Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

1959. március 5, csütörtök

3. oldal

„Minden ember találja meg helyét a nagy változásban"

Vaskút termelőszövetkezeti község tanácsának új feladatai

TIZENKILENCFÉLE DIVATSZÍNBEN

készülnek a szebbnél szebb lábbelik a Kecskeméti Cipész Kisipari Termelőszövetkezet mérték utáni részlegében. A szövetkezet tagjainak szakmai képzettségére' vall, hogy a szabvány méretű lábbelik mellett ők készítik az SZTK által rendelt ortopéd cipőket is.

Évenként 550—600 pár szép kivitelű női és férfi cipő kerül ki a szakmunkások keze alól. Képünkön: munkában a műhely dolgozóinak egy csoportja, Schmidt Ferenc, Szabó Gergely, Illés János, K. Szabó István és Fekete Adám.

□□□□□□□□□□’□□□□□□□□□□□□□□□□nnnnnnnnnnnnnnmr

§J A jmragi^usol^MtjtJ §

— Jogi tanáeuadö: Ur. Kolosai K. Gyula ügyé»» —

HOGYAN FÜGGESZTIK FEL A VOLT TSZ-TAG TARTOZÁSÁT ÜJ BELÉPÉS ESETÉN?

Idős néni áll botra támasz- í kodva a vaskúti tanács elnökének, Bácskai Jánosnak szobá- ,jában és gondjait panaszolja: — Azt írta Kálmán fiam Budapestről, hogy lépjünk be a tsz-be. Mi be is lépnénk, de 'nem vesznek fel, mert azt i mondják: férjem már nem tud 'dolgozni. Pedig tud az, csak 'ilyenkor télen fullad. Legalább 'azt tegyék meg, tanácselnök úr, ihogy vegyenek át tőlünk pár i-holdat.

Nagy Kálmánné. az idős aszJNeliéz lesz pótolni,..

A helyes létszámgazdálkodás egyik elengedhetetlen előfeltétele a gazdaságos termelésnek. Érről a fontos dologról feledkezett el januárban több üzemünk is, ahol indokolatlanul megtoldottak a munkáslétszámot, s ezzel csökkentették az egy főre eső termelékenységet. A Kiskunfélegyházi Gépgyár 26,4, a Bajai Ruhaüzem 13,4, a Kecskeméti Cipőgyár 18,1, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat 31.1, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó 10,6, a Kecskeméti Gépgyár 9,9 százalékkal magasabb létszámmal oldotta meg januári tervteljesítését.

Nem jobb a helyzet a helyi- iparban sem. A műszeripar a 96,9 százalékos tervieljesítést 122,5 százalékos munkáslétszámmal érte el. Hasonló a helyzet a tégla, cserép, tüzelőanyag- iparnál, a nyomdaiparnál és a szesziparnál ist

A szóbanforgó vállalatok vezetőnői olyan választ kapunk, Hogy a negyedév végéig rendezik a létszámgazdálkodást. Csakhogy, amit januárban elszalasztottak, azt később nehezen pótolhatják — a konzervipari kivéve —, mert a következő hónapoknak' is megvan a dús programja.

Éppen ezért az előbbi válaszok nem nyugtatnak meg, s nem Is helyes a vezetésből fakadó hiányosságokat ilymódon megmagyarázni-".

szony megnyugodva, még el sem távozott, mikor Gál Mihályné már menyecske lányával együtt várakozott a tanácselnökre. Neki 19 éves nagyfiúra van panasza: nem akar a föld mellett maradni, s nem akar belépni a szövetkezetbe. Tegyen valamit a »tanácselnök úr«, beszéljen a fiú fejével, mert örökké futballozna, abból pedig nem fog megélni, s ha ősszel elmegy katonának, itt marad a föld az ő nyakán. Felest, részest manapság nem lehet kapni Vas- kúton, a napszám meg drága lenne.

Bácskai János dönt. Nagy Kálmánné földjét átveszi a tsz. két holdacskáján majd csak elgazdálkodik az idős pár; Gál Mihálynénak pedig megígéri, beszél a fiával. Noteszében több olyan név is szerepel, akiket valamilyen ok miatt nem akarnak felvenni a termelőszövetkezetek. Őket Bácskai elvtárs az állami gazdaságba próbálja irányítani, hiszen az itteni állami gazdaság köztudomásúan becsületes keresethez juttatja dolgozóit.

Naponta tíz és tíz ilyen ügyben kell gyorsan határoznia, mióta Vaskút termelőszövetkezeti község lett. Az emberek sorsa, gondja olyan formákat öltött, amelyekkel eddig nem találkozhattak, s hirtelen nem is tudják magukat benne kiismerni. A tanácselnök pótolja most a jogi tanácsadót, a békebírót, a nevelőapát, s ő üti rá a község pecsétjét minden, a falut talán évszázadokra megváltozató intézkedésekre.

Községfejlesztés s az adó

Ennek megfelelően módosult a községpolitika is, amely az ellenforradalom után nagy lehetőségeket nyújtott a helyi tanácsnak.

Bővült-e, szaporodott-e a munkakör a vaskúti tanácson, mióta a falu termelőszövetkezeti község lett? — Erre ad választ Bácskai elvtárs a két asszonnyal való beszélgetés szünetében.

— Községfejlesztési feladataink. melyekkel tavaly az egész megyében jó hírre tettünk szert, megmaradtak — mondja — s azoknak tempóját egy cseppet sem szeretnénk lassítani.

Az igaz ugyan, hogy csökkent a községfejlesztési alap összege, mert a tsz-be lépettek immáron nem fizetik azt. de felsőbb rendelkezést jeleztek, mely a tsz-községek előnyére szolgál majd. Ugyanígy kell gondolnunk az adóbevételi terv ösz- szegszerű csökkenésére is, bár községi költségvetésünk sértetlenül marad. A napokban várjuk a járási tanács pénzügyi szakembereit az áthidaló megoldások kidolgozására.

Uj tsz-ek bábája

Önálló gazdálkodásuk mellé azonban feladatul társult az alakuló termelőszövetkezetek feletti bábáskodás is. Gyorsan felsorolva őket: pénzügyi előadóikat fokozatosan megismertetik a tsz-könj'veléssel; s amint arról a Petőfi Népe már írt, községi agronómusok, Sólya János a régebbi tsz-ek szakembereinek segítségével készíti el az új szövetkezetek terveit. Az állami tartalékterületekből 250 holdat földkiegészítés céljára az új szövetkezeteknek adnak, s felmérik a falu magtár- és raktárhelyzetét. Ez teljesen a tanács feladata. Győri József — egy most belépett gazda — már át is adta a szövetkezet számára saját raktárát. Ugyanígy gondoskodniuk kell az istállókról. s a termelőszövetkezetek között felmerülő vitás földrendezési ügyekről is.

—■ Egyszóval koordináló, ösz- szehangoló szerepe van most a községi tanácsnak a régebbi feladatok mellett? — kérdezzük.

— Igen. Nemcsak a községfejlesztési munka, de az alakuló termelőszövetkezetek gazdálkodásának megindítása; legfőképpen pedig munkájuk összehangolása most a legfontosabb községpolitikai munka. Ebben a feladatban azonban a legelső az, hogy mindenegyes ember — Nagy Kálmánné és Gál Mihályné. de a többi idős gazda is — megtalálja helyét a nagy változásban.

Fábián Gábor

— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulása évfordulója alkalmával megyénk 60 községében rendezett előadást a Magyar—Szovjet Baráti Társaság.

Amióta a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló kormányhatározat megjelent, már eddig is több jogszabály lépett hatályba a határozat minél sikeresebb megvalósítása érdekében.

E jogszabályok nemcsak a már meglevő és újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek nyújtanak jelentős kedvezményeket, hanem jó részük reális támogatást nyújt a termelőszövetkezetekbe belépő új tagoknak is. A néhány nappal ezelőtt megjelent 9/1959. számú rendeletével a kormány például azoknak a tsz-tagoknak nyújt kedvezményt, akik már voltak tsz-tagok, azonban az ellenforradalom idején, vagy azt közvetlenül követően a tsz-ből kiléptek, illetve tsz-tagságuk annak folytán szűnt meg, hogy a tsz feloszlott.

Kimondja a rendelet, hogy a volt tsz-tag vagyon- és mérleghiány miatt fennálló tartozásá- nak behajtását fel kell függeszteni, ha a volt tag újra belép valamelyik szövetkezetbe. Annak a volt tagnak a tartozását pedig, aki a vezetők és szakemberek átcsoportosítása során került a szövetkezetbe, tartozását törölni kell.

A tartozás felfüggesztésének csak akkor lehet helye, ha a tsz közgyűlése a jelentkezőt már felvette. A szövetkezet vezetősége ilyen esetben köteles kimutatást készíteni azokról a ta- goki'ól, akiknek tartozásuk behajtását a fentiek szerint fel kell függeszteni, s a kimutatást a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának meg kell küldeni. A tartozás törlését az érdekelt a községi tanács végrehajtó bizottságánál kérheti, s a kérelem tárgyában a járási végrehajtó bizottság határoz, egyben intézkedik a behajtási eljárás megszüntetése iránt is.

„ Velük tartok, meri jól élnek“

könnyű dönteni, mert sok még

Mint'a fiatal csikók úgy ugrándoznak a gyerekek a dűlőút homokjában. Űj, tavaszi szelek járnak erre, tele biztató neszszel, derűvel. Bár csak a tavasz fordulója van még, s egy- egy konokabb, goromba fuvalltat bele-beleakaszkodik ebbe: a megújult, buzgó életet már nem tudja megállítani. A füleknek nemcsak nyugtató, hanem biz- J tatóbb is a madarak trillája, mint a varjak károgása...

És ez így van jól.

«

J

ászkunok és — azt mondják — konok emberek a iajosmizseiek. Konokságuk azonban régtől fogva szoros házasságban él a józan ésszel, a megfontoltsággal. Egy-egy fontos dolgot, amitől az itt élők jövője függ. százszor és ötszázszor is meghánynak-vetnek és nem feleslegesen: csinos házaik, szép- ruhás lányaik, fiaik, a %'ásárnak is beillő gyakori piacok jó módról dicsekednek. Szeretik a szépet és jót, és persze mindig jobbat akarnak. Emberi tulajdonság.

Emberi tulajdonságuk az állandó tervezés is. Most is ter- » veznek: új életet, szebbet az eddiginél. Sokan. Piacon és a boltban, az italboltban s az eke szarva mellett, mindenütt arról beszélnek most, bőgj' Dunántúl már Győrtől Hercegszántóig

hódítottak az új szövetkezetek alakulásának hullámai és hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének mozgalma a legközelebbi években minden bizonnyal az egész országban győz. Sőt: most már nemcsak beszélnek ezekről, hanem cselekednek is. A legutóbbi hetekben, a község különböző határrészein -tízegynéhány dolgossá paraszt család határozta el, hogy az egyéni gazdálkodást felcseréli a nagyüzemi gazdálkodással. Szám szerint 32 új taggal nagyobbodtak, erősödtek a helyi termelőszövetkezetek. A legutóbbi héten is 11 családban írták alá a belépési nyilatkozatot, s az érdeklődők száma most már nemcsak hétről hétre, hanem napról napi'a nő.

■•ersze. nem könnyű sza- kítani az évszázados szokásokkal, az egyéni gazdálkodás hosszú évek alatt kialakult kereteivel. Már csak azért sem könnyű, mert a termelőszövetkezeti élet, a közösségi élet azok számára, akik még nem próbálták — bár ha látják is előnyeit — lényegében apró, hétköznapi részleteiben még ismeretiéi). Aztán azért sein

a buta és alaptalan rémhír, hazug rágalom, s emiatt még sokfelé lappang a kétely a tsz-ek iránt.

fannak azonban elvitathatatlan eredményei a tsz- mozgalonxnak, a szocialista nagyüzem; gazdálkodásnak La- josmizsén is. De beszéljen ezekről Kocsis András új tsz-tag, aki a közelmúlt napokban lett tagja a Sallai Termelőszövetkezetnek:

— Engem nem az agitátorok beszéltek rá — mondta Bandi bácsi a minap. — Nem is a tsz- tagok hívtak be, hanem az eredményeik. Ugyan a Sallai Tsz-rői nagyon sok rosszat beszélnek itt, de én tudom, hogy azoknak a rossz szándékú híreszteléseknek a fele sem igaz. A tsz-ben vannak szép számmal olyanok, akiket már vagy harminc éve ismerek, mint Da- nics Pétert, vagy az idős Sziko- rát, aki most ment nyugdíjba, vagy azt a Bot nevű tsz-tagot, akitől nemrégen három malacot vásároltam. Nohát. ezek az emberek sohasem éltek úgy, mint ahogyan most élnek. Ezt nemcsak én tudom, hanem mindenki, aki ismeri őket.

— Láttam őket nyári munkában. meg télen is. Láttam őket mulatságon, temetésen, de őszintén mondom, hogy mindig az évszaknak, az időjáxás- nak és az ünnepi alkalmaknak megfelelően úgy öltözködnek azok, ahogyan azelőtt még álmaikban sem öltöztek soha.

— Az idős Szi kora is béres volt a Mizsei Péter tekintetes úrnál... Most van neki saját családi háza a Bajza utcában. Vette. Mióta tsz-tag a Sallai- ban.

■•■indi bácsi meg-megállt a szóval, amíg ezeket sorolta és gondolatai valahol a jövőben kutattak, mikor így szólt:

— Nem vagyok én elvakult. Tudom, hogy a Sallaiban még nincs minden rendben. Vannak még a tsz-ben olyan tagok, akik csak félig vallják magukénak a közöst és csak félerővel dolgoznak benne. De ha félerővet. félszívvel is úgy tudnak boldogulni, mint ahogyan már elmondtam, bizonyos hogy teljes szívvel többx-e, sokkal többre leszünk majd képesek...

Bandi bácsinak a faluban volt

családi háza. Tavaly eladta, s annak az árából kis földdel tanyát vásárolt a Sallai Tsz közelében. hogy leendő tsz-tag korában ne kelljen olyan mesz- szire járnia munkába. Most már csak mosolyogva emlékszik arra, hogy mikor beköltözött a tanyába, a tsz-tagok egyszerűen nem hitték el a szándékát. Ahogyan mondja, a tsz-tagok nem vették komolyan a szavát.

— Csuda tudja: tavaly nem nagyon divatozott a tsz-be belépni. Talán ezért gondolták rólam, hogy én is csak úgy mondom... De most már hisznek nekem, a papírom bent van és én velük tartok, mert jól élnek... — mondta még Bandi bácsi olyan magabiztosan, hogy szavaiban kételkedni már nem lehet.

Új szelek érkeztek hát hozzánk Dunántúlról, s az ország különböző vidékeiről, s érezzük, hogy ezek már valóban az egész ország mezőgazdasága szocialista átszervezésének közvetlen előhírnökei. Friss szelek, melyeket vegyít még konok, goromba fuvallat, de a megindult buzgó életet ■ már vem tudja megállítani. Mert a jó lajosmi- zsei füleknek is jobban tetszik már a madarak trillája, mint a varjak károgása.

És ez így van jól. Zelei B