Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) a pártonklvüli dolgozók minél szélesebb tömegeihez is. Hazánk adottságait figyelembe véve és azokból kiindulva kell megfelelően hasznosítanunk a XXI. kongresszus tapasztalatait a politikában, a gazdaságban, a kulturális építőmunkában és a pártmunka minden területén. Dolgozó népünk két és fél éves munkájának eredményeként megteremtődtek Magyar- országon a szocializmus gyorsabb építésének feltételei. Ezt elősegíti az, hogy a Szovjetunióban folyó gigászi építőmunka, a hétéves tervben felvázolt hatalmas további fejlődés új erőt ad minden szocialista országnak és így nekünk is. Magyarország és a Szovjetunió között sokoldalú, gyümölcsöző és egyre fejlődő gazdasági együttműködés van. A hétéves terv megvalósulása kedvezően hat hazánk további gazdasági fejlődésére. Saját lehetőségeink megnövekedése és a gazdasági együttműködés _ a testvéri országokkal lehetővé teszi, hogy gyorsabban szüntessük meg azt a viszonylagos elmaradást, amely szocialista fejlődésünkben a régebbi hibák és az ellenforradalom miatt keletkezett. IV. Hazánk fejlődésének, népünk sikereinek legfőbb forrása a munkások, parasztok, értelmiségiek, az egész dolgozó nép munkája. A magyar munkásosztálynak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy szétzúztuk hazánkban a reakció erőit és hogy eltűntek az ellenforradalom ütötte sebek. A munkásosztály, amely nagy tettekre képes és kész, ismételten bebizonyította, hogy hivatott vezetője a magyar társadalomnak, érzi felelősségét a nemzettel szemben, az ország gazdasági előrehaladásáért és a jólét emelkedéséért. Dolgozó parasztjaink támogatják pártunk és kormányunk poltikáját, ellátják népünket kenyérrel, hússal, tejjel és más mezőgazdasági termékkel. Az ellenforradalom idején bizonyságot tettek a népi demokráciához való hűségükről és megmutatták, hogy híven követik a munkásosztályt; A magyar értelmiség nagy többsége is sokban hozzájárult a sikerekhez. Munkájukkal bizonyították hazafiságukat, tetteikkel, hogy mindinkább egyek a néppel. A jövőt illetően is nagyon fontos munkájuk. A népgazdaság szempontjából különösen fontos, hogy a tudósok, a mérnökök és a technikusok, az agronómusok és állattenyésztők egész tudásukat, leleményességüket közös ügyünk, a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. Fejlődésünk 1958-ban a termelés, a termelékenység, az önköltség, a minőség, a külkereskedelem, a fizetési mérleg alakulása terén, tehát a legfontosabb gazdasági területeken kedvezőbb volt a tervezettnél. Elértük azt a magunk elé tűzött célt, hogy további hitelek igénybevétele nélkül a saját lábunkra álljunk. A munkások, parasztok, értelmiségiek jó munkája eredményeként a lakosság életszínvonala tovább emelkedett. Január elsején a Központi Bizottság múlt évi határozatának megfelelően megtörtént a pedagógusok és orvos-egészségügyi dolgozók fizetésemelése, valamint a nyugdíjak rendezése, április elsején pedig megtörténik a családi pótlék felemelése is. Mindezen intézkedéssel természetesen még nem oldottunk meg minden megoldásra váró kérdést az életszínvonal tekintetében. Ezt csak további munkánk és annak eredményei teszik lehetővé. V. Kiemelkedő jelentőségű hazánk szocialista fejlődése szempontjából az a lendületes előrehaladás, amely december óta a magyar falu szocialista átalakulásának területén végbement. Központi Bizottságunk decemberi ülésén megállapította: »a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán«. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Központi Bizottság álláspontja helyes volt. Ez év elejétől március 1-ig a termelőszövetkezetek taglétszáma közel kétszázezerrel, szántó- területe több mint 1 millió holddal növekedett. Hazánkban március 1-én a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen az ország összes szántóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak. A két hónap alatt elért gyors fejlődés következtében a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete hozzávetőleg megkétszereződött és meghaladja az ellenforradalom előtti legmagasabb szintet. Különösen jelentős eredményeket értünk el Győr-Sopron és Szolnok megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése a befejezéshez közeledik, valamint Veszprém, Fejér, Komárom megyében, ahol a szántóterület több mint fele már a szocialista gazdasághoz tartozik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden kommunistának, köszönetét mond minden haladó pártonkívülinek, aki személyes, önzetlen munkájával hozzájárult e nagy eredmények eléréséhez. Szívből üdvözli mindazokat a paraszti dolgozókat, akik a mezőgazdaság szocialista útjára tértek. Biztosítja őket arról, hogy a Központi Bizottság minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy munkájuk a termelőszövetkezetekben egyre eredményesebb legyen. Javasolja a kormánynak és felhívja az összes állami szerveket, hogy az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket tegyék meg. Egész mezőgazdasági fejlődésünk legfontosabb feladata most a tavaszi munkák jó elvégzése. Az ország elvárja, hogy az egyénileg, valamint a termelő- szövetkezetekben dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozói jól elvégzett munkával biztosítsák a nagyobb termést. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő követelménye ma a termelőszövetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása. A Központi Bizottság véleménye szerint most ez a döntő feladat; ennek sikeres végrehajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében. A minisztériumokban, megyei és járási szervekben és a falun dolgozó kommunisták, tanácsfunkcionáriusok, termelőszövetkezeti vezetők nagy és megtisztelő feladata, hogy az új élet útjára lépett parasztok munkáját elősegítsék és a termelőszövetkezetek jó szakmai és politikai vezetését megoldják. Pártszervezeteink biztosítsanak az újonnan alakult termelőszövetkezeti vezetőségeknek nagy munkájukban messzemenő politikai támogatást. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában változatlanul fő feladatunk a munkáshalatom alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítése, A szocializmus útjára lépett parasztok mellett továbbra is bizalmat és megbecsülést tanúsítunk a még egyénileg dolgozó parasztok iránt. A ma még egyénileg termelő parasztokat a munkáshatalom erősödése és a meggyőző szó hozza a szövetkezeti útra. Az elmúlt évben végbement jelentős politikai fejlődés, a választási győzelem, a lendületes munka .ió gazdasági és kulturális eredményei, parasztságunk jelentős előrelépése a mezőgazdaság szocialista útján, bizonyítják, hogy a magyar népben erős az az eltökéltség, hogy lehetőségeinket jobban kihasználva, gyorsabban haladjunk előre. VI. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a pártkongresszust 1959 november végére hívja össze. Partunk a kongresszuson elemezni fogja fejlődésünk tapasztalatait és helyzetünket, megtárgyalja az ott előterjesztendő ötéves terv irányelveit és kijelöli a további feladatokat. Fejlődésünk jelenlegi politikai és gazdasági feltételei lehetővé teszik, hogy az addig hátralevő háromnegyedév alatt lendületes munkával újabb jelentős eredményeket érjünk el. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a jobb előrehaladás feltételei már ma adva vannak. Építhetünk eddigi eredményeinkre. Támaszkodhatunk az anyagi alapokon túl pártunk helyes irányvonalára és egységére, a párt és a néptömegek összeforrottságára, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségére, a nemzet összes haladó erőinek mind szorosabb tömörülésére. A Központi Bizottság, mint megvalósítható célt, ajánlja egész dolgozó népünknek: 1959 végére érjük el nép- gazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. 1959-ben érjük el a szocialista ipar össztermelésében azt a színvonalat, melyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Megvan rá a lehetőségünk, hogy ez évi termelési tervünket körülbelül 4 százalékkal — hozzávetőleg olyan mértékben, mint 1958-ban —, túltejlesítsük. Jó munkával igyekezzünk túlteljesíteni a mezőgazdasági termelés 5,2 százalékra tervezett évi növekedését. Biztosítsuk az 1959. évi 13,2 milliárdos beruházási terv végrehajtását; ez azt jelenti, hogy két év alatt hároméves beruházási tervünk több mint 80 százalékát teljesítjük. Az iparban a termékek önköltségét a tervezett 1,5 százalék helyett 2,5 százalékkal csökkentsük, a munka termelékenységét az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal növeljük; ez azt jelenti, hogy az önköltség már ebben az évben kedvezőbben alakul az 1960-ra előirányzottnál, a termelékenység pedig 1959 utolsó negyedében körülbelül olyan lesz, mint az eredetileg 1960-ra tervezett. Biztosítsuk ebben az évben is tervünknek megfelelően a nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyát, kötelezettségeink pontos teljesítése mellett. Érjük el a takarékosság következetes érvényesítésével és munkánk javításával, a népgazdaság minden ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8,3 százalékkal emelkedjék és így már ebben az évben elérje az 1960- ra tervezett színvonalat. Mindezeknek a feladatoknak sikeres megoldása mellett a munkások • és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már 1959-ben meghaladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pedig az előirányzottnak megfelelően emelkedik. VIS. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az itt kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását, a legfelsőbb szinten is. Fel kell számolni az állami vezetésben még fellelhető sablonos, lélektelen ügyintézést, az újtól való idegenkedést, a bürokratizmus maradványait, az irányítás egyenetlenségét. Ezért a kongresszuson a Központi Bizottság javaslatot fog tenni a kormányzati munka, a gazdasági vezetés megjavítására is. Meglevő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása a párt és kormány irányító munkájának további javításán túlmenően megköveteli a vezetés színvonalának emelését a minisztériumoktól a községi tanácsokig, az iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításáig — a vezetés minden fokán. A Központi Bizottság külön is felhívja valamennyi párt, állami, gazdasági szerv, valamint minden társadalmi szervezet funkcionáriusainak figyelmét a következőkre: a) A munka termelékenységének emelése, a termelés önköltségének csökkentése mindenekelőtt iparunk és mező- gazdaságunk műszaki színvonalának emelését követeli meg. A műszaki fejlesztés területén eddig elért sikereinknek nem szabad elta- karniok azt a hiányosságot, hogy az elmúlt évben éppen a fejlődésünk szempontjából legfontosabb területen nem értük el a magunk elé tűzött célokat. Egész népgazdaságunk fejlődését csak úgy tudjuk meggyorsítani, ha a műszaki fejlesztésben a meglevő hiáriyosságokat kiküszöbölve, jelentős lépést teszünk előre. b) Előrehaladásunk másik alapvető emelője a beruházásokra rendelkezésre álló ösz- szegek célszerűbb és gazdaságosabb felhasználása. Különös gondot kell fordítani a beruházásoknál a termelés gazdaságosságának növelésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére, népgazdaságunk szerkezetének javítására. Nem lehetünk eredményeinkkel megelégedettek mindaddig, amíg nem sikerült teljesen véget vetnünk a beruházások szétforgácsolt- ság'ának és elérnünk, hogy a megkezdett beruházások a műszakilag indokolt idő alatt valóban el is készüljenek. Az előttünk álló feladatok jó megoldása céljából a Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, valamint az államigazgatásban, a gazdasági vezetésben, a társadalmi szervezetekben vezető posztokon dolgozó kommunistákat és pártonkívülie- ket, hogy jobb munkával segítsék a tömegek alkotó erejének további kibontakozását. VIII. A magyar dolgozók milliói ezer és ezer módon, minden központi felhívás nélkül is segítik szocialista céljaink megvalósítását. Kezdeményezéseikkel, odaadó munkájukkal biztatnak mindannyiunkat gyorsabb ütemű előrehaladásra. Megértésre és lelkes visszhangra talált a múlt esztendőben a párt és kormány takarékossági felhívása. Csepel és Diósgyőr dolgozói nyomán fiz ország úgyszólván minden üzemében takarékossági felajánlásokat tettek és valósítottak meg. A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden területén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy gazdasági helyzetünkben a múlt évben megvalósult jelentős javuláshoz hozzájárult a helyes alapokon újjászerveződő szocialista munkaverseny. Az ellenforradalom leverése után újjászülető munkaverseny alapjában véve megszabadult a korábbi évek hibáitól. Ma az a jellemző, hogy 3 munkaverseny konkrét és a felajánlásokat a dolgosok teszik; a szocializmus ügye iránti lelkesedéstől áthatott öntudatos munkások ezrei, tízezrei fejlesztik, alakítják a munkaverseny új formáit. E lelkes kezdeményező szellemet mutatja, hogy mikor a Szovjetunióból híre jött a XXI. kongresszus tiszteletére alakult kommunista brigádoknak, a magyar gyárakban sok helyen szocialista brigádok alakultak. E brigádok tagjai nemcsak a munka frontján kívánnak — élve a szocialista munkaverseny eszközével — kommunista módon helytállni, hanem önmaguk továbbképzésével is és az élet minden területén tanúsítandó példamutató szocialista magatartásukkal. A Központi. Bizottság meggyőződése szerint, , fejlődésünk meggyorsításának lényeges feltétele, hogy magasabbra emeljük a szocialista munkaverseny zászlaját, az alkotó munka minden ízületén az egész országban. lízt elősegíti az, hogy dolgozóink nagy tömegeit fellelkesítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusán elfogadott hétéves terv. Nem kétséges, hogy ez a lelkesedés növeli dolgozóink alkotó kedvét és így anyagi erővé válva, felbecsülhetetlen segítséget fog jelenteni a szocialista munkaverseny fellendülésében, A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy gazdaságpolitikánk jelenlegi irányvonala nem változik. Szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy semmi esetre sem kaphat ismét teret a munkaversenyben a puszta mennyiségi szemlélet a gazdaságosság szemlélete helyett. A termelés meny- nyiségi emelése is fontos célja a versenynek ott, ahol a szükséges anyag és az értékesítés biztosítva van. Ilyen terület pl. a mezőgazdasági gépgyártás, a műtrágya-termelés, az építőanyag-termelés, a jó minőségű szenek bányászása stb. Az egyes munkás természetesen mindenütt igyekezzék a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtani. De óvakodnunk kell attól, hogy a munkaverseny fellendülése háttérbe szorítsa a minőség javítását. Ellenkezőleg, a munka- verseny mozdítsa elő a takarékosabb gazdálkodást és gyártmányaink minőségének megjavítását. Ennek és a műszaki színvonal emelésének is fontos eszköze az újítómozgalom. Irányuljon a verseny a munkások szocialista öntudatának emelésén át a munkafegyelem megszilárdítására is. Mindezzel érjük el hazánk gazdasági helyzetének további javulását és azt, hogy a termelés emelkedése nyomán dolgozó népünk életszínvonala is rendszeresen emelkedjék. A munkaverseny egyik legfontosabb célja az is, hogy az ország külkereskedelmi helyzetét, fizetési mérlegét tovább javítsa. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet arra. hogy hároméves tervünk ez évi feladatainak határidő előtti teljesítésével a közvetlen, azonnali eredményein túlmenően, a gyorsabb fejlődéshez cs az ötéves tervhez teremtünk szilárd alapot. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikájában mindenkor a tömegekre tátnaszkodik és politikáját a magyar nép szocialista jövőjébe vetett rendíthetetlen hit hatja át. Pártunk úmutató szavát, tanácsait az elmúlt évek harcaiban, a kemény munkában, sokszor igen bonyolult helyzetben is meghallgatták. követték a tömegek. A magyar nép tapasztalhatta, hogy reálisan mérjük fel a helyzetet, őszintén, nyíltan feltárjuk a nehézségeket, megmutatjuk azokat az erőket, amelyekkel leküzdhetjük a felmerülő akadályokat. Mindenkor megvalósítható célokat tűztünk magunk elé és népünk elé. A Magyar Népköztársaság így (Folytatás az1 5. oldalon)
