Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-14 / 38. szám

1959. február 14, szombat 3. oldal Munkaügyi viták és a törvényesség Igazságot tesz a Területi Lgyeztctő Bizottság Gyakorta előfordul munka­ügyi kérdésekben, hogy mind e két fél azt hajtogatja: neki van igaza. Mivel senki sem lehet önmaga bírája, ezért egy olyan tárgyilagos személyre vagy testületre van szükség, amely igazságot tesz, kimondja a végső szót. Megyénkben egy ilyen igaz­ságtevő szerv a Területi Egyez­tető Bizottság. Vajon az elmúlt évben hányán és miért fordul* tak hozzá? Jó hallani, bo<~ 1958-ban a törvényesség bt irtása ered­ményeképpen 338-cal kevesebb munkaügyi kérdésben kellett dönteni a TEB-nek mint 1957- ben. A tárgyalt 886 munka­ügyi vitákban 197 esetben a dolgozónak volt igaza, s 689 ügyben pedig a vállalat tar­totta be a törvényességet. Eb­ből is látható, hogy 1958-ban kevesebb helytelen munkaügyi határozat született mint az el­lenforradalom utáni esztendő* ben. A fejlődés azonban ko­rántsem kielégítő. Milyen jellegűek a panaszok? Gyakran találkozik az egyez- tető bizottság olyan sérelmek­kel, hogy a dolgozót elbocsát­ják, ugyanakkor helyébe mást vesznek fel.. Ez történt Csömör Istvánnéval, a Kecskeméti Hű­tőipari Vállalatod). Fekete Jó­zsefeiével, a Bacs-Kiskun me­gyei Vágóhíd Vállalatnál, Far* kas Andrással, a Szabadszállási Földművesszövetkezetnél, Boda Andorral, a Bács-Kiskun me­gyei MÉK Vállalatnál, Baski Imrével, -a Kunszentm'klósi Földművesszövetkezet dolgo­zójával. Megtörténik olyasmi láróíoronr a szántófiilaön is, hogy megszüntetik a dolgo­zó munkaviszonyát, amikor az betegállományban van. Téczeli Zoltán, a Kalocsa- és Vidéke Földművesszövetkezet dolgozója is ez ügyben fordult az egyez­tető bizottsághoz. Papp István­ná fizikai munkásnak a Kecs­keméti Téglagyárban akkor mondtak fel, amikor már ál­dott állapotban volt. Ezt a tör­vény tiltja. Előfordul olyasmi is, hogy indokolás nélkül szün­tetik meg a munkaviszonyt. — így járt Országh Tibor, az Or- govány és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet előadója. Az előbb említett esetekben az egyeztető bizottság kötelezte az egyes vállalatokat, hivatalo­kat a munkaviszony visszaállí­tására. Ezek a meggondolatlan el­bocsátások komoly összegbe kerülnek államunknak. Az el­múlt évben 70 ezer forint mun­kabért fizettek azoknak a dol­gozóknak. akik nem dolgoz­tak, s akiket törvénytelenül bocsátottak el munkahelyeik­ről. Mi a helyzet az áthelyezésekuél? örömmel mondhatjuk, hogy jóval kevesebb az ilyen ügyek­ben is a munkaügyi vita mint az elmúlt évben. Ezt igazoija a statisztika is. Az egyeztető bizottság csak 32 ilyen ügyet tárgyalt, s ebből tizenegy eset* ben volt indokolt a dolgozók sérelme. Amit itt meg kell em­líteni az, hogy az áthelyezések­nél ma még elég gyakori a formai hiba. Néhány sorban megemlíte­nénk a kártérítéssel kapcsola­tos munkaügyi vitákat is. Javult a vajjyoii védelem Az előző évekhez viszonyítva a vállalatok vezetői 1958-ban nem szégyelltek kártérítésre kötelezni azokat a dotgozókat, akik nem vigyáztak a népi tu­lajdonra. Ezeket a kártérítési határozatokat a törvény szelle­mébén alkották meg. Ezt bi­zonyítja az is, hogy 12 hónap alatt csak 38 ilyen ügyet tár­gyalt az egyeztető bizottság, s ebből csak tizenegy határozat­tal nem értett egyet. E téren jó munkát végez a Kiskun- majsa- és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet, a Kecskeméti 44-es számú Autóközlekedési Vállalat cs még sok üzem. Hogyan csökkenthetők a munkaügyi viták ? Néhány helyen azonban nem tudnak pontos határt szabni a szándékos és a gondatlan kár­okozás között. Erre utal az egyeztető bizottságnak az a te­vékenysége, amikor eltérően a vállalattól, a károkozást nem szándékosságból. hanem gon­datlanságból eredőnek fogadta el. Felvetődik a kérdés: lehet-e csökkenteni a munkaügyi Vi­ták számát? Feltétlenül! Ehhez az szükséges, hogy a vállalati egyeztető bizottságok bátrab­ban, határozottabban intézked­jenek az üzemben. Ne bólogas­sanak akkor, amikor az igaz­gató törvénytelenül cselekszik. Es ami igen fontos, a pana­szost is hallgassák meg, csak azután határozzanak. Az üzemi, vállalati egyeztető bizottságokra vár az a feladat is. hogy az eddiginél jobban oldják meg az egyeztetés, a rendeletismertetés, s a meggyő­zés feladatát. Addig is, amig a ma még fennálló munkaügyi problé­mákra választ ad az új Mun­ka Törvénykönyve, helyes len­ne, ha a Területi Egyeztető Bizottság, a megyei bíróság, a megyei ügyészség és a megyei szakszervezetek ankéton foglal­koznának a törvényesség be­tartásának ügyes-bajos problé­máival. 20 százalékos közseg(ejiesz!ési hozzájárulás Bugacon Február 11-én, szerdán a Bugáé Község Tanácsa nyilvá­nos ülésen vitatta meg a köz­ségfejlesztési tervet és a község áruellátásának helyzetét. A ta­nácsülés a lakosság községfej­lesztési hozzájárulását az adó 20 százalékában állapította meg. Nemcsak tizenöt ember feladatai r A JÁNOSHALMI Petőfi Ter­melőszövetkezet magas termés­eredményeivel. szép állatállo­mányával és jó gazdálkodásá­val már az elmúlt évben fel keltette az egyéni gazdák ér­deklődését. Az aszályos idöjá rás ellenére a termelőszövet­kezet búzából 10,96, árpából 11,3, kukoricából pedig májusi morzsoltban számítva 26 má­zsát takarított be holdanként. A szövetkezetnek 39 darab törzs­könyvezett komvall és nyolc darab németöves anyakocája van. A szarvasmarhaállomány gyarapítása céljából az idén 100 férőhelyes tehánistállót építe­nek. A KÖZÖS GAZDASÁG meg­erősödése alapján régi vágya teljesül most a szövetkezet tagjainak. Elhatározták, hogy minden hónapban munkaegy­ségelőlegként 15 forintot osz­tanak ki. Az ehhez szükséges pénzösszeget a közeljövőben eladásra kerülő 40 darab hízó és nyolc darab törzskönyvezett tenyészkan árából fedezik. De erre a célra használják fel majd a gyapjú árából szárma­zó bevételt és a havi 25 ezer forint tejpénzt is. A TERMELŐSZÖVETKEZET tagságának minden oka meg­van arra, hogy bizakodva te­kintsen az idei év megnöveke­dett lehetőségeire. De kiván­csiak a szövetkezeti tagok bol­dogulására az egyéni gazdák is. Ádám Imre 12 holdas. Feny­vesi Máté 10 holdas egyéni gazda és még sokan mások szinte mindennapos vendégek a szövetkezetben. Néhányan kö­zülük — számszerint négyen — az elmúlt napokban belépésre is jelentkeztek a szövetkezet vezetőségénél. Valószínű, hogy a szövetkezet legközelebbi tag­gyűlése fel is veszi őket a ta­gók sorába. A SZÖVETKEZET vezetői­nek ugyanis az az álláspontja, hogy minden felvételre jelent­kező becsületes embert been­gednek a közösbe, ugyanakkor nyíltan elismerik, hogy jelent­kezők szerzése, illetve új tagok szervezése érdekében eddig keveset tettek. Nincsenek ők rossz viszonyban az egyéniek- kel. Szívesen fogadják és ka* lauzolják azokat, ha a szövet­kezetbe látogatnak, azonban az egyéniek portájára való beko­pogtatástól már idegenkedtek. — Majd megtalálják azok maguktól is a szövetkezetei, ha jobban akarnak élni — mon­dogatták néhányan. A KÖZSÉGI PÁRTBIZOTT­SÁG azonban — ismerve az egyéni gazdák útkeresésének nehézségeit — néhány nappal ezelőtt három agiiációs cso­portot szervezett öt-öt taggal, az egyéniek felkeresése és felvilágosítása céljából. Egészen biztos, hogy azok az egyéniek, akik ma még kétségeiket han­goztatják a nagyüzemi gazdál­kodás iránt, később hálásak lesznek azért, mert velük az agitátor-csoport tagjai vitat­koztak. s így elősegítették, hogy mielőbb megtalálják bol­dogulásuk, felemelkedésük út­ját. AKI A SZÖVETKEZÉS elő­nyeiről beszél, az a jobblétet ajánlja az egyénieknek. De kik beszéljenek az egyéniekkel, kik ebben a legilletékesebbek? — Illetékesek ebben az üzemi munkások, az alkalmazottak, az értelmiségiek, sőt még a kisiparosok is, hiszen vala­mennyiükr\ek érdeke a mező­gazdasági termelés további nö­velése, az ország jobb ellátása. De leginkább illetékesek az egyéniek felvilágosításában a termelőszövetkezeti tagoké akik a magak élettapasztalatából is­merik a nagyüzem előnyeit, nagyobb lehetőségeit. Menje­nek hát, keressék fel az egyéni gazdákat a jánoshalmi Petőfi és a többi termelőszövetkezetek tagjai is, akkor az egyéni gaz­dák sokkal hamarabb megta­lálják a helyes utat, sokkal több belépőjük lesz, mintha az egész■ feladat megoldását a 15 tagú agitátor-csoporttól vár­ják. A JÁRÁSI PARTAKTÍVA- értekezlet, amely február 9-én tartotta tanácskozását, világo­san megszabta a tennivalókat, munkálkodjanak közös erővel annak valóraváltásán. Tehenenként 100 liter tej növekedés A héten a tiszaújfalui Tisza Termelőszövetkezet tagsága közgyűlésen tárgyalta az 1959. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOeOOOOOOeOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO' mau* uÁiitj-iÁhOSűn arany: a nagy szerencsének is van árnyoldala Amint már hírt adtunk róla., geológiai próbafúrások folynak Tompa határában. Az egyik fú­rási helyen a földbesüllyesztett eső vekből földgáz tört fel, Ai kísérleti fúrások tovább foly-j nak. Képünkön a fnrótorpny lát-, ható, amelyet a napokban szál-j lítottak újabb munkahelyre. A‘ tornyot száutalpakra szereivel egyetlen lánctalpas traktor von Lattá á* a geológusok által ki­jelölt pontra. a munkakönyvét. S hogy a mindentudó, minden lében kanál se maradjon ki, ez­zel traktálta társait: — A félegyházi két­csövű templom egyik csövét akarja magáé­nak. azt, amelyiken az óra nem jár... Ha már itt tartunk, mi is kiegészítjük egy­két életrevaló ötlettel az előbbit. Helyszíni, képzeletbeli tudósí­tónk szerint Bódi Ti­vadar előbb a Vajda- Hunyad-várát akarta megvásárolni, de le­beszélte a felesége, ezért elállt az üzlet­től. Később a Lánchíd középső pillérére al­kudozott. Ennél a üz­letnél viszont a kért összeget sokallotta. Később a gellérthe­gyi Citadella megvé­telére gondolt. Tár­gyalás közben rájött, hogy ez az épület nem fér be az ő kis konyhájába, r. az is gond, hogy a hegyen lév$ padokat, fákat, s egyebeket, hogyan he­lyezze el. így hát el­állt ettől az üzlettől is. Félhivatalos értesü­léseink szerint újab­ban a Bányászati Be­rendezések Gyára mellett egy tökmag- szárító és feldolgozó üzemet épít majd a mai nagyotmondók- nak. Nem folytathatjuk tovább, mert Bódi Ti­vadar — olvasva ezt az írást — esetleg ki­tör magából és azt mondja: —- Elég ebből a ba­darságból! Én eddig is dolgoztam, dolgoz­ni fogok, mert ebből éltem, s élek ezután is. Bocsánatot kériink, Bódi Tivadar. Mi csak a »-jól értesült« kollé­gáinak a véleményét közöltük, s utólagos^ engedélyével kiegé-! szítettilk. képzeletbeli; tudósítónk nagyot- mondásaival. (Venesz) év gazdasági tervet. Az elnöki beszámolóból kitűnt., hogy eb­ben az évben 1706 kát holdat szórnak meg istállótrágyával, amelynek egy része már ren­delkezésükre áll. Növekszik a termelőszövetkezetben a mű­trágya felhasználása is, ami természetesen magával hozza a [nagyobb termésátlagok eléré­sét. Nitrogén tartalmú műtrá­gyával 1237 kát. holdat, fősz­it oros műtrágyával 480 kát. holdat, kálisóval pedig 141 kát. 'holdat trágyáznak meg. ' A belterjesség fokozás» ér­cekében növelik az állatállo- i mányukat is. Saját erőből, va­lamint állami hitelből 42 te­hénnel, 16 előhasi üszővel gya­rapítják a közös vagyont. — [Ezenkívül az idei szaporulat­iból — a tervek szerint 69 borjúval, 232 sertéssel és 299 [juhval növekszik az állatok száma. A tehenek tejtermelé­sét is fokozni kívánják. Az 1958-as gazdasági év 3100 lite­res tehenenkénil tejhozamát ebben az évben 3200 literre emelik. Az öntözőtelep és a silózó villanymotorjait mintegy 25 ezer forintos költséggel ki­cserélik. ezenkívül két gondo­zói lakás építésére 35 ezer fo­rintot fordítanak. A közgyűlésen megjelent Ai- pár község tanácselnöke, Mol­nár elvtárs is, aki hozzászólá­sában felhívta a tagság és a vezetőség figyelmét a gépi munka fontosságára. A termelőszövetkezet elnöke kérésünkre elmondotta, hogy ebben az évben 500 kcft. hol­dat művelnek géppel. A közgyűlés az 1959-es gazda­sási év tervét elfogadta. Háry János nagyot- ) mondó, népiízű, me­sés történetével még kisiskolás koromban j ismerkedtem még. Emléke úgy élt nyí- ) ladozó értelmemben j mint egy nagybajuszé, ! csodálatos erejű és j ügyességű bácsi, aki­nek — őszintén meg­vallva — csodáltam nagyotmondásait. Ügy látszik ez a na- gyotmondás örökletes tulajdonság. A mai } háryjánosoknak azon­ban nélkülözniük kell a francia király, a ki­rálylány és az Ópe- > renciás-tenger kel­lékeket, s e nélkül i kell fantáziájukat me- 1 sebe önteni. De a ki- [ rálylányt pótolja a i totó vagy a lottó, az ! Óperenciás-tengert a [ gyár, a történetet pe­dig a fantázia. S hogy 1 ez utóbbi milyen el­terjedt, arra szolgál­jon példának az aláb­bi modern történet. Bódi Tivadar szen­vedélyes totó-játékos hírében áll a Kiskun­félegyházi Gépgyár­ban. A rossz nyelvek szerint sok pirpshasú bankót áldozott már szenvedélyére, — de Fortuna istenasszony — Úgy látszik —: meg­elégelte a sok kiadást es karácsony előtt egy éjszaka megláto­gatta. Álmában hom­lokon csókolta, s neg­édesen fülébe re- begte a bűvös nyerő tippeket. Bódi Tiva­dar a múzsa intenció­ját megfogadta, s ez őt egy 191 600 forint értékű, 13 talúlatos to­tószelvény tulajdono­sává avatta. A nyeremény után megindult a versen­gés a mai háryjánosok között. Az egyik ezt mondta: Budán volt villát nézni... A má­nk így tromf ólt: Fél- 'gy házán a vasútállo­másra alkudozik,.. ügy .jólértesült’ emígy orgatta a szót: Már íem is jár be dolgoz­ik — Az újabb tájé- íozott: — Már kivette

Next

/
Thumbnails
Contents