Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-14 / 62. szám
1959. március 14, szombat ítMvfiTiééte .A MA6YA& SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA £ LVÁN D O R O UTAK... A fentiek szerint tehát nincsen kiút? Nem lehet megakadályozni e nagyarányú elvándorlást? De igen, van! Ez pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A nagyüzemi gazdálkodás alapvető változást idéz elő a földtulajdonhoz való viszonyban. Biztos megélhetést, szilárd talapzatot nyújt, — nem a földtulajdon nagysága, hanem a munka mennyisége és minősége határozza meg a jövedelem nagyságát. Megszűnik a gazdálkodás kapás-kaszás jellege. Nagy távlatok nyílnak a technika és a tudomány alkalmazására. A szocialista nagyüzem, különösen ha a falu is szocialista, nagy lehetőséget teremt a kulturálódás, a szórakozás terén is. A szülők és az ifjúság nevelésével foglalkozók felelőssége elsősorban hogy a fiatalságot a helyes útra vezessék, az elvándorlás nagy részét pedig megakadályozzák. R. F. Napjaink egyik legégetőbb kérdése, amely egyre súlyosabbá válik, a parasztfiatalok elvándorlása a faluról, a mezőgazdaságból. A parasztfiatalok elvándorlásának ügyében különböző emberek különböző módon vélekednek. Vannak, akik a családot, vannak, akik az iparosodást vagy a mezőgazdasági munka elmaradottságát, s vannak végül olyanok is, akik az iskolai oktató- és nevelőmunkát jelölik meg az elvándorlás okául. Ezekben a megállapításokban természetesen sok igazság és helyes felismerés van, de azért egyik sem ad önmagában teljes választ e fontos jelenségre. Úgy gondoljuk, hogy a teljes válaszadást ott kell keresni, ahol azok keresik, akik a mezőgazdaság jelenlegi állapotát jelzik kiindulópontnak. A ma felnövekvő parasztifjúság számos olyan eseményen ment keresztül, amely életfelfogását, nézeteit alaposan megváltoztatta, apja és nagyapja nézetei és életfelfogásával szemben. A parasztfiatalokban távolról sem élnek olyan mélyen a magán- tulajdonhoz való ragaszkodás gyökerei mint a szülőkben. A szocialista előrehaladás, vívmányaink: az ipar, a bankok államosítása, a mezőgazdasági állami üzemek, a termelőszövetkezetek létrejötte és tartós megszilárdulása, a föld-magántulajdon megingathatatlanságát és stabilitását megrendítették. Az egyébként is kisparcellás mezőgazdaság az örökösödés és más tényezők folytán fokozatosan még jobban elaprózódik. Ez a tény önmagában is azt az érzetet kelti sok fiatalban, hogy a kisparaszti gazdálkodás mar nem nyújt biztos jövőt a számára. A kisüzemi parasztgazdálkodás talaján álló fiatalság önmagával a gazdálkodás rendjével napról napra szembe keA takarékoskodás a s Nemrégiben az Országos _ Taka i ékpénztár egY^ betétkezelő tisztviselőjével beszélgettünk. Két történetet mondott el cikkünk címének igazolásaképpen, s mind a kei történet kezdete a múlt évi nyereségrészesedések kifizetésének ide- jőrc nyúlik vissza. T Az első történet szereplője K. ) ■ a nyereségrészesedés kifizetés« előtt, éppen úgy mint társainak jc része, részesedésének egy részel ! aKarékbetétkönyvben kérte, méghozzá nyeremény-betétkönyvben Kívánságát teljesítettek és K. I.. a készpénz mellett kézhez kapta a 1 ,00 forintról kiállított nyeremény- betétkönyvet is. A pénzt rövidesen elköltötte, a betétkönyvben kért összeg azonban érintetlen maradt. Reméljük, ez az utolsó hóesés volt az idei tavaszon. A félegyházi ki?3?utált próbája •Kilián-próbákra« készülnek a kiskunfélegyházi járás KISZ-szervezeteiben a fiatalok. A. próba célja: elsajátítani azokat az alapkövetelményeket, amelyeket egy ifjú kommunistának feltétlenül ismernie kell (Budai István leveléből.) Képek a város és járás életéből A Tanácsköztársaság évfordulójának bajai ünnepségei Piáéi úrah Kecskeméten Közepes felhozatal melleit a pénteki napon az alábbi árak alakultak ki a kecskeméti piacon. Előcsirkc 24—25, élőtyúk 18—20, élőpulyka 18—20, élőkacsa sovány 20, élőliba sovány 16—17, tojás 1—1,10, tej 3— 3.50, tejfel 18—20, vaj 40—50, tehéntúró 12—14, juhsajt 30 — 40. juhlűró 20—20, alma 2—8, mák literje 20, vöröshagyma 3— 3.50, burgonya 1,30—2,20, savanyúkáposzta 6, sárgarépa 1,50— 2, petrezselyem 7—8, kelkáposzta 2,60—3, karalábé 2,50— 3, szárazbab literje 3—8, dió (héjas) 10—12, fokhagyma 12— 14 forintután a veteránok közös vacsorán vesznek részt a tanítóképző intézetben, ahová zenés, fáklyás felvonulást vezet a KISZ. Ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor emléktáblát helyeznek el az egykori bajai munkásotthon épületének faián MÁRCIUS 22-ÉN, a Bajai Tűit István Múzeumban a Tanácsköztársaság emlékeiből kiállítás nyílik, ugyanekkor a járási könyvtárban könyv- és plakátkiállítás 1919 kiadványaiból. MÁRCIUS 24-ÉN este a nőtanács, a Tóth Kálmán Társaság, s a Hazafias Népfront irodalmi estet rendez, amelyen Várnai Zseni költőnő, 1919 narcos kommunistája lép a ba- jaiak elé. a József Attila Művelődési Házban ÁPRILIS o-ÁN kezdődik az a felolvasó, ismeretterjesztő sorozat, amely- a proletárdiktatúra emlékeit hozza közelebb a mai bajaiakhoz. Az első előadás címe: »A Pécs- baranyai háromszög története.« ÁPRILIS 15-ÉN a bajai veteránok a helyi iskolák tanulóifjúságának tartanak élménybeszámolót a Tanácsköztársaság és az egykori bajai eseményekről. (fi) Építkeznek a szövetkezetek A bővülő állatállomány elhelyezésének megoldása érdekében a bajai Petőfi Termelőszövetkezet 52 férőhelyes istállót épít a tehenek számára 63? ezer forint értékben, a Micsurir 400 férőhelyes juhhodályt létesít 35 000 forintos beruházással, ezenkívül állatfelvásárlásra is kapnak beruházást. Az a cél hogy néhány éven belül mindkét szövetkezetben az állattenyésztés legyen a ■ legjelentősebb üzemág. (M. F. leveléből.) Tíz éves a Bajai Hordóhite'esítő Ál'omái Megyénkben Kecskeméten, Kiskőrösön és Baján van hordóhitelesítő állomás. Ez utóbbi már tíz éve működik. Mosl végzik az állomás modernizálását, két köbözőhengert szereinek be, amelynek skáláján a hordóba befolyt víz mennyisége pontosan leolvasható — tudniillik a hordók hitelesítéséi minden esetben vízzel való megtöltéssel végzik — ezután csak az üres hordó súlyát’ kel! megmérni. Értesüléseink szerint márciusban újra megkezdi működését a kibővített Bajai Hor- dóhitelesítő Állomás. Anyakönyvi hírek Bajáról SZÜLETTEK: Gál Judit (anyja neve: Magyar Anna), Horváth, Erzsébet (Klucska Rozália), Kvalla József (Busa Borbála), Krizsán János (Marokity Rozália), Bogárdi Erzsébet (Kovács Márta), Miskéri Katalin (Morovik Julianna), Gál Sándor (Gál Julianna), Karma Zoltán (Simon Katalin), Oberst István (Wittmann Anna), Seres Katalin (Potz Katalin). házasságot kötöttek: Dibvsz Matild és Varga István, Isoánovics Mária és Juhos Imre, Müller Teréz és Hódos István, Faludi Erzsébet és Marosjl Sándor. MBXJHALTAK: Miovácz lm-1 réné Witzium Matild 90, Konkoly Imre 1 hónapos. Mintái Ferenc 2 hónapos, Mazdái János 45, Bieter Imre 54, HechtI Józssfné Ikotics Mária 83, Németh János 58, Kiss Géza 4 Sipos Éva 2, Homyicsek Sán- dorné Fischer Mária 77, Za- rubszky Gyuláné Frech Józef« 82 éves korukban rül és ellentmondásokba bt nyolódik. A szeme előtt, a fül hallatára megy végbe egy olya tudományos technikai és ipa: forradalom, amilyenről eddi még nem is hallott. A szpu nyikok, a világűr meghódítást nak korában azt látja, hogy kisparaszti gazdálkodásban, h van is egy nagyon kicsi előre haladás, alapjában véve mégi egy helyben topog. Nemcsak nagy kérdésekben, de az ék apró jelenségeiben is felfedes az ellentmondásokat. Nem ri1 kaság a motorkerékpárral ren delkező parasztfiatal. Hányszo előfordul, hogy míg vasáma; motorjával az ország számo szép vidékét bskalandozza, hét főn pedig az eke szarva mell áll és számtalan kilométert kel neki legyalogolni, amíg ali pár holdas kis birtokukat fel szántja. Egyszóval: a mai pa rasztfiatalság igényeinek ; földművelés évtizedes, sőt év százados kapás-kaszás elmara dott jellege már nem felel meg A felsorolt, szerintiit: két alapvető ok mellett mé| számos más tényező is a pa rasztifjúság városba való el vándorlásának irányában ha' Sok szülő is ösztökéli gyerme két a város felé — pénzt ke resni —, vagy csupán azért hogy ne legyen »paraszt, min ahogy az apja volt«. Van mé; tennivaló a falusi általános is kólák oktató- és nevelőmunká jában is. Nagyobb körültekintéssel kellene megvizsgálni annak lehetőségét — az eddig elért eredmény’ek mellett, hogj hogyan lehetne többet tenni « mezőgazdasági munka megked- veltetése érdekében. Vannal más irányú nehézségek is. Töbl termelőszövetkezet eddig mét nem fordított keltó figyelme' arra, hogy az ifjúság számáré vonzóbbá tegye a közös gazdálkodást. Itt elsősorban a pénzelőlegekre és a házasodás megkönnyítését elősegítő intézkedésre gondolunk. :erenese ikertestvére Ez volt a szerencséje. A legközelebbi nyeremény-betétköny sorsoláson ugyanis kihúzták könyvének számát. így betétösszege megduplázódott A másik példa talán még érdekesebb. Ennek szereplője N. A., aki nyereségrészesedésének felét betétkönyvben kérte. Mint a népmesékben mondani szokás: neki is ez volt a szerencséje, mert néhány nap múlva elvesztette irattárcáját, amiben pénzét és betétkönyvet őrizte. Az irattárra sohasem került elő, de tulajdonosát mégsem érte károsodás, mert az Országos Takarékpénztárban bejelentetne takarék-betétkönyvének elvesztését, ahol a szükséges eljárás lefolytatása után elvesztett takarék-betétkönyve helyett az abban foglalt összeged együtt új takarék-betétkönyvet kanost. így igazolódik cikkünk címének igazsága: a takarékoskodás a szerencse ikertestvére. PETŐFI N’EPE ft Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kisltun megyei naphetne Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 25—16, 26—19. 11—22 Felelős ktadő: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsáv tér la Telefon: 17—09 Előfizetési dl4 egy hóra n Ft Előfizethető es megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 15-29., 27-49 ’elölő», vezető: Szűcs Béla Igazgató ) MÁRCIUS 21-ÉN a Központi JMoziban ünnepi külsőségek körzőit kerül sor a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére rendezendő díszünnepség- >re. A párt egykori harcosaiból, jveteráriokból,. volt vöröskato- jnákból álló elnökség előtt Dö- jtnényi József elvtárs, a bajai (munkásmozgalom idős harcosa jmond ünnepi beszédet. Művészi (színvonalú kultúrműsor következik ezután, 1919 dicső harcai! [és győzelmét idézve. A délután ;4 órakor kezdődő díszünnepség i ; Bácskai tüske ! Túróscsusza túró nélkül i A bajai Béke Étteremben 'ebédeltünk minap és ez alkalommal arról akartak meggyőzni bennünket, hogy na [higgyünk a szemünknek. i A dolog úgy kezdődött, hogy ha csontleves és a vesevelő mellé túróscsuszát is rendeltünk. A felszolgáló udvariasan ] elénk is helyezte a tányért a tésztával, melynek tetején néhány szem tepertő szomorko- dótt, egy fia túrót sem láttunk azon ban. ; Ezt mindjárt szóvá is tettük. — Ugyan kérem — volt a fölényes válasz —. ott van az, csak maguk nem látják. M indhárman kimeredt szemmel nézegettük a tésztát. Mindegyiket külön a villánkra szúrtuk cs elölről, hátulról tanulmányoztuk. Nem láttunk mi azon semmiféle fehérséget. Mikor fizetésre került a sor, ismét szóvátettük. mire a fizető pincér kijelentette: — Maguknak igazuk van, de a konyhával mi nem vitatkozhatunk. Mi azonban igenis vitatkozunk. K. E.
