Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

1959. április Sí, lsedet 8, oldal Új üzemi bizottságot választunk ’ A BAJAI Gépkocsi Közieke- ilési Vállalat dolgozói nemrégi­ben új szakszervezeti bizalmia­kat választottak. Az új elvtár­sakban nem csalódtak, mert betöltik hivatásukat, s mozgó­sítják a tagságot a feladatok megoldására. Most egy előké­szítő szakszervezeti taggyűlést szerveznek, ahol alaposan meg­vitatják majd, kiket javasolnak az új üzemi bizottságba. Olyan szakszervezeti vezető­ket kívánnak megválasztani a Közlekedési Vállalat dolgozói, akik nemcsak munkával, ha­nem a társadalmi haladást elő­segítő tevékenységükkel is bebi­zonyították, képesek a veze­tésre. A szakszervezet új vezetősé­gére nagy feladat vár. A jelen­leginél nagyobb rendet, fegyel­met és pontosságot kell meg­valósítania a vállalaton belül. Hasonlóképpen rendszeres fel- világosító tevékenységet kell folytatnia a további munkasi­kerek elérésében és növelésé­ben. A Bajai Gépkocsi Közlekedési Vállalat dolgozói bizalommal néznek a választás elé, hiszen olyanokat javasolnak vezető funkciókba, akik eddig is meg- állták a helyüket. Pcchtler Ferenc levelező A nyárlőrinci úttörő-szövetkezet tervei1 \ sajátosságokat figyelembe véve A nyárlőrinci központi iskola mellett működő úttörő-szö­vetkezet tagjai egyholdas parcellájukon nehéz, de nagyon fon­tos kísérletbe kezdenek. Ügy tervezik, hogy őszre a MÉSZÖV támogatásával területük felét fekete ribizlivel telepítik be; Földjüket az állami gazdaság 80 centiméter mélységben meg is forgatta; Az idei év folyamán olyan növényfélcs igékkel foglalkoznak; amelyeknek talajjavító hatása lesz. ^vvvvvvv>vyvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvwvvvvi»vyv»vww ­Minden munkái, javítást vállal a milliomos ktsz <vvsvvwwwyyvwv» vvv>/vvvvvyvvvvvvvvvvvwvwvvvvvvvvvvvwyvvv^ Látogatás as „Ország Kiváló Kisipari Szövetkezetében“ Feivélel a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikumba A Kiskunhalasi Mezőgazda- sági Technikum levelező tago­zatára az 1959/60-as tanévre je­lentkezhetnek mindazok a mun­kás-paraszt származású dolgo­zók, akiknek munkakörük ellá­tásához középfokú mezőgazda- sági képesítésre van szükségük. Felvételi feltételek között szere­pel: 19—40 év közötti kor, 8 ál­talános iskolai végzettség, két­éves szakmai gyakorlat és a munkahely vezetőjének javas­lata. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a születési anya­könyvi kivonatot, iskolai bizo­nyítványt, rövid életrajzot. A tanulmányi idő négy év. A tan­év 1960 januárjában kezdődik. A felvételi vizsga díja 30 forint. Az OKISZ vezetősége az Or­szág Kiváló Kisipari Szövetke­zete címet és 7000 forint jutal­mat adományozott az országos versenyben második helyezést elért Bajai Lakberendező és Építőipari Ktsz-nek. 1951-ben alakultak, s az alapító 32 tag­hoz esztendők során még 114-en csatlakoztak. Jól keresnek a tagok — Fejlődésünk különösen az ellenforradalom leverése után indult meg — mondja Laki László, a ktSz elnöke. — Míg 1951 végén vagyonunk 41 000 Ft volt, addig 1956-ban 660 000, 1958-ban pedig egy millió fo­rint! Megtudjuk, hogy a szövetke­zet asztalos-, lakatos-, kőmű­ves-, kárpitos-, tetőfedő-, üve­ges-, szobafestő és mázoló-, ács-, villanyszerelő-részlegekkel dol­gozik, s van címfestőjük is. Fé­nyezett, festett bútorokat, épü­letasztalosipari munkákat, üz­letberendezéseket gyártanak, de ami a legfontosabb: a lakosság számára is végeznek javítást, átalakítást, lakásleválasztást. Az elmúlt évben 6 és fél millió forintos termelési érték mellett a szakmunkások 1700—1900, a segédmunkások 1150—1300 fo­rint jövedelemhez jutottak •— az osztalékon kívül. Bútor, amelyet az egész országban keresnek majd Ellátogattunk a szövetkezel Alföldi utca 6—8. szám alatti üzemházába, ahol valamennyi részlegüket megtalálhatjuk. Ter­vük az, hogy még ez évben emeletet húznak a saját tulaj­donukban levő épületre, s ak­kor a központi iroda is ideköl­tözik. Legutóbb fényezőgé­pet vásároltak, s most rendel­tek meg egy legújabb típusú maró- és vastagsági gyalugé­pet. Tanműhelyükben Váradi La­jos elvtárs foglalkozik a 13 ipari tanulóval. A ktsz-nek 12 női tagja is van, s a férfiak­kal együtt valamennyien része­sei annak, hogy az elmúlt év­ben a megye legelső szövetke­zete, majd az idén az ország második legjobb kisipari szö­vetkezete lettek. Büszkén mutatják azt a négy­darabos, fényezett hálószoba- bútort, amelynek ára csupán 6400 forint. Gyönyörűen elké­szített dió-műbútor. Ezt szeret­Erősödött vele az élcsapat töttek szerződést a gépállomás­sal. Még több dolgot meg lehetne említeni a szövetkezet szorgal­mas tagjainak terveiről, meg­erősödésüknek nagyszerű távla­tairól. A pártszervezet fiatal tagjai, Bagladi Mihály elvtárs a többi harcedzett kommunistával együtt fáradhatatlanul mun­kálkodik ezeknek a terveknek valóraváltásán, s járható utat mutatnak a szövetkezetbe tö­mörültek nagy családjának, a közös gazdaság megerősítésére, felvirágoztatására, a tagok jó­létének növelésére. M-eggyőxődésün hogy Bagladi eivtárs felvételével nem­csak gyarapodtak, hanem erő­södtek is az élcsapat sorai a bácsbokodi Szalvai Mihály Ter­melőszövetkezetben. nék sorozatban gyártani, s nem kétséges, hogy tetszeni fog min­denkinek, és az egész ország­ban akad rá vevő bőségesen. Tervezik, hogy az idén fokozot­tabban bekapcsolódnak majd a lakásépítések munkáiba, s lét­számemeléssel külön brigádot szerveznek a lakosság szükség­leteinek gyors kielégítésére. Vízitelep, klub, emeletes üzemház Amikor végigjártuk az üze­met — a vezetéssel ismerked­tünk meg, amelynek nem kis mértékben része van jó ered­ményükben. A szövetkezet el­lenőrző bizottsága is rendsze­res és jó munkát végez: nem­csak a központi iroda ügyvite­lét, pénzgazdálkodását, de az iónok, a műszaki vezetés és a .»rigádok munkáját is ellenőr­zik. A munkavédelmi és szo­ciális bizottság javaslatára épí­tettek fürdőt, s öltözőt. Most azt tervezik, hogy a felépülő üzemházban klubot nyitnak, ahol könyvtár, televízió, s más szórakozás áll a tagság rendel­kezésére. Májusban pedig fel­avatják a Petőfi-szigeten a vá­ros egyik legszebb vízitelepét, amelyhez tekintélyes összegű társadalmi munkát adott a szö­vetkezet minden egyes tagja. Azzal búcsúzunk a Bajai Lak- berendező és Építőipari Ktsz- től, hogy méltán lehetnek büsz­kék elért eredményeikre, de ői'ájuk is büszkék a bajaíak, s mindnyájan, akiknek szívügyük a kisipari szövetkezeti mozga­lom fejlesztése. Felvidéki Tizenkét hónap alatt 368 faj­ta gyümölcs- és főzelékkqnzerv készül, s a konzervgyártás ma még nagyobb részt idényjellegű. Éppen ezért ennek megfelelően formálják a szocialista munka­verseny szervezését a Kecske­méti Konzervgyárban. Míg másutt év elejétől év vé­géig tartó versenyidőszakot ölel­nek fel, s nagyobb ünnepekhez kötik az egyes részfeladatok el­végzését, addig ebben a gyár­ban egyes szezonális cikkek teldolgozása — borsó, paradi­csom — képezi nagyobb részt az évi verseny alapját. Később, amikor az áruk a raktárban szállításra várnak, megváltozik a versenyszervezés iránya, a súlypont áttolódik a készáru­raktárak és egyéb kisegítő üzemrészek versenyére. Ez az utóbbi jellemzi a most folyó munkaversenyt. A fő szempont — a gazdaságos ter­melés — nem változott, csupán csak a megváltozott körülmé­nyekhez igazodik. Ilyen célokat tűztek a versenyzők maguk elé: Ki sáfárkodik legjobban az anyaggal, a béralappal? Ki tel­jesíti tervét, melyik csoportnál legjobb a munkafegyelem, me­lyik a legtisztább üzem, s hol a legkevesebb a selejt? Az időszakonként és üzemré­szenként összeülő értékelő bi­zottság — melyben részt vesz a pártcsoport és a szakszervezeti bizalmi is — eldönti, pontozá­sos rendszer alapján, ki, mi­lyen munkát végzett, s milyen hely illeti meg a verseny rang­listáján. Ügy látszik, hogy ez a pon­tozásos rendszerű szocialista munkaverseny itt jól beválik. Ez a gyakorlat egyúttal meg­cáfolja azokat, akik ma még az üzem sajátosságait hangoztatva próbálják a versenyszervezésnél mutatkozó munkájuk hiányossá­gait leplezni. A Kecskeméti Kon­zervgyár példája fényesen bizo­nyítja, hogy a sajátosságok is »megengedik« a versenyzést, — ha megvan hozzá az akarat és a leleményesség. (Vencsz) TlZMILLIÖ ÍRÁSTUDATLAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Detroit egyik nagy autógyárában egy munkás kezét összezúzta a gép: nem tudta elolvas­ni a kifüggesztett biztonsági szabály­zatot, Hawaiiban egy cukorgyár igazgatója utánajárt annak, hogy mi okozta egy igen ér­tékes készülék gyors tönkremené- sét: a munkás ola­jat öntött a tar­tályba víz helyett, mert ugyancsak nem tudott olvasni. Az analfabétiz­mus ma egyike az Egyesült Államok legjelentősebb prob­lémáinak. Tízmil­lióra becsülik azok­nak az amerikai polgároknak a szá­mát, akik nem tudnak ími-olvas- ni. Ezek közül két­millió 500 ezer so­hasem lépte át az iskola küszöbét. Az amerikai lakosság 25 éven felüli kor­osztályának ez a szám a 9 százalé­kát teszi ki. A probléma fő­ként délen égető: Floridában 14 szá­zalék, Louisianában 29 százalék írástu­datlan él. De olyan fejlett iparú álla­mokban isy mint Ohio és Massachu­setts, 250 000 írás-, tudatlant tartanak nyilván. „Szellemi fegyvereimet a rossznak kiirtására fordítottam“ Emlékezés Táncsics Mihályrn Egy ere dolgozik a bácsbokodi Szalvai Mihály Ter­melőszövetkezetben Bagladi Mi­hály agronómus. Megfontolt beszédű, szerény magatartású, munkakörét nagy szakmai hoz­záértéssel ellátó, az újért, a korszerűbb termelési és tenyész­tési eljárásokért bátran szót emelő tagja a kollektívának. Szakmai tanácsainak, meggyőző szavának nagy szerepe volt ab­ban, hogy a szövetkezet termés- eredményei az elmúlt évben is — az aszályos időjárás ellenére i— sokkal jobbak voltak az egyéni gazdákénál és a zárszá­madáskor kereken 38 forint ju­tott munkaegységenként. Eredményes felvilágosító és Szervező munkájáért, a párt po­litikájának valóraváltása érde­kében végzett odaadó tevékeny­ségéért az elmúlt év második felében -tagjelöltnek, most pe­dig párttagnak vették fel a szö­vetkezet kommunistái. — Jó munkájával kiérdemel­te, hogy az élcsapatba kerüljön — mondották többen is a párt­taggyűlésen, amikor tagfelvé­tele ügyében piros könyvecské­jük felnyújtásával szavaztak. Kintjártunk alkalmával a szövetkezet irodájában a ter­melési tervek tanulmányozása közben találtuk Bagladi elvtár­sat. — Nagy fába vágtuk a fej­szénket — újságolja. — Szán­tóterületünk mintegy ezer hold­dal növekedett, taglétszámunk pedig megduplázódott. A növe­kedés ellenére már az idén túl szeretnénk haladni az előző évi eredményeinket mind a ter­mésátlagokban, mind a jöve­delmezőség tekintetében. Beszélgetésünk során megtud­tuk Bagladi elvtárstól, hogy en­nek megvalósítása érdekében már eddig is számos intézke­dést tettek. Mindenekelőtt ki­bővítették szerződéses termelt süket. Az előzőleg 60 holör tervezett cukorrépa-területű ke 112 holdra növelték, azonkívf 20 hold paradicsomra, 20 hol dohányra és 50 hold magken dérré is leszerződtek. Hozzáfog tak a palánták neveléséhez, melegágyak készítéséhez, ami hez 140 darab melegágyi ablak üveget is vásároltak. Leszerződ tek 217 darab hízottsertésre, d tervük szerint ezt túlteljesíti! és az év végéig 400 dai'abo hizlalnak meg. Baromfifarmju kon 3000 darab csibét nevel nek. Jelenleg 60 darab fejős tehenük van. Februárban 10 501 liter tejet adtak el. Tehénállo mányukat azonban rövid id< alatt 300—320 darabra akarjál megnövelni, úgyhogy mindéi szövetkezeti tagra egy-egy fe jőstehén jusson a közösben. Ki számították, hogy ha 300 daral fejőstehenük lesz, akkor csu pán a tejpénzből liozzávetőle gesen 20 forint jut munkaegy ségenként havonta előlegkép pen. A szarvasmarha-állomány fej lesztése céljából 100 férőhelyei tehénistállót építenek fel. A Bács-Kiskun megyei Építő Vál­lalat ennek elkészítését novem­ber 30-ra vállalta. A szövetke­zet vezetői árra kérik a válla­lat vezetőségét, hogy ha lehet, hamarabb készítse el az istál­lót, hogy szarvasmarha-állomá­nyukat korábban fejleszthessék. A szövetkezet tervei közül igen figyelemre méltó, hogy ez év őszén 100 hold nagyüzemi gyümölcsöst és 10 hold C vita­minban gazdag feketeribizlit te­lepítenek. A talajerő-utánpótlás, illetve a növények megfelelő tápanyag-ellátásának biztosítása céljából már az idén több mint 3 mázsa műtrágyát használnak fel holdanként és 17 000 nor- málholdnvi vét» munkára kö­f TÁNCSICS MIHÁLY 1799. * április 21-én született, Ácste- ; széren, egy jobbágyházban. Tra- jgikus sors egész élete. Szegény zsellérgyermek volt, a hajdú pálcája elől menekült az ipar­ba. Gyalog bejárta előbb hazá­ját, a Kárpátoktól le az Ad­riáig, aztán Nyugat-Európa ! nagy részét. Változatos élményei- ! ről, tiszta eszméiről a könyvek j egész sorát írta, harcolt a cen­zúrával, bújdosott, végül bör­tönbe került, s onnan a már­ciusi ifjúság szabadította ki. A szabadságharc elbukása után is­mét bújdosás, börtön, folyto­nos harc és végül megvakulás, koldus szegénység az osztály­része. Táncsics volt a magyar sza­badságnak, a nemzeti függet­lenségnek. a szocializmusnak első magyarországi hirdetője. legtisztább jellemű harcosa. 1843. ÁPRILIS 2-ÁN indítot­ta meg a »Munkások Újságja« című lapját, Táncsics szikrája tüzet gyújtott. Táncsics ütötte fel a nyilvános panaszkönyvet, a népi vágyakat ő élesítette, ezeknek hangot ő adott, mert felismerte, hogy föld nélkül nincs szabadság, mint ahogy a parasztok nyelvén kicsordult: »A szegénynek föld nélkül nem ér semmit a szabadság.« S éle­tének alkonyán joggal állapít­hatta meg önmagáról: »Szellemi fegyvereimet a rossznak kiirtá­sára fordítottam.« »M1G KÖRÜLÖTTE a nagy korszak érdemes és érdemtelen hőseire ráaggatták a hódolat ko­szorúit, az igazi Táncsics Mi­hályt bedobták a feledés sír­jába. Nem akarták észrevenni, hogy e korból senki más nincs, aki a nemzetet annyira össze­kötné a néppel, a parasztot a munkással mint Táncsics - Mi­hály; senki más, akinek harcai egyformán fordulnak az idegen elnyomó és az osztályelnyomó ellen, a nemzeti függetlenségért és a népuralomért, a paraszto­kért és a munkásokért, az ösz- szes magyar dolgozókért. Senki más nincs, akinek gondolatai és harcai, egész drámai élete máig világítanának az igazi „jobbágy- szabadításért”, a földnek a dol­gozók kezére juttatásáért, ja­vak és termelési eszközök tu- lajdonbavételéért.« (Bölöni.) TÁNCSICS HARCOS ÉLETE dicső lapja a nemzeti függet­lenségért, a dolgozó nép ha­talmáért és szabadságáért folyó évszázados harcok történetének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents