Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
7°"° március 8, vasárnap t lilW» IU4M V1MU KJ J ' UkJUi i*u C « WfUikútel ■gZAKSZERVEZ ft/JTJEI JTK: FIÜTKLM jßB35 I lehetőség még nem valóság A verseny első feltétele a folyamatos munka biztosítása ÍTldíiUÍSÍ^ÍiC Két hónap telt el az 1959-es esztendőből. Ez idő alatt tanácsi vállalatainknál lényegében befejeződött az a sokirányú adminisztrációs munka, melyet az új termelői árrendszer bevezetése okozott. Ha nem is teljes egészében, de megszűntek az új gazdasági év megindítása kapcsán felmerült különböző akadályok is. tgy ma már időszerű, hogy megnézzük, mit tettek az üzemi tanácsok, vállalatvezetők, szakszervezeti bizottságok a munkaverseny kibontakoztatása érdekében. Tapasztalataink, melyeket sze. Qlwuö-kára. keinek a. kukáéi dk i A Vajas-csatorna félig befagyott vizén üde, tavaszi frisseséget idéznek a Dusnoki Vízi- szárnyastelep hófehér tollú, hápogó, tollászkodó kacsái. A — mintegy — 4200 darabból álló törzsállomány egészen ellepi a csatornát, s az ember önkéntelenül is arra gondol, mi lesz még itt, ha megérkeznek az ‘•újszülöttek« is? Vajon jut-e hely majd nekik a kékfodrú vizen? — mert úgy hírlik, nem kevesebben, mint hatezren lesznek. Február 23-án és 24-én rakták meg tojással az első keltetőgépet, hogy pontosan 28 nap múlva a még fehér, tisztára mosott tojásokból életre keljenek a tavasz igazi hírnökei, a .sárgátollú, pelyhes kis kacsák. 24-én már a csirkekeltető gépek Is megindultak, mélyükön 10 ezer tojást melengetnek. Ez azonban még a kezdet kezdete. A telep idei tervében ugyanis 117 ezer naposcsibe Ó3 140 ezer naposkacsa keltetése szerepel. A csirkék közül mintegy 12 ezer darabot a telepen nevelnek, ízletes rántani való falatokká. S úgy hírlik, finom pecsenyekacsában sem lesz hiány, mert 42 ezer darabot 840 mázsa súlyban tavasz végén, s nyár elején szál- lítauak a fogyasztóknak, reztünk, s az a beszélgetés, amit a munkaversenyről Farkas István elvtárssal, a HVDSZ területi bizottságának elnökével folytattunk, inkább tanulságos volt, semmint megnyugtató. Meg kellett állapítanunk, hogy a helyiipari vállalatok számos üzemi bizottsága nem gazdája a munkaversenynek, de vonatkozik ez sok vállalatvezetőnkre, több helyütt pedig az üzemi pártszervezetekre is. Üléseken, értekezleteken nem egyszer elhangzik az az ismert és mély értelmű megállapítás, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. Mégsem mondhatjuk- el, hogy mindenhol megteremtették volna ehhez a gazdasági feltételeket, vagy hogy a vezetők megértették volna: a verseny első és leghatékonyabb módszere annak, hogy a munkásokban rejlő nagy erőforrásokat éppen a legfontosabb termelési és gazdasági feladatok megoldásánál gyümölcsöztessük. Nyugodtan írjuk, hiszen megállapításunkat a számok sokasága támasztja alá, hogy, ahol a szakszervezetek gazdái voltak a munkaversenynek és a pártszervezetek ellenőrizték, segítették c nemes vetélkedés kibontakozását, ott az egész évben végzett jó munka eredménye a nyereségrészesedésben is megnyilvánul. Bizonyság erre, hogy tanácsi vállalataink dolgozói között c hónap végén, ■ április elején mintegy három millió 800 000 forintot osztanak ki részesedésként. Ez a tény mindenekelőtt azt mutatja, hogy üzemeinkben él a versenyszellem. Dolgozóink azonban nemcsak az idén, de jövő tavasszal is szeretnének nyereségrészesedést kapni. Ennek azonban első feltétele, hogy a múlt évinél is szélesebb kő-- rűvé és hatékonyabbá tegyük már most a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, az anyag- és energiatakarékosságra, egyes vállalatoknál pedig (tőzeg, tégla, nád stb.) a tervek túlteljesítésére irányuló versenymozgalmat. Hazánk felszabadulása 14. évfordulójának a tiszteletére kibontakozó munkaverseny éppen azt bizonyítja, hogy az idén is van lehetőség a dolgozók nemes vetélkedésére, csak meg kell teremteni a verseny feltételeit. A tanácsi vasipar üzemeiben, i HVDSZ területi bizottságától nyert értesülés szerint, a dolgozóknak több mint a fele már aktívan bekapcsolódott a versenymozgalomba. A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalatnál, ahol a dolgozók egy hónapi nyereségrészesedést kap- { nak, az idén is első versenyfeltétel a Minisztertanács takarékossági határozatának mind következetesebb és sokoldalúbb betartása. Sütőipari vállalataink január és február havi normán belüli lisztmegtakarítása meghaladta a 150 mázsát. A Bajai Faipari Vállalat minden dolgozója r.észt vesz a szocialista munkaversenyben és úgy határoztak, hogy az évi tervükben előírt 250 szobabútor helyett, munkájuk jobb megszervezésével 300 garnitúrát fognak készíteni. Az Alsódunai Nádgazdasági Vállalatnál ver senyben folyik a nádaratás és a dolgozók vállalták, hogy a levágott kévékből az exportra alkalmas nádkihúzást (válogatást) a múlt évihez hasonlóan teljesítik. Pár példát még sorolhatnánk arra vonatkozóan, hogy lehet s érdemes is versenyezni. De azt már nem mondhatjuk el, hogy mindenhol biztosítva lenne a verseny első feltétele, a folyamatos termelés, a szervezeti anyag- és szerszámellátás, pedig enélkül a verseny nem több mint csalóka külsőség. Tudjuk ezek biztosítása egyes helyeken nem a vállalat vezetőségén múlik. Mégis azt kell írnunk, hogy a versenyfeltételek megteremtésében a lehetőség és a valóság sok vállalatunknál nem fedi egymást, s ezért az elmarasztalás elsősorban a szakszervezetet illeti. Szeretnénk azonban mielőbb arról írni, hogy mint régen, üzemi bizottságaink ismét felelős gazdái lettek a versenymozgalomnak. Sándor Géza NEM KERÁMIA KÉSZÜL... A fiatal cukrászokat a Vö- rösmarty-cukrászdában kiváló szakemberek tanítják. Képünkön: A figurás marcipánsütemény készítését magyarázza a telepvezetőhelyettes a tanulóknak. ELLOPTÁK KLEOPATRA KARKÖTŐJÉT Egy kairói múzeumból eltűnt Kleopátra karkötője, amelynek értékét 700 000 dollárra becsülik. A tettesnek eddig nem sikerült nyomára akadni. A »HÁTBORZONGATÓ« MUTATVÁNY Egy belga községben fellépő vándorcirkusz fő attrakciója az oroszlánszám volt. A nézőkben szinte meghűlt a vér, amikor az oroszlánszelidítű bedugta fejét a vadállat szörnyű fogai közé. Néhány másodpercig dermedt csend uralkodott, majd hirtelen harsány nevetés tört ki. Amikor ugyanis az oroszlánsze- lidítő kihúzta fejét az oroszlán szájából, fején ott ékeskedett a vén állat műfogsora, AZ ELVALT FELESÉG BOSSZÚJA »Tudomásomra jutott, hogy hozzá akar menni elvált férjemhez. Hogy egy kis ízelítőt kapjon abból, ami vár magára, mellékelten elküldöm a hangszalagot, amelyre felvettem egykor férjem éjszakai horkolását« — írta Christy Johnson West Hartfordból (Connecticut) Mary Parfittnak, elvált férje menyasszonyának. Az elvált férj rágalomért beperelte egykori feleségét. A KÖD PUSZTÍTJA A NYLON HARISNYÁT Az amerikai harisnyagyárosok a levegő szennyeződésével indokolják a szemlefutást a nylon harisnyákon. Szerintük sem a gyárosok, sem a kereskedők nem okolhatók azért, hogy a nylon harisnya rövid élettartamú. A nylon harisnyát mikroszkopikus, savtartaimú por- szemecskék teszik tönkre, amelyek hozzátapadnak és feloldják a nylon szálat. A New York területén idén már többször tapasztalt füs-tös köd, az úgynevezett »smog« rekordforgalmat idézett elő nylon harisnyákban. VEGETÁRIÁNUS KUTYA A jugoszláviai Kmjina faluban, a bolgár határ közelében Srecko Josic 3 parasztnak van egy kiváló házőrző ebe. A kutyát nemcsak a falubeliek, hanem még az idegenek is megcsodálják, mert ez a kutya a legszigorúbb vegetáriánus életmódot folytatja. Kizárólag növényi táplálékot hajlandó megenni, kedvence a fokhagyma, a vöröshagyma és a zöldpaprika, de szívesen megeszi a káposztát és a krumplit is. Gazdája szerint húst még sohasem evett es a legfinomabb húsfalatokat is legfeljebb unottan megszagolja. i PETŐFI NÉPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér I. szám Telefon: 25—16, 26—19, 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: l’i—09 Előfizetési dl) egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 15-29., Fi-49 relelóg vezető: Szűcs Béla igazgató; Nem újkeletű máj' az az elhatározásom, hogy lehetőleg kerülöm a vendéglátó és kiskereskedelmi vállalatokkal kapcsolatos írásokat. Mint úi ságira elég régen abbahagytam — ahogyan ezekben a berkekben mondani szokták — csipkelődéseimet. A mai napig tartottam is magamat ehhez az elhatározásomhoz, mert belátom, hogy egy-két visszásságot kiragadva a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok életéből, nem m,indig viszi előre az ügyet. Ha pedig nem használok írásommal, ártani nem akarok. Nos, most mégis kénytelen vagyok eredeti elhatározásomat egy kis időre felfüggeszteni és a Rákóczi úti egészen új cukrászdával kapcsolatban egy-két megjegyzést tenni. Le szeretném szögezni, hogy eg a caltI/CHÜttátolt rászda-eszpresszó a fővárosban is megállná a helyét. Az építtetők és a kivitelezők valóban kitettek magukért. Ahogyan én egy-kétszeri ottlétem alatt tapasztaltam, a forgalom is meglehe-' tösen magas lehet. A krémkávénak pedig kirobbanó sikere van, a délutáni és az esti órákban tömve yan a helyiség. Egyszóval a cukrászda létesítéséhez fűzött remények a vállalat vezetői számára beváltak. De nézzük meg a másik oldalt, mi a véleményük a vendégeknek a cukrászdáról és ejtsünk egykét szót a kiszolgálásról. Vasárnap délután verőfényes, ' egészen lavaszias volt az idő- járás. Á délutáni meccs után, velem együtt igen sokan kerestek fel egy feketére a cukrászdát. Már amikor beléptem, azt tapasztaltam, hogy a helyiségben rendkívüli a meleg és szellőzet- len, rossz a levegő. Mint említettem, kint az utcán is kellemes volt a hőmérséklet, bent viszont —• némi túlzással, pokoli volt a hőmérséklet. Ebben a »légkör■■ ben« szolgált ki negyven asztalnál egyetlen kiszolgálónő. Látni lehetett rajta, hogfj a rosszullét környékezi, dé hősiesen állta a rohamot és vette fel a rendeléseket és vilié az asztalokhoz a kávét. Amíg várakoznom kellett, természetesen alaposan körülnéztem a helyiségben. Az talán nem lepi meg az olvasót, hogy nemcsak nekem volt melegem, hanem a többi asztalnál ülőknek is. De magam is meg- döbbenten vettem tudomásul — eleinte nem akartam hinni a szememnek —, hogy a helyiségnek nincs szellőző berendezése, ez okozza a kellemetlen hőséget. Pedig így igaz! Mit lehet most már tenni, így sikerült ez az építkezés ? Mielőbb a falba építeni néhány ventillátort, vagy más úton, de nagyon gyorsan megoldani a helyiség szellőztetését Az már csak egy külön tanácsom, hogy csúcsforgalmi időben ne hagyják egyedül a felszolgálót, adjanak neki segítséget. Ez egyaránt érdeke a vállalatnak, az üz-> leinek és — talán nem utolsó sorban — ff vendégeknek! Miután ezek nem elhanyagolható szempontok, gondolom rövidesen meg is való" sulnak! Mezei István
