Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

19ű9. Április 22, szerda 1 oldal A népkönyvtár bővítésére feöriyVÜlórnányáhák gyarapító-111D00 forintot költött a Solt­éira 1058-ban 309Ó forintot, vadkerti tanács — közli szer­1959 első négyedében pedig | kesztőségünkkel Magyar László. „Öcsi“ hitelből épül majdnem minden a Vajas csatorna partján Egy szép lerv, amelyéri az egész kollektíva lelkesedik Sokan mondták: nagy fába vágták a fejszéjüket a papriká­sok, amikor 5 millió Öcsi — önköltségcsökkentési — hitelt vettek fel, Az aggályoskodók közül többen így keseregtek: hova sietnek annyira? A vezetők azonban azt csi­nálták, amit a párt tanácsolt — gyorsítják a szocializmus építését a maguk módján, saját portájukon, a lehető­ségek figyelembevételével. Miről van szó? Mivel kévé­sén tudják, igy hát hírül adjuk a megyében, hogy a Kalocsai Füszerpaprikaipari Vállalat öt- rhilliö Öfcsi hitelt egy év alatt beruház és Visszafizet áz állam­nak. — Hát ezt meg hogy csinál­ják? — kérdezhetik többen is, meg azok a szakemberek is, akik otthonosak az üzemi élet labirintusában. Erre a kérdésre szeretnénk néhány sorban válaszolni, Kétszeri cenzúra ülés után még egy revizori vizsgálat kö­vetkezett, amely megállapította, hogy a paprikások terve reális, s megvalósítható. Ezután jutott 5 millió forinthoz a vállalat, Elképzeléseik szerint saját erőből oldják meg az összes építőipari jellegű be­ruházásokat. Ez nem kis dolog, mert nem kevesebbről, mint 2 millió 800 ezer forint hasznosításáról van szó. Ebből az összegből építené­nek nyolc tárolópajtát — Kalo­csa, Miske, Sükösd, Fájsz, Du- naptaj, Bogyiszló, Fadd közsé­gekben. — Ezek az épületek a tervek szerint október 31-re már elkészülnek! Ha figyelembe vesszük azt, hogy az egész éves programot lényegében véve fél­év alatt kell megoldani, akkor láthatjuk, hogy milyen nagy feladatra vállalkoztak az üzem vezetői, dolgozói, Az öt millióból jut még a 350« négyzetméternyi udvar betonozására, kútfúrásra, malomgépek beszerelésére és a szárító kapacitás to­vábbi növelésére is. Az előkészületek azzal biztat­nak, hogy a vállalatvezetőség meg tud birkózni ezzel a nagy feladattal. Már vásárolták két használt betonkeverőt, mélyet gyorsait kijavítanak és mun­kába állítanak. Ezzel elvetik a betonozás gondját, Előreláthatólag nem lesz baj az építőanyag beszerzésével sem. Pillanatnyilag azon törik a fejüket, kitől szerezzenek megfelelő darut. Ez ügyben már jártak Pesten, az Építésügyi Minisztérium gépesítési főigaz­gatóságánál, de az udvarias -nincs módunkban-« válasznál egyebet sem kaptak. Ennek el­lenére sincsenek elkeseredve, mert tudják: lesz aki majd se­gít .. i Hasonló nehézségekkel küz­denek a hengerszékek beszer­zésénél. A terv szerint ötöt kell beállítani. Ebből a Buda­pesti Malomszerelő Gépgyártó Válalat segítségével hármat megszerezték. A fennmaradó kettő leszállítását az EMAG gyár december 31-i határidővel vállalta. Ez azonban késő. Ar­ra kértek bennünket, hogy se­gítsünk, mért Május 1-re készülő iiatalok kozott A közelmúltban egy vidám, kedves estét töltöttem Bá­ján, a Micsurin Tsz fiataljai között. Mintegy tíz, több­nyire termelőszö­vetkezetben dolgo­zó fiatal jött össze ezen az estén a Mi­csurin Tsz székha­zába, hogy a május 1-re készülő elő­adásokat megbe­széljék, s a már kiosztott darabokat próbálják. Mai té- máj ú, kedves, hu­moros előadást ren­deznék, remélem, sikerük lesz is. — ÍN agy bennük a lel­kesedés, ihelyet elő­segít az is, hogy a tsz vezetősége párt­fogolja őket, Gyumity Etelka, a KISZ-titkár, kis­sé haragos volt, mert az egyik fia­tal nem akarta vál­lalni a szerepet, s ét cgyélőre meg­akasztotta a tanu­lást. A Színdarab próbája után azon­ban jókedv kerítet­te hatalmába az én kedves, új ismerő­seimet. Bizony az egyetlen egy szál muzsikus ellenére még én is kedvet kaptam á csárdásra, Jövő terveiket illetően elmondot­tak, hogy mozgal­mi dalokat is sze­retnének tanulni, mért május 1-én nem akarnak vé­gigmenni a falun úgy mint a némák — viszont nincs, aki megtanítaná őket ilyenekre. Ceg­lédi elvtárs, a tsz agronóniusa nagyon sokat törődik ugyan velük, dehát sok munkája mellett mások támogatása is elkelne. Gondo­lunk itt a pedagó­gusokra, akik bi­zonnyal jól éreznék magukat a vidám közösségben, ha ezt a hálás feladatot vál la inak. Pctróczinc Kiing Péter autója ■ kp Időjárás tavasa­ira fordulásé á határ­ba szólította a dolgo­zó parasztokat, tsz­tagolta L és egyéni gaz­dákat Bácsbokodon Jérkövics Jánoséknái csak az ásssaonyokat ■— féleségét és ász- •zortylányát. Kiing Pé­ternél — találjuk ott­hon a gyönyörű, vil­laszerű épületben. — Férjem a Szal­vai Mihály Tsz építési brigádvezetője — mondja készségesen Jerkovics néni. — Nincs idehaza, de ha már eljöttek, ne sies­senek. Hellyel kínál, azután elújságolja, hogy ba­romfiólakat építenek és a férje ott foglala­toskodik. — Az uramat egyéb­ként is ritkán lehet idehaza találni, párt­tag, és nemcsak a maga dolgával, ha­nem mások boldogulá­sával is törődik — folytatja Jerkovics né­ni. Most még valóság­gal szárnyakat adott neki az, hogy a párt- szervezet bevonta az agitációs csoportba is. A fiatalasszony is bekapcsolódik a be­szélgetésbe. — A szomszédok tudják, hogyan éltünk hét évvel ezelőtt, ami­kor beléptünk a tsz- be. Alig volt vala­mink. Most pedig ... annyi ruhánk van, hogy alig. fér el a szek­rényben. Rendbehoztuk a lakást is. A férjem­nek 650, apukámnak pedig 462 munkaegy­sége volt tavaly. Ki­számítottuk, hogy a család évi kerésete 80 ezer forintot tett ki. Három hízót vágtunk, búzánk, kukoricánk eládó is van. Nem di­csekvésképpen mon­dóm, de mindenünk megvan, ami szüksé­ges. Jerkovics néni szól közbe. — Autót akarnak venni, és semmiképpen sem tudom lebeszélni őket erről a szándé­kukról. — Autót az én udvaromba! Mit szól­nának hozzá a szom­szédok? — Mit szólnának?... Tudják, hogy tsz-ta- gok vagyunk. A pén­zünk megvan rá, meg is vesszük az autót, méghozzá nem is so­kára, iladd lássák, a parasztnak is jói megy a sora, ha szolgálnia», ha a közösben dolgo­zik. Néht lbvon járunk mint az egyéniek, ha­nem autón. Nagy változásnak, átalakulásnak vagyunk szemtanúi. Bácsboko- don a tegnapi egyéni gazdák ma már szinte kivétel nélkül közös­ben Végzik a tavaszi munkákat. Most árról értesültünk, hogy Jér- kovicsék, illetve a vő, Kling Péter autót akar vásárolni. Nem lehe­tetlen azonban, hogy holnap vagy holnap­után ezt a példát újabbak követik. A közös úton járók előtt nagy lehetőség nyílt meg. Nagy József Törtéül 1959-beü A délaftikai Péter Jansén Van Vuürent kitaszították a fehér emberek társadalmából. A 46 éves vasúti múnkás azzal a váddal került a tör­vény elé, hogy színesbőrű asz- szbnilyal él együtt. Hatáx'özot- tán kijelentette, hogy ragasz­kodik az asszóriyhoz és nem hajlandó elhagyni, inkább számítsák a színesbőrűekhez. A délafrikai fajtörvények ér­telmében hozott ítélet kimon- dötta: Van Vüuren azonnali hatállyal elveszti összes elő­jogait. Mint fehér ember ezentúl színesbőrűnek számít és nem érintkezhetne többé fehérek­kel. a két gép idejében való be­szerzésétől több tízezer tn- rínt megtakarítás függ! Ettől függetlenül a gyár ve­zetői »nyakukba veszik« Buda­pestet, s addig járnak az ille­tékes szervekhez, amíg a két gépet határidőre be nem tudják szerezni. Ez a határozottság, célratörés jellemzi az itteniek munkáját, Olyan ez a terv, amelynek Sikeréért az egész kollek­tíva lelkesedik, s felelősséget érez, Érthető, mert a paprikások már régóta kényesek nevükré, s arra, hogy amit ígérnek, azt meg is tart­ják, Ezért fűti az alkotás laza az embereket, Pedig még sokat kell lenniük. Veszekedni, viaskodni kell az erteilen emberekkel, s nem lesz könnyű dolog néhány helyen szembeszállni a patópálos ügy­intézési hangulattal. Ennek el­lenére meg vannak győződve arról, hogy célkitűzéseiket a határidőre, maradéktalanul el­érik. Korai volna még sikerekről zengedezni, Viszont a kezdet azzal biztat, hogy tehetségből, leleményességből, vezetői ké­pességből újra jól vizsgáznaK majd a paprikások, Ven esz Jó lenne, ha... Sok családnál már gazdát cse­rélt a nemrég kapott nyeréseg- részesedés. Az átvétel emléke azonban minden emberben él, s ml tagadás, az a vágy is, hogy jövőre megismételhesse ezt a kedves eseményt. Vajon sikerül-e? Az üzeme­ket járva több helyütt meg­kérdeztük: az első negyedévben mennyit gyűjtöttek az idei nye­reségrészesedési alapra? A válaszok sokrétűek voltak, A legtöbb helyen azt mondták: irányszámokat kaptunk csak, te­hát ez nem végleges, s ezért nem tudjuk még megmondani az eredményt. Máshtt így véle­kedtek: a mérleg elfogadása után tudunk csak érdemlegesen nyilatkozni. A csak azutáni áz­zál indokolják: talán akkor megmondják, mi a végleges ön költségi terv. Több helyütt arra te hivat­koznak, hogy az árrendezésnél tapasztalható ösSzc-visszaság bí zonytalanná teszi a tervezést megnehezíti a reális célkitűzé­sek meghatározását a Központi Bizottság március 6-i határozata iparra vönalkozó részének meg­valósítását. Ezzel az indóklássai égy ét lehet érteni. Ez az állapot már csak azért sem jó, mert á nyereségrésze­sedés célkitűzéséit nem tudják úgy beágyazni a versenyfelada­tokba, mint azt tavaly tették, A múlt évben ilyenkor ilyes­fajta gondók ném nehezedtek üzemi vezetőink vállára. Mivel már a második negyedév elején vagyunk, jó lenne, ha ez ügy­ben gyorsan Intézkednének ille­tékes minisztériumaink, meri eredményesen dolgozni csak biztos, határozott útmutatások birtokában lehetséges. dolgozói üzemi értekezleten | mígtárgyalták a Központi Bi- jzottság március 6-i. határozaté­iból adódó tennivalókat. A párt- ►kongresszus tiszteletére arra vállalkoztak, hogy évi tervükét 300 ezer darab téglával túl­teljesítik és 20 ezer forint meg­takarítást érnek eh i N yolcvankilenc évvel ezelőtt 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin, a ha­ladó emberiség lánglelkű ve­zére, a nagy tudós és proletár forradalmár, Marx és Engels tanításának továbbfejlesztője, a világ első szocialista államának megteremtője, aki nemcsak Oroszország népeinek, hanem az egész világ elnyomott dolgo­zóinak mutatta meg a felemel­kedés járható útját. Lenin, Marx és Engels mun­kásságára támaszkodva, a szá­zadforduló elején előállott új helyzetnek megfelelően tovább­fejlesztette a marxizmust, fel­fedte a kapitalizmus, utolsó sza­kaszának, az imperializmusnak különleges sajátosságait, tör­vényszerűségeit és bebizonyítot­ta, hogy bekövetkezett a kapi­talizmus hanyatlásának, pusztu­lásának, a proletár forradalmak győzelmének a korszaka. Leninnek a marxizmus to­vábbfejlesztéséért végzett mun­kásságát a revizionizmus és az opportunizmus ellen vívott szüntelen harc kísérte. Lenin alkotta meg az új típusú for­radalmi pártot, amelynek veze­tésével Oroszország dolgozói 1917-ben megdöntötték a ki­zsákmányolás rendszerét és győ­zelemre vitték á Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. A munkásosztály hatalom­ra kerülésével Oroszor­szágban létrejött a világ mun­kásmozgalmának forradalmi központja, bázisa. Lenin a győz­tes proletárforradalom országát, a Szovjetuniót hagyta ránk örökségül. A Szovjetunió népei a szo­cialista iparosítással, a mező- gazdaság szocialista átalakításá­val megmutatták, hogy a szo­cializmus teljes felépítésével le­het a kizsákmányolást végérvé­nyesen megszüntetni és a ter­melés növekedésével együtt ja­vítani a dolgozók életszínvona­lát. Az új szocialista társadalmi rend a második világháborúban kiállta a nagy történelmi pró­bát. A szovjet hadsereg győzel­me nyomán létrejöttek a népi demokratikus országok és a kí­nai forradalom diadalával már * világ lakosainak egyharmada szakadt ' ki az imperializmus uralma álól. A szocializmus vi­lágrendszerré vált. A Szovjet­unió ma már nem égyédüli szo­cialista ország, nein csöpp a tengerben, hanem a téstvéri népi demokratikus országokkal együtt új világrendszert alköt. A? SZKP ez év elején tartott XXI. kongresszusa a hétéves 1>(V»VWWWWVVl<WVWWVWVWVWWlA«WWV Lenin eszméi diadalmaskodnak terv nagyszerű távlatainak ki­dolgozásával azt a lelkesítő célt tűzte ki, hogy a Szovjetunió né­pei a termelés mennyiségében és az életszínvonal magasságá­ban rövid idő alatt utolérik és elhagyják a legtöbbet termelő kapitalista országot, az Egyesült Államokat. A Szovjetunióban folyó ha­talmas építő munka, a hétéves tervben felvázolt gyors ütemű fejlődés új erőt ad valamennyi szocialista országnak, köztük a mi hazánknak is. Munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk a termelés meg­javításával, nagyobb célok ki­tűzésével válaszol a XXI. kong­resszus lelkesítő felhívására, amely elérhető közelségben csil­logtatta meg a világ dolgozói előtt a szocialista társadalom minden téren való túlsúlyba kerülésének idejét, a legrövi­debb munkanapot és a legma­gasabb életszínvonalat. Ezek a sikerek a lenini esz­mék diadalútjának újabb és újabb bizonyítékai. A szocialis­ta világrendszer nap nap után erősebb, fölénye egyre nyilván­valóbb. Szemünk előtt omlado­zik a kapitalizmus ósdi épü­lete. A Csendes-óceántól az Elba partjáig közel egymilliárd em­ber rázta le a kapitalizmus igá­ját és egyre erősebben vissz­hangzik a még gyarmati sors­ban élő népék szábadságtörek- vése Ázsiában és a fekete Afri­kában. L enin eszméi ott élnék a világ dolgozóinak szívé­ben. Az egész világon a kom­munista pártok emelik magasra a lenini zászlót, mely alatt a títü dépünk is olt menetel egyre nagyobb sikereket felmutatva a békéért, a jólétért, a szociáliz- müsért vívott hatéban. N. J. A Jánoshalmi Téglagyár

Next

/
Thumbnails
Contents