Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

1959. február 8. vasárnap 5. old a? Megkétszerezik termelésüket 500 exer cementcserép egy év alatt _ Uj gyártási eljár ássál kísérletesnek a Kecskeméti Kőipari Vállalatnál A másik helyiségben viszont már a sorozatgyártó, vibrációs asztallal kísér­leteznek Tassi Sándor, Kurucz Gergely és Tassi László cserépgyártók. Kovács Jánosné még nehéz fizikai munkával, kézzel döngöli a cementkeveréket. lényege a következő: a hagyo­mányos eljárással — kézzel döngölt cseréppréselés útján — egy gépen három munkás 550— 600 cserepet készít naponta. A vibrációs asztalon viszont há­rom perc alatt egyszerre tíz cserép készül. Az így nyert te­tőfedőcserepeket szórópisztoly segítségével cementtel kevert piros festékkel vonják be, ami egyben sima, vízvédő. réteget is képez a cserép felületén. A kísérletek eddigi állása szerint ezzel az egy géppel gyártott cserép mennyisége el­érheti az évi 500 ezer darabot, ami 180—200 családi ház befe­déséhez lenne elegendő. Mi as igazság; a tompái földgázkitörés körül? Szerdai számunkban hírt ad­tunk arról, hogy Tompa ha­tárában a Kőolajipari Tröszt próbafúrásokat végez, s az egyik fúrásból földgáz tört elő. Első híradásunk, amely a helyi szervek eléggé meg nem alapo­zott értesülésére támaszkodott, eltúlozta a gázkitörés méreteit és nagyságát. . Amikor lapunk munkatársa a helyszínen érdek­lődött a tröszt szakembereitől, elmondották, hogy szabályszerű próbafúrásokat végeznek, olya­nokat, amelyeket országszerte sokfelé. A gáz lényegesen ki­sebb nyomással hagyta el a föld mélyét, s jelen pillanatban még nem állapítható meg a haszno­sítható gázkincs mennyisége. A lakosság érthetően nagy ér­deklődéssel fogadta a földgáz­kitörésről szóló híreket, s az­óta is állandóan figyelemmel kíséri az eseményeket. Telefonon felhívtuk a Kőolaj­ipari Tröszt budapesti központ­ját és Kertai György főgeoló­gustól is érdeklődtünk, mit közölhetünk olvasóink tájékoz­tatására a tompái földgázkitö­réssel kapcsolatban. Kertai elv­társ megerősítette a helyszínen szerzett értesüléseinket, való­ban hosszabb idő óta kutatnak azon a vidéken. A mostani föld­gázkitörés azonban még nem ad hírt a fellelt gázkincs érté­kéről, ezért a kutatásokat to­vább folytatják. A jelek szerint gazdaságilag hasznosítható föld­gázmennyiségről lehet szó, s most a további fúrások célja; részletesebb tájékozódás a ré­tegek helyzetéről, a gáztartal­mú földrétegek méreteiről. Aki nem ellensége zsebének, az február 15-ig rendezi első negyedévi adóját Négy és félmillió forintot térítettek vissza megyénkben a jó adófizetőknek Egyre többen tudják az adó­fizetők közül, hogy aki ponto­san eleget tesz állam iránti kö­telezettségének, az nemcsak er­kölcsi megbecsülésben, hanem anyagi jutalomban Is részesül. Érezhette ezt megyénknek az a több tízezer gazdája, aki mint­egy 4 és fél millió forint kár­térítést kapott, mert tavaly minden negyedév első felében, február, május, augusztus, illet­ve november 15-ig befizette adóját. Most is közeledik február 15, az első negyedév közepe. Eddig az időpontig lehet kamatmente­sen rendezni az év első negye­dére esedékes adót. A duna- szentbenedekiek már jól tudhat­ják ezt, mert január 31-ig 93,4 százalékra teljesítették negyed­évi adótervüket. Ennek a tized- részét fizették be csak a kun­baraesiak, akik 9,3 százalékra állnak adótervükkel. Ügy lát­szik, ők ellenségeik saját zse­büknek és sok kamatot akar­nak fizetni. Természetesen minden köz­ségben vannak még jónéhá- nyan, akik nem tudni mire spe­kulálnak, de még nem rendez­ték állammal szembeni kötele­zettségüket. Különösen nagy az elmaradás a bajai, kecskeméti, dunavecsci és kiskunfélegyházi járásban, de akad tennivalója pénzügyi szerveinknek a többi járásokban és városokban is. Az a gazda, aki jól gazdálko­dik pénzével is, február 15 előtt rendezi adóját. Ezáltal nemcsak azt kerüli el. hogy kamattal növeljék fizetési kö­telezettségét, hanem meg őt ré­szesítik kamattérítésben az év végén. Sándor Géza Öntözéses kertészet — Uozvilágltásbővítés — vízvezetékbeszerelés — irodaház- és szállodaépítés, továbbá gyámügy szerepelt a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén a gyámügy meg­tárgyalása szerepelt. Mielőtt a napirendre tértek volna, a kü­lönböző bejelentéseket vitatták meg. Az első ilyen ügy a Köz­séggazdálkodási Vállalat széktói Ingatlanának a mezőgazdasági osztály részéről való átvétele és a Boldogulás Tsz kezelésébe adása volt. A termelőszövetke­zet ezen a területen öntözéses kertészetet akar létesíteni, amelyhez a berendezés megvan, de jelenleg az is a Községgaz­dálkodási Vállalat tulajdonát képezi. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a mezőgaz­dasági osztály vegye át a terü­letet és adja a Boldogulás Tsz kezelésébe, mert a város zöld­ségellátásának megjavítását ez nagyban elősegíti majd, Határozatot hoztak arra vo­natkozólag, hogy az aluljáró és a Kinizsi Konzervgyár között kibővítik a közvilágítást. Mint ismeretes, az országgyűlési kép­viselők legutóbbi üzemlátogatá­sakor volt ez a munkások ké­rése. Meghallgatták a Hunyadi János utcai lakosok kérését is, akik a vízvezeték beszerelését sürgették. Miután felajánlották, hogy ők is hozzájárulnak anya­gilag a munkálatokhoz, a v. b. méltányolta kérésüket és úgy döntött: még ebben az évben bevezetik a Hunyadi utcába is a vizet, Nagy vita alakult ki afölött, hogy az új szálloda és az iroda­ház építésének megkezdése miatt 17 lakást le kell bontani, A vitában azután tisztázódott, hogy a lebontásra kerülő laká' sok — három kivételével — rossz állapotban vannak, sőt három életveszélyesen lakhatat­lanná vált időközben. Az is ki­derült, hogy a lebontásra ke­rülő 17 lakással szemben, több mint ötven lakás szabadul fel az irodaház révén. A v. b. a 17 lakás lebontása mellett dön­tött. A végrehajtó bizottság végül rátért' a gyámüggyel kapcsola­tos napirend megtárgyalására. Megállapították, hogy az álla­mi gondozás alatt álló kisko­rúak száma 164. Közülük 28-at fogadtak örökbe az elmúlt év­ben. A gyámhatóság minden örökbefogadást felülbírált, hogy megfelelő helyre kerüljenek a gyermekek. A végrehajtó bi­zottság a továbbiakban úgy ta­lálta, hogy a gyámügyi ható­ság igen nagy gonddal végzi az állami gondozottak nevelését és érdekvédelmét, amiért dicsé­retben Is részesítette. Végül a v. b. utasította az igazgatási osztályt, hogy a gyámhatóság munkájával kapcsolatban még hatékonyabban vegye igénybe a töuieeszerveífetek segítségéi. Megjelent a kormányrendelet az idei mezőgazdasági általános jövedelemadóról A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány megállapí­totta a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának or­szágos adótételeit és a lovak, (öszvérek) után fizetendő adóté­teleit az idei esztendőre. Az adótéteHábiázátot a Magyar Közlöny 15. 1959. január 31-én megjelent száma közli teljes ter­jedelemben. Kiragadva a táblá­zatból néhány adatot: egy ló után például 600, két ló után 1500 forint, minden további ló után pedig 3 000 forint fizetendő darabonként. A földterület után kivetett adó nagysága függ a művelési ágtól és a kataszteri tiszta jövedelem aranykoronája szerint meghatározott birtok­csoportba való beosztástól. A művelési ág szerint van szántó és rét, továbbá szőlő és kert (ide tartozik a gyümölcsös, ön­tözéses zöldségkertészet), har­madszor pedig legelő, erdő és nádas. A rendelet kihirdetése napján lépett hatályba, rendelkezéseit pedig 1959. január 1-től alkal­mazzák. Gépimunka-kedvezmény az újonnan alakuló tsz-eknek Újabb kormányhatározat je­lent meg a termelőszövetkeze­tek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztéséről. Ennek egyik jelentős ponija az egyénileg dolgozó parasztokat is kedve­zően érinti, amennyiben most akarnak szövetkezetbe tömörül­ni. A tsz-eket a gépállomási díj- kedvezmény szempontjából há­rom csoportba sorolják. Az el­ső csoportba a megszilárdult tsz-ek, a másodikba az 1958. ja­nuár i-e után alakult, de még gyenge tsz-ek, a harmadikba az 1958. január 1-e után alakult új tsz-ek és a fejlődő tsz-ek tallóznak. A tsz-eket a gépállo­mási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállo­mással március Ul-ie szerződést kötnek — egy holdra számítva — az első csoportba .tartozó tsz-eknél 4,5, a második cso­portban 3,5, a harmadik cso­portban 2 normálhold gépi mun­ka elvégzésére. Érdemes megjegyezni ... hogy a burgonya és á cukor­répa minőségét kán trágyázással ja­vítani lehet. A kálitrógyázás fokozza a levél tevékenységét ti így kedvező hatását a növény fejlődésére külö­nösen hideg és felhős időjárás ese­tén érezteti. ... hogy a szürkefoltosság a bur­gonyagumón szállítás és tárolás alatt, vigyázatlan kezelés, megnyomódás miatt keletkezik. A keményítőben gazdagabb fajták érzékenyebbek rá. Ha a szürkefoltosság nem valami káros hőhatás jele, nem fontja a vetőgumó értékét, legfeljebb az étkezési burgonya minőségét. ... hogy a talajfertőtlenitő oly-n berendezés, illetve szerkezet, amely a talajban élő növényi kártevőkét elpusztítja és a gyommagvakat megfosztja csírázóképességüktől. Gőzöléssel vagy szénkénegezéssel működik. ... hogy a tyúktetü a szőr- és tolltetvek csoportjába tartozó szár­nyatlan, lapított testű rovar. A ba­romfit a bőrön való mozgással nyugtalanítja, a tollazat lerágása- savai pedig károsítja. Egyes fajtái vérrel is táplálkoznak. Irtása kon­taktmérgekkel történik. A zöldtrágyázásról A zöld trágya, amellett hogy szerves anyagban és — ha pil­langóst választunk — nitrogén­ben gazdagítja a talajt, azáltal is növeli a talaj termelékeny­ségét, hogy a zöldtrágyanövé- nyek az altalajból foszfátot, ká­liumot s egyéb tápanyagokat hoznak fel, sűrű állományuk vé­di a talajt, gyökérzetük pedig javítja a talaj szerkezetét. Zöldtrágyázásra elsősorban a humuszban szegény, sovány, sü- levényes homoktalajon van szükség. Ilyen talajokon a zöld- trágyázás nemcsak hogy pótolja az istállótfágyát, hanem anriái még jobb is: az utána vetett nö­vények jobban bírják a száraz­ságot mint az istállótrágyázót- ták. A termőszíket, azaz a szán­tóföldi termelésre alkalmas un. »szelíd sziket« Is sikerült már zöldtrágyázással megjavítani. i vásárolják, de fő­ként az előbbiből nem tudnak annyit készíteni, amennyi a kislakásépítők egyre növekvő igé­nyeit kielégítené. Elmondhatjuk, az akarat a vállalat részéről eddig is megvolt, hogy a la­kosság igényeit ki­elégítse, hiszen az elmúlt évben 200 ezer cementcsere­pet és á második félévtől kezdve 107 ezer mozaiklapot gyártottak. A több­termelés feltételei azonban hiányoz­tak. Szeptemberben úgy fejeztük be a vállalatról szóló cikkünket: remél­jük, mire legköze­lebb írünk róluk, már vibrátor he­lyettesíti a cserep­es mozaiklap gyár­tásnál az erőt és időt rabló fizikai munkát, ami egyik feltétele annak, hogy a szor­galmas kollektíva újból el­nyerje az élüzem címet. Látogatásunk ennek a válto­zásnak kezdetére esett. A ta­karékosan gazdálkodó, szorgal­mas kollektíva előre akar lép­ni. Gábor Béla elvtárs, a vál­lalat igazgatója úgy számol, hogy az idén megduplázzák ter­melésüket. Üj gyártási eljárás­sal kísérleteznek. Egyed Rezső, budapesti gépészmérnök szaba­dalmazás előtt álló vibrációs asztalának prototípusával most folynak a próbagyártások. Az ötletes gép működésének A nagyközönség még ma is úgy ismeri a Kecskeméti Kő­ipari Vállalatot, ahol a dolgo­zók jobbára kőfaragással, csi­szolással, sírkő és emléktábla készítéssel foglalkoznak. Pedig az üzem ennél már lényegeseb­ben szétágazóbb tevékenységet folytat, és bizony a cementipari vállalatok között, nem is leg­rosszabb önköltséggel. A vál­lalat dolgozói ugyanis 1950. felső félévi eredményeik alap­ján elnyerték a büszke és ki­tüntető élüzem címet, sőt úgy hírlik, ezt ismét megkapják. Köztudott, hogy a tetőfedőcse­repet és mozaiklapot sokan

Next

/
Thumbnails
Contents