Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

4. oltíaJ

1.Ö58. február 13, péntek

éhol az »m«sf legnagyobb megyéjét igazgatják

A 99kiscselédeka sorsát u megyei tanácson is szívükön viselik

Azok az ügyek, amelyeknek társadalomra való veszélyessége jelentéktelenebb, nem kerülnek bíróság elé, hanem egyszerű bírságolással a tanács intézi el őket. Benő Gábor elvtársat, a szabálysértési előadót kérdeztük meg, hány jogszabály betartásán őrködnek a tanácsok?

'éjén eeethamisítókról

—' Igen sok, mintegy másfélezer rendeletet kell ismernünk. A megyei tanács csupán fellebbezési fórum. Eljárási szabályunk általában megegyezik a bíróságéval; mi is kihallgatjuk szabálysértés esetén a feleket, azok tanúkat hozhatnak magukkal, szükség esetén a helyszínre szállunk tó és ott hozzuk meg a döntést.

Beleidván esi skod un k az aktákba, Ügy látszik, a legtöbb ittlévő ügy oka az ételhamisítás. Paragp József nyárlőrinci lakos — bár 18 holdon gazdálkodik, így nem hisszük, hogy rákényszerült volna erre, mégis — 24 liter hamisított tejet akart eladni. 550 forintra bírságolták. Az ecet felhígítása a kereskedelmi dolgozók körében fordul élő. Hamisítás miatt Szabó Pál és Körös Pál, a kecskeméti 78., illetve 72, sz. bolt vezetője 240 és 200 forint büntetést kapott.

Nagy József jánoshalmi lakost 600 forint birságra ítélték, mert gyermekét az iskolaigazgató és a szülői munkaközösség figyelmeztetései ellenére is, iskola helyett, pásztorkodni küldte. .

Itt bekapcsolódik beszélgetésünkbe . dr. Sőti Péter gyámügyi' előadó:

~ A gyermek iskolába járásáért — mondja —' a szülő féKEDVENC SÖRÖSKOKSÖ- i - ' JÄVAL TEMETTÉK EL

Egy angol kocsmáros, Albert Budgeon halálos ágyán azt a kívánságát fejezte ki, hogy temessék el vele kedves söröskor- sóját, mely egész életében hűséges társa volt. A falu lelkésze beleegyezett a halott különös utolsó kívánságának teljesítésébe.

lelős. Nekünk e téren egy helytelen nézet ellen is harcolnunk keli. Az iskola csak 14 év betöltéséig kötelező — sok szülő ezért úgy véli:, megfelel az is, ha a gyermek ezalatt 2—3 osztályt végez cl.

isrong rostái*

.... szülői akaratból

La

punk hasábjain már többször foglalkoztunk a szülők által magára hagyott és idegen helyre »kiscsélédnek« elszerződtetett gyermekek ügyével. Nem egy bírósági ítélet is született cikkeink nyomán. E szerződés pontjait rendszerint titokban tartják a szerződő felek —• talán ők maguk is szégyellik — viszont szinte törvényesnek tekintik a kísese- léd tartás lehetőségét, hiszen még lapunk apróhirdetés rovatában is sikerült elhelyezni égy kiscseléd alkalmazására felszólító hirdetést. Ez a kis- cselédrendszer főleg Kecskemét nagy kiterjedésű tanyavilágában dívik; A gyámügyi előadó — aki elöl pedig a kis- cselódeket legjobban rejtegetik — csak ezen a részen harmincat tart nyílván. Az ilyen gyermekeket a szülők «-ruháztatűsért« adják oda a »gazdának«, aki aztán gondoskodik arról, hogy a gondjára bízott gyermek még az iskolaidő alatt is a mezőn őrizze az állatokat, vagy a tanya körül mással foglalkoztassa cselédjét. Munkabért rendszerint nem kap a gyermek, vagy ha juttatnak is neki valamit, azt a szülők vágják zsebre: »Neked úgyis megvan a kenyérre valód« — meg- okolással.

Marad tehát a gazda kötelességei közül csupán a gyermek ruházása. És hogy mit kap az ilyen »gazdától« a gyermek, azt mutatja a borbási iskola igazgatónőjének ittlévő kérelme is. Az ő iskolájába jár ugyanis Takács Sándor lászlő- falvi kisfiú, aki nővérénél —■ Kecskemét, Űrrét 176. szám alatt — látók, Fokti Sándorék- nál. Szülei nem kérik a gyermek állami gondozásba vételét, s az igazgatónő a gyermeket nap-nap után rongyokban látja. Ezért kérte a megyei tanácstól az előttünk lévő levélben a gyermek felruházását. ,

Pedig segít az állam...

Azok a szülők, akik anyagi viszonyaik miatt nem tudnak kellőképpen gondoskodni gyermekeikről, jelentsék be ezt inkább a tanácsnak, mintsem a megalázó cselédsorra szánják, hiszen megvan a lehetőség ahhoz. hogy segélyt kapjanak gyermekeik. Az állam a múlt évben 200 000 forintot fordított megyénkben a kis iskolások ruha- és élelmezési segélyezésére. Kiskunfélegyházán 1958 decemberében például hu- szonketten részesültek összesen 4 ezer forint segélyben és közülük a két legjobban rászorult testvér, Katona István és Mária 976 forintot kapott.

De miért nem fordultak a megyei tanácshoz Fazekas Ferenc, Kecskemét, Űrrét 178/B. alatt lakó másodikosztályos kisfiú szülei is, akinek négy, is- kolábajáró testvére van és őt szülei a szomszédba adták oda kiscselédnek? Már ebben az évben 42 órát mulasztóit; és ő is a »rongyosok« .között szerepel. Minden álszenteskedés nélkül felvetődik bennünk a kérdés: van-e az ilyen szülőknek lelkiismeretűk ?

Nemcsak büntetés, hanem sok jó szó, magyarázat és felvilágosítás is szükséges e probléma megoldásához. Ahogy itt lapozgatunk az akták között, embersorsok vonulnak el előttünk. Fazekasakat is meg lehetett volna büntetni pár száz forintra —, de nem tették, sőt talán segélyt is adnak a kisfiúnak, hogy ezzel megmutassák a homályból kivezető utat, a múlt homályából, amely még mindig ott bujkál a távolesö tanyák hallgató világában.

—■ K. A. —

' ül

■nyi helyet- ki tud jón ■ harcolni magának az életből. A szigorú felvételi vizsgán neki mondták végül az alkalmaztatást jelentő igent. S Azóta. Márton Aladár, a kecskeméti KatonaJózsef Színház jelmeztervezője, végképp eljegyezte magát a színházzal.

Ba az egész évi munka után pihenni tér, még vissza-vissza kívánkozik kezébe a festőművész ecsetje, s a ceruza megörökíti a tájat, de igazi: szerelme már csak a színház.

MÁSODIK ÉVÉT tölti" itt, Kecskeméten, s húsz bemutatott darab ruháinak terveit rejtegeti a fiókjában. Több mint ezer' kosztümterv ez. — Munkában eltöltött éjietek sietése, a bemutatók előtti napük izgalma. tengernyi töprengés gond, művészi elmélyedés emléke van minden lapon, mely ecsetje, ceruzája alól kikerült.

Szerény, csendes ember, nem szívesen beszél magáról, d- anfiál bőségesebben áradnak a mondatok, ha művészeti múltjáról, több mint kétévtizedes pályafutásáról van szó. Együtt dolgozott Márkus Lászlóval, Hevesi Sándorral, dr. Németh Antallal —. az Operaházban és a Nemzetiben, ahová 1935-ben került. — Geliért Endre. Mártott Endre, Nádasdi Kálmán, Major Tamás, Várkonyi Zol tán ltoltak a rendezői. Ismerte és barátként tartotta számon Somlay Artúr, Rátkai Márton, Abonyi Géza, Bajor Gizi.

A MEGHATOTTSÁG homály ősit ja el a szemét, amikor arról beszél, hogy Somlay ha lála előtti utolsó estéjén együtt lehetett a nagy művésszel.

Látta Muller Máriát, Law ráncé Tibbetet. Giglit és emlékei között őrzi Saljapin utolsó budapesti fellépésének hangulatát.

Ha az emlékek hatalmas kin- ' csé-n mérnénk le Márton Aladár egyéniségét, idős embernek gondolhatnánk, pedig még alig van túl a negyvenen, fáradhatatlanul dolgozik, szereti Kecskemétet, s egy egész gazdag pálya áll még előtte, •

LEGKÖZELEBB a Koldus diák kosztüméit tervezi. Már most foglalkozik a Szentiván- éji álom kosztümterveivel is.

Amikor elbúcsúztunk, megkért rá; írjam meg, milyen nagyra értékeli a kecskeméti közönség színházszeretetét, és mennyire nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy egyre növekszik az érdeklődés a klasz- szikusok kecskeméti felújításai iránt, Gs. L,

261 ágy, évi 6000 beteg és 74000 ápolást nap a kiskunfélegyházi kórházban

idei terveiről az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatót adott ki, Ez a tájékoztató adta azt az ötletet, hogy felkeressem a félegyházi kórházat és annak igazgatójától: dr. Fazekas Lajos főorvostól .érdeklődjem meg, mennyire érinti az általa

A maavar etfészséfiüirv vezelett kórházat az az íníéz- A md8>tU egészségügy kedég> arhely 1959.ben .3 milliárd 586 millió forintra,, tehát több mint 200 millióval felemeli az ország egészségügyi költségvetését?'

Mert valljuk csak be őszintén, mindnyájan örülünk annak, hogy az idei ■ költségvetésben 500-as ágyfejlesztésre lesz lehetőség az országban és. hogy megkezdődik a sztálinvárosi új 400 ágyas, valamint a fehér- gyarmati 250 ágyas kórház építése.. De ha azt is tudjuk, hogy a mi megyénkbe mennyi jut a költségvetési összegből és hogy például csak Kiskunfélegyházán a fertőző osztályt 20 ágyról 30-ra, a gégészetet 10- ről 20-ra, a tüdőfektetőt. pedig 15 ágyról 20' ágyra máris kibővítették, ez az öröm még nagyobb.

Bejártuk ezt a szép és korszerű egészségügyi intézményt az' alagsortól a legfelső emeleten lévő kultúrteremig, a látottak és hallottak nem is férnék bele 'egy cikk keretébe, ezért most csupán néhány adatot említek meg.

A félegyházi kórházban az ágyak száma 267, az elmúlt évben 6000-nél több beteget ápoltak ott és az ápolási napok száma 74 OOÜ volt, ebből a két legnagyobb osztályra, a belgyógyászatra és sebészetre 120 ágyon 40 000 ápolási nap jut.

A betegeket hat osztályvezető főorvos,- két, adjunktus (főorvos helyettes), hét alorvos, segédorvos, négy szakképzett asszisztensnő, négy műtősnő, negyven. szakképzett nővér (áüolónű. bába) látja-uL Ezenfelül van a kisegítő • személyzet. á gazdasági hivatal, a. konyha, gépház, mosoda személyzete, akik nélkül a legkiválóbb orvosok se. tudnák kielégíteni a betegek igényeit.

Meg kell említeni a

kórház egyik büszkeségét, ’a most egyéves röntgen-osztály kétmunkaheiyes, legkorszerűbb gépét, melyet 300 000 forint költséggel állítottak az egészségvédelem szolgálatába, valamint azt a tervet is, hogy a kórház nagy laboratóriumát önálló osztállyá fejlesztik, önálló főorvossal. A főorvos is ki van már választva, a hírneves Ivanovics professzor adjunktusa, »csupán« lakáskérdésen múlik az átköltöztetése.

Nem dicsekvésképpen, de meg kell említeni azt is,- hogy a. félegyházi kórház január hó 1-től a B. kategóriába, a kiemelt kórházak közé került, amely tény szintén bizonyítja azt, hogy a vezetés jó: kezekben van, de bizonyítja az ott dolgozók eredményes munkáját is. ■ ■

Megállapíthat luk azt

is, hogy jő helyre adja a város vezetősége a lakosság forintjait, amikor minden eszközzel támogatja a kórházat: a községfejlesztési alapból 20 000 forintos új- mosógépet vásárolt és díjtalanul kiköveztette a kórház bejáró útját, hogy csak néhányat említsek.

Egy városra »lebontva« így fest kormányunknak az a törekvése, t "toy a dolgozó nép egészségügyi ellátását,, minél magasabb színvonalra . emelje Tóth Miklós

A sportszív — nem betegség

Túlíiatalok és idősek figyelmébe! ;

Két intézkedéssel előzhetjük meg a sportolók szívének károsodását. Ne engedjük sportolni túlfiatal korban lévőket, a serdülő kor előtt; meg idős korban, amikor már az erek rugalmatlanok és elmeszese- dettek. Gyermekkorban ugyanis a szívfejlődés még nem teljes és a szükségesnél jóval nagyobb szívlúltengés keletkezik. Idősebb korban viszont a rugalmatlan. merev falú erek nem képesek több vérrel ellátni a kifejlődött, nagyobb ■szívet, s emellett állandóan fenyeget a szívszélhűdés veszélye is. Igen fontos feltétel, a sportolók szívének- rendszeres, sportorvosi vizsgálata is.

Összefoglalva a fentieket, azt mondhatjuk, hogy a rendszeres sportolás közben. kifejlődött sportszív nem betegség, sőt alkalmassá teszi a szervezetet nagyobb feladatok elvégzésére, hogy a sportolás idején, változott körülmények közt gazdaságosabban végezhesse munkáját mint a nem sportolók szíve.

.Or, Váab János

tolták, még ha a tapasztalat azt is mutatta, hogy a nagy sportszíwel átlagon. felüli eredményeket lehet elérni.

A sportszívet a munka gazdaságos elvégzése jellemzi. Az edzett szív nagy vérmennyiséggel. dolgozik,, ritkán húzódik vissza, s ennek megfelelően az érlökés is ritka. A sportszívnek így a két szívösszehúzódás között elégséges idő áll rendelkezésre, hogy kipihenje magát, míg a gyakorlatlan szív a többletmunkát, a sport bizonyos ágának gyakorlását, csak szapora működéssel tudja legyőzni, —- ■ éspedig tökéletlen eredménnyel!

A sportszív a sportolás abbahagyása után igen rövid idő alatt képes majdnem teljesen visszafejlődni. Ez az elváltozás is a sportszív ártalmatlansága mellett szól. Ismeretes viszont az is, hogy kedvezőtlen élet- körülmények között ■— például rossz táplálkozás és nagy mennyiségű alkohol fogyasztása után —> a csúcsteljesítményekre való törekvés veszélyes és káros-..

Kevés betegségről terjedt el annyi téves felfogás a köztudatban mint. a sportszívről. A helyes tudományos felfogások, ismerete tehát nagyon fontos, aogy a sportszívtől való félelem ne okozzon idegeskedést a sport versenyszerű művelésétől és ne akadályozza a tömegsport szervezését és kiszélesítését.

A szír „gazdálkodása"

Elöljáróban meg kell már mondanunk, hogy a szív eredeti nagysága a követelményekkel párhuzamosan nő. Tartós, fokozott munka esetén a szív megnagyobbodik. Ez pedig egymagában még Jtem betegség, hiszen tudjuk, hogy a lappföldi síelők napi tíz óra hosszat is versenyeznek, közben gyorsvonat-sebességet is érnek, el, anélkül hogy rajtuk káros szívtünetek jelentkeznének.

A bizonyos betegségek után kialakult nagy szív azonban a , sportszerű megterhelést már nem képes elvégezni. A • megnagyobbodott .sportszívet vi- .szoat' soMifí betegségnek tar*

FESTŐMŰVÉSZNEK indult, Karlovszky Bertalan növendéke volt, s 1931-ben, amikor a válság karjaiban : vergődött a Horthy-féle korszak. huszonnégy társával együtt bekopogtatott az Operaházba. Felvételt kért, mint a többi fiatal ■művész, hogy megvalósíthassa álmait, s legalább egy tenyérI fi sríti^ak. m%a§H