Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-19 / 66. szám

i959. március 19. csütörtök PÉNTEKEN ESTE: (te Optimista tragédia bemutatója a kecskeméti színházban .A Magyar szocialista -munkáspárt -bacs- kishun megyei lapja Gyümölcsöző befektetés — Gondolatok az újító mozgalomról — Visnyevszkij szovjet dráma­író Optimista tragédia című mű- vének premierjére készül a ' Kecskeméti Katona József Szín­ház. A dráma, amely Gergely Sándor Kossuth-díjas író for­dításában kerül a közönség elé, több mint két esztendeje ál­landó műsordarabja a Buda­pesti Néphadsereg Színháznak. A kecskeméti bemutatót dr. Né­meth Antal rendezi, s a népes szereposztás színházunk csak­nem teljes gárdáját megmoz­A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után egyik fontos teendőjének tekin­tette az újító-mozgalom új ala­pokra helyezését. Idestova két esztendeje, hogy az ezzel kap­csolatos kormányrendeletet a sajtóban közzétették. A mozga­lom fontosságát nemrég Apró Antal elvtárs is aláhúzta az újítók országos értekezletén tar­tott beszédében. Az elmúlt, na­pokban pedig az MSZMP Köz­ponti Bizottságának március 6-i határozata hívta fel rá a figyel­met. Sok mindenre, egy üzem jó vagy rossz munkájára, vet lényt az önköltség alakulása. Azon­ban a jobb. gazdaságosabb, ész­szerűbb termelés, a takarékos­ság és a műszaki színvonal emelése nem csupán beruházás kérdése. Az eltelt évek tanul­sága és számos üzem példája a bizonyíték, hogy a munkások aktív részvé­tele és sokirányú öntevé­kenysége a feladatok megol­dásában, döntő befolyással lehet a vállalat eredmé­nyeire. Napjainkban, amikor minden vezetőnek az a fő gondja, ho­gyan érjük el 1959. végére az 1960-ra tervezett termelési szín­vonalat. különösen megnőtt an­nak a jelentősége, hogy a dol­gozókban rejlő nagy erőforráso­kat felszabadítsuk, s alkotó akaratukat a legfontosabb ter­melési és gazdasági feladatok megoldásánál hasznosítsuk. Ami az újító-mozgalmat illeti, tanácsi vállalatainknál is igen 6ok okos gondolat és életre való ötlet motoszkál a munkások fe­jében, de arról már kevésbé beszélhetünk, hogy a termelé­kenység emelése, a termelés ön­költségének csökkentése és a takarékossági mozgalom szélesí­tése érdekében ezek mind va­lóra is válnának. Ezzel kapcso­latos tapasztalatainkat összegez­ve, azt kell írnunk, úgy néz ki, hogy sok helyütt hatodrendfi kér­désnek tekintik még ma is az újitó-mozgalorninal való szervezett foglalkozást. A megyei tanács ipari osztá­lyának Uji.ási megbízottja (aki számos más teendője mellett ugyancsak mellékfeladatként foglalkozik az újító-mozgalom­mal) eléggé elgondolkoztató do­logról tájékoztatott bennünket, tme egypár tény, amit a HVDSZ területi bizottságával együtt a közelmúltban történt felmérés alapján leszűrtek. Helyi ipari vállalatainknak több mint a felénél nem volt meg az újító-mozgalomról szóló kormányrendelet magyarázatá­nak kézikönyve. Az Újítók Lapja legtöbb tanácsi vállalat­nak nem jár. Egy sor üzem nem rendelkezik újítási napló­val, pedig ennek beszerzését és pontos vezetését rendelet írja elő. 1959. évi újítási feladat- tervet összesen négy helyen ta-| láltak, de mint azóta értesül-i tünk, ezeknek az elkészítése al tanácsi vállalatoknál folyamat-| ban van. f Több negatívumot soroltunk! fel, általánosítani azonban e te-{ kintetben is hiba lenne. Ugyan-1 is az említett hiányosságok - mellett A Bajai Fémipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Nyomda­ipari Vállalat, a Kalocsai Sü­tőipari Vállalat, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár, a Kiskunha­lasi Sütőipari Vállalat, vala­mint a Motor- és Gépjavító Vállalat egész sor újítót tart számon. A vezetők és műsza­kiak pedig azon vannak, hogy a dolgozók elgondolásait minél előbb a termelő munkában hasznosítsák. Számok bizonyítják, milyen gyümölcsöző befektetés az újító­mozgalom szervezetté ítétele. Bács megye tanácsi vállalatai­nál, ha a dolgok folyását na­gyobb részt a spontán kezde­ményezésre bízták is, az 1958- ban megvalósított 67 újítás elő- és utókalkulált eredménye még­is 330 000 forint megtakarítás volt, amely összeg után 28 000 forint újítási díjat fizettek ki. Ilyen megtakarítás láttán fel kell vetnünk azt a gondolatot, vajon nem érné-e meg. ha az ipari osztályon egy felelős mun­katárs csak az újító-mozgalom szervezésével és irányításával foglalkozna? Sándor Géza ♦♦♦♦ *** *4 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦ gatja. A díszleteket Cselényi József, a Szegedi Színház dísz­lettervezője tervezte. A zene­kart Róna Frigyes vezényli. A komisszárnő szerepét kettős szereposztásban Labancz Bor­bála és Medgyesi Mária ala­kítja. A főbb szerepeket Tán- czos Tibor, Simon György, Do­bók Lajos, Fonyó József, Fe­kete Tibor, Kiss László, Gyulai Antal, T. Szabó László és Já- noky Sándor Jászay-díjas játsz- sza. ói kecskeméti városi pártbizottság munkásklubjárt ak rendezvényei Március 21-én, szombaton este 6 órakor emlékezés a Ta­nácsköztársaságra. Az 1919-es harcosok találkozója. Filmvetí­tés, a gyermekszobában mese­est. Március 26-án, csütörtökön este 6 órakor zeneest, a gyer­mekszobában bábelőadás. Március 28-án, szombaton este 6 órakor vidám est. Hét vidám jelenet, utána tánc. A gyermekszobában televíziós elő­adás. OOOOOOO-OOOOOOOOO-O-OOi Március 28-án Kecskeméten tartja első vidéki előadását az Aeros Cirkusz A Német Demokratikus Köz­társaság Magyarországon ven­dégszereplő legnagyobb cirku­sza, az Aeros Cirkusz Kecske­méten nyitja meg vidéki' ven­dégszerepléseinek sorozatát. Március 28-án este ünnepi díszelőadáson mutatkozik be a hatalmas cirkusz gazdag műso­rával. Két különvonattal érke­zik a megyeszékhelyre a cir­kusz, melynek óriási állatsereg­lete a legnagyobbak közé tarto­zik Európában. ÜVEGBŐL KÉSZÜLT MÉHKAS — TÖBB MÉZ! Az újítás nagyszerűen bevált: A közönséges méhkasból a mé­hek reggel körülbelül fél nyolc­kor repülnek ki, míg az üveg­méhkas lakói rendkívül »-ko­ránkéi ők«, s már hajnalhasa­dáskor nekifognak a munkának. Egy piacenzai (Olaszország) méhész megfigyelte, hogy ha a méhkasokat világos helyre te­szik, a méhek korábban kire­pülnek és több »munkaórát« teljesítenek. A méhésznek ügyes ötlete támadt: üvegből készít­tetett méhkast. : több olyan vállalatot tu­dunk felsorolni, ahol a ve­zetők a legfontosabb és leg­égetőbb feladatok megoldá­sánál jócskán építettek az újító-mozgalomban rejlő le­hetőségekre. Fogadás a veteránok tiszteletére ^VVVVVVVVWwVWVVéVVVVWVVVVVVVWV Áruházbővítés beruházás nélkül — Sokan felhívtak már tele­fonon — válaszolta — és örömü­ket fejezik ki amiatt, hogy gyor-j sabban elvégezhetik vásárlásai-» kát. Egyébként a jövő héten af bőrdíszmű és a bizsu osztályún-; kát is hasonló módon szervez-; zük át. A cipő, a méteráru és a! konfekció osztályunkon pedig; külön pénztárakat és árukiadó-i kát állítunk fel, ami további for-i galomgyorsulást eredményez; majd. ; Máris 50 százalékos forgalom-; emelkedés tapasztalható az ön-; elszámoló részlegeknél. Az elsői nap például a harisnyaeladók; 400 vevőt szolgáltak ki anélkül,; hogy megvárakoztatták volna; őket. Weither elvtársnő úgy szá-j mítja, hogy az árusítás ilyen át-; szervezésével 25 százalékkal nö-j vélhetik a forgalmat anélkül,] hogy a zökkenőmentes, gyors ki-; szol^álás rovására menne. Ehhez az éruházbővítéshezi nem kellett beruházás, csak egy kis találékonyság. A vevő pedig szívesen megy olyan helyre vá­sárolni, ahol elkerülheti azideg-j lé’’---' várakozást. — Nagy Ottó — ] »* ►♦?♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦•«»** *W*+-»****»4»***«>^ j ; Kőművesekéi keres felvé- |j • telre az É. M. 44. sz. Építő- jj [ ipari Vállalat. — Cím: jj t Budapest. V.. Kossuth La- ?1 • jós tér 13—15. — Szállás, jj t vjl. U 1 j A várakozás nagyon idegtépő dolog. Az SZTK klienseinek a száma biztos, jóval csökkenne, ha az embereknek nem kellene annyit várakozni jegypénztárak­nál, üzletekben, hivatalokban és más helyeken. — Mi majd segítünk az SZTK- nak — mondta tréfásan Weither Dánielné, a Kecskeméti Állami Aruház igazgatója — ugyanis gondoskodunk arról, hogy minél gyorsabban kézbe kapják ve­vőink az árut, anélkül hogy vá­rakozni kelljen. Miután értesüléseink szerint a kecskeméti nagyáruház felépí­tése még egy ideig várat ma­gára, kétkedve néztem az igaz­gatónőre, ő azonban nagyon ko­molyan folytatta, amit elkez­dett. — Aruházunk naponta 5—0 ezer vevőt szolgál ki. Ez a szám csúcsforgalmi időben 10 ezer fölé emelkedik. Üzletünk egyre szűkebbnek bizonyul, bővíteni azonban most még csak egyféle­képpen tudjuk: úgy, hogy job­ban megszervezzük az árusítást. Elmondhatjuk, hogy megtalál­ták a módját a különleges üzlet- bővítésnek. Ezen a héten a bébi­kelengye, a harisnya és a női fehérnemű osztályt önelszámoló egységekké szervezték. A pénzt az eladónak fizeti a vevő — nem kell a pénztárnál sorbaállnia — s az árut is kézbe kapja, anél­kül hogy a csomagolónál vára­kozna. — Mit szólnak ehhez a vevők? J A Tanácsköztársaság meg- | alakulásának 40. évfordulója j alkalmából március 20-án, pén- í teken délben a járási pártbi- I zottság. s a járási tanács íoga- * dást rendez a járásban élő 1919-es kommunisták tisztele­tére. A községekben szombat — kérdeztem Weither elvtársnő-f est0 rendezik a párt- és ta- től. nácsszervek az ünnepségeket. Az ünnepi előadó mindenütt a helyi vezetők közül kerül ki. A beszédek után a legtöbb he­lyei} a KISZ-szervezetek és az általános iskolák a Tanácsköz­társaság dicső napjait felidéző kultúrműsorokat adnak elő. ♦ -k>uck><xioo<>o<x>o<><><>o<>o<>oo<kk*>opkkk>oo<>ooo<>oo<>oo<><><}oo<x><><kkx>o<>ck>o<>o-o OOOO <X Vitaest a fiata'ok neveléséről Nagy érdeklődés mellett tar­totta meg a járási TIT a Hu­nyadi János Gimnázium kul­túrtermében a »Serdülő fiata­lok nevelése« címmel rendezett vitaestjét. Több mint 70 fő —- közöttük a szülői munkaközös­ségek tagjai, pedagógusok, a fiatalok neveléséért felelős sze­mélyek és tanácsi vezetők — vett részt a rendezvényen. Az előadást Szegfű Endre, a TIT járási titkára tartotta, a vitát pedig Meleg József elvtárs, a bajai tanítóképző igazgatója ve­zette le. A legjobban vitatott téma a fiatalok kulturált szórakoztatá­sáról folyt. Különösen a műve­lődési otthonok feladatait hang­súlyozták a felszólalók. A szü­lők kérték, hogy a szórakozó­helyeken illetlenül viselkedő fiatalok megrendszabályozása legyen mindenkinek szívügye, tehát közügy. Parkosítással kezdték a községfejlesztést Madarason» j Madarason a község középü- ! létéi előtti tereken kezdték : meg a parkosítási’ munkálato­• kát. A posta és az óvoda előtti ; téren már el is készültek a vi- : rágágyak. Eddig mintegy 200 ; méter hosszúságban készítették • elő a talajt a szebbnél szebb virágok elpalán tárásához. A madarasi Dózsa Termelő- szövetkezethez is bekötőút épül. A Közúti Üzemi Vállalatnak közel ötven munkása dol­gozik az útépítésen, amely há­rom kilométeres szakaszon ja­vítja meg a közlekedést. Mar dolgoznak a kafymári új termelő­szövetkezetben Katymár szövetkezeti köz­ségben az új tsz-tagok is nagy lelkesedéssel láttak munkához. Az új termelőszövetkezet Is megtartotta már első közgyűlé­sét. s a tagság javaslatára a »Rákóczi Tsz» nevet vette fel. A közgyűlés határozata alap­ján azonban nemcsak a bevitt felszerelés és az állatállomány felleltározását kezdték meg, ha­nem a trágyakihordáshoz is hozzáláttak és a tavaszi növé­nyek elvetését is előkészítet­ték. A szövetkezet tagsága egyéb­ként elnöknek Zom Józsefet, helyettesének Deák Lászlói, ^ s a vezetőségbe pedig Janity Már­ton, Binszki József, Szpaity László, Vujkov István és Beck Jakab gazdálkodáshoz jó] értő kis- és középparasztokat vá­lasztotta. A tsz ellenőrző Ui­zottságának elnöke Dóri István lett. A járás községe ben készülődnek a Tonácsköztársaság 40 éves évfordulójának ünneplésére Minden községben nagy lel­kesedéssel készülnek a Tanács- köztársaság kikiáltása 40. év­fordulójának megünneplésére. Bácsalmáson már elkészült az a 35 tablóból álló kiállítási anyag, amely ismerteti a Ta­nácsköztársaság idején lezajlott eseményeket, a párt és a mun­kásosztály harcát, amelyet a dolgozó nép jobb életéért foly­tatott. A kiállítás anyagát több héten keresztül hozzáférhetővé teszik a közönség számára. A tablók elkészítésében nagy ér­demei vannak a járási könyv­tár vezetőinek. A Hunyadi János Gimná­zium KISZ-szervezeténet kez­deményezésére az általános is­kolák úttörőcsapatai már meg­rendezték a Tanácsköztársaság tiszteletére rendezett szavaló­versenyeket. Az első helyezést elérő szavalok a járási verse­nyen vesznek részt, s közülük a legkiválóbbakat díjazzák. Ezenkívül még azzal is kitün­tetik őket, hogy a Tanácsköz­társaság emlékére rendezett ünnepségeken ők szavalnak a műsorodban.

Next

/
Thumbnails
Contents