Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

1959. február 13, péntek 3. ólait Aki jobban akar élni, annak közlünk a helye Tiszaújfalu határában terül el az Alkotmány Tsz. Több száz még jelenleg is egyéni éle­tet élő kisparaszti gazdaságnak mutatja az utat a szebb, bizton- eágosabb élet útját. Bartók Antal elvtárssal, a tsz elnökével beszélgetünk a járás* Spdrtaktíva-ülés előtt. — Bizony — mondja Tóm fcácsi —ma a mi kis közös­ségünk életét nem is lehet ösz- 6zehasonlítani azzal az élettel, amikor még egyéninek mond­tuk magunkat. Nem mondom, az első időben, míg meg nem szoktuk, meg nem ismertük egymást, bizony nem egy esetben volt vita, né­zeteltérés. Ma már mindén ta­gunk ledolgozza az előírt mun­kanapot. A közösség tagjai napról napra tudják, hogy hol, mit kell tenni. Még erősebben érdekeitek az ereamenyek noveiéseDen mint eddig. Kukoricából 18 má­zsás átlagot terveztünk. De ki­mondtuk határozatilag: ha va­lamelyik tag az azonos minő­ségű táblán nagyobb termés­Ráérünk? Amikor a minisztériumokhoz tartozó üzemeinkben aíelől ér­deklődünk, hogy milyen beru­házásokat valósítanak meg az idén, akkor a legkülönfélébb kitérő válaszokat kapjuk. Az egyik helyen azt mond­ják: megígérték, hogy a terve­zett összeget megkapjuk. Másutt az a válasz: meg nem tudjuk. A harmadik helyen ez járja: most tárgyalják. De van olyan üzem is, ahol a felsőbb szervük e kérdésben elfoglalt álláspont­ját ekképp tolmácsolják: Menje­tek csak haza, aludjatok nyu­godtan, ráérünk... Egyeseket talán megnyugtat ez a patópálos gondolkodásmód, az év eleji tétlenkedés a beru­házásoknál, mi azonban nyug­talankodunk, éspedig több okból. Véleményünk szerint nem tuü jól dolgozni az az igazgató, aki az év elején nem tudja, milyen mériékben és milyen területen fejlesztheti üzemét. Ez a késlekedés, a ráérős hangulat veszélyezteti a beru­házási program megvalósítását Ugyanis az év a tervezőintéze­teknél is január 1-ével kezdő­dik. Tehát, aki előbb jelentke­zik, az jól jár, mert jdooez megkapja a tervezőintézettől a tervdokumentációt és megkezd­heti az építkezési. Aki viszonl később jelentkezik igényével annak számolnia kell azzal hogy a kívánt határidőre nerr tudják elkészíteni a tervrajzo­kat. Ebből adódóan későbt kezdheti meg az építkezést. Di még ekkor sem biztos, hogy £ létesítmény felépül, mert köny «yen előfordul, hogy a késle­kedő megrendelő vállalat vágj gyár nem talál kivitelezőt. ígj járt tavaly a Bajai Ruhaüzen is, a kapott beruházási összeg­nek csak egy részét tudta elköl­teni. Még az a szerencse, hogj az Országos Tervhivatal a: J958-ra adott, de fel nem hasz nált összeget számukra 195S-r< jóváírta. Ez a* út azonban nem jár ható. Így akarva-akaratlanu növeljük » befejezetlen beruhá zások számát. Az ilyen teve kenység pedig ellentétes a pár és kormány határozatával, i népgazdaság érdekeivel. Éppen ezért veszélyes ezt s halogató módszert gyakorlattá tenni a beruházásoknál. Tehát nem érünk rá# eredményt ér el, akkor minden mázsa többlet után 25 kg pré­miumot kap. Énnek meg is volt az eredménye, Komfár tag­társunk 27, Bagány barátunk pedig 24 mázsa termést ért el, így közel 200—225- kilogramm coDbletterméshez jutottak. Nagyon sok faluban élő egyé­ni még nem ismeri a mi ele­iünket és bizony nem egyszer felül a fekete varjak károgá- sának. — Hogy hogyan élünk? Jöj­jenek el hozzánk, akkor meglát­ják a valóságot. Mi minden­kor szeretettel várjuk őket. De addig is annyit szeretnék el­mondani, hogy az elmúlt év­ben két tag társunk vett hazat, öt tagtársunk pedig 1959. évben fog új otthonba költözni. Élni is úgy élünk, ahogy még soha. Novak, K. Szabó három hízót vágott. Bodor tagtársunk 4 hízót és 5 süldőt %dott ei. A munka azt eredményezte, hogy átlag 13 ezer forint értéket ka­pott egy-egy tag. Hogy mi volt az egész év jövedelme a ház­tájival együtt? Vegyen csak elő egy ceruzát, mindjárt megtudja. No, segítek magának! Megkö­zelítette a 25—30 ezer forintot. De nem akarunk íít megáll­ni, nem mondjuk, hogy marad­jon úgy minden, ahogy van. Még jobban akarunk élni mint a jelenben. Erre meg is tettük a lépéseket. Most fejez­tük be az utolsó simításokat egy 24 férőhelyes istállón. Az ősszel 120 ezer téglát, T2 vagon sódert, 4 vagon betongerendát nordtunk ki a központba. Egy 52 férőhelyes tehénistállőt épí­tünk. Május 1-én át is adjuk rendeltetésének. 30 fejőstehenet állítunk be, 100 sertést pedig hízóba fogunk. Jelenleg 14 gö- bölymarhánk várja az elszállí­tást. Ezen, testvérek között is, 30 ezer forint tiszta jövedel­münk lesz. Ez is legalább 1,50 forinttal emeli egy-egy munka­egység értékét. Tizenkét holdon dohányt, zöldséget, mákot termelünk.. Hogy mit fog ez hozni a ház­hoz, arról külön nem kell szám­adást csinálni. Nem félünk a munkától. De ez a munka nem követel meg­feszített erőkifejtést, mivel a gépállomás gépei a fizikai erő 30—70 százalékát elvették tő­lünk. Ennek nagyon örülünk, mert így van idő bőven arra is, aogy emberi életet éljünk és ar kultúrával is többet tudjunk törődni. Ebben az évben 1 hold szántóra 4,5 normálholdnyi mun­kaszerződésünk van Vujnovics elvtársikkal. így a 3004-es és a most megjelent 3004/1-es kor­mányrendeletet nemcsak tudo­másul vesszük, de annak jóté­kony hatását fel is használjuk. — Aki jobban, szebben, nyu- godtabban akar élni -— fejezi be Tóni bátyánk a beszélgetést — annak itt a helye közöttünk. Vagy ha úgy akarják, tömörül­jenek és hozzanak létre új szövetkezetét. Mi mmdenben segítségükre sietünk. Hozzánk a zárszámadás óta 17 dolgozó jött. Ezzel is erősödtünk. Őszre’ szeretnénk még többet osztani a tagságnak. — Gy. .1 Szép eredménnyel szervezte meg az MHS Kecskeméten a tartalékos tisztek továbbképzését. Képünk: előadást hall­gatnak a korszerű fegyverekről. Kihasználtak a dohánybeváltó szárítói, — mégis új munkalehetőségekre volna szükség Kiskunfélegyházán Egy javaslat nyoméban utaz­tunk el Kiskunfélegyházára. Fekete Pálné, országgyűlési képviselőnk •— aki »civilben« a félegyházi dohánybeváltó al­kalmazottja — megyénk or­szággyűlési képviselőinek leg­utóbbi ülésén azt javasolta, hogy Kiskunfélegyházán is jó lenne dohányfermentáló üzemet létesíteni, mert jelenleg Szol­nokra szállítják az itt bevál­tott és megszárított dohányt. Szükség volna erre . szerinte azért is, mert így munkaalkal­mat teremtenénk annak a sok félegyházi asszonynak, akik időszaki munkásként a dohány­beváltóban szoktak dolgozni. A szárítót jól kihasználják Félegyházán jártunkban nem találkoztunk ugyan Fekete elv­társnővel, de a dohánybeváltó üzem vezetőjét, Nagy Imre elv­társat éppen »társbérlő«-jenek, Kiss Józsefnek, a Terményfor­galmi Vállalat egyik vezetőjé­nek társaságában találtuk. »Társbérlőt-» irtunk, mert a do­hányszezon elmúltával a Ter­ményforgalmi Vállalat szállít az itteni szárítókba hibridku­koricát, s így nemcsak a telep szárítóhelyiségeit használják ki jobban, de hosszabb ideig tud­nak munkaalkalmat biztosítani a félegyháziaknak is. Nagy Imre jelenleg semmifé­le megoldást nem tud annak a negyven női dolgozójának mun- kábaáilítására, akik a beváltó »•törzsgárdáját« alkotják, a fer­mentáló felépítése pedig mil­liókba kerülne, s nem fizetőd- ne ki. Pedig — mint mondja — szükség volna valamilyen meg­oldásra, mert valamennyien be-. tanított munkások az említett' nők, s szezon Végeztével közü­lük többen máshol helyezked­nek el, — s a következő év­ben helyükre ismét másokat’. kell betanítani. Próbálkozott': már a beváltó gyógynövény-' szárítással, — de ennek üzleti lehetőségei kiszámíthatatlanok. Egyik esztendőben foglalkoztak fenyőtoboz-szárítással is — amelyet a, nagy erdőtelepítések vezetői vásároltak meg —, de ez is csupán alkalmi munkát jelentett, mert rövid idő alatt, leszállították a szükséges meny-' nyiséget. Nagy elvtárs kiszámí­totta a. gyümölcsaszalás jöve­delmezőségét . is, ezzel meg ar a gond, hogy az- aszalási mun­ka csúcsa egybeesne a dohány­beváltó munka, dandárjával. A kézműipari vállalat hozna megoldást összegezve tehát azt mond­hatjuk, hogy a dohánybeváltó épületeinek, kapacitása kihasz­nált, —■ gond van azonban a, munkaerő elhelyezésével. Ném akarunk kegyes mulasztókat ír­ni a helyzet megjavításáról, de a Bányászati Berendezések. Gyárának kultúrotthona ha új épületbe költözik, helyén bizo­nyára létrejöhet az a — más lapszámunkban már említett — kézműipari vállalat, amely- bizonyos részben megoldja a kiskunfélegyházi asszonyok el­helyezkedési gondjait. A kecskeméti termelőszövetkezetek életéből A MEGYESZÉKHELYI tanács v. b. elnökhelyettesének' veze­tésével a városi pártbizottság, a Magyar Nemzeti Bank, á gép­állomás és a tanács mezőgaz­dasági osztályának képviselője megbeszélést tartott Kecskemét tizenhárom termelőszövetkezete ez évi terveinek egyes részleteit illetően. Szó volt a munkaegy­ségeknek a tényleges munkával való összhangba hozásáról, a szőlőtelepítésekről, a szakkép­zett mezőgazdászok alkalmaz­tatásáról, valamint a gépi mun­ka nagyobb mértékű igénybe­vételéről. Éz utóbbival kapcso­latban: ha holdanként négy és fél normálholdxiyi munkát vé­geztetnek a gépállomással a tsz-ek, jelentős ; bérltedvezmény- ben részesülnek. A bizottság észrevételeit a tervek záradékán feltüntette,' _ avégett hogy ■ a tsz-efc tagsága-' afcokat a megva­lósíthatóság: szempontjából meg­tárgyalja. - / ,x . A KECSKEMÉTI Kossuth és Szabadsághárc'ds Tsz nemrégi­ben történt egyesülésével . az 1200 holdas nagyüzemi gazda* ság adminisztrációjában bevezet­ték a kettős'‘könyvvitelt. A. tsz nagyobbítja irodahelyiségét is. A KECSKEMÉT-úrréti határ- részben működő és zöldségter­melést is folytató Béke Tsz-ben négy holdon megkezdték a me­legágyak: elkészítését. 1 Ugyanebben' a- termelőszövet­kezetben két hónap alatt je­lentős mértékben nőtt a tehén- állomány istálló- és íejéai át-, laga. Amíg az előbbi ugyanis novemberben 4,6, januárban már. 7,2 liter volt, a fejest át­lag pedig ugyancsak ebben láz időszakban 6,9 literről 14,4 li­terre emelkedett, vagyis amíg egy tehéntől a múlt év utolsó- előtti hónapjában 140, január- baft már 227 liter tejet fejtek, :E nagymértékű javulást a szak­szerű takarmányozás eredmé­nyezte. | A PONTOSSÁG [MEGMENTETTE AZ ÉLETET i Dundee skót városban-, egy [Knowles nevű könyvelő 30 év óta minden reggel másodperc­nyi pontossággal jelent meg [munkahelyén. Amikor a minap ikésett, munkatársai nyugtalan­kodtak miaifá és néhány . kol­légája' ehnent a: lakására... Kno* hvles eszteélétléöül feküdt,;; Egy [hibás csőbőli gáz; áramlott kk és imajdneni megölte a könyvelőt. [Az azöfinttli- 'segítség megtrién­A belépést latolgatják vetkezetben és eddig a helyi vezetőktől se so­kat hallottunk a szö­vetkezésről. Szerel­nénk erről bővebbet tudni. Erdélyi Antalné ar­ra lsért választ, hogy a jól dolgozó szövet­kezeti tagok szorgal­mát, minőségi munká­ját figyelembe veszik-e a jövedelem elosztás­kor? Mert mind mond­ja, olyan szövetkezet­be szívesebben belép­nének, ahol nemcsak a munka mennyiséget, hanem a minőségét is számba veszik, Erdélyiné kérdésére örömmel válaszolunk. A sajtó már korábban hírt adott arról, hogy megyéikben is van­nak termelőszövetke­zetek — többek között ilyen a kecskeméti Vö­rös Csillag Tsz —, ahol a jövedelmet * terméseredmény sze­rint osztják el és ily- módon a -munka minő­ségét is díjazzák. Míg azelőtt egy hold cu­korrépa egész évi kézi munkájáért 63 mun­kaegységet számoltak cl a tagoknak, ezt a munkaegységet most 100 mázsa termés után adják meg. Ha enné! többet termelnek, ak­kor Blinden mázsa ré­pa után még külön Ú,(18 munkaegységet kapnak a szövetkezet tagjai. Ezt a módszert más termelőszövetkezetekbe is be lehet vezetni. Azt javasoljuk Erdé­lyi Antalodnak — és a község vezetőinek —, tanulmányozzák a kecskeméti Vörös Csillag Tsz jövedelem­elosztásának módoza­tait és ne várakozza­nak a közösbe léces* — Több mint 14 éve, hogy a férjemmel © összekerültem — ma- q gyarázza Erdélyi An- © talné. — Ez idő alatt 9 két kezünk szorgalmá­ig bői házat építettünk O és hat hold földet vet- 9 tünk. Az idén jó ter~ © més volt a szőlőből, ,9 éppen ezért még egy q holdat akarunk vásá- .© rolni. De azért, mert g most földet veszünk, © ne higgyék, hogy mi a ,9 szövetkezetnek ellen­ig ségei vagyunk. Tud- .© juk, hogy előbb-utóbb x mindenki a szövetke- ,Ó zeti utat választja. Így ,0 vagyunk ezzel nu is. q Ha a szomszédok be- .© lépnek, akkor mi sem 9 maradunk cl mögöt- .Q tűk. lg — Ami a helyi Vö- 0 rös Október Termelő- ■9 szövetkezetei illeti, tg tudjuk róla, hogy job­10 ban gazdálkodnak, 9 mint korábban. De iQ azért minden dolgával 10 még nem vágyunk :X tisztában. Magam még © sohasem iártára « sas­sei, ne várjanak szom-, szédaikra, hanem ma-, guk legyenek a kéz- < deményezői a helyi) szövetkezet megerősí- < tésének vagy egy új < közösség szervezésé-, nek. < Erdélyi Antal élei- < nies, leleményes gaz- [ da. Szorgalmával so-, kát produkál az egyé-j ni kisparcellán is, de, meggyőződésünk, hogy < sokkal többre jutna,* ha belépne a szövetke-, zetbe. A közösben még] gazdagabb, kultúrál- j tabb életet tud terem- < te ni magának és csá-J ládjának. Éljen ezzel, a lehetőséggel. A he-1 lyi pártszervezet, a ta-j nács és a termelőszö-1 vetkezet tagsága le- ] gyen segítségére Érdé-, lyi Antalnak és a i többi egyéni gazdának,] hogy mielőbb roegta-, láljáfc felemelkedésük, ] jólétük járható, útját,, a szövetkezeti, nagy-1 üzemi gazdálkodásban , Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents