Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-13 / 61. szám
1959. március 13, pántéit 3. Aidái ígg pt&cftí alföldi v.áta$ megszépül...- KISKVKJFJÉLEGYHÁZI JJÖÍUERJT*}' Nagy, szétterülő, jellegzetes álíöldi város Kiskunfélegyháza. Évtizedekig alig volt itt valami változás. Most szinte a saját polgárait is meglepi, mi minden új születik néhány esztendő alatt. .Tavaly korszerű burkolattal látták el a vasúthoz vivő hosszú útszakaszt, elkészült az új strandmedence, iskolai, óvodai termek, járdák épültek stb, S az idén, a társadalmi hozzájárulással együtt, több mint négymillió forintot tesz ki a városfejlesztésre fordított ösz- szeg. A város tanácselnökétől, Dobos clvtárstól kérdeztük meg, mit jelent mindez a fejlődés szempontjából, — Enyhülnek-e a lakásgondom ez évben? — tettük fel elsőnek a sokakat érdeklő kérdést. — Ámint megígértük, még tavasszal megkezdődik egy 40 lakásos bérház építése. Ehhez kb. hárommilliót ad az állam, s a város egymillió 330 ezer forinttal járul hozzá. Félegyháza lakáshelyzete megyei, sőt országos viszonylatban is igen rossz. A statisztika szerint 100 lakószobára 300 lakos jut, Kecskeméten, Halason és Baján is ennél valamivel jobb a helyzet. Jellemző, hogy az ország 62 városából csak 4 van mögöttünk. A házak 60 százaléka a mull században épült és csak 3,2 százaléka tégla-, illetve kőépü- Jet, — ez is további erőfeszítésekre sarkall bennünket. Reméljük, ehhez a jövő évben is ikapunk támogatást. Alakulóban van egy-két la- Icásépítő szövetkezet, s bízunk benne, hogy mihamarabb szövetkezeti lakások is épülnek városunkban. Igen jó, nagyjából a tavalyi ütemben halad a magánerőből való építkezés. Tehát ha egyszerre nem is oldódnak meg ezek a problémák, az első gyors lépéseket máris megtesz- szük a gondok enyhítésére. > — Hogyan halad — A vízhálózat kb. 6 km-rel bővül az idén, — 400 ezer forintot költünk rá. A strandon elkészül a gyermekmedence, felépülnek a kabinok — erre az idén félmilliót fordítunk. Az új autóbusz-váróterem máris látható, de ez csak szükségmegoldás, pár éven belül még nagyobbat, korszerűbbet kell építenünk. — Kulturális problémáink java részét — már ami a helyhiányt illeti — megoldja az ún. Korona — volt honvédségi épület — áladása. Ha az Építőipari Ktsz betartja Ígéretét, s igyekszik a munkákkal, rövidesen erre is sor kerül. — S ami kívülről nem látszik, de nagyon fontos: jelentős összegeket fordítunk óvodai, bölcsődei férőhelyek létesítésére, s 9 hónapos idénybölcsődét is létrehozunk 100 ezer forintos költséggel, — Mit kap a tanyaviiág? — kérdeztük befejezésül Dobos elvtárstól. — A Vörös Csillag Tsz ez évben kap villanyt és mintegy másfél millió állami támogatásból bekötőutat. A kismindszenti úton új iskolát építünk, s jövőre még három új iskola épül a tanyavilágban. A tanyai iskoláknál az idén két kultúrtermet is létrehozunk, ezek gondozását, célszerű kihasználását a KISZ-fiataloi£ vállalták. Űj filmvetítőt vásárolunk a MOKÉP meglevő, de a szükségleteket már kielégíteni nehezen tudó gépe mellé. A kővágóéri megállónál várótermet építünk, s természetesen az utak karbantartására is komoly összeget fordítunk — hangzott Dobás elvtárs válasza, aminek csak a lényegéti tudjuk az újság hasábjain ismertetni. Mindenesetre ezekből a jellemző tényekből is látszik: az egykori poros, elhanyagolt alföldi város már nem a régi. Fiatalodik, s napról napra szebb, derűsebb képet mutat, lakóinak örömére. — Pár év alatt is sokat fejlődtünk, s ezt az ütemet tartani akarjuk — mondta búcsúzóul a tanács elnöke. S ebben, azt hiszem, ma már senki sem kételkedik Félegyházán. — f. th. — Az egyeztető bizottságok jobb munkájáért A vállalati egyeztető bizottságok munkája többé-kevésbé kielégítő, helyenként pedig igen jó. Gyorsan döntenek a beérkező ügyekben, nem tartják hosszú ideig bizonytalanságban munkástársaikat. Csak az elismerés hangján szólhatunk a 44-es TEFU, a Ka- iocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat. a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat és még néhány izem egyeztető bizottságának munkájáról. Ezek a bizottságok valóban gyorsan, s a törvényeknek megfelelően határoznak a hozzájuk fordulók ügyeljen. Igent mernek mondani akkor, ha a dolgozónak van igaza, nemet, amikor az igazgató nem tartotta be a törvényeket. Néhány üzemnél és vállalatnál azonban az egyeztető bizottságok munkája nem kielégítő. Az egyes egyeztető bizottsági tagok ezeken a helyeken furcsa módon okolják meg tehetetlenségüket: — Családom van ... nem akarom megharagítani a vezetőt... miért legyek én a rossz fiú? stb. Ezért aztán akkor is igazat adnak az igazgató eljárásának, amikor az a városias jelleg Egy tanyai iskola — a félegyházi selymesi iskola — tíz növendékétől, a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoktól kérdeztem meg: milyen pályára készülnek? Tíz gyerek, tízféle elképzelés, határozottság és bizonytalankodás együtt. Valami egyöntetűség azonban van a válaszokban: a tízből csak egy készül mezőgazdasági pályára, de még az sem tudja, hogyan. O Akik a föld. a nagyüzem mellett maradnak ... , — Ennek egy része máris látszik. Pl. a Kossuth Lajos utca parkosítása elég gyorsan készül. A vasúttól érkező idegenek bizonyára kellemesen meglepődnek majd a nyílegyenes, füves, parkos, nagy fákkal szegélyezett szép útvonal láttán. Erre 230 ezer forintot költünk. Még az idén fénycső-vilá-3 gítással látjuk el a Petőfi és* a Szabadság teret, később a szegedi út központi részét ísj Ez 300 ezer forintot igényel. — Utak, járdák létesítésére! közel egymillió forintot fordí-i tunk. A Bercsényi és Zrínyi ut cákat hideg aszfaltburkolattal, látjuk el, kiköveztetjük és asz-' faltoztatjuk a Batthyány és Attila utcát. Évtizedes elmaradást kelt pótolnunk c téren is, hiszen a városban levő utaknak! csak 8 százaléka köves ez Idáig, Az adóügyi megbízott — hatósági közeg Ezt tudnia kellett volna Bó- dogh Imre izsáki lakosnak is, akinek a múlt év őszén adótartozása volt, úgyhogy foglalni kellett nála. Tanyáján Szakács Imre adóügyi megbízott jelent meg és négyöl szalmát akart lefoglalni. Ám a kötelességét teljesítő! tanácsi dolgozóra Bódogh vas-i villát emelt. Többször megkísérelte az ütést és sértegette Szakácsot, úgyhogy az a zálogo- lást nem tudta foganatosítani A kecskeméti járásbíróság! hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt az adóhátralékos Bódoghot 10 hónapi börtönre ítélte. Mi leszek, ha nagy leszek? Beszélgetek Bense Györggyel, az iskola igazgatójával. •— Ha nem is mindenben veszi fel iskolánk a versenyt a városi iskolákkal, de nem is nagyon marad el tőlük — mondja. — A nevelők nagy odaadással, ha kell, külön foglalkozásokon Igyekeznek pótolni azt a hátrányt, amit ma még a tanyai élet jelent a gyermekeknek a városival szemben. Selymes sokat változott mostanában. Itt a betonút mentén hosszan, közel háromezer holdon gazdálkodnak a termelőszövetkezetek, a Lenin és a Béke Tsz. Régen pusztaság volt ez a vidék, aztán szőlővel telepítették be egy részét. Ezek zömmel ma is városban lakó embereké, de az itt élő egyénileg dolgozó parasztok művelik meg felesben vagy bérlőként. Sokan járnak már dolgozni a városba, a gyárakba, a vasúthoz, mások az állami gazdaságban helyezkedtek el. Érthető, hogy a gyerekek is ebben a kettős állapotban élnek. Pályaválasztási gondjaik is nagyrészt ebből adódnak. Érdekes megfigyelni a tsz-tagok gyermekeinek sorsát. A legtöbb az iskola elvégzése Palotás Laci, a selymesi iskola VIII. osztályos tanulója a szövetek felépítéséről beszél Aradi tanár bácsinak az egészségtan órán. után a tsz-ben marad. Általában a szövetkezeti élet itt elég nagy vonzóerő a tsz-ben dolgozók gyermekeire, s a tsz-tagok határozottabban irányítják gyermekeik sorsát.. ... s akik menekülnek apjuk birtokáról — És mi van a másik oldalon? — teszem fel Bense clvlársnak a kérdést, habár az eddigiekből már úgyis sejtem a választ. A szülő is, a gyerek is tudja, hogy a szőlők feles műveléséből, a kisparcellákból úgysem lehet tartósan megélni. A fiatalabbja erre különösen nem alapoz. Inkább behúzódik a városba, elmegy ipari pályára, vagy állami gazdaságba. A íiatalok válaszai azonban azt is elárulták, hogy a munka könnyebbsége is vonzza őket, és az teljesen érthető. A kérdés csak az, hogy miért keresik mindannyian egyirányban ezeket a lehetőségeket? — Mit látnak ezek a tanyai gyerekek a világból? — most már' ezt puhatolom. Hogyan segít nekik az iskola és a közeli két tsz is, hogy könnyebben eligazodjanak? Tavaly ősszel kétszer látogattak el a termelőszövetkezetbe, s ez nagy élmény volt a gyerekeknek. A mezőgazdasági kiállításra is lelutaztak, s ezt még ma is emlegetik. A növénytan, állattan mellé most már egy kis kiegészítő tankönyv is járul a gyakorlati mezőgazdasági ismeretek oktatására. A tényleges gyakorlati munkára azonban még csak ezután kerül sor. Van egy diaülmveU- lőjük: ismeretterjesztő és tananyaghoz kapcsolódó filmeket vetítenek rajta, — egyelőre csak gázlámpa segítségével, mert villanyuk még nincsen. A mozi hetenként kijön, bár az ifjúsági Eilm kevés, de azért időnként külön előadást is tarthatnak a fiataloknak. A rendszeres kéréséi vonzása Nem, —- a tanyavilág nincs már olyan messze a várostól mint régen volt. De ez, úgy látszik, még mind kevés, hiszen a kis iskolások — főleg az egyénileg dolgozó parasztok gyerekei — nem látják az orruk előtt levő lehetőségeket, amit a tsz-tjgok gyerekei itt már nagyrészt megtaláltak, Beme elvtárs, az Iskola igazgatója, aki éppen a Lenin Tsz- ben tartandó politikai oktatásra készülődik, csendesen hallgatja következtetéseimet, és megszólal. — Tudja, elvtárs, ha a tsz-ek időnként, de rendszeresen pénzt is fizetnének mint járandóságot a ledolgozott munka után, ez a fiatalokat is jobban vonzanú. A gyári munkában ez az egyik vonzóerő. Majd — mint jó politikai előadóhoz illik, aki a gondolatmenetben nem áll meg félúton — így folytatja: — Ennek alapja viszont a fokozott árutermelés. .. Lám, hova eljutottunk a tanyai fiatalok pályaválasztási problémáitól, aminek menynyi, de mennyi összetevője van! \ Nem tudom, Bense clvtárs mindezt el mondja-e majd a l^e- nin Tsz-beli szemináriumon, de azt hiszem, nem ártana róla beszélgetni. Vajon mit szólnának hozzá a Isz-tagok, a tsz vezetői? Mi lenne, ha a Jövendő "kádereik", szakembereik egy részét innen, az ügyes, fogékony kisiskolások közül igyekeznének kinevelni? Az bizonyos, hogy nem csinálná- nának rossz vásárt! E. Tóth Pál törvénysértő, néha akkor sem amikor a törvény szerint neki van igaza. A leggyakoribb eset azonban -a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon» elv alapján történő határozat: ami kor az egyeztető bizottságba delegáltak fele a dolgozónak, a másik fele az igazgatónak ad igazat. S mint akik jól végezték munkájukat, az ügyet további elintézés céljából a területi egyeztető bizottság nyakába varrják. Egyes helyeken annyira telhetetlen az egyeztető bizottság, hogy még az olyan apró-cseprő ügyekben is — amelyekre pedig a törvény világos és félre nem érthető választ ad — egyáltalán nem hoznak határozatot, vagy áthárítják a határozathozatal jogát még akkor is, amikor világos az ügy. Ez a helytelen elvi és gyakorlati módszer egyúttal bírálat az üzemi pártszervezeteink munkájáról, s ezenkívül arra is utal, hogy egyes vezetők nem fogadják valami kitörő lelkesedéssel a bírálatot. Éppen ezért nem ártana, ha üzemi pártszer- .vezeteink megtárgyalnák az jegyeztető bizottságok munkáját. »Olyan légkört kell a bizottságokban kialakítani, hogy alapos {vizsgálat után mindig annak »adjanak igazat, aki a törvényiben előírtakat betartotta. » A megalkuvó intézkedésekre {különben semmi Indok nincs. {Ugyanis törvény védi az egyezhető bizottságok tagjait az esetleges megtorlások ellen. Ideje {tehát véget vetni a tebetetlen- iségnek és a megalkuvó ssejnlé- jletnek. Csak fgy tudják credmé- »nyesen betölteni fontos feladataikat az egyeztető bizottságok: Ja munkaügyi törvények mara- »déktalan betartásának biztositáHL Kérdezz - (eleiek {Milyen adókedvezményt kap a tsz-tag ? I A termelösaCw-tkezeh tagok {javára a kormány 7/1959. szá- [mű rendeleté igen előnyöset) i intézkedik. E rendelet a mezőigazdasági lakosság általános (jövedelemadója 1959. évi te tejeinek megállapításáról szól. A (rendelethez mellékelt adótétel- {táblázatból kitűnik, hogy pél- (dául a termelőszövetkezeti tag (háztáji szántója után lényegeden kevesebb adót fizet, mint (amennyi az egy holdon aluli 'egyéni ingatlan után jár. sót ' magasabb aranykorona katasz- itori tisztajövedelmű föld esetén 'általában még az ötödrészét isern éri el az adóteher annak iaz összegnek, mely az t—15 hold területű szánlóingaila .megfelelő nagyságú részéi jövedelemadóként terheli. Szőlő és kertművelési ingatlan esetén pedig a tsz-lag háztáji gazdaságát ugyanolyan adóösszeg terheli, mintha az szántóföld volna, viszont az egyéni, előbb említett területű középbirtok adótétele ennek hétszerese. magasabb kataszteri tiszta jövedelem esetén pedig tizen- négyszerese. Kormányunk ez intézkedése) is lényegesen meg akarják könnyíteni azoknak a dolgozó parasztoknak a helyzetét, akik — felismerve a helyes utat — _ a társas gazdálkodás útjára lép- Önek. O Dr. Kolozsi it. (jyulíi § — Ságodi: Így fizettek című Qparasztdrámáját adja elő már- Ocius 21-én, a Tanácsköztársaság ©40. évfordulója tiszteletére ren- Qdezett ünnepségen a Kiskunha- Olasi Művelődési Ház színjátszó ^csoportja. ,
