Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-20 / 67. szám
A „HIGÄNYEMBER" 1959. március ~0, péntcíC * 4 szeremlei tanácsházán láttam először. Elénk mozgású férfi, akinek bár őszes a haja, a tekintete fiatalos energiát sugároz. Ahogy lebonyolított néhány telefonbeszélgetést (a műtrágyaárak felől érdeklődött), minden mondata határozottságot, az ügyekben való jártasságot árult el. — Cál Pál, a Béke Termelőszövetkezet agronómusa — mutatta be a tanácstitkár. S a fentebb elmondottak alapján azt hittem, hogy már évek óta vezető szakembere a 350-ről nemrégiben 1200 holdasra megnövekedett közös gazdaságnak, — aztán kiderült, hogy tíz napja csupán. — Nagyon jó elképzelései vannak — mondták róla, amikor eltávozott. Ez á jelszava: >'A pénz a földön hever.* Vagyis. hogy jó gazdálkodással nagy jövedelmet lehet biztosítani a termőföldeken. Később felkerestem az irodájában, hogy alaposabban megismerhessem. S rövid idő alatt a következőket tudtam meg róla és tőle. A Bajai Állami Gazdaság** ból ment a szövetkezetbe, hogy rengeteg tapasztalatával segítse meghatározni: mit, hol, hogyan termeljenek? Amikor a cukorrépáról beszélt, nemcsak e fontos ipari növény termesztésének az agronómiái tényezőit emlegette, hanem figyelembe vette a szállítási lehetőségeket is. S ez a széleskörű áttekintés nem hiányzott a tájékoztatásából akkor sem, amikor arról volt szó, hogy nemcsak a kertészetben öntöznek, hanem mesterséges esőt bocsátanak majd a takarmány- növényekre is. A takarmányra ugyanis szükség van, hogy a tsz gazdag állatállományt tarthasson, ami viszont a talajerő visszapótlásához a trágyát szolgáltatja. Beszélt arról is, hogy a szövetkezetben száz holdon hibrid- kukoricát termelnek. Eddig soha nem próbálkoztak velq, de biztosra veszi, hogy 20—25 százalékkal több lesz így a termés mint egyébként. No, és ott van a Ferenc- csatorna mellékága. Kitűnő kaHova lehet fordulni ezentúl lakásügyi panaszokkal — Jogi tanácsadó: Or. holomsi K Gyula ügyét* — csatelepet lehet mellette létesíteni, s a tsz-nek rendbe kell hoznia az 1956 óta nem »működő* halastavat is. »Lehet* »kell*, s már a szeméből látom Gál Pálnak, hogy az óhajtó szavak utáni egyenlőségjelre ez következik: meglesz! (Máskülönben előző munka- helyének az igazgatója, Németh Imre elvtárs azzal búcsúztatta, hogy egy éven át a szokásosnál nagyobb mértékben segíti a szövetkezetét az állami gazdaság. Ez idő alatt úgy meg kell izmosodnia a Békének, hogy saját erejéből is képes legyen továbbfejlődni. — És nemcsak azért, hogy a tagság jó jövedelemhez jusson — mondja az új agrcnó- mus —, hanem mert nekünk, mint a község legnagyobb termelőszövetkezetének, példát kell mutatnunk a többi közös gazdaság előtt! Akit pedig ez is ösztönöz, az nem rest, hogy szakmai tudását minél jobban gyümölcsöz- tesse a közösség érdekében. ¥701101161 elcsípem valaki- nek a megjegyzését: »Olyan ez a mi agronómusunk, akár a higany.« Én így értelmezem, s valószínűen helyesen: azért, mert mozgékony, de amellett megvan a »fajsúlya« is. Tarján István 5. oldal Egy eredményes konferencia tanulsága Ha felkészülnek. •. A politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamának kiskunfélegyházi hallgatói március 14-én, szombaton tartott foglalkozásukon az árutermelés kérdéseit, az áru és pénz szerepét vizsgálták. A szemi- _náriumot Keresztes Nagy Imre elvtárs, a Móra Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese vezette. A foglalkozáson mind az előadó, mind a hallgatók alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az előadó mindvégig élénken követte a vitát és tömör összefoglalóival hozzájárult a tananyag alapos, rendszerezett rögzítéséhez. Helyesen válaszolt a vitatott kérdésekre is, azonban egy téves fogalom elkerülte a figyelmét. Az egyik elvtársnő ugyanis Sztálinra hivatkozva, a munka kettős jellegével kapcsolatban az absztrakt, illetve elvont munka helyett abszolút munkáról beszélt. Szükséges lett volna ezt ott nyomban helyreigazítani, mert a fölötte való elsiklás annak a nézetnek adhat tápot, hogy az utóbbi kifejezés is' használható. Ettől a hibától eltekintve más kérdéseikre helyes, kielégítő választ kaptak a hallgatók, és sokoldalúan megvitatták a tananyagot. Említésre méltó a szemináriumvezetőnek és a hallgatóknak az a sikeres, helyes próbálkozása, hogy a tananyag gyakorlati vonatkozású részeit összekapcsolták jelenlegi tennivalóik, feladataik meghatározásával. Többek között különösen nagy figyelmet fordítottak a munka termelékenységének kérdésére, összetevőinek tisztázására. Ennek során beszéltek a Központi Bizottság március 6-i határozatának jó végrehajtásáról és a hároméves terv célkitűzéseinek ez év végére való teljesítéséről. Megvitatták, milyen módon és milyen eszközökkel lehet a munka termelékenységét a hároméves tervben előirányzott három százalék helyett öt százalékkal növelni ez év végéig, hogy még az idén elérjük az 1960-ra tervezett színvonalat. A mindvégig eleven és tanulságos szemináriumról 3 hallgatók tudásban, munkakészségben gazdagodva távoztak, bizonyítva azt, hogy az ilyen, elvontnak tűnő tananyagoknak is meg lehet találni a szépségét, közvetlen hasznosságát, ha az előadó és a hallgatók jól felkészülnek a foglalkozásra. N.'J. Egyre gyakrabban fordultak az ügyészségekhez az elmúlt években olyan panaszokkal, amelyek az ügyészséget nem egyszer elvonták fontosabb feladatai elvégzésétől. Figyelemre méltó tapasztalat az is. hogy a panaszoknak mintegy 80 százaléka alaptalannak bizonyult, s az utánajárás, kivizsgálás sok elpocsékolódott időt és erőt vett igénybe. Az eddigi eljárás szerint az ügyészségek idejét tehát nagyon lekötötte a sokszor csupán vélt törvénysértésekkel való foglalkozás, s ez lehetővé tette azt is, hogy ismeretlenek és ki- vizsgálatlanok maradtak olyan törvénysértések, amelyeket viszont a dolgozók nem tettek panasz tárgyává. Gyakran volt tapasztalható az is, hogy egyesek panaszukat egyszerre több másolatban elkészítve, különböző szervekhez v'mitolták be. gyakran még a törvényes fellebbezési jogot sem merítve ki. Jellemző, hogy a panaszok nagyobb részét a lakásügyekben és az államosított házak mentesítése iránti ügyekben benyújtott panaszok képezték. Az élet és a törvényesség rendje egyaránt követeli, hogy 'ügyészségeink más módszerekkel lássák el feladataikat, s ez elsősorban a lakásügyi és házmentesítési panaszok intézése terén mutatkozik szükségesnek. :Vz ügyészség feladata ugyanis nem az, hogy túlnyomó részben egyéni panaszokkal foglalkozzék. hanem — az állami és fazdasági szervek jogalkalmazási gyakorlatán való őrködés' Feladata még az is, hogy az eljárások törvényessége biztosítható legyen, s ezzel tehát az egyes panaszok forrása is kiküszöbölődjék. E megfontolások alapján ügyészségeink a jövőben nem foglalkoznak közvetlenül az egyes lakásügyi, házállamosítási, illetve mentesítési panaszokkal, hanem azokat — kivéve a legsúlyosabb és nyilvánvalóan törvénysértő eseteket — a panaszolt határozatot hozó szervhez, vagy annak feletteséhez küldik át újabb kivizsgálás és elbírálás végett. Az államigazgatásról szóló 1957. évi IV. törvény VIII. fejezetében ugyanis részletesen szabályozza az állampolgárok panaszjogát és a hatóságok eljárását a panaszos ügyekben. Énnek értelmében, az államigazgatás minden szerve köteles a panaszokkal megfelelően foglalkozni, « panaszolt határozatokat alaposan megvizsgálni. A vizsgálat eredménye alaajác* ha az államigazgatási szerv a saját határozatát törvénysértőnek találja, joga van azt megváltoztatni. Ha pedig a vizsgálat a megtámadott határozat törvény- sértő voltát a határozatot hozó szerv megítélése szerint nem igazolta, köteles a szerv a panaszt saját felettes hatóságához felterjeszteni, mert az idézett törvény szerint a panasz elbírálására csak a felettes szerv jogosult! Ennek megfelelően, ha például a megyei tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának lakásügyi határozatát sérelmezi a panasz, annak tárgyában felettes szervként a megyei tanács végrehajtó bizottsága hivatott dönteni, s ha a panaszos e döntést is törvény- sértőnek tartja — újabb panaszával a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány tit- f kórságához fordulhat. Minthogy a lakásügyi és ház-;; mentesítési panaszok az ügyész- ; séghez érkező panaszoknak kö- : zel felét teszik ki, így az új eljárással mód nyílik arra, hogy: az ügyészség behatóbban és gyakrabban foglalkozzék a tanácsi végrehajtó bizottságok! igazgatási osztályainak lakás. ; ügyi és házmentesítési munkájával, s rendszeres vizsgálatok; végrehajtásával szüntesse meg azokat az okokat, melyek leggyakrabban vezettek törvény- sértésekre. Ilyen esetekben természetesen fokozott ügyészi ellenőrzés alá kerülnek az állam-; polgárok panaszai is. Az új módszer nem csökkenti az ügyészségek felelősségét, mely a törvényesség biztosítása terén : terheli őket, s nem jelenti az j állampolgárok panaszjogának csorbítását sem. Reméljük, hogy az állampolgárok megértik _ az érintett szempontok fontosságát és a jövőben lakásügyi, házmen- ttsítési panaszaikkal az állam- igazgatási törvény által elrendelt panaszeljárást veszik igény- ; be. ezzel maguk is meggyorsítva esetleges sérelmeik orvoslását. ' Meg kell mondanunk ezzel, kapcsolatban azt is, hogy felesleges, sőt helytelen ugyanazt a panaszt egyszerre több szerv- • hez, s még országos fennhatúsá- ; gokhoz is benyújtani, mert a panasz az intézkedésre hivatott területi szervhez küldik meg onnan — mindenegyes esetben. A több helyre benyújtott panasz! semmivel sem nyújt több biztó-; sítékot a panasz orvoslásához,; csak feleslegesen foglalkoztat egyszerre több szervet» Kecskemét lesz a mezőgazdasági könyvkiadás központja A szerkesztőség is Kecskemétre költözik A Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, valamint a kiadói főigazgatóság megállapodást kötött a megyei tanáccsal, mely szerint a közeli jövőben a kecskeméti nyomdát bízzák meg a mezőgazdasági kiadványok előállításával. A mezőgazdasági szakkiadványokat jelenleg tíz nyomda készíti, s a cél az, hogy ezt a munkát minél kevesebb helyre összpontosítsák. A Bács-Kiskun megyei Nyomda megfelelő fejlesztésével, a tervek szerint három év múlva, a szakkiadványok felét — évenként mintegy 200 tonna nyomtatványt — Kecskeméten állítanák elő. Az ehhez szükséges nyomdai fejlesztésre, bővítésre három év alatt mintegy 3 millió forintot fordítanak. Egymillió forintot már ebben az évben felhasználnak, s ennek eredményeként előreláthatólag már jövőre megkezdhetik a mezőgazdasági könyvkiadás egy részének előállítását. Távolabbi tervj hogy a kiadó vállalat szerkesztési részlege is Kecskemétre költözik. Az új feladat eredményeként jelentősen bővülő és korszerűsödő kecskeméti nyomda fejlesztése egyébként beilleszkedik a megye iparfejlesztési terveibe és a lakosság foglalkoztatottságának teljes megoldására irányuló tevékenységébe. Bővül a Borsodi Vegyikombinát Az oxiijóniizem két gépegysége, ;m\cJy évi 90 CC0 tonna műtrágya előállításához ad alapanyagot ’ A Eorsodi Vegyikombinát Európa legkorszerűbb műtrágyagyára. Építésére eddig 750 millió forintot fordítottak. Most tovább bővítik, 50 millió forintos költséggel. A munkafolyamatokat. ... automatizálják és ■— a lehetőségek szerint — kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát. A gyárban 25 százalékos nítrogéntai'talmü mész- ammon-salétrom műtrágya készül, naponta: átlag 300 tonnát termelnek. Befejezték a hatalmas pétisó-raktárban a kaparógép szerelését. A tervek szerint a román földgázt használják majd itt a műtrágya előállításához. 1963-ban a jelenlegi mennyiség kétszeresét akarják gyártani. \
