Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

1959. március 4, szerda 8, oldal KONZERVATÍV ervek A MEZŐGAZDASÁG szocia­;ta átszervezésében bekövet- :zett jelentős előrehaladás szá- os, eddig megdönthetetlennek tszó álláspontot cáfolt meg. Az elmúlt évek során a szö- ítkezetels megszervezésének zakorlatában olyan nézetek rjedtek el, amelyekkel nap­únk eseményei szöges ellentét­en állnak. Létjogosultságot vert és évek hosszú során tar- itta magát például az az állás­ont, hogy a mezőgazdaság szo- alista átszervezése során tör- ényszerű, hogy sorrendben lőször a gyengébb, főleg csak ián tóföldi termeléssel foglal- ozó parasztgazdaságok és terű­itek fognak a szocializmus út­ira lépni — a belterjes gazda- ágok pedig későbben. Az elmúlt másfél hónap so- án végbement események ezt íz álláspontot félresöpörték az itból. Mind a Győr megyei ta­pasztalatok (ismert, hogy ott a izőlőtermelés és az állattenyész- ;és igen magas színvonalú), mind pedig nálunk, a bajai já­rás tapasztalatai (ahol szintén kiterjedt a szőlőtermelés, állat­tenyésztés és kertészkedés), éle­sen rávilágítanak a fentebb jel­zett nézet tarthatatlanságára. A MÁSIK álláspont, amely sokak fejében gyökeret vert, — hogy a jómód, a pa­rasztság magas életszínvonala lassítja, sót többen odáig is el­mentek, hogy lehetetlenné teszi az átszervezést. Mindenki tud­ja, hogy az elmúlt két év fo­lyamán jelentősen emelkedett átlagban is a parasztság élet- színvonala, de különösen emel­kedett a jól gazdálkodó közép­parasztoké. Az elmúlt hetek eseményei ezt a nézetet is ala­posan megtépázták. Természe­tesen nem arról van szó, hogy a viszonylag jó körülmények kö­zött élő, jómódú dolgozó pa­rasztok hamarább és könnyeb­ben hagyják ott a régit és lépnek az új útra, mint mond­juk a rosszabb viszonyok kö­zött élő kis- és szegényparasz­tok. De ahogy ez sem reális, úgy az sem törvényszerű, hogy a parasztság jobbmódú része feltétlenül az utolsó legyen a szocialista út megválasztásában. Amíg a Kecskemét környéki kis- és szegényparasztok, kis- bérlők még alig-alig indultak meg a szocialista gazdálkodás felé, addig Szeremlén, Vaskú- ton, Bácsborsódon, a bajai és a bácsalmási járás több közsé­gében már a középparasztok is döntő elhatározásra jutottak. Ez nemcsak a mi megyénkben, országosan is így van. SOKAN EZIDÄIG az egy­egy faluban működő, rosszul, gyengén gazdálkodó szövetke­zeteket olyan akadályként fog­ták fel, amelyek jelenlegi álla­potukban nem teszik lehetővé a parasztság többi részének be­áramlását a szövetkezetekbe. Az ország és megyénk több köz­ségének tapasztalatai erre az ál­láspontra is csapást mértek. Természetesen nem azt állít­juk, hogy a rosszul gazdálkodó szövetkezet vonzóerővel bír, vagy nagy húzóhatást gyakorol a kívülállókra. De az is biztos, hogy az egy-egy faluban gyen­gén dolgozó szövetkezetről a község jól gazdálkodó dolgozói nagyon is jól tudják, hogy mi az eredménytelenség vagy a si­kertelenség oka és elhatározá­sukat nem csupán az ilyen szö­vetkezet jó vagy rossz gazdál­Szállítják a naposcsibét Tudománnyal a korszerű homoki saölökulturáért *jBaaaaiaaaaaiaiaasaagiaaflaaasaasiaiBaaa*aiaa«aa«*iaB«ijiaaBBasaiiiaa»aia*saisasaaiia A védekezés újabb módszerei A különféle rovar- és gomba­kártevők az ország szőlőtermé­sének évente mintegy 15—20 sz. izalékát semmisítik meg, a védekezés tervszerűtlensége vagy elhanyagolása miatt. A védekezés alapvető fel­adata, hogy igyekezzen meg­előzni mindenféle fertőző megbetegedést, mert ez ered­ményesebb és olcsóbb mint a már meglevő baj gyógyí­tása. A megelőző védekezés korszerű módjait, eszközeit és anyagait a Szőlészeti Kutató Intézet te­lepein beállított kísérleteinkkel tanulmányozzuk, s eredményeit átadjuk a gyakorlati termelés­nek. Amíg a gyümölcsfatermesztés 5—6 rovar- és gombakártevővel is vívja harcát, addig a szőlő- termesztés említésre érdemes kártevői vidékünkön 2—3-ra korlátozódnak. — Gyakorlatilag rendszeresen csak a peronosz- póra ellen kell védekeznünk, a többi kártevő csak időnként és helyenként lép fel nagyobb számban. Nagy segítséget nyújtanak a tervszerű védekezéshez a pero- noszpórajelző állomások. Vizs­gálataink bebizonyították, hogy viszonyaink között változatla­nul az Istyánffy—Pálinkás-féle inkubációs táblázat szerint kell védekeznünk. A jelzőállomások munkájá­hoz szükséges, hogy azokat tapasztalt szakemberek ve­zessék * a védekezést irá­nyítsák. A rézben szegény Magyaror­szágon mindenkor problémát je­lentett a rézgalic biztosítása, ezért a permedé töménységé­nek helyes megválasztásával kö­telességünk a takarékosság. — Miklóstelepen évek óta folyta­tott kísérleteink igazolták, hogy normális időjárás melleit egy százalékos bordóilé ki­elégítő hatást nyújt. Veszélyes időben indokolt a tö­ménységet egy százalék fölé emelni, de a két százalékon fe­lüli koncentráció már pocséko­lás. Az utóbbi években a vegyi gyárak különféle rézgálicot he­lyettesítő védekezőszereket ál­lítottak elő, amelyek védőhatá­sának kiértékelésére kisparcel- iás összehasonlító kísérleteket végzünk. Eddigi megállapításaink alap­ján a DNEB védekezőszer a lombvédelemben néhány száza­lékkal, a fürtvédelemben pedig lényegesen jobb védőhatást mu­tatott mint a bordóilé. Nyugodtan ajánljuk, sőt al­kalmazására felhívjuk a ter­melők figyelmét. Használata is egyszerűbb mint a rézgálicé, mert mésszel kö­zömbösíteni nem kell, nem per­zsel, üde, zöld lombozatot biz­tosít. Pép alakjában kerül forga­lomba, ára egyenlő a réz- gálicéval és korlátlan meny- nyiségben beszerezhető a növényvédőszer boltokban. Űj telepítésű szőlőinkben a cserebogár-pajor okozta károk megakadályozására kísérleteink­ben a HCH tartalmú Agritox po­rozószer nyújtotta a leg­jobb védelmet. Ebből a szerből 100 négyzetmé­ter területre két kilogrammot számítunk. A kendermagbogár tavaszi kártételének leküzdésére DDT Hungária Matador és HCH Ag­ritox porozószerek 1:1 arányú keverékével 4 naponként meg­ismételt porozással értük el a legjobb eredményt. Szőlőilonca ellen rügyfakadás előtt sárgaméreg (Újnovenda) 2 százalékos oldatával a tőkéket lemosásszerűen permetezzük be. Másik területen a megtámadott és már kihajtott tőkéket 0.4 százalékos Pemit-tel kezeltük hatnapos ismétléssel. Mindkét eljárás jónak bizonyult, külö­nösen a Pernit-es kezelés ha­tása mondható kiválónak. A szőlőmoly első nemzedéke ellen arzénes permetezést al­kalmazunk, mégpedig úgy, hogy az arzént az első és a második szokásos peronoszpóra elleni rézgálicos permetléhez hozzáke­verve adjuk. Erősebb peronosz- póra-támadás esetén nyersni- kotinos fürtpermetezést aján­lunk revolverszóróval. A nyers­nikotint ne keverjük a bordói- léhez. hanem 100 liter vízre 150 gramm nyersnikotint és 1 kg káliszappant számítva készít­sünk külön permetlevet, mert így a hatás eredményesebb. Kwaysser István Miklóstelep MEDDIG TART AZ IFJÚSÁG? Egy francia lapban a követ­kező apróhirdetés jelent meg: „Fiatal, komoly gondolkodású, 59 esztendős leány házasság cél jából megismerkedne fiatal, ko­moly gondolkodású férfival.” Visszatérnek a „vándormadarak“ ilyen megjegyzéseket hál- * lottam a dusnoki Munkás —Paraszt Termelőszövetkezet­ben, amikor legutóbb kintjár­tam. Mindjárt belekapaszkod­tam a megjegyzésbe és kutatni kezdtem e szállóige eredetét. Nem is került nagy megerőlte­tésembe és megtudtam, hogy miért lettek egyesek »vándor­madarak« és miért repülnek hosszú, fáradságos út után visz- sza az ősi »fészekbe«, A dusnoki tsz régi múltra tekint vissza. Országos viszonylatban is elsők között alakult meg. Élt már jobb na­pokat és voltak nehéz eszten­dők is az életében. Sok viharos közgyűlés hangzott el a székház régi falai között. De emellett a tagok közül mégis igen sokan elégedetten szállították haza a szorgalmas munka gyümölcsig- ként a munkaegység után járó terményt és boldogan mentek Pestre, Bajára, Kalocsára vásá­rolni abból a pénzből, melyet egyösszegben fizetett ki a tsz a tagoknak. De hát jött az 1953-as esztendő és a tsz ellenségei ki­adták a jelszót; »Nincs szükség tovább rátok, titeket nem tá­mogat tovább az állam.« És bi­zony ennek a hazug propagan­dának sokan »bedőltek«. Hová is mentek volna? Ment ki mer­re látott; Pestre, Komlóra, Pécs­re és az ország különböző terü­letén az iparban, építkezéseken, kubikmunkán dolgoztak. Szóval elhagyták azt a bölcsőt, amely ringatta őket. Hosszú évek fá­radságos vándorélete és küzdel­mei azonban meggyőzték őket arról, hogy a tsz jobb, hogy a tsz többet adott mint a ván­dorélet. ItÉ-k usza elvtárs, az elnök benyúl a szekrénybe és egy halom belépési nyilatkoza­tot tesz elém. »Ezt nézze meg, elvtárs, mind elbírálásra vár« — mondja. — Rövid két hét alatt 45 kérelem futott be hozzánk s ezeknek egy része olyan, aki már egyszer tagja volt a szö­vetkezetünknek. Nagyobb részü­ket visszafogadjuk, hiszen dol­gos, becsületes emberek, csak egy kicsit a nehéz időkben meg­szédültek. Hittek az ellenséges propaga adónak.« Olvasom a neveket: Sereg Ist­Nagyteljesítményű lépegető exkavátor Az új szovjet. ES—25—100-típusú lépegető exkavátor me­rítőkanala 25 köbméter befogadó képességű, karja pedig 1Q0 méter messzire nyúlik. Az új gép összeszerelését ez év máju­sában fejezik be. Az exkavátor 1 őrá alatt körülbelül 2000 köbméternyi földet mozgat meg. Az új gép óriási előnye az is, hogy egy köbméter föld megmozgatása fele annyi energia-mennyiséggel történik mint az eddig használt gépeknél. A nagy teljesítményű gépet a felszíni érc- és szénbányá­szatban hasznosítják. ttán, Báló Mihály, id,- Sipos Pál, Karászi Vince, Botka Lajos, Se­reg Vince és hosszú még a sor. Ezek mind ismerősök, hiszen sokat vitáztam velük. 1953-ban és az azt követő időkben. 11/Mondtam, hogy majd visz- szajönnek. És visszajöt­tek. Nem azért, mert én jóste­hetség vagyok, hanem mert visszahozta őket a falu, a csa­lád, a föld szeretete, a termelő­szövetkezeti kollektíva, amely hiányzott nekik, bárhol is dol­goztak. Megtértek és a nagy család, a tsz boldogan öleli őket magához. —Kr—. Kérdezz — felelek HOGYAN LEHET KIS- HASZONBÉRLETTEL BELÉPNI A SZÖVETKEZETBE? Ha a bérelt terület állami tar­talékföldből vett bérlet, a be­lépéssel megszűnik a szerződés és a termelőszövetkezet ingye­nes használatába kerül a föld­terület. Ugyanúgy mint egyéb — a termelőszövetkezet által művelt — állami terület. A ter­melőszövetkezeti csoportba tör­ténő belépésnél a haszonbérlet szintén megszűnik, de a csoport vezetősége új szerződést köt a föld használatára a községi ta­náccsal. Amennyiben magántulajdo­nostól bérbevett földdel lép be a dolgozó paraszt a termelőszö­vetkezetbe vagy termelőszövet­kezeti csoportba, a bérlő he­lyére a szövetkezet lép mint jogi személy és a szerződés le­jártáig a bérleti díjat a szö­vetkezet fizeti. Amennyiben adótartozása van a földtulajdo­nosnak, annak összegéig a bér­leti díjat az államnak kell be­fizetni. A szövetkezei* mozgatom fejlődése ♦ tolnámban A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a földreform sikere, a vietnami parasztok munkalelkesedése minden vára­kozást felülmúlóan hatalmas lendületet adott a szövetkezeti mozgalom fejlődésének. Űgy- annyha, hogy a tervezett 240 falusi termelőszövetkezet he­lyett 4721 szövetkezet alakult az ország különböző vidékein. A népi kormány most három­éves terv szerint fejleszti to­vább a mezőgazdasági tor meló- szövetkezeti mozgalmat. kodásához kapcsolják. Ennek a; ténynek a bizonyítására Is szá-; mos példát lehetne felsorolni, de csupán csak egyet említek meg. A szeremlei Béke Terme­lőszövetkezet a járás egyik leg­gyengébben működő szövetke­zete volt az elmúlt esztendőben. Mégis az utolsó hetek munká­jának eredményeként a faluban számosán beléptek a Béke Tsz-; be, középparasztokból új szö­vetkezet alakult és szövetkezeti községgé fejlődött Szeremle. : S. VÉGEZETÜL, a paraszt­ság ragaszkodását a magántu­lajdonhoz, őszintén meg kell; mondani, az utóbbi években ki­csit fétisizáltuk vagy máskép-j; pen sötétebbre festettük mint j I amilyen. Sokszor nem vesszük; észre, hogy a magántulajdonosi,;; a birtoklási érzésen a felsza­badulás óta számtalan repedés következett be. A parasztság nem egységes osztály. Még' annyira sem, mint ahogy a szo­kásos formula megkülönbözteti őket, úgymint agrárproletár, fél­proletár, kisparaszt, középparaszt és kulák. Ezeken a rétegeken belül is számos eltérés van a magántulajdonhoz való viszonyt illetően. (Például: földhözjutta- tottak és régi birtokosok.) Emellett a szocialista gazdasá­gok létezése, a városba áram­lás, a parasztfiatalság más irá­nyú felfogása, a kétlakiság, a parcellák szétaprózódása, az örökösödés és más okok folytán, s így tovább, mind a magán- tulajdonosi ösztön ellen hat. Az élet rendkívül változatos és sokszínű. Meg kell tanul­nunk az idejüket múlt szabá­lyok és konzervatív álláspontok félreállítását az újak, a frissek, a haladók kedvéért. Komsics Ferenc A kecskeméti keltetőállomáson a napokban indították út­nak az eiső naposcsibéket. Képünkön: Valkai Ferenc állomás- vezető felügyelete alatt M. Tóth István és Pankotai István óvatos gonddal gépkocsiba rakják az első szállítmányt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents