Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
M ' M 1 Világ proletárjai, egyesüljetek l / Éljen a dicsőséges Tanácsköztársaság 40. évfordulója! N EGY VEN' ÉVVEL ezelőtt, ‘tavasz első napján született inog először a magyar nép nagy- múltú történelmében a munkásosztály, a dolgozó tömegek hatalma. Az elnyomottak harca már évszázadok óta rengette a ti at almasok várát, de bevenni azt nem tudta, mert nem volt a széles tömegeket, az egész népet mozgósító célkitűzés. Minden forradalmi megmozdulás végeredményben vereséget szenvedett. De a tőkés rend megszülte a maga sírásóját és az osztályharc füzében edződött a forradalmi munkásosztály. A küzdelem egyre élesebb lett, hiszen a munkás tudta, hogy verejtékéért éppen hogy csak enni kap, a többi a tőkések páncél- szekrényében gyűlt össze, külföldi luxusnyaralókon dáridóz- ták el, vagy Monte Carlóban adták a bankot belőle. S ha voltak is — mert voltak — ennek a történelmi korszakra terjedő több évtizednek megalkuvói, tőkések előtt hajlongói, a munkásosztály kivetette soraiból és sorsuk nem lehetett más mint a júdásoké. Mennyi vér hullott, mennyi munkás sínylődött nyomortanyák szalmavackain, hányán lelték éhhalálukat, hogy hullottak ezrével a munkásnegyedek gyermekei. Égbekiáltó volt a társadalmi igazságtalanság, írók, költők, képzőművészek vették tollúk, ecsetjük hegyére a társadalmi jajszavakat, a munkások, az elnyomottak igazságtörekvéseit. S a harc, bár hosszantartó, fájdalmas vajúdás volt, mégis győzedelmeskedett. 1919. március 21-e olyan reggelre ébresztette az egész magyar népet, amilyenre még soha, és amelyre örökké emlékezni fog. A magyar proletariátus kikiáltásának dátuma nemcsak a magyar népnek volt páratlan történelmi tette és sikere, de dicsőséges napja volt ez az egész nemzetközi munkásosztálynak is. Nem egészen másfél évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után született meg a világtörténelem második Tanácsköztársasága, amivel hazánk a nemzetközi haladás élvonalába került. A magyar munkáshatalom létét az orosz forradalomnak köszönheti, hiszen innen indult el az az egész világ munkásmozgalmát hevítő történelmi lökés, amely objektive kedvezőbb helyzetet teremtett a forradalmi erők számára. A Tanácsköztársaság legfőbb, legértékesebb nemzeti hagyományunk. Miért? Mert a magyar nép először a történelemben lett önmaga ura, először szabadult meg elnyomóitól. És éppen ez a veleje annak a megállapításnak is, hogy a dicsőséges Tanácsköztársaság nemcsak a munkásmozgalom, hanem az egész magyar nép nagy nemzeti ünnepe. Nemzeti ünnep, mert tényleg a szó legszorosabb értelmében az egész nemzet lelkesedett. Az urak addig sokat írtak «t nemzet egységéről, ami perhibás niezőgazdaságpolitika és főként a katonai vereség, rövidre szabták a proletariátus diktatúrájának létét. Az ellenforradalom tűzzel-vassal, tollal, minden módon irtani akarta a nép fejébe gyökerezett szabadságeszméket. Aljas rágalmakat szórt a diktatúrára, de annak négyhónapos fényét semmiféle hazudozás, félrevezetés, álnokság nem tudta megváltoztatni. Erről nem kevésbé tehettek a magyar ellenforradalmi urak, akiknek kakastollas rémuralma, a szabadságtörekvések eltapo- sása mindig 1919-re emlékeztette a magyar népet. A negyven évvel ezelőttből a híd huszonöt éven át 1945-höz ível. Ami 1919-ben elbukott, azt 1945 feltámasztotta. A veszteség nagy volt, de nem kiheverhe- t étién. A FORRADALMI munkás- osztály megőrizte pártját, amely a negyedszázados, sokszor kilátástalan és kiúttalan tűztenger- ben mindig irányt és utat mutamegvecljeK országot a búr- zsoá hódítókkal szemben. Vajon érdekének érezte volna-e a kecskeméti, a kalocsai munkás, hogy elfojtsa a diktatúra alatt fejét felütő ellenforradalmat. Nem első eset a magyar történelemben, hogy a tömegek fegyverrel keltek a haza védelmére. De az igenis első eset volt, hogy a haza védelme egyet jelentett a volt elnyomottak hatalma, a nemzet létének és függetlenségének védelmével. Lenin ezt írta üzenetében a magyar munkás- osztályhoz: „Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon A Kecskeméten felállítandó tanácsköztársaság! emlékmű. Herceg Klára szobrászművész alkotása. tott. Ami akkor nem valósult meg, ami akkor elveszett, az a felszabadulás után térült meg és vált valóra. Igaz, az ellenforradalom 1956-ban még egyszer próbálkozott meg- dönteni a munkásosztály hatalmát, még egyszer felidéződött fülünk hallatára az 1919. augusztusi demagógia, és szemeink láttára a gyilkolás, de hasztalan, mert a Szovjetunió népei és a soraikat rendező magyar forradalmi erők megsemmisítették az ellenforradalom garázdálkodását. Az újjászerveződött pártunk és kormányunk politikája alig két és fél esztendő alatt, igaz, a szocialista baráti országok segítségével, de nem kevésbé népünk erejével, olyan konszolidációt biztosított, amire az elleníorranapjaiban nem is gondoltunk volna. És ami nagyon fontos, pártunk nagy megbecsülésben részesíti a munkásmozgalom több évtizedes harcosait, azokat* akik ma egy-cgy élő darabját képviselik a múltnak, akik sokat segíthetnek és segítenek is nekünk abban, hogy a mi szocializmust építő politikánk minden téren helyesen fejezze ki a nép akaratát. A régi pártvezetés hibái közé nemcsak a törvényellenességek, gazdaság- politikai tévedések sorolhatók, hanem többek között az is, hogy nem tettük a mostan dolgozó és felnövő generáció számára a tanulságok s a forradalmi fel- vértezés tárházává az 1919-es diktatúrát. Pe^ig erre nagy’ szükség lett volna, hiszen a forradalmi múlt tudata nagyobb önbizalmat ad a jelen gazdasági és politikai feladataink végzéséhez. A forradalmi múlt pezs- dít és lelkesít a szocializmus építésére. Nézzünk körül a világban, s láthatjuk, hogy minden nép óriási odaadással őrzi múltjának a haladás irányában kiemelkedő állomásait. Ha más ezt teszi, hogyne kelljen nekünk is azt tennünk, hogy a szocializmus építésében, a forradalmi gondolkodás és tettek, az állhatatosság és következetesség, az ellenséggel szembeni könyörtelen harc forrása 1919 legyen. N APJAINKBAX különösen nagy szükség van arra, hogy a párt vezetésével az egész magyar nép teljes odaadással dolgozzon a szocializmus építésén. Az egész szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom nagy sikerei, de elsősorban az a nagyszerű építés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa irányozott elő, arra kell ösztönözzön bennünket, hogy mi is siettessük a szocialista építést, fokozzuk a tömegek alkotó kedvét, kezdeményező készségét Egyik legnagyobb gondunk, a mezőgazdaság szocialista átépítése, a közvetlen megoldás útjára lépett. Megyénk január óta több mint 8 ezer belépője azt bizonyítja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is a szocializmus útját választják. Az új társadalmi rend építése azonban naponta ismétlődően felelősségteljes munkát kíván mindenkitől. Eme felelősség betöltésének egyik sarkalatos tétele manapság a Központi Bizottság március G-i határozatának beváltása, az abban foglaltak megvalósítása mögötti íel- sorakozás. Ha 1919 százharminc- három napja alatt képesek voltunk szinte hihetetlennek tűnő gyorsasággal és akarással nagy történelmi tetteket véghezvinni* akkor egészen bizonyos, hogy a felszabadulás után 14 esztendővel. erőt merítve diadalmas forradalmi múltunkból, még nagyobb sikereket érünk el, aminek végeredménye lesz a szocializmus felépítése hazánkban. WELTHER DÁNIEL sze csak félrevezető álnokság volt, de ezekben a hónapokban az egész világ láthatta a nemzet egységét, mégpedig olyan elsöprő és elemi erejűt, amit a szabad élet tett lehetővé. N EMZETI ÜNNEP március 21-e a teljes nemzeti egység jegyében, hiszen olyan álmok, tervek, javasolt és sokszor megharcolt programok láttak rendeletként egyik napról a másikra napvilágot, amelyeknek megvalósulását a kapitalista társadalomban sohasem lehetett volna elképzelni. A nyolcórás munkanap, a munkabérek emelése, az anyák, a nők védelme, a gyermekek iskoláztatása, üdültetése, az egész gazdasági élet társadalmasítása, évtizedes, begyökerezett, szinte megváltoztathatatlannak hitt igazságtalanságok egy tollvonással való eltörlése, mind-mind arról tettek tanúbizonyságot, hogy a tanácsköztársaság léte, az egész nép, a nemzet érdeke. S ha ez nem így lett volna, vajon csatasorba álltak volna-e a munkások, parasztok százezrei, hogy a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll.’’ Hogy milyen nagy tettek voltak a proletárdiktatúra tettei megyénkben, vagy bárhol az országban, azt a bársonyszékbe visszakerült ellenforradalom véres gaztettei bizonyítják, akik veszett dühvei, bitóval, élve- temetéssel, derékbatöréssel, s a legszörnyűbb halál kiosztásával támadtak az egész magyar népre a hatalom 133 napos elvesztéséért. Marcíes 21-E az egész nemzeté, mert először váltotta be a nép történelmében azokat a nagy vágyakozásokat, amelyek eladdig minden esetben vereséget szenvedtek. A legszebb remények, a boldog holnap, a békéről és nyugalomról alkotott elképzelések mind a Tanácsköztársaságban öltöttek testet. A hatalom először volt a magyar munkásosztály kezében. Nem volt még gyakorlata az országvezetésben s ezentúl a párton belüli reformizmus, árulás. Győzelmeink forrása
