Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

1959. április SS. szombat 3. oldal A KÖZÖSBEN MÉGIS CSAK JOBB A felsőszentiváni Üj Élet Ter- Vnelöszövetkezet szépen művelt földjein át baktatunk Borsodi János elnökkel és Vámos Fe­renc agronómussal. A cél: az egyik major megtekintése, ahol a tehenek, meg a melegágyak vannak. Közben beszélgetünk. Az út mentén asszonyok kapál­ják a hagymát, vidám kacará- szásuk már messziről hallatszik. Ahogy szokták mondani: kezük alatt ég a munka. Tíz hold hagymára szerződ­tünk — magyarázza Vámos Fe­renc — megművelését nőtagja­ink vállalták. Az elnök, szőke, szögletes ar­cú íiatalember, a másiknak ta­lán még kevesebb év nyomja a vállát, vékonyarcú, csupatűz. Járási termelőszövetkezeti szer­vezőként került ide, régi isme­rősként üdvözölték a termelő- szövetkezetben. Mint gépállo­mási agronómus, sokat járt az akkori Békébe. Sajnos, az ellen- forradalom idején feloszlott a szövetkezet, hiába állta az el­nök és néhány tag a sarat. A régi tagok aztán csak összejöt­tek és 1957 augusztusában újból szövetkezetei alakítottak, de most már Űj Élet néven, szinte szimbolizálva azt, hogy ezúttal véglegesen a haladás útjára léptek. Egyre szaporod­tak, növekedett a terület és ez év márciusában visszajött a régi agronómusuk is. — Termelőszövetkezetünknek most már majdnem 1300 holdja f mmi Az osztályharc helyzetéről és a politikai munka időszerű kér­déseiről rendeztek tanácskozást az elmúlt napokban a kalocsai járási pártbizottságon. Az ér­tekezleten a Központi Bizott­ság párt- és tömegszervezeti osztályának képviselői is részt vettek. A kiskunhalasi járási párt­végrehajtóbizottság április hó 20-án ülést tartott. A kisszál- lási községi pártszervezet tevé­kenységéről és a népi ellenőr­zési bizottság munkájáról ta­nácskoztak. • A kalocsai városi KISZ- bizottság legutóbbi ülésén a Központi Bizottság március hó 6-i határozatából adódó Köz­feladatokat vitatta meg. Meg­vizsgálták a város üzemi KISZ- szervezeteinek tevékenységét is és örömmel állapították meg, hogy a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny során az üzemek fiataljai 400 000 Ft megtakarítást vállaltak. * A kiskőrösi járásban nyolc termelőszövetkezetben és egy tszcs-ben alakult meg a párt- szervezet az elmúlt napokban. Az új pártszervezetek segítésé­vel a járási pártbizottság nyolc elvtársat bízott meg. * Fülöpszálláson a Tanácsköz­társaság idején megválasztott helyi tanács megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ün­nepi tanácsülést tartottak. Ha­tározatot hoztak arra, hogy Kun Béláról, Szamuely Tibor­ról és Korvin Ottóról utcát neveznek el. * Április 21-én, kedden a kis­kőrösi j ’ fi” párt-, állami és gazdasí ,.. yezetői három elmé­leti ki. ?érencián vitatták meg az SZliP XXI. kongresszusa anyagának első részét. Az el­méleti konferenciákat Ágoston András elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára, Csizma­dia Tibor, a járási tanács pénz­ügyi osztályának vezetője és Lukács Rozália, a járási párt­bizottság munkatársa vezette. van és a tagok száma fölözi a kétszázat. Itt már lehet nagy­üzemiig gazdálkodni — így az elnök. Az agronómus széleset kaszál a karjával, mintha az egész mezőt magához akarná ölelni: — Látja, ez mind a mienk. Itt hagyma, amott 52 hold cukor­répa, távolabb több mint száz hold kender és így tovább. De nem is ez a fő cél. Kérdőn nézek rá. — Majd kint elmondom — válaszol a ki nem mondott kér­désre. Odaérünk a kertészethez. — Majoránna, borsíű, digitá- lisz. Ilyen ritkaságokat termesz­tünk mi — mondja Fekete Gyu­la kertész, de gyorsan átvált a ti'éfás hanghordozásról a ko­molyra: — vsak a paradicsomból ÍOO cser forint jövedelemre számítunk. Közben az elnököt és az ag- ronómust körülveszik a tagok, különböző kérdésekkel ostro­molják. Egy teherautó érkezik megrakodva. A szétszedhető do­hánypajta alkatrészeit hozza, amelyet itt állítanak fel. A szö­vetkezetnénk u^anis hat kát. hold dohányvetése is van, mely­ből ugyanannyi bevételre szá­mítanak mint a paradicsomból. Végre Vámos Ferencnek van egy kis ideje, hogy folytassa az előbbi beszélgetést és ígéreté­hez híven mindjárt részletezni kezdi a szövetkezet további ter­veit. — Jövőre az állattenyésztés lesz a fő jövedelmi forrásunk. A tagsággal közösen felmértük a lehetőségeket és úgy találjuk, hogy nálunk ezt fő üzemággá lehet fejleszteni. — Mik a terveik? — kérde­zem. Odavezet a rögtönzött tehén­istállóhoz, ahova egyelőre csak 28 tehenet tudtak összehozni. — Az a legnagyobb problémánk, hogy nincs megfelelő férőhe­lyünk. Három szóval el tudom mondani az állattenyésztésre vo­natkozó terveinket: szarvasmarha, fehér hússertés, baromfi. Szükségünk volna egy száz fé­rőhelyes tehénistállóra, de még tisztázatlan, hogy kapunk-e hi­telt arra, hogy építsünk egy ilyet. Jelenleg 15 szarvasmarhát hizlalunk, amelyet júniusra adunk le, 50 darab bikát vet­tünk, szintén hizlalásra, 16 vem­hes üszővel bővítettük az állo­mányt. Több mint 200 sertést hizlalunk az idén. Megalapoz­zuk a víziszárnyas telepünket is. Kétszáz kislibát és 300 puly­kát kapunk a napokban a Kis­kunhalasi Barneváltól. A Kí­gyós-csatorna mentén nagy le­hetőség van jövedelmező ba­romfitenyésztésre. Ezek dióhéjban az állatte­nyésztésre vonatkozó tervek. A községben és a környéken min­denütt azt tartják, hogy a fel- sőszentiváni Üj Élet Termelő- szövetkezetben szorgalmas és igyekvő parasztemberek van­nak. Igaz is. A brigádok, mun­kacsapatok kora reggel már dolgoznak és ameddig lehet, nem teszik le a munkát. Igyekvésüknek megvan a lát­szata, hiszen szépen fejlődnek a vetéseik. A tagokkal arról be­szélgetünk, hogy u közösben mégis csak jobb. — Nemcsak azért, mert közös erővel csak jobban megy a munka, hanem azért is, mert ez a munka kellemesebb együtt. Az ember társas lény, észre se vesszük és már dél van, köz­ben évődünk, viccelődünk, és többet végzünk, mintha egyedül piszmognánk — mondja az egyi­kük. Valóban dél van. Búcsúzom az Üj Élet tagjaitól, további sok sikert kívánva munkájukhoz. K. S. Leonyid Kuprijanovics — moszkvai mérnök — olyan ve- zetéknélküli, hordozható tele­font készített, amelyen bármely város telefonállomását közvet­lenül fel lehet hívni. A rádiófonnak nevezett mű­szer tulajdonképpen adó- és ve TELEFON A KABÄTZSEBBEN vőállomás, amely automatiku­san lép összeköttetésbe a másik állomással. A rádiófonon tár­csázott számot az adó az éterbe sugározza, s a jelzéseket a tá­volba vevő fogja fel. A rádióion minő össze ötszáz gramm és zsebben hordozható Az előrelátás és az alaposság eredménye A Központi Bizottság már- ciusi határozata minde­nütt nagy érdeklődést és élénk­séget keltett a pártszervezetek­ben. A határozat megvitatása után gyorsan hozzáfogtak a konkrét gazdasági intézkedések kidolgozásához és megvalósítá­sához. Így történt ez Kiskun­halas város pártszervezeteiben is. Ezt nem is kellene emlí­teni — mondhatnák egyesek — hiszen ez mindenütt így van. Ez igaz, de itt mégis van egy figyelemre méltó jelenség, ami­ről érdemes beszélni. Az MSZMP első kongresszu­sának tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny és a fel­ajánlások arról tanúskodnak, hogy a város üzemi dolgozói jól megértették a szocialista építés meggyorsításának szük­ségességét. A város üzemeinek és vállalatainak dolgozói a ter­melőszövetkezetekkel együtt fo­rintban mintegy nyolc millió értékű felajánlást tettek. A BARNEVÁL 785 000, a SERNE- VÁL 1 675 000, a Motor- és Gép­javító Vállalat 414 000, a MÁV összesen 865 000, a Téglagyár 120 000, a Dohánybeváltó 105 000, a Kenyérgyár 156 000, a Község­gazdálkodási Vállalat dolgozói pedig 260 000 forint értékű fel­ajánlást tettek a kongresszus tiszteletére. A többi üzemek és vállalatok hasonlóképpen jelen­tős vállalásokat tettek. ll'ddig elért eredményeik nagyszerűek és arról ta­núskodnak, hogy a város kom­munistái szívvel-lélekkel köve­tik a Központi Bizottság útmu­tatásait. A városi pártbizottság és a pártalapszervezetek már a márciusi határozat megjelenése előtt nagy gondot fordítottak a hároméves tervfeladatok telje­sítésének meggyorsítására. A pártbizottság kezdeményezésére a város sok üzeme már január­Szerkesztői üzenetek Koch János, Süküsd: Nyugdíja ügyében írt levelére a DAV bajai üzletigazgatósága válaszol. Varga Ferenc, Felsőszentiván: A 3000 forintos követeléséről -szóló so­rsit elküldtük a bajai járásbíró­sághoz azzal, hogy ügyében végle­ges döntést hozzanak. Bácsai Éva, Baja: A kért fény­képet postára adtuk. Solymosi Mária, Kecskemét: Le­velére rövidesen megkapja vála­szunkat. bein és februárban részletes in- tézkedési tervet készített a kö­telező tervek túlteljesítésére és több üzemben a szocialista • munkaverseny különböző for­mái újult erővel lángoltak fel. A márciusi határozat megje­lenése új, nagy lendületei adott a kommunistáknak és az üze­mek öntudatos dolgozóinak. A város pártszervezetei a legna­gyobb figyelmet arra fordítot­ták most, hogy minden dolgozó megértse: a szocialista építés meggyorsítása közvetlen s alap­vető érdeke mindenkinek. — A szocialista versenymozgalom szervezése és lelkesítése közben nagy gondot fordítottak arra is, hogy a felajánlások reálisuk, megvalósíthatók legyenek és ténylegesen a munkásoktól szár­mazzanak. A kongresszus tiszteletére in­dított versenymozgalom megin­dulása után az alapszervezetek és a kommunisták azt tartják munkájuk középpontjának, hogy szüntelenül növekedjen az egész­séges versenyszellem és vetél­kedés, s a kezdeti lendület még magasabbra emelkedjen. A város kommunistái pél- dát mutattak abban, hogy a Központi' Bizottság e nagy­fontosságú határozatának meg­valósítását hogyan kell meg­szervezni és irányítani. Bizto­sak lehetünk abban, hogy a ha­lasi pártszervezetek a határozat végrehajtása során nagy ered­ményeket érnek majd el. R. F. KIÁLLÍTÁS kicsiben A beruházásokról E rovatunkban egyszer már szóvátettük a beruházásoknál mutatkozó huzavonát, azt, hogy as_ ilyen ügyintézési mód ve­szélyezteti a program megváló-- sulását, mivel növeli a befeje­zetlen beruházások számát s megnehezíti a gazdasági építő munkát. \ Azóta némi javulás történt, de sok üzemünk, vállalatunk csak most, egy vagy két héttel ezelőtt értesült arról, hogy V*VVS'V"**w***V'VV><%/VVVV>^**VVV*<VVVV,VVVV»/,VV^VVVVVV>^VVVV>^V><,VVVV*/VVS/'*^V,VH<^/VV***N^TTlCTlliyii pénzt kap* QZ iáén 0'’ $ üzem bővítésére, korszerűsítő­} sére. i Éppen ezért nem csodálkoz- : hatunk, ha a beruházásokról szóló előzetes jelentés főleg csak a munkák megindulását mutatják. Az ipari beruházásokra szánt összegnek 20 százalékát hasz nálták fel az első negyedév­ben. Hasonló a helyzet a la­kásépítkezésre adott összegnél is. Ez elég biztató. Szomorúbb kép tárul elénk, ha a kulturá­lis és mezőgazdasági célokra szánt beruházási összeg fel­használását vizsgáljuk. A kul­turális jellegű beruházásokra erre az évre biztosított 27 mil­lió forintból csak négyet, az utóbbi területen az engedélye­zett 26 millióból csupán 1 mil­lió 508 000 forintot költött el. A tájékoztató szerint legna­gyobb a lemaradás a mező­gazdasági beruházásoknál. Ez nagy hiba, mert korszerű, bel­terjes mezőgazdaságot korsze­rű épületek, gépek nélkül nem lehet elképzelni. Mindezek tények. így hát nem tehetünk mást, minthogy pótoljuk azt a kiesést, ami az év elején a huzavonából adó­dott. JCítünletéi »Szocialista Kultúráért« ki­tüntetést kapott Németh József elvtárs, a Bajai Állami Gazda­ság művelődési otthonának igazgatója, eddig végzett kima­gasló kulturális munkásságáért Munkában a kirakatrendező? Vértesalji János géz. Öle terveznek, festenek, ta­pétáznak, díszítő elemeket ké­szítenek és rendeznek. Ügyes kezük, új és újabb megoldáso­kat kereső fantáziájuk nyomán minden évszakban sok szép ki­rakatban gyönyörködhetünk. EBBEN A SZAKMÁBAN ke­vés nyugodt percük van a dol­gozóknak. A kirakatrendező mindig siet. Szabály ugyanis, hogy minél többször és szebben tudnak egy kirakatot átrendez­ni, újjávarázsolni, annál több a lehetőség az áruk eladására. Emellett a textilnél fakul az áru, a régi kecskeméti üzletek rosszul szigetelt kirakatai pár nap alatt porosak, mintha ki tudja mikor rendezték volna őket. Ráadásul minden évszak­nak megvan a sajátos szezon- jellege. Sokszor havonta jelen­nek meg új divatmodellek, me­lyek egy-egy kirakat egész át­rendezését igénylik. A naptár sokszor sürget, hiszen a hivata­los és a hagyományos ünnepeli tiszteletére egész sor üzlet por­tálrészét szinte napok alatt kel. díszküntösbe öltöztetni. CSAK EGY KIS ÍZELÍTŐI adtunk most a kirakatok mes­tereinek hétköznapjairól. Sze­retnénk azonban remélni, hog> a legközelebbi séta alkalmává: a szép mellett már a munkál is értékeli majd a kedves ol­vasó Sándor Géza az Állami Kiskereskedelmi V. 130 boltjában, a textiltől a ci­pőig, a csemegétől az illatsze­rig, vas tömegcikktől a villa­mossági, sport-, játék- és papír­árukig minden megtalálható. A kereskedelmi dekoratőr tehát több ezer árucikk mozgatásával dolgozik egy évben. 150 bolt kirakatait rendben tartani, 4—5 hetenként újból rendezni — igen nagy munka. Ugyanakkor a vállalat dekorá­ciós csoportja mindössze hét fő­ből áll. A feladatokat tekintve tehát van mit a tejbe aprítani. A csoport mindent mása vé­MADARAT TOLLÁRÖL, em­bert barátjáról lehet megismer­ni. Ki tudná megmondani hány­féleképpen variálták már ezt a mondást. Az alábbi hasonlatot még nem hallottuk: Madarat tolláról, egy várost kirakatairól ismer meg az ember. Van va­lami ebben a gondolattársítás­ban, hiszen a brüsszeli világki­állítás maga is egy nagy kira­kat volt, ahol a nemzetek so­kasága mutatta be legszebb áruit 40 millió érdeklődőnek. Ha meggondoljuk, tavaszról nyárra, őszről télre a kereske­delem is ugyanezt teszi. Kiál­lítást rendez kicsiben, mert minden kirakat egy-egy kiállí­tás. És tegyük hozzá, mennél szebb a megrendezése, annál több a lehetőség az áruk eladá­sára. . A VEVŐ ELŐSZÖR a szemé­vel vásárol. Esténként és ün­nepnapokon ezer és ezer ember nézi végig egy kis séta közben a város kirakatait. Ilyenkor kezdődnek a tervezgetések és születnek az elhatározások. Fe­lesleges tehát szaporítani a szót, hogy a kirakatrendezés je­lentőségét aláhúzzuk. Nem lesz azonban érdektelen, ha egy kissé bemutatjuk az olvasóknál! ezt a művészetek határát sú­roló mesterséget. A KIRAKATRENDEZÉS, fő­leg vidéken, az ipari termékek széleskörű ismeretét igényli. Példa erre Kecskemét is, ahol

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents