Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

1959. április 23. csütörtök 3. oldal A Halérfékesílő VáHaieí i958. évre kiírt kereskedelmi versenyében a bajai fiók nyer­te el az első dijat. Egymaga tízszer annyi forgalmat bonyo­lított le, mint a legnagyobb lorgalmu budapesti Haiért-íiók. A népi együttesek seregszemléje Baján Lezajlottak a bajai járásban is az ifjúsági kulturális sereg­szemle Helyi bemutatói. Vasár­nap, április 26-án találkoznak a járás székhelyén a döntő já­rási bemutatón a népi együtte­sek, a tánccsoportok, az ének­karok és a zenekarok. Ez a be­mutató mutatja meg, kik ke­rülnek a bajai járásból a me­gyei döntőbe. A járási tanács ülésé egyéb­ként két nappal később, április 28-án tárgyalja meg a művelő­dés helyzetét. A napirendi pont előadója Szabó Ilona tanulmá­nyi felügyelő, tanácstag lesz. Részletesen foglalkozik a be­számoló különösen a termelő­szövetkezeti fejlesztéssel kap­csolatos új kulturális helyzettel és az ebből adódó tennivalók­kal. Figyelemre méltó a járás te­rületén az ismeretterjesztés fej­lődése. Az idei esztendő első negyedében 315 ismeretterjesztő előadást tartottak a községek­ben, többet mint 1957-ben egy év alatt. A részvevők száma meghaladta az idén a 18 és fél­ezret. }áték<x MtotpecU ÉZSA NAGYSÁGA, aki a múltban teljhatalmú ura volt a Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalatnak, csak arra használta az eszét, hogy a mun­kások verejtékéből magának fő­úri kényelmet, és életmódot te­remtsen. S hogy milyen körülmények között dolgoznak a munkásasz- szonyok — az vajmi kevéssé érdekelte. A régen is itt dolgozó munkásasszonyok szavaiból megrázó képként tárul elénk. Nem Volt ritka az a munkás­asszony és lány, aki éjszaka nidegvizes törülközőbe bugyo- lálta a kezét, mert a megeről­tetéstől megpuffadt. Ennek oka az akkori mun­kamódszerekben rejlett, Ugyan­is a beszállított baromfit ütéses kábítás után szárazon kellett megkopasztani, A munkásasszo- nyoktoi, lányoktól Ezsa nagy­sága mégis bl) perc alatt nyolc sovány baromit megtisztítását Követelte meg. ENNEK EaSSAN húsz éve lesz már. Azóta azonban na­gyot fordult a világ kereke. A proletáráiiam gondoskodása nyomán évről évre könnyebb lett a munkásasszonyok, lá­nyok munkája. Ma már annyi gép szolgálja itt Is a termelést, nogy játékos könnyedséggel szauadítja meg a kezük közé kerülő baromfit tolláitól, A ne­héz munkát a különféle gépek Végzik, isz a gépesítési folyamat azon­ban egy percre sem áll meg. Nemsokára működésbe lép az elektromos kábítógép, amely is­mét könnyít az asszonyok mun­káján. De előnyös azért is, mert nem dagad meg az állat feje, nem hasad ki bőre, s könnyebb tisztítani is. A BAROMFIFELDOLGOZÁS gépesítése ez évben újabb gé­pék beállításával tovább töké­letesedik. Az év második felé­ben munkába áll a szárny- tisztítógép, a fej kopasztó és a bokatisztítógép. Vajon ezután mit mondanak majd a külföldi szakemberek, akiknek eddig az volt a véleményük, hogy a ba­romfifeldolgozás gépesítése ná­lunk sokkal tökéletesebb mint sok nyugati országban? BÁRMIKÉPPEN IS formálják szavaikat, egy biztos: a gépesí­téssel a mi asszonyaink és lá­nyaink munkája lesz könnyebb. cialista munkaversenyben olyan szép példát mutatott a nyom­dász kollektíva, hogy 1958 má­sodik félévi munkasikereik el­ismeréseként immár hatodszor nyerték el az élüzem címet. Éves tervüket 108,5 százalék­ra teljesítve, 1958-ban 177155 kiló papírt dolgoztak fel napi­lapnak, kereskedelmi, ipari és egyéb nyomtatványoknak, A munkáshétköznapok eredményei a nyomdai termelés gazdaságos­ságában is lemérhetők. Az egy tnunkaórára eső anyagnélküli termelési érték (nyomdaipari mutató) 12,6 százalékkal, a 100 forint munkabérre eső ter­_HSi Pl® irfí Faragó József kiváló dolgozó a Magyar Sakkéletet tördeli. NEM AKARLAK be­csapni, kedves Olva­só, és nyomban meg­vallom: a helikopter, amellyel a város feletti utazásra hívlak, kép­zeletbeli. De amit a magasságból latunk majd, az a legteljesebb valóság.. j Nos, itt is vagyunk, Petőfit idézve: túl a földön, felhők közelé­ben. Látod itt alat­tunk ezt a széles, ka­nyargós vágást a föld testében, amely átszel­ve és megkerülve a várost, kelet felé ira­modik el? Ez a sokat hallott nevű Dongér csatorna. Olyan mint beteg emberen az ér­vágás: a várost fojto­gató mocsár vizét höm- pölyögtette el rövid egy év alatt. NÉZD CSAK délen, a jánoshalmi köveséit mentén elterülő földe­ket: Korábbi tavaszo­kon itt nera a gazda, hanem a talajvíz volt az úr és több millió forint értékű terményt rabolt el, Most harsu­Helikopterrel iíisiiunhalas fölött kes diákok és üzemi XiSZ-íiataiok ültették valamennyit, megfele­lő ■ talajvizsgálat és próbauitetes után. Nézd, a fasorok egé­szen a kornaz kéme­séig nyomulnak; a be­tegek nem lapszagot, hanem tiszta, egészsé­ges levegőt szívnak ezentúl. S innen észa­kabbra, a volt Nagy­tó kornyékének is toob mint fele íásított. EZEK A bUDÁR csemeték par év múl­va lombot eresztenek, s Halas mocsárváros helyett a ligetek vá­rosa lesz. Leíoszlott róla a nadas fojtogató karja, s átveszi ural­mat a békés erdő sze­líd, gyönyörködtető ölelése... De amit látunk, csak a kezdet. A liarangos- tö helye, a város leen­dő vasüHera sem ma­rad ilyen kopár; Már megtörtént a próbaül­tetés, s ha a talaj szándéka párosul a ter­vezők lelkesedésével, — ezt is hamarosan lombos fák árnyékol­jak, Ősszel pedig meg­kezdik a keceli és já­noshalmi műút között levő terület fásítását is. S ha pár év múlva ismét így a magasba repülünk, — már a Dongér irányát is job­ban felismerjük, mert a csatorna két part­ján ugyancsak sudár nyárfasor húzódik vé­ges-végig. UTDínKNAK VÉGE, ereszkedjünk le a földre. S ha van időd, most gyere velem, és szorítsunk kezet mind­azokkal —• vezetőkkel, szakemberekkel, derék fiatalokkal —, akik szivüket, erejüket, akaratukat nem kímél­ve, megvetették alap­ját a zsarnok Mocsár elűzése után a fák uralmának, a ligetek, parkok városának! G. K. gó zöld vetésben és bevetett földeikben gyönyörködhetsz min­denütt. Gyerünk csak egy cseppet észaKabbra. Ezekről a szép, új, fe­hér palatetus Hazakról a Dózsa György utcá­ban, már sokat hallot­tál: egy éve épülték a lecsapolt mocsár he­lyén. DE HOVA LETT a nád, a mocsár susogo gyermeke, szúnyogon, békazenekarok mene­déke? Halálra van ítélve! Látod, a házak, s a gyönyörű lurdo körül azokat a szabá­lyos, nyílegyenes soro­kat? — mint csecsemő fejen az első hajszá­lán selyme ... Több mint tízezer darab ka­nadai nyárfaesemele az! Az erdőhivatal ál­dozatkész szakemberei­nek. irányításával ital­nak gazdaságos változtatásaival 1,7 százalékos importanyag- megtakarítást értek el. Ez a mennyiség fedezi a nyomda vállalat majdnem tíz napi pa­pírszükségletét. Balogh Pálné és Palkovics Jstvánné berakónök, kiváló dolgozók, munka közben. 7ízéves az államosított nyomdaipar 11 hatodik kitüntetés után - új feladatok előtt Látogatás a Bács-Kislmn menyei Nyomda Vállalatnál nel kevés vállalat ebben a me­gyében. Sebők István 39 éve, Kerekes István 37 éve, Adácsi Erzsébet 34 éve, Nagy Róza 30 éve, Zelena Ilona 2b éve, Nagy Ferenc 17 éve dolgozik itt es a sort folytathatnann, hiszen a munkásoknak közel a fele több mint tíz éve, illetve az államosítás óta dolgozik a vál­lalatnál. Közülük 14-en a Köny- nyűipar kiváló dolgozója, 16-an pedig a Szaarna kiváló dolgo­zója kitüntetés tulajdonosai. A sikerrel zárt 1958-as esz­tendő után a Bács-Kiskun me­gyei Nyomda Vállalat most uj es még szebb eredmények el­érésére tör. A kecskeméti nyom­dászok kezdemenyezeséré, a ba­jai, a kalocsai és a kisnunfél­egyházi telep dolgozói is val­lanak, hogy a pártkongresszus tiszteletére 19o9. évi tervüket 6 százalékkal túlteljesítik, önkölt­ségüket pedig éves szinten két százalékkal csökkentik, Sándor Géza Zalákkal csökkentették termelési költségeiket, s a tervezettnél 155 ezer forinttal több nyereséget értek el. Munkasikereikről szólva külön is említést érdemel, hogy a nyomtatványok alakjának, a fel­használandó papíranyag fajsúlyá­Tízezrek vesznek könyvet, százezrek olvasnak újságot, fo­lyóiratot. Naponta ezer és ezer Üdvözlőlapot továbbít a posta, 6 időnként millió gyermek vá­sárol tankönyvet, irkát, füzetet, — Egyszóval, nincs olyan nap, hogy valamilyen módon kapcso- latoa ne kerülnénk a nyomda­ipar dolgozóival, akiknek mun­kájáról ma különösen időszerű írni, hiszen az idén ünnepeljük a nyomdaipar államosításának 10. .évfordulóját, megyénkben pedig azt is, hogy a Bács-Kis­kun megyei Nyomda Vállalat hatodszor nyerte el a büszke és kitüntető élüzem elmet. Tollal és lencsével ez alka­lomból kerestük fel nyomdá­szainkat, az ólombetű katonáit. Szűcs Béla elvtárs, a vállalat igazgatója sokatmondó számo­kat, érdekes adatokat közölt velünk a megtett útról és a hatodik kitüntetés megszerzésé­nek történetéről A vállalat je­lenlegi vagyonának 609 százalé­kát, azaz 23 525 000 forint ér­téket termelt nyolc esztendő alatt, amiből 4 291 000 forint nyereséget fizettek be a ta­nácsnak; , Különösen az elmúlt eszten- 'dőben értek el kimagasló ered­ményeket. A termékek minősé­géért, a takarékos gazdálkodá­sért és a magasabb termelési eredmények eléréséért folyó szo­melési érték 9,3 százalékkal, az egy munkásra eső termelési ér­ték pedig 6172 forinttal volt magasabb mint 1957-ben. A vállalat dolgozói mindezek együttes eredményeként 3,4 szá­Magyarázata az eredmények­nek és biztosítéka a jövő fel­adatok sikeres megoldásának, hogy a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat olyan törzs­gárdával rendelkezik, amilyen­A Petőfi Népe friss példányait osztják szét a nyomda fiatal nődolgozói. Az adófizetők 1958-ban több mint négy milli forint kamattérítést kaptál amely azt bizonyítja, hogy lakosság túlnyomó része halál időre tett eleget fizetési kötele zettségénék. A választások dói minden egyes nap rekordbevé telt jelentett, november 15-éi pedig, egy nap alatt, megyénk ben 6 millió forintnál is többe fizetett a lakosság adóba. Következtetéseket lclschv ebből levonni a termelési biz tonság, a nép államához val1 hűségének növekedésére, cl ehelyütt inkább három, ma 1 meglevő gondunkról szólunk Egyes, jól kereső iparosok c szellemi szabadfoglalkozásnál adóztatása ugyanis nem tekint hető kielégítőnek, Adótételen lényegében a mezőgazdasági la kosság adójával párhuzamosai emelkedtek, holott jövedelmdi növekedése unnál sokkal gyor sabb ütemben haladt. Hasonló probléma merült le — mint arra Borbély Lajos dv társnak lapunkban megjelent iá íékoztatója is rámutatott — s szőlősgazdák esetében. A fdvá sarló vállalatok adataiból meg állapítható, hogy az egy hol' szőlőre eső —• esupán a felvá sarló vállalatoktól származó - bevétel átlagosan nyolcszorosa kilencszerese az egy hold szán tóföldre cső felvásárlási árbevé telnek. Gondot okoz a tanácsok pénz ügyi szerveinek az adóalanyok fői szóló adatgyűjtés is. A kecs áeméti kisiparosok helyzeté vizsgáló népi ellenőrzés kimu tatta, hogy közülük többen adó csalást követnek el: szabály .értés i előadóink szép számma járnak d hasonló ügyekben. Mi vei megyénk 400 millió forin :os költségvetése nagyrészber időbe vételekre támaszkodik szükségessé válik, hogy e ha rom gondunkon — azok terme izetének megfelelő módszerek fel — minél gyorsabban se fitsünk. Szükségessé válik az adócsa ókkal, kontárokkal szembe« örténő határozottabb, erélye­sebb, következetesebb bánásmóé s, hiszen ezek nemcsak a la tosság, — de minden egyes ipar- engedéllyel rendelkező iparo- izámára is kárt okoznak. Elle- lük, cselekedeteik felderítésér* t társadalmi és tömegszerveze- ek mellett minden becsülete« illampolgárt mozgósítanunk teli.

Next

/
Thumbnails
Contents