdag paraszt féleségét játsszom, aki itt él a tanyán. Rendezőm úgy tájékoztatott, hogy még egy hé­tig tart a külszíni felvétel, s ez alatt az idő alatt szeretném a szívembe vésni az Alföldnek ezt a részét. A pusztát nagyon szeretem, ezért nagy tisztelője vagyok Petőfinek. Agárdi Gábor lép hozzánk. — 1941-ben jártam először Kunszentmiklóson — kezdi el — s ami bennem megmaradt azóta — nevet fel — az, hogy jó borokat mérnek. Hozzáte­szem, azért nyilatkozom így, mert a filmben egy részeges nagygazdát alakítok. Még nem ittam Kunszentmiklóson bort, de egyszer, míg itt tartózko­dom, megkóstolom. Hiába, a színésznek meg kell ismerni a; bor ízét is. Ezután Papp Évát, a Film-; művészeti Főiskola másodéves: hallgatóját kérdeztük meg, mi­lyen érzés először fiimszercpet alakítani. A 19 éves, bájos ntű-; goooggg^goggggGő G 1944 áprilisában a szörnyűséges második világháború utolsó fe­jezetéhez érkeztünk. Megkezdődött a fővá­ros és környékének bombázása, és áz em­berek ezrei menekül­tek békésebb tájak fe­lé... Több százan ér­keztek Dunávecsére is Csepelről, Pesterzsé­betről, Budapestről. Népünk kinyitotta a bombakárosultak előtt szívét és ajtaját. Áp­rilis első felében így érkezett Dunávecsére egy hófehérszakállú, ősz tudós, Vikár Béla, hogy a nála két évvel idősebb nővérénél, özv. Fazekas Károlyné szül. Vikár Katalin tanító- özvegynél meleg ott­honra találjon a nád- fedeles házban, szét­bombázott hajléka he­lyett. Vikár Béla ek­kor 85 éves volt. Élete során többször megfor­dult Dunavecsén, né- hánynapos látogatásra sokszor eljött testvéré­hez, de ilyen hoszú ideig még nem tartóz­kodott itt: élete utolsó másfél esztendejét itt töltötte el, itt is halt meg,- rövid szenvedés után, 86 éves korában, a Vándor utca 4. sz. házban. Emlékezés Vikár Bélára 1859 -1959. Ki volt Vikár Béla? Most száz évvel ez­előtt született a So­mogy megyei Hetes községben. Gimnáziu­mi tanulmányait Pé­csett végezte el, majd Budapestre került, az egyetemre. Ily rövid megemlékezés kereté­ben nem szólhatunk részlesen munkáiról, annak csupán főbb vo­násairól emlékezünk meg. Húsz éves korá­ban már finnül olvas, 21 éves korában kine­vezett parlamenti gyorsíró. Már fiatal korában bejárja az orJ szagot és gyűjtötte a nép ajkán fennmaradt meséket, dalokat. 30 éves, amikor Finnor­szágba indul hosszabb tanulmányútra. Ne­gyedszázadig dolgozik a finn nemzeti eposz, a Kalevala lefordítá­sán. A világon ő az első, aki népdalgyűjté­sénél már a 80-as évek végén használja a fo­nográfot, amellyel a párizsi világkiállításon is nagy feltűnést kel­teti. — A francia Aesopus, La Fontaine meséit is ő ülteti át magyar nyelvre. — 50 éves korában Georgiá­ba megy, megtanulja a grúz nyelvet és 8 év alatt lefordítja a XII. században élt grúz költő, Rustaveli hős- KÖlteményét, a Tarielt. Kiváló író, költő, mű­fordító, nyelvtudós, a gyorsírás nagymestere, irodalmi társaságok vezetője, a Magyar és a Finn Tudományos Akadémia tagja volt Vikár Béla, de legna­gyobb volt mint ma­gyar nápdalgyűjtő. Vi­kár Béla egész mun­kásságával, műfordítá­saival a nemzetek kö­zötti kulturális kap­csolatok megépítésén fáradozott. Népdal- gyűjtő kőrútjain szer­zett tapasztalatairól, a fonográfra felvett nép­dalokról, mesékről, gyűjtéseinek eredmé­nyeiről rendszeresen beszámolt a tudomá­nyos társaságokban, így hozva közel egy­máshoz a falvak la­kóit a városok dolgo­zóival. 1945. szeptember 22-én halt meg Dun vcCsén, ahol emlék kegyelettel őrzik iskolások és az id sebb generáció eg, arunt. 1943-bán az' o szággyűlés Vikór Bé hamvait Budapest szállította, ahol a í város által adomány* zott díszsírhelyen t mették el. A Magy; Tudományos Akad* mia a kegyeletes me: emlékezés jeléül má vány síremléket eme a világhírű tudós, V kár Béla sírja fölé. Dunavecsei Közsé; Tanács az eddigi Vái dór utcát, amelyne egyik házában elhunj a nagy tudós, a v.ilá négy tájának nag vándoráról Vikár Bél utcának nevezte el. Az a másfél év, ami Vikár Béla Dunave csén töltött, ma i élénken él emlékeze tünkben. Születés 100. évfordulóján, ami kor sokrétű munkássá gáról hálává! emléke zünk meg, csengjen fe lelkűnkben a költ* szava: »Nem , hal meg az ki milliókra költi dú: lelke kincsét, ámbái élte múl...« Mdlnät Lajos Dunavecse CSINOS TITKÁRNŐ NEM KELL Hassan Akhavi iráni földmű­velésügyi miniszter úgy rendel­kezett, hogy csinos titkárnőket és gépírónőket nem szabad mi­nisztériumában. alkalmazni. Az új rendelkezés értelmé­ben szépségére való hivatkozás­sal elutasították egy gépírónő felvételi kérelmét, aki pedig 110 jelentkező közül a legrá­termettebb lett volna a minisz­tériumban megüresedett titkár­női állás betöltésére. Kiskunfélegyházán a sportpályán, a fürdő Szállóval szemben ) 1939. április 2-Uil április 5-ig. irodánál, a Kultúrházban, telefon: 228, és az A erős l Előadások: a megnyitás napján este 8 órakor, a többi napo- Nagycirkusz pénztáránál, a Sportpályán. Telefon: 420. > kon délután fél 4 és este 8 órakor. FÜTÖTT NÉZŐTÉR > Jegyek elővételben kaphatók: Az A erős pénztárkocsinál, . , j a tanácsháza elótt, naponta 8—20 óráig, a szervezési Külön kerékpár- és motorkerékpár-megorzes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents