Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
4. oldal 1959. február 15, vasárnap Közelebb az élethez! zeti fejlesztés kérdéseiről. A megyei tanács művelődési osztálya által meghatározott irányelvek egyike is ezt erősíti, amikor megállapítja, hogy a pedagógusoknak kell lenniük az értelmiség különböző rétegei közül az elsőrendű szószólóknak a szövetkezés gondolatának népszerűsítésében. Szép és nagy feladatok varnak falusi nevelőinkre a községeinkben megalakuló szövetkezetfej- iesztési bizottságokban is. Nem véletlen, hogy pártunk központi Bizottságának határozata nagy jelentőséget tulajdonít a pedagógusok minél szélesebb körének e bizottságokban való részvételének. Megtisztelő feladat hárul tanyai nevelőinkre. Néhány tanyai körzetünkben m3r működbe iskola termelőszövetkezeti központokban vagy azok közvetlen Közelében. A külterületi iskola- hálózat fejlesztésének perspektívái nyilvanvalóan abban az irányban mutatnak, hogy elsősorban jól működő szövetKeze- teink központjaiban épüljenek új iskolák, melyeknek fejlődését a szövetkezet tagsága figyelemmel kísérheti és amelyek hivatva vannak a falusi, elsősorban a tanyai fiatalság kulturális igényeinek felébresztésében, az iskola és a termelőszövetkezetek közötti eleven és termékeny kapcsolatok kialakításában. Az ellenforradalom utón jó- néhány nevelőnk emelte fel a szavát a napi politika és az iskolai neve'.őmunka általuk „erő- szakoltnak” vélt szorgalmazása ellen. Az természetesen helyes, hogyha megszüntetjük az erőszakolt politizálgatást iskoláinkban, mint ahogy helytelen volt a nevelőknek a napi gazdasági feladatok végrehajtásába való adminisztratív jellegű bevonása is. Felvilágosult és haladó szellemű nevelőink azonban látják ma már, hogy a „politikamentes iskola” — kispolgári vágyálom. Ha az élet reálitását vesszük figyelembe, országunk, megyénk fejlődésétől semmiképpen nem lehet függetleníteni gyermekeink nevelését. A falu szocialista átalakulásában való tevéiteny részvétele nevelőinknek korunk követelménye, és elengedhetetlen feltétele annak, hogy a felnövekvő nemzedékek felismerjék a korszerű szocialista nagyüzem előnyeit, a szocialista falu fejlődésének távlatait. Csáky Lajos A Telefongyár új gyártmányait bemutatták a szakembereknek. A negyven kiváló minőségű, modern cikk közül legnagyobb sikert a televízióval egybeépített zeneszekrény aratta. Pártunknak a falu szocialista átszervezésével kapcsolatos legutóbbi határozata érthetően nagy érdeklődést és mindinkább fokozódó élénkséget keltett me- gyeszerte községeinkben, termelőszövetkezeteinkben. A falusi fejlődés távlatai egyre világosabban és erőteljesebben bontakoznak ki. A falusi dolgozó tömegek, az egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, s a falusi értelmiség legszélesebb rétege, a pedagógusok is látják, hogy a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság erőteljesebb fejlesztésének feltételei sokfelé megértek a megyében. Ilyen körülmények között falusi értelmiségünk, elsősorban a nevelők sem vonhatják ki magukat a mezőgazdaság szocialista fejlődésének áramlatai sodrásából. A megyei tanács művelődési osztálya és a pedagógus szakszervezet ma már — néhány nappal a határozat megjelenése után — foglalkozik azoknak az irányelveknek a kidolgozásával, amelyek útmutatást adnak a falusi és a városi nevelőknek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében való aktív részvételre, s megfogalmazzák a falusi nevelők egyre szélesedő táborának ezzel összefüggő kívánságait, elképzeléseit és szándékait is. Iskoláink ebben az esztendőben az általános mezőgazdasági Irányú foglalkozások néhány helyen való bevezetésével már megindultak azon az úton, amely a termelés és az oktatónevelő munka szorosabb összetartozását munkálja ki. Ma már elképzelhetetlen — és a jövőben még inkább az lesz —, hogy ne ismerjék meg a falusi iskolások a gépesített nagyüzemi termelés munkaeszközeit, azok kezelését, ne ismerkedjenek meg a nagyüzem keretei között egyedül lehetséges nagyarányú és korszerű gépesítés módszereivel, technikai és tudományos alapjaival. És ebben a tekintetben a nevelők igen sokat tehetnek. Nemcsak azzal, hogy maguk is állandóan fejlesztik ilyen irányú ismereteiket, szakképzetségüket, hanem azzal is, hogy politechnikai oktatásba még be nem vont iskoláinkban is rendszeres kapcsolatot teremtenek a helybeli termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a növendékek között. A bácsalmási járásban, de megyénk több járásaiban is most születnek a tervek arra nézve, hogy a tavasz folyamán — de ha lehetséges még korábban — az iskolai kirándulásokat elsősorban szövetkezeteinkbe, szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkbe vezetik. Néhány községünkben már működnek mezőgazdasági gyermek-szövetkezetek. A csávolyi iskola „Dózsa” ifjúsági szövetkezetben például eredményes munka folyik és a szövetkezetbe tömörült fiatalokat a „Nagy-Dózsa” — az egyik helybeli termelőszövetkezet támogatja. A helybeli tanács, amely felismerte a fiatalság kezdeményezésének értékét, külön gyakorló területet bocsáj- tott a gyerekek rendelkezésére az iskola közvetlen közelében. Nem nehéz felismerni ezekben a tényekben a falusi oktató-nevelő munka gyakorlatiasabbá válásának perspektíváit. Már ez a néhány módszer is utat mutat nevelőink számára. Termelőszövetkezeti dolgozóink iskolai nevelés iránti érdeklődése is ezeknek a kezdeményezéseknek a helyességét mutatja. Értesüléseink szerint Tompán egy helybeli termelőszövetkezet se-: gíti és támogatja a mezőgazda-! sági szakismeretek elsajátítását! elmélyítő gyakorlat} foglalkozó-- sokat. Ebben a kérdésben már] folyt eredményes tárgyalás a kő-! zelmúltban a párt és tanáesve- zetők, valamint a helybeli nevelők között a termeiőszövetke-, 47, fotsumnA: tAtSAi vvnckag csápjai utána nyúlnak, aztán megmozdulnak a géppuskacsövek és egyenesen a szívét veszik célba. Csak meg kell nyomni a kapcsolót... Smith valósággal élvezte ezt a nagyszerű módszert. A lövéseit megdórdültek... — Fuss, Mi-Ha-Lo! — kiáltott a lány. — Ugye, mondtam, hogy veszélyben vagyunk! Tovább cuppogott az iszap. Ketten futottak, vagy talán többen is, majd meglassították lépteiket. A géppuskák elhallgattak. A menekülők valószínűleg túljutottak a szórási zónán, s egy mély hang így szólt: — Nincs semmi baj, Parima, ez csak felderítés volt! Smith felmordult: — Megszöktek a disznók! Na, várjatok csak! ,.. Greenhouse főintegrátora ettől az estétől kezdve szakadatlanul működött. De az őrtornyok kereső mikrofonjai és a géppuskák némák voltak. XII. fejezet A »FELSÖBBRENDO EMBER« VALLOMÁSA Scseglov mérnök nyitott szemmel feküdt. Gondolatai ébrentartották. Több mint két hete már annals. hogy ebb© a komfortos DCt-txnebbd: log tj a a ztfrttimk ? Mw! — Olcsóbb lett az áram! — Körúton a villanyóráié©.vasoval — Harmadszori zörgetésre ki- hyitjak a kaput! Két órát leolvasunk — véletlenül otthon vannak —, és ki is fizetik az áramdijat, de a másik két lakásban levő órához nem tudunk oejutni, — Legtöbb helyen így van — monoja Dóka Gyulané, a jJÁ V leoivaso penzbeszeüóje. — munkába mennek es ezért egy iakasba kétszer-háromszor is ei kell mennünk, 104 forint helyett 77 jorint 6u jiuér Az otthon nem levőknek nyomtatott papírlapra ►'figyelmeztető«-! ír, azt ji .elmeséli, nogy 1500 hazat kell havonta^ oejarnia, s ,egy nap alatt 70— öü hazba köszunt be. A villany- togyaszias szempontjától ’-Klemen« varos, jvecskemet utcait járjuk és Dóka elviarsnö elmagyarázza, hogy mit jelent az, nogy januar 1-ével bevezettek a tömoszamlálást és a villanyért kilowattonként egységesen 1,80 forintot kell fizetni. Ezt a következő lakásban gyakorlatban is bemutatja: Éppen egy nyugdíjas tanítónőhöz érünk, akinek 42 kilo- wattos havi fogyasztásért 7Y forint 60 fillért kell fizetni. Megkérdem, hogy a múlt hó- napoan ugyanennyi fogyasztás után mennyi lett volna a számla összege: — A régi díjrendszer szerint 12 kilowattot a kedvezményes, — 2,07 forintos — áron kapott, a többit 2,d9 forintért, így ösz- szesen ugyanez a villanyszámla 104 forintot mutatott volna. Kinél kapcsolják ki us áramot ? A »fogyasztó« — ez esetben a nyugdíjas tanítónő — nem is tudott a díjváltozásról és ahogy nyújtja a szokásos százast, csodálkozik, hogy ebben a hónapban ugyancsak spórolt a villannyal. Bizonnyal nem ő az egyetlen, aki nem tud arról, hogy az áramot 25 százalékkal olcsóbban kapja. Kőrútunk végén, a napi elszámoláskor Mészáros Károly DÁV üzemvezetőt kérdezem meg: mi az eljárás a »figyelmeztetővel«, amit útitársnőm, Dókáné jónéhány helyen otthagyott. — Akit pénzbeszedőnk nem talál otthon, az kapja a figyelmeztetőt, amely szerint három napon belül be kell fizetnie az áramdíjat központunkba, mert ezután kénytelenek volnánk az áramot kikapcsolni. — Ez kellemetlen! Sok kikapcsolás van? — Kikapcsolásra csak többszöri figyelmeztetés után kerül sor. A figyelmeztető cédula azonban megoldaná ezt a gondot, hiszen, akit nem találtak otthon és magkapja a cédulát, az leolvashatja és a figyelmeztetőre írhatja az árammérő óra állását. Sokan azonban még ezt seni teszik meg. Hova forduljunk hálósaié hiba esetén — Foglalkoznak önök a lakosokban előforduló hibák kijavításával is? — A villamosművek csak a hálózati hibákat javítja ki, — tehát az árammérőig. — Kecskeméten két munkásunk foglalkozik ezzel, akiknek naponta 15—20 esetben kell kiszfllniok. A belső áramkörök javítására azonban nincs módunk. A fogyasztók sok időt takart tanának meg azzal, hogy üzemzavar esetén nem hozzánk, hanem villanyszerelőhöz fordulnának. Megköszönöm a tájékoztatást és azzal válók el útitársnőmtől, s az üzemvezetőtől, hogy többet nem várok a figyelmeztetésre, hanem az egyik lakótársnál hagyom a villanypénzt. Mosolyogva nyújtják kezüket és megjegyzik: — Bár nemcsak maga, hanem olvasói is osztanák véleményét és fogadnák meg ezt, mert ezzel megkönnyítenék munkánkat. K. A. ....................................................... bö rtönbe került, és Wagner professzorral megismerkedett, de jottányit sem jutott közelebb céljához. Az integrátor vázlatát még mindig nem sikerült megszereznie. Fogalma sem volt tehát, hogyan erősítik fel az agy elektromágneses rezgéseit? Harwood látszólag egészen megfeledkezett Scseglovról. Wagner professzor sem zavarta. Egy idő óta csak Peterson untatta kitartó jóindulatával. Jack minduntalan a humanizmus örökérvényű törvényeire hivatkozott, s eléggé átlátszó módon sürgette, hogy íürkész- szék ki Wagner titkát. Scseglov kerülte az efféle beszélgetéseket. De végül is kijött a sodrából: — Idehallgasson, én már unom a fecsegését. Magának azt a parancsot adták, hogy kémkedjék, tegye hát a dolgát! De nem ilyen unalmasan, kérem. Az aljasságnak is vannak határai. — Én nem vagyok aljas! Ezerszer becsületesebb vagyok magánál.,. — lesújtó tekintetet vetett Scseglovra, majd kárörvendő hangsúllyal hozzátette: — ,,. Csekloff elvtárs! Amikor Scseglov ezt a pevet, igazi nevét meghallotta, nem lepődött meg, hanem még biztosabbra vette, hogy Harwood kémjével van dolga. — Észnél legyen, Jack!,.. Még szerencse, hogy az integrátor áll, s Wagner nem hallgathatja ki a beszélgetésünket. Ha az öreg megtudja, hogy in nem Vogel vagyok, Harwood nem fog többé megbízni magában. Peterson a fejét fogta, a laboratórium sarkába szaladt és gyűlöletei nézett Scseglovra: —• Maga egy közönséges gazember! Kettős kém!... Vogel, Csekloff és ki tudja hány neve van még! Emlékszik arra az időre, amikor az egyik észak - nprvégiai fjordon hős szovjet tisztnek adta ki magát? .. i Maga remekül szlnészkedik .., Most már átlátok a szitán!..) Ha akarnám, meg is ölhetném magát. De másképp fogok bosz- szút állni! Becsületes embert faragok magából. És dühösen kiszaladt a szobából. Scseglov értetlenül nézett utána: megőrült ez az ember, vagy mi történt vele?.., És hogy kerül ide Norvégia? Miért ez az »ijesztő« fenyegetés? A mérnök igyekezett visszaemlékezni arra az időre, amikor még a szovjet hadsereg tisztje volt... De a norvég hadjárat csak rossz emlékeket hagyott benne: a Szovjetunió szövetségesei ott mutatták meg először ellenszenves arcukat. Mindent elkövettek, hogy a »nehézvízgyárak« közelében meggátolják a szovjet hadsereg előrenyomulásét, és szándékosan hamisították meg az adatokat Scseglovnak egyik szövetséges katonával sem volt személyes ellentéte Norvégiában. De hát akkor honnan ismeri ót Peterson? (Folytatása következik) Már este tíz, sőt tizenegy óris elmúlt, de smith még min dig nem kapcsolta ki a főin tegrátort. Semmi kedve sen volt ahhoz, hogy megfossz: magát az erő és frisseseg örö mától. De végül is, akarata el lenére ott kellett hagynia a gé pet. Smith, mielőtt eltávozott vol na a laboratóriumból, mindi; figyelmesen hallgatta a hango kát. Betsy csicsereg.., Harr: Blackwell asztmásán könög ez már a végét járja... Knipp: harsányan horkol... ör lépkec az északi toronyban... Hát ez meg miféle sutto gás? ... Fegyver zörög vágj valami más? .,, Iszap cuppog a léptek alatt... A hang a: északi mocsár felölő szűrődi! ide. — Nézd, Mi-Ha-Lo! — suttogja valaki, tűrhető angolság gal. — A csapatszállító páncél- áutók ezen a kapun jönnek ki Ott, a szélső lámpánál van t műhely. Smith a Greenhouse védelmére szánt kapcsolótáblahoi rohant, bekapcsolta az őrtornyok mikrofonját és a suttogc hangra állította át őket. Mos! már bárhová megy is az a lány vagy férfi, aki az előbb suttogott a mikrofonok hangfogó-
