Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-13 / 61. szám
4, oldat 1959. március 13, pcntck INFLUENZA JCT ét napid ellenálltam, a harmadik napon már ágynak dőltem. Köztem és az influenza közötti harc átmenetileg az influenza győzelmével végződött. Nem túl magas láz, de rendkívül rossz közérzet gyötört. Két-háromfélc gyógyszert szedtem, teát ittam citrommal és töméntelen meny- nyiségű zsebkendőt használtam fel. Közben pedig biztattam magam, hogy tulajdonképpen nem is betegség a nátha, rossz közérzetem, fejfájásom azonban mindennek ellentmondott. Miután családom többi része dolgozott, illetve iskolában volt, egyedül voltam a lakásban, mit is tehettem volna okosabbat, mint egy orvosi lexikonban az influenza után kezdtem kutatni. 'Ibi dóm, hogy a patikáknak- most van a szezonjuk, divatos betegség a nátha, az influenza. Éppen ezért írom meg a lexikonban talált adatokat az influenzáról. Biztosan nagyon sokan érdeklődéssel olvassák el kis »tanulmányomat«, » ha ettől nem is gyógyulnak meg, de legalább némiképpen megismerik e betegség történetét. Az egyik firenzei krónikás az 1387-es náthaláz-járványt írja le, egészen sötét színekkel ecsetelve azt a szomorú tényt, hogy tulajdonképpen a pestis egyik ismeretlen válfajáról volt szó, amely ellen nem tudtak védekezni, A gazdagok elmenekültek, a szegények meghaltak. A kuruzslók varangyos békákból készült port árusítottak a »pestis lehelete« ellen. Nem pestis-, hanem influenzajárvány volt Firenzében. 1510-ben Málta szigetén tört ki a náthaláz, oly elemi erővel, hogy a sziget csaknem elnéptelenedett. j830—32-ben Németországban pusztított ez a járvány, s a lexikon tanúsága szerint 1889—90-ben csaknem i egész Ázsia, de Európa és Amerika országaiban is dühöngött ez influenzajárvány, s rendkívül magas volt a halálozások száma. JET őzben persze az orvostudomány nagy erővel kutatta az influenza okát. Kezdetben az orvosok a Napot és a Holdat okolták a náthalázért. Csak a múlt század végén jöttek rá egészen bizonyosan arra az igazságra, hogy a legkisebb kórokozók, a baktériumok okozzák a fellépő járványszerű megbetegedéseket. Pfeiffer német orvosprofesszor, Pasteur módszerét követve, kitenyésztett egy kórokozót, azt hitte, sikerült az influenza okozóját megtalálnia. Később derült ki, hogy tévedett, nem találta meg a »hemphilius influensae-x-t. /J kutatás azonban ezzel nem szűnt meg, sót világméretekben továbbfolytatódott. Végre 1933-ban három angol tudósn. k sikerült kitenyésztenie a vírust, méghozzá vadászgörények felhasználásával. Ezután nagy eredmények születtek az influenza elleni általános offenziva során. Kiderült, hogy nem is egy, hanem három viruscsoportot lehet megkülönböztetni, amelyek rossz- indulat tekintetében is erősen elütnek egymástól. Az A) és Úttípus mellett van egy úgynevezett Y-típus is, amelybe a nem egységes virus-törzseket sorolták be. A kórokozókat az orvostudomány felismerte, van már megelőző védekezés, s ami szintén fontos. a lexikon szerint manapság általában könnyebb lefolyásúnk az influenzajárványok. Néhány nap alatt, minden következmény nélkül elmúlik a nátha. Mgy történt az én esetem- •* ben is. Felgyógyultam, s annak igazolásául írtam meg e cikket, hogy valóban nem súlyosak a mostani náthák, túl lehet élni! De az első hét-három nap fölöttébb kellemetlen... Mezei István — 800 éves levegőt találtak Grönland mellett, egy jégtömb belsejében. Ebből a leletből megállapítható majd az, hogy 1100 óta mennyire szennyeződött a Föld levegője. Félegyháza legidősebb lakosa A LEGUTÓBBI tanácsválasztás óta többször hallottuk, hogy Kiskunfélegyházán, Des- sewffy utca 9. szám alatt lakik a város, de lehet, hogy a megye együk legöregebb asz- szonya, több mint 100 éves. Vándorurnát vittek ki hozzá, úgy adta le szavazatát. Az ágya szélén üldögélt, amikor meglátogattuk. Kíváncsian kérdezte unokájától (aki már felnőtt férfi), hogy kik ezek az emberek? Az ajándékba vitt vörösborból megiszogatott egy pohárkával, a többit eltette a párnája alá, melegedni. Kérdésünkre, hogy hány éves, nem tudott pontos választ adni, úgy tudja, hogy 60-ban született: Édesanyja nevét se tudja már, nem is csoda, nehezen fog már az emlékezete. KÉTSZER MENT FÉRJHEZ, nek 446 lapján a 16. sorszám alatt megtaláltuk a feleletet, hogy hány éves is ez a néni? 18G5. január 5-én született. Félegyháza 103. szám alatt. Apja neve: Szarvas Ferenc, anyja: Molnár Rozália volt. ÍGY MEGTUDTUK azt is, hogy még »csak« 94 éves múlt. Tehát az 1867-ben megkötött »kiegyezéskor« két éves, 1914- ben, az első világháború kitörésekor már 49 éves, a Tanács- köztársaság kikiáltásakor 54 éves, hazánk felszabadulásakor pedig 30 éves volt. Hátralevő napjaihoz kívánunk további jő egészséget, és ha lehet, a 100 forintjához pedig egy kis pótlékot. T. M. Szépirodalom s mindkét férjét túlélte. Tíz gyermeke volt. Férje után 100 forint körüli özvegyi segélyt kap, nemrégen még maga ballagott érte a postás elé, de most nem szívesen jött ki a napra, hogy lefényképezzük. Hamarosan megjelenik a Belpolitikai Szemle márciusi száma A folyóirat elsősorban az új termelőszövetkezeteknek kíván segítséget nyújtani. Ezzel foglalkozik Gönczi László, az FM. osztályvezetője »Hogyan gazdálkodjanak a termelőszövetkezetek?« című írása, Nádas Gáspár: Földjáradék és nyugdíj a termelőszövetkezetekben« és Szendrei József: »Hogyan kezdték a közös gazdálkodást?« című írása. Lányai Sándor, a Kisalföld szerkesztője »A Győr-Sopron megyei csoda« című cikkében a Győr megyei tapasztalatokat elemzi. Kiss Dezső, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára »Hozzászólás a szocialista versenyről folyó vitához« című írásában a szocialista brigádok szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat ismerteti. Oczel János, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke érdekes írásban számol be »40 ezer beadvány sorsa« címmel arról a nagy vizsgálatról, melynek a dolgozók panaszaival való foglalkozás volt a tárgya. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója ünnepségeinek minden szónoka nagy hasznát fogja venni, hogy a folyóirat közli a Tanácsköztársaság eseményeinek teljes időrendi táblázatát, továbbá a Tanácsköztársaság alkotmányát. A lap egyéb érdekes cikkei: dr. Darabos Pál »Az orvosetikai bizottságokról«, Deák Ferenc »Lakáshelyzetünk a világ- statisztika tükrében«, Sass György »ígértük, megtartottuk« (Hogyan hajtjuk végre a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározatot) című írása. mihrotilmen • Brüsszelben a Kórházi Könyv, tárak Országos Bizottsága a Belga Vöröskereszt közreműködésével mikrofilmek készítését kezdte el a világirodalom gyöngyszemeiről. Ezek a mikrofilmek azt a célt szolgálják, hogy a teljesen béna, magatehetetlen betegek is élvezhessék az irodalmi alkotásokat. A mikrofilmeket megfelelő berer-, dezéssel vetítik, hogy a betegek csoportosan, vagy egyénileg olvashassák. #1 tasa* Milyen lesz az új B iin t ct o Törvén y könyv * Büntető Törvénykönyvünk általános részét a proletárdiktatúra létrehozása után újjáalkottuk. Az 1950. évi II. törvén!’ azonban utal arra, hogy a törvényhozás sürgős feladatai közé tartozik az új, teljes Büntető Törvénykönyv megalkotása. — 1953 végén a kormány _ elérkezettnek látta az időt új Büntető Törvénykönyv előkészítésére, s kormánybizottságot nevezett ki annak megalkotására. A kormánybizottság az ellen- forradalomig működött, s csak 1957 őszén kezdtünk ismét munkához, amely azóta gyors tempóban folyik, s elkészülte után az új Btk széleskörű vitára lesz bocsátva. Javító-nevelő munka és társadalmi megrovás Nagyszabású és általános előkészítő munkáról van tehát szó. Ez azonban egyáltalán nem jelentheti azt, hogy minden áron mindent reformáljunk. Büntető Törvénykönyvünknek elsősorban továbbra is módot kell nyújtani arra, hogy azokkal szemben, akik ellenséges célból társadalmi és gazdasági rendünk alapjaira törnek, büntető szerveink a legnagyobb • Dr. Timfcl1 Istvánnak, az Irí«- eágűgyt Minisztérium Törvényei#- «tfcsritó r'öcsztóJy vezetőjének a kecskeméti josismapon elmoudott alapján. szigorúsággal léphessenek fel. Az ellenforradalom azt is világosan megmutatta, hogy a börtönből szabadult bűnözők az ellenforradalmi elemek tartalék hadseregét alkották, a velük szembeni védekezést tehát fokozni kell. A párt és a kormány világos politikai irányelveinek megfelelően azonban az eddiginél szélesebb körben keli módot adnunk bíróságainknak arra, hogy a kisebb bűncselekményeket elkövető, korábban büntetlen előéletű, megtévedt dolgozókkal szemben olyan nevelő jellegű büntetéseket alkalmazzanak, amelyek ezeket az embereket még átmenetileg sem rekesztik ki a társadalomból. Jelenlegi büntetési rendszenünk a büntetésnemeket illetően monoton, a büntetési tételek szempontjából pedig egyes bűncselekményeknél enyhe, másoknál viszont túlzó, indokolatlanul szigorú. Ma ott tartunk, hogy egyetlen szabadságvesztés büntetésünk van: a börtön. Az új Büntető Törvénykönyvnek tehát a mainál differenciáltabb büntetési rendszert kell kiépítenie, s ezért általános büntetésként szabályozza a javítónevelő munkát, s a szabadság- vesztés büntetésnek két végrehajtási módját különbözteti meg. A javító-nevelő munka — véleményem szerint — a kisebb bűncselekményeket elkövetőkkel szemben alkalmazott büntetések közül as? elkövetkezendő években egyike lesz a leggyakrabban kiszabásra kerülő büntetéseknek, annak nevelő hatása igen nagy, ha végrehajtása megfelelően történik. Nem került be még ez idő szerint a tervezetbe a társadalmi megrovás, amelyet a Szovjetunió büntető alapeivei és a Német Demokratikus Köztársaság büntető törvénykönyve mint új büntetési nemet tartalmaznak. Ezt nekünk is alkalmazni kellene. Érvényben levő büntetőjogunk az emberéletet a leginkább védendő jogtárgyak közé sorolja, de veszélj’eztetől ellen nem reális, viszonylag enyhe büntetési tételeket állapít meg. Az új kódexre hárul az a feladat. hogy e bűncselekmények esetében súlyosabb büntetési lehetőségeket vezessen be. Ami bűncselekmény les/, s ami mar nem az A hatályban lévő büntetőjogi rendelkezések meghonosítják ugyan a javító-nevelő munkát és kiterjesztik a rehabilitáció intézményét, de az új tervezet ennél is tovább megy: megszüntetni javasolja az életfogytiglani börtönbüntetést és szélesebb kön-e terjeszti ki a rehabilitációt. A szabadságvesztés leghosszabb tartama a javaslat szexánt 15 év, összbünte- tés esetén 20 év lesz. A jövőben csak azt a szabadságvesztés büntetést nem lehet majd felfüggeszteni, amely két évnél súlvosahh A nép vagyonának tisztelete a szocialista állami és társadalmi rend által felállított erkölcsi követelmény, ezért a népi demokratikus állam büntető kódexe a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntetteket az egyéb vagyon elleni bűntetteknél szigorúbban kezeli, és tudatosítja a társadalomban, hogy az ilyen tettet elkövető tolvaj, méghozzá különösen veszedelmes tolvaj. Az új Büntető Törvénykönyvtervezet nem kívánja bűntettként kezelni a koldulást, a képzőművészeti és iparművészeti alkotások engedély nélküli forgalmazását, s az engedély nélküli műsoros előadások rendezését. Ezek a jövőben szabálysértési eljárást vonnak maguk után. De vannak olyan cselekmények. amelyeket a hatályban lévő rendelkezésekkel szemben éppen a tervezet soroz be a bűntettek közé: ilyenek a vagyon elleni szabálysértések, amelyeket az uralkodó erkölcsi felfogás ma is lopásnak tart és csupán a 200 forintos értékhatár menti meg az elkövetőket attól, hogy cselekményüket »hivatalosan« is lopásnak bélyegezzék. Elvonókúra — liírósáj^j ítéletre A tervezet átveszi hatályos jogunkból azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalmi tulajdont károsító kisebb bűntettet fegyelmi úton lehessen elintézni. A vezetői megítélést azonban hí ügyész ellenőrzés© alá helyezi, hiszen a vállalat vezetője nem tudhatja: az elkövető nem rovoUmúltú-e, mfg az ügyész számára ennek felderítése nehézséget nem jelent. Bár a tervezet nem szól róla. a magam részéről azt is megfontolásra érdemes gondolatnak tartom, hogy egyes magán vadas ügyek társadalmi bíróság elbírálása alá tartozhassanak: Hivatkozom e vonatkozásban arra, amit az SZKP XXI. kongresszusán a társadalmi bíróságok jelentőségéről Hruscsov elvtórs mondott. A részeges bűnözőknek mostani »kedvezményes« kezelése nem felel meg az alkoholizmus elleni harc feladatainak. Ezt a célt az új Büntető Törvénykönyv-tervezet kényszergyógykezelés alkalmazása útján hatékonyabban fogja elérni. A járvány veszély okozásával kapcsolatban jegyzem meg, hogy nemcsak az emberre ártalmas ragályos betegség megelőzésének vagy leküzdésének az érdekében kibocsátott hatósági rendelkezések veszélyt okozó megszegését bünteti a tervezet, hanem az állatbetegségek és a növénybetegségek vonatkozásában is tartalmaz büntető rendelkezést. Az ismertetett megoldások nem véglegesek, azokat még alaposan és széleskörűen megvitatják. Mint a már elkészült Polgári Törvénykönyvnél, úgy a Büntető Törvénykönyvnél ii igyekszünk megtalálni a legjobb, politikailag és jogilag egyaránt helyes cs célravezc' megoldásokat. Panaszkodott, hogy fájnak a lábai, még a harisnyát se szíveli. Foga régen nincs, de azért a húst még megeszi. Az állami anyakönyvezés még csak 00 éves, de az óplébánia anyakönyve XI. köteté-
