Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

. 'r- ' ­BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA ÍV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ara 50 fillér 1959, ÁPRILIS 28, KEDD A művelődési program elkészítésének tárgyalásai, meg­beszélései jellemzik mostaná­ban megyénk párt- és kulturá­lis életét. Pártunk művelődés­politikai irányelveinek megjele­nése után e nagy jelentőségű program megvitatásának idő­szaka megmozgatta megyénk összes kulturális vezető szer­veit, járási pártbizottságaink, községi szervezeteink és a ta­nácsszervek is nagy lelkesedés­sel, alaposan tanulmányozták kulturális életünk e fontos do­kumentumát. Most folyik a kétéves megyei művelődési tervezet elkészítése. A járási pártbizottságok, városi pártszervek alapos és átgon­dolt vizsgálódások alapján nagyrészt már összeállították terveiket. Községeinkben is megélénkült az élet. Az az igény merült fel mindenfelé, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően tervezzék meg az eljövendő két esztendő legfőbb tennivalóit, kulturális irányel­veit. A kecskeméti városi pártbi­zottság a napokban tárgyalta meg a kétéves művelődési programot. Legfontosabb fel­adatnak, 3 az üzemi alapszerve­zetek és valamennyi kommu­nista nagy jelentőségű tenni­valójának tekinti a tervezet a dolgozók kulturális nevelését, a munkásosztály és a dolgozó parasztság világnézetének for­málását, a tömegek műveltségi színvonalának állandó fokozá­sát. Jelentőségének megfelelő he­lyet kapnak — amint az eddigi tapasztalatok bizonyítják — a pártszervek által összeállított programban a kulturális élet­ben jelentkező, íziésromboló vagy éppen ellenséges nézetek elleni harc elképzelései. Nem egy járási szerv megállapítja, hogy a kultúra területén jelent­kező helytelen és egészségtelen nézetek veszélyeztetik a mun­kásosztály szerepét a művelő­dés frontján és megsokszoroz­zák a kommunisták feladatait az ellenük való harcban. Nagy feladatok várnak a kultúra munkásaira a dolgozó parasztság szocialista tudatának nevelése tekintetében is. Mint sajátos jelenség határozza meg a tervek elkészítését az a kö­rülmény, hogy több járásunk­ban a dolgozó parasztság nagy része tanyán él, olyan terüle­ten, ahol a művelődés ügyének előbbre vitele nagy erőfeszíté­seket követel. Ahol azonban e feladatok végrehajtása központi kérdés — mint például a bajai járásban — ott, amint a példa mutatja, a céltudatos kulturá­lis nevelőmunka is nagy sze­repet játszott a szocialista me­zőgazdaság átszervezése érde­kében folytatott agitációban. A tervkészítés folyik. Nem egy községünk is átgondolt ter­vekkel jelentkezett már és a tanácsszervek kulturális irá­nyító munkája is több vonat­kozásban javulóban van. Biz­tató jelek ezek arra nézve, hogy pártunk művelődéspoliti­kai irányelveinek szellemében ■ez elkövetkezendő esztendőkben ugrásszerű fejlődés indul majd megyénk kulturális Hetében. „ Kongresszusi munkaverseny indul a Solti Állami Gazdaságban FÉNYEK A HATÁRBAN (3. oldal) A NYELVHELYESSÉGRŐL (3. oldal) téglák és emberek (4. oldal) APRÓ GONDOK (4. oldal) LASSAN INDULT AZ ÉPÍTKEZÉS A TSZ-EKBEN (4. oldal) SPORT (3. oldal) TASSTÓL HARTÁIG (6. oldal) MIKOR NYITNAK A FÜRDŐK? (6. oldal) Negyedszer avatták az idén élüzemmé a Solti Állami Gaz­daságot. Az elismerés anyagi előnnyel is járt, mert 20 ezer forint jutalmat kaptak a gaz­daság dolgozói, s mindezeken felül az éleüzemavatáskor 199 ezer forint nyereségrészesedést is kiosztottak, ami dolgozónként 10 napi munkabérnek felel meg. Mindezek az eredmények a gazdaság dolgozóit arra indítot­ták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa tiszte­letére a megye állami gazda­ságai között versenyt indítsa­nak. A verseny gondolata a Pék-majori részlegtől indult ki, még az év elején, ahol a ver­seny súlypontját a kukorica és Nagy eredményjavítást és önköltségcsökkentést vállaltak a Városjöldi Állami Gazdaság dolgozói az MSZMP kongresszusa tiszteletére A Városföldi Állami Gazda­ság dolgozói 1954 óta minden évben túlteljesítették tervüket, s még az 1958-as gazdasági év­ben, a rendkívüli aszály elle­nére is, 2 millió forintnál több eredményjavulást értek el, mely­ből közel másfél millió a gaz­daság tiszta nyeresége. Ered­ményes munkájukért a gazda­ság dolgozói közt 320 000 forint nyereségrészesedést osztottak ki. Most a gazdaság pártszerve­zete, üzemi bizottsága, s a gaz­daság vezetősége megtárgyalta a március (i-i határozatot és tervüket felülvizsgálva megálla­pították, hogy jobb munkaszer­vezéssel, a versenyszellem fo­kozásával a tervezettel szem­ben e gazdasági éyben 2 millió forint eredményjavulást érhet­nek el részben a hozamok emelkedésével, részben pedig az önköltség csökkentésével. Csupán a növénytermesztésből 1 millió forint eredményjavulás várható, s az állattenyésztésből is majdnem ennyi. A követke­zetes gépesítéssel pedig 72 000 forint eredményjavulásra szá­mítanak. Figyelemre méltó, hogy ver­senyvállalásuk foglalkozik a versenyeredmények elérésének módjaival is, s amikor például kimondja, hogy borjúneveléssel 60 000 f orinttal javítják meg eredményüket, megírják részle­tesen azt is, hogy ezt főképpen a fokozottabb fölözött tej ita­tással érik cl. a cukorrépa termelésére he­lyezték, Hozzájuk csatlakozott a: gazdaság többi üzemegysége, s: a Pék-majoriak 123 ezer forin­tos előirányzatához a Fűzhalom üzemegység dolgozói 229 ezer, a Nagy-major 137 ezer, Gálháza 50 ezer és Sóskút 25 ezer forin-: tos felajánlással csatlakozott. Az: egyes üzemrészek ezek szerint: több mint 500 ezer forint több-: lettermék előállítására vállal-: koztak a gazdaság ez évi tér-: vén felül. j Pár nappal ezelőtt érkezett: meg a híre annak, hogy a Solti: Állami Gazdaság versenyfelhí-i vását a Bajai Állami Gazdaság; dolgozói már el is fogadták.' Reméljük és kívánjuk, hogy ez; a verseny beváltja majd a hoz-: záfűzött reményeket; (csa): I Fejlesztik a nmnkáslakta kerületek bolthálózatát Köztudomású, hogy nemcsak Kecskeméten, de megyénk többi, nagyobb városában is éppen a munkáslakta kerületek, a városok külső települései voltak legkevésbé ellátva megfelelő bolthálózattal. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most na­gyobb összeget bocsátott egyes kereskedelmi vállalatok rendel­kezésére, azzal a céllal, hogy azok a munkáslakta kerületek­ben új boltokat nyissanak. Több helyen a helyiségkiutalások elhúzódása és egyéb okok miatt még nem kezdtek hozzá az építkezéshez, — így Kiskunfélegyházán a tervezett öt bolt kö­zül még egy bolt sem nyílt meg. Reméljük, hogy rövidesen minden akadályt elhárítanak rz új boltok megnyitása elöl. 3000 QÁZFOQYASZTÓ BAJÁN „Célkitűzésünk, hogy egy-egy körzeti orvosra legfeljebb 2500 lakos jusson" DCommunisla orvosak akt'uxaéríekexUte. JLeeskeméteu Megyénk kommunista orvosai aktívaértekezletet tartottak a megyei tanács kultúrtermében, amelyen megvitatták az MSZMP Politikai Bizottságá­nak »A dolgozók egészségügyi ellátásának megjavításáról és a hiányosságok megszüntetéséről-« januárban hozott határozatát. Az értekezletre meghívták me­gyénk egészségügyi intézetei­nek több pártonkívüli vezetőjét is. Az aktívaértekezlet előadója Bogdán Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa volt. Ismertette a Politikai Bizottság határozatát, majd megyei vo­natkozásban értékelte az abból adódó feladatokat. Ezek szerint kidolgozzák a megye egészségügyi fejlesztésé­nek 15 éves távlati tervét. A következő tíz évben a kórházi ágyak számát 600—700-zal, a szakrendelési órák számát pe­dig mintegy napi 300 órával ^pjelik. A tuberkulózis éljem küzdelemben jelentős szerepe lesz a lakásviszonyok, az élel­mezés és az ivóvízellátás meg­javításának. A fenti időszakban olyan mértékben növeljük a körzeti orvosok számát, hogy egy-egy körzeti orvosra legfel­jebb 2500 lakos jusson. A kör­zeti orvosok mellé orvosi rnoko- kat állítanak be az adminiszt­rációs munka elvégzésére, hogy az orvos minél több időt szen­telhessen gyógyításra. Ugyanak­kor betegápolói munkaköröket is szerveznek a körzeti orvosok mellé,.akik az orvos által meg­vizsgált betegek látogatását és ápolását végzik; A beszámolót élénk vita kö­vette. A felszólalók helyesel­ték a Politikai Bizottság hatá­rozatát, s több javaslatot tet­tek az egészségügyi munka to­vábbi javítására, valamint az orvosok és a helyi szervek jobb egy üttmükö d ősére» Impozáns látvány a Sugovica partjáról nézve a Bajai Gáz­gyár új, 5C00 köbméteres 'gáztartálya. A tárolóberendezés be­ruházási költsége meghaladta a 2 millió forintot. Igen sok csa­lád lakásába lehetővé vált ezzel a gáz bevezetése. A tervek szerint 1960 végére napi 9000 köbméter gáztermelés 3000 gáz- fogyasztó igényeit elégíti majd ki. A »Vezess baleset nélküli-mozgalom első negyedéve sikerrel zárult Vasárnap délelőtt a kecske­méti László Károly utcai rend­őrklubban megtartották a »Ve­zess baleset nélkül« mozgalom első negyedévének értékelését. Magyarvári Menyhért főhad­nagy elvtárs, a megyei rendőr- kapitányság közlekedésrendé­szeti csoportjának parancsnoka elmondotta, hogy a mozgalom­ban 386 gépkocsivezető vett részt, akik 1 950 105 kilométert tettek meg, s e hatalmas kilo­méterszámhoz viszonyítva ke­vés, csupán négy közúti baleset történt. Kovács István főhadnagy elv­társ ismertette a versenyhelye­zést, amely szerint balesetmen­tesen vezettek a Kecskeméti Autóbuszüzemi Vállalat, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a kecskeméti KOHUSZ, a Zo­máncipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, a Lakatosipari V., a Kecskeméti .Vízművek, u Kecskeméti Útfenntartó Válla­lat, valamint a Terményszállító Vállalat, s a Kiskunfélegyházi Autóbuszüzemi Vállalat sofőréi. Ezután dr. Szentendrei Béla bíró a közúti szabálysértések­ről beszélt, s felhívta a figyel­met az alkoholfogyasztás csök­kentésére. Az ankét végén át­adták a közlekedés terén leg­jobb eredményt elérő vállala­tok megbízottai részére a ván­dorzászlót és az okleveleket. A Belügyminisztérium Bács-Kis- kun megyei Rendőrfőkapitány­ság közleekdésrendészeti osztá­lyának vándorzászlaját a Kees« keméti Autóbuszüzemi Vállalat kapta, a »Legjobb eredményt elérő közlekedési vállalatnak« feliratú zászló pedig a kecske­méti Terményszállítási. Vállalat birtokába került. Ezenkívül szá­mos elismerő oklevelet osztot­tak szét a megjelentek között. (kohl) Világ proletárjait egye»üljetek! M). MM M4M

Next

/
Thumbnails
Contents