Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

4. oldat

1939. március IS. szerda

Kiemelkedő takarékossági eredmények megyénkben

55 ezer takarékkönyv

Több mint 100 millió forint betétállomány

Ezekben a 'napokban ünnepli ez Országos Takarékpénztár megalakulásának 10. évforduló- fiát. Ez idő alatt tízszeresére növekedett hazánk lakosságának takarékbetétállománya és 1 mil- lió 300 ezerrel nőtt a takarék- betétkönyv tulajdonosok száma. A KST-tagokkal, a takarékszövetkezetek tagjaival, valamint «z iskolabélyeget gyűjtő tanulókkal együtt pedig eléri a hárommilliót azoknak a lakosoknak a száma, akik rendszeresen gyűjtenek nagyobb céljaik megvalósítására, értékesebb tárgyak beszerzésére.

A 10. évforduló alkalmából megkértük az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei fiókjának vezetőjét, hogy ismertesse a takarékossági mozgalom megyei eredményeit a 10 év fejlődésének' tükrében.

— Az elmúlt 10 év alatt megyénkben is nagy arányokban bontakozott ki az egyéni pénztakarékossági mozgalom — válaszolja Szántó Ferenc fiókvezető. — 1919-ben még csak néhány ezer takarékbetétkönyv tulajdonos volt a megyénkben, jelenleg már

eléri az SS ezret

a takarékbetétkönyvvel rendelkezők száma. A takarékbetét- állomány is megsokszorozódott a 10 év alatt. 1949-től 1956 októberéig 26 millió forintra növekedett, de az ellenforradalmi események következtében, 1956 december végéig ennek felére csökkent le. Az ország normális életének helyreállásával, az életszínvonal emelkedésével egyidejűleg meghatványozódott a megyei lakosság takarékossági kedve, amit bizonyít az, hogy 1957 óta hónapról hónapra, évről évre nagyobb mértékben emelkedik a betétállomány. Az elmúlt évben a megyei lakosok közel 43 millió forintot helyeztek takarékba, s ez év első két hónapjában újabb 20 millió forintot. örömmel állapíthatjuk meg, hogy jelenleg a megyei lakosok takarékbetétállománya már jóval

meghaladja a 100 millió forintot.

— Miben nyilvánult még meg a megyei takarékossági mozgalom fejlődése?

— A takarékbetétkönyvben való takarékoskodás mellett számos más takarékossági forma is népszerűségre tett szert. 1954-ben kezdtük meg a dolgozók kívánságára az üzemi, hivatali Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak szervezését. Már ebben az évben 12 ilyen házi takarékpénztár alakult, azóta 102-re növekedett a KST-k száma, amelyeknek több ezer tagja a múlt évben már 'i és tél millió forintot gyűjtött össze. A növekedés az idén tovább tart, a KST-tagok az év első hónapjában több mint félmillió forintot takarítottak meg. Ugyanilyen nagy fejlődést tapasztalhatunk az iskolások ta- rarékbélyeg-gyüjtési akciójában is. Az Iskolai tanulók 1954 szeptemberétől decemberéig 492 ezer forintot gyűjtöttek ösz- -ze. 1958 ugyanez időszakában már ennek közel háromszorosát, 1 459 000 forintot tettek félre,

— A takarékbetétgyűjtés mc- lelt milyen egyéb szolgáltatásokkal állott a Takarékpénztár a lakosság rendelkezésére?

— Az Országos Takarékpénztár számos hitelféleséggel segítette a lakosság különféle céljainak megvalósítását. Ezek kö-j íül a legfontosabb az építési I kölcsönakcló, amellyel a lakás- nelyzet megjavítását segítjük; évek óta Az elmúlt 10 év alatt;

az OTP országosan 3,3 milliárd forint építési kölcsönt adott a lakosság magánerőből történő építkezéseinek kiegészítésére, amelyből több mint 94 ezer családi ház és lakás épült fel. Megyénkben mintegy 60 millió forintot adtunk erre a célra, amelyből

több mirt 1500 családi ház

épült. A lakáshelyzet megoldását kívántuk elősegíteni a házhely eladási akciónkkal is, amelynek keretében az elmúlt évben és az év első hónapjában 435 házhelyet értékesítettünk.

— A lakosság érdekeit szolgálta áruvásárlási kölesönak- ciónk is. Ez év január 3I-ig 2400 megyei dolgozónak adtunk áruvásárlási kölcsönt, mintegy 3 millió forint összegben, amelyből a lakosok értékes árucikkeket, rádiót, motor- kerékpárt, tűzhelyet stb. vásá- j roltak. . I

— Milyen hiteleket nyújtott) még a takarékpénztár?

— Az elmúlt 10 év alatt több

velő lakosságának örömére forgalomba hoztuk

a népszerű szerencsejátékok

szelvényeit. A megyei lakosok a múlt évben mintegy másfél- millió totó-szelvényt és közel natmillió darab lottó-szelvényt vásároltak. Nem is maradt ki megyénk a szerencse pártfogásából, hiszen alig van hét, amikor nem ér valaki megyénkben négy találatot a lottón. A múlt évi nagy nyeremények közül csak néhányat szeretnék kiemelni: az 5. játékhéten Kiskunfélegyházán 310 ezer forintot, a 8 játékhéten Kecskeméten 158 ezer forintot, a 10. héten Baján és Bácsalmáson 168— 168 ezer forintot értek el négyes találattal. A tolón például az 51. héten Kiskunfélegyházán értek cl 190 ezer forintos 12-es találatot.

Befejezésül a takarékpénztár terveiről érdeklődtünk.

— Szeretnénk elérni, hogy az elkövetkezendő években még tovább növekedjék megyénkben is a rendszeresen takaréko&komillió forint hitelt adtunk még a megyei lakosoknak, természetesen elsősorban betétes ügyfeleinknek, tsz, háztáji, mező- gazdasági, faluvillamosítási, öntözőtelep-építési, gépjármű vásárlási és személyi hitelként. Ezen kívül nagy jelentőségű még az az akciónk, melynek keretében a tanácsok részére adunk hitelt községfejlcsztési célokra. 1958-ban 19 tanácsnak nyújtott megyei fiókunk iiyen hitelt, több mint 3 600 OOU forint összegben. Kiskunhalas városa például 500 000 forintot kapott iürdőépít kenésre, Páhi község 475 000 forintot faluvillamo- sításra. A többi tanácsok utak, járdák építésére, népművelési és egészségügyi célokra használták fel a tanácsi hitelt.

— Miben állott még az OTF a lakosság rendelkezésére?

— Szeretném még megemlíteni, hogy megyénk játék-keddó emberek száma. Ennek érdekében tovább folytatjuk népszerűsítő munkánkat és így a nyereségrészesedések kifizetésének idejét is felhasználjuk arra, hogy minél több új hívet szerezzünk a takarékbetétgyűjtésnek. Jól tudjuk, hogy ezzel mindenekelőtt az egyének érdekét szolgáljuk.

— 1949-ben mindössze négy fiókunk működött a megyében. Jelenleg

15 OTP-fiók

áll a lakosság rendelkezésére a postahivatalok és a takarékszövetkezetek mellett. Rövidesen még egy újabb takarékpénztári fiókot nyitunk. Megyei fiókhálózatunk mindenki számára biztosítja, hogy lakóhelyéhez közel, gyorsan és kényelmesen helyezhesse el a takarékbetétjeit és vehesse igénybe kitűzött célja megvalósításához.

Levizsgáz tat iák a kalocsai járás tanács vezetőit és beosztott dolgozóit a 3004-es rendeletből

A termelőszövetkezeti mozgalom nemcsak országszerte, hanem a kalocsai járásban is erőteljes fejlődésnek indult, ami a tanácsapparátussal szemben is új követelményeket támaszt. Ezért döntött úgy egyik februári ülésen a járási tanács végrehajtó bizottsága, hogy a 3001 1958. és a 3001/1/1959-es számú kormányhatározat anyagából, valamint egyéb termelőszövetkezeteket érintő kérdésből levizsgáztatják a járás ösz- szes tanácsi vezetőit és beosztott dolgozóik

A \ izsgákra az elmúlt hét végén került sor. A járási tanács, valamint Szakmar, öregcsertő és Homokmégy tanácsainak vezetői cs beosztottjai Kalocsán, a járási tanácsnál adtak számot a rendelet ismeretéről a vizsgabizottság előtt, amelynek elnöke Kovács Mátyás elnökhelyettes, tagjai Rakottjai Győző agronómus és dr. Róka jogügyi előadó volt. A járást ezenkívül még két körzetre osztották, az egyik körzetből Dus- nokra, a másikból Dunapatajra mentek a vizsgázók, akiknek 60 kérdésre kellett felkészülniük.

A járás tanácsapparátusa általában jó eredménityel vizsgázott az említett rendeletckből. Akadt ugyan néhány beosztott, aki könnyen vette a tanulást és rosszabb eredményt ért el. Ezeket azután arra kötelezték, hogy pótvizsgán számoljanak be mulasztásuk pótlásáról.

CKK3<3<XKKKX;<K)-<>0<>C<

Március 31-ig lehet jelentkezni az Országos Mezőgazdasági Kiállításra

Ebben az évben szeptember

4-én nyitja meg kapuit 17 napi időtartamra az ismét nemzetközi eseménynek számító, immár 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A kiállításra jelentkezhetnek a növénytermesztésben és állattenyésztésben kiváló eredményt elért állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kísérleti és tangazdaságok, valamint egyéni termelők. A jelentkezés határideje 1959, március 31.

Jelentkezési lapot a termelőszövetkezetek és csoportok, a szakcsoportok, szakszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági társulások a járási tanács mezőgazdasági osztályán, az állami, kísérleti és a tangazdaságok, valamint a gépállomások a felügyeleti szerveiknél, az egyéni gazdák a helyi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szervénél szerezhetik be.

A tanács és egyéb szakigazgatási szerveknél megtekinthető a mezőgazdasági kiállítás és vásár szabályzata, valamint a kiállításon való részvétel feltételei.

Orgoványi kiszívták 1 a seregszemlén

Orgoványon a kargalai iskolában megalakult KlSZ-szer- vezet benevezett a kulturális seregszemlére Jókai: A debreceni lunátikus című színdarabjának egy részletével.

A beijed színházi évad előkészületei

Május 15-én kezdi meg bajai vendégszereplését a Kecskeméti Katona József Színház. Kapunyitásig a színházépület színpadát újrapadiózzák és süllyeszthető zenekari hellyel látják el. Szó van arról, hogy átalakítják a zsinórpadlást is,

így a színház előadásai során minden technikai és díszletezési megoldást > használni tud majd A színház igazgatósága még nem döntött a premier darabjáról, azonban biztosra vehető, hogy az idén egy nagyoperettéi kezdenek, (fi)

A FALU ESZE

lesztek SZTK-tagok is, aztán meggyógyultok.

Kicsit elmereng, s végtelen, nagy, mosolygós megértéssel folytatja: »Nem rossz nép ez a mátételki. - Csak «gy kicsit vonakodik az elhatározásával. Pedig elvtársam itt mindenlá tudja, hogy a faluban 272 évig csak száz házszám volt, a felszabadulás óta pedig 120 új ház épült. Hát ez is pártunk politikájának köszönhető. Es akkor éppen most akarna rosszat nekünk a pártunk, amikor azt mondja nekünk, begy tömörüljünk? Ejnye-ejnye« —, s úgy megagitál, hogy ha középparaszt volnék, egyből venném a kalapom, s mennék a tanács- házára belépési nyilatkozatért.

— Mi többen már beszélgettünk is — folytatja —, hogy a meglévő Törekvés mellett új szövetkezetei alakítunk. A; tanyasoron 15—18 gazda foglalkozik ezzel a gondolattal, de ha mindjárt csak hatan leszünk, akkor is megalakulunk. Aztán jönnek majd a többiek is.

I

tt azzal kéne befejeznem, riportomat, hogy múltán, elbúcsúztam öreg barátomtól, fütyörészve mentem végig a' falun: Mert elmondhatatlan

öröm az, hogy ilyen dolgozó parasztok is élnek falcainkban, — az utolsó mondat azonban az kell legyen, amit a beszélgetésünk után két napra a telefonba diktáltak a mátételki tanácsházáról: -Több mint szá» fővel, közel ezer holdon megalakult az Űj Barázda Termelőszövetkezet, s a tagság Busa Mihályt választotta meg elnök- helyettesivé.« Tarján István

S kiderül, hogy Busa Mihály a hatvan esztendejével itt sem áillt meg, hanem az egyik leglelkesebb agitátora lett a szövetkezeti gazdálkodásnak.

A gyűlés után nekem esne« az asszonyok — neveti —, s ezzel állnak elő, hogy: Miska bácsi! Miért éppen most, miért nem később? Majd ősszel? Nézzétek, mondom nekik. Aminek eljött az ideje, annak, törik-szakad, de meg kell születnie. Ti se hordjátok a szívetek alatt a végtelenségig a magzatot. Ha itt az idő. s ha kell, még császármetszéssel is, de a világra hozzátok. Nem igaz? Erre nem tudtak mit szólni.

— Az egyik aztán, hogy mondjon valamit, előáll, hogy* drága az iparcikk. Levetem erre a nagykabátom. Látod lányom? magyarázom neki. Én ezt két éve vettem, s elhcrdom még vagy három esztendeig. Nyolcszáz forintot fizettem érte, vagyis öt hízott liba árát. Ha csak egy munkás csinálta ezt a kabátot, akkor azt az öt libát öt hét alatt megeszi. Én meg öt évig járok a kabátban. Nahát. Erre elhallgatott a menyecske is.

■ Sok helyen meg azzal, jönnek, hogy jaj. Miska bátyánk, beteg vagyok, ez fáj, az fáj, kinek a hasa, kinek a sérve. Soha ennyi »beteg« nem volt a faluban. Nem baj, érvelek, beleptek s szövetkezésbe, így

nek. s nekünk, parasztoknak csakis a közös gazdálkodás jelenti most már az előrehaladást.

Közben a felesége behoz kintről négy szép őszifehér kukoricacsövet, egyik-egyik megnyomja a 70—75 dekát.

— Látja? — szinte oktat most az öreg. — Én tudok termelni. De nem ér az országnak semmit, ha csak három holdról takaríthatok le ilyen termést. A közösben viszont ra tude-m vezetni a többit is. hogy tízszer-húszszor akkora területen legyen ilyen tengeri. S ráadásul ott még géppel is művelhetjük meg a földet.

M

eg aztán eivtárs — hévül már neki a vallomásnak —, a fiam is írta, aki Kazincbarcikán dolgozik, hogy tudom apám, megsértelek, de értsd meg az. idők szavát. Tehát elérkezett az az idő, ahogy a régi könyvek írják: a fiúnak teli meggyőznie az apját! Bár igaz. amikorra a levél megérkezett, én már döntöttem.

Most gondolkodik kicsit, a [iánál, a családja körében időzik, amit ugyan én csak ebből i kijelentéséből tudok meg: »Az unokáim szenvedjék meg a nagypapa makacsságát? Nem, nem. Az ő jövőjükért is szakítottam eddigi halogatásommal, őket láttam magam előtt, amikor 13-án, a falugyűlésen bejelentettem a szándékom.« _

A

z öreg Busa? — kapták fel a fejüket többen is a járási pártbizottságon, meg a szomszédos községekben, amikor elsőnek került, szóba a neve azofcé között, akik elhatározták, hogy búcsút mondanak a kisparcellán való vesz- kődésnek és a közös nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek.

Ebből a kellemes meglepődésből több mint gyanítottam, hogy Busa Mihály tízholdas középparaszt nem akárki Má- tételken, s azon nyomban fel is kerestem.

— A falu esze — így tájékoztattak a helybéli illetékesek, s valóban, amiker az utcán találkoztam vele. a • tekintetéből pillanat alatt kiolvastam, hogy Miska bácsi néni ellensége a megfontolásnak, a gcndolko- iásnak. Hajlott vállán ülő okos fejét nem azért szegezi minduntalan a földre, mintha szé- gyellnivalója volna a nagyvilág előtt, hanem mert így szüli lettéihez a gondolatot, az elhatározást. S mivel ezt szüntelen teszi, úgy fest, mintha búsu- lásnak adta volna magát.

— Miért hagyott fel az egyéni gazdálkodással? — kérdezem tőle már az avitt bútorokkal berendezett otthonában, miközben még az édesanyja által 1906-ban vásárolt láncos óra megállás nélkül lépdel előre az időben. ;

A kérdésre elmosolyogja magát, de nemcsak az arcizmai- , al (azt bármilyen lelkiállapotban meg lehet játszani), hanem a szemével, a leikével.

— Nézze — mondja. — Bn mindig híve voltam a fejlődés-