Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
\ Z. "»dal (Folytatás az 1. oldalról) minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka termelékenységének szakadatlan tokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek szélesebb körű részvétele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és uevelő szerepének fokozása, a munkások és parasztok szövetségének, a Szovjetunió népei barátságának erősítése minden vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: a párt ideológiai nevelő munkájának fokozása, a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet haza- fiság és az internacionalizmus széliemében való nevelése, a kapitalizmus csökevényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: olyan következetes külpolitika, amely a népek békéjének és biztonságának fenntartására és ‘ megszilárdítására irányul, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján; a hidegháború megszüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése; a szocialista világrendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése. A hétéves időszak alapproblémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors ütemet és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar teljes termelésének hozzávetőleg 80 százalékos emelkedését. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi növekedését körülbelül 8,6 százalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlettségi fokából, valamint a mezőgazdaság további fellendüléséből kiindulva a kongresszus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését, A mezőgazdaságban fő feladat olyan termelési szint elérése, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszerszükségletének, az ipar nyersanyagszükségletének s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék szükségletének teljes fedezését. A mezőgazdaság össztermelését 1,1-szeresére kell növelni. A határozat ezután megállapítja: a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommunizmus anyagi-műszaki alapja megteremtésének döntő feltétele az új technika széleskörű meghonosítása, A bét esztendő alatt a termelési folyamatok komplex gépesítése alapján az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A hálám»« t plöiria. hogy az állami beruházások az előző hétéves időszakhoz képest 1,8- szeresükre, azaz körülbelül 1940—1910 milliárd rubelre emelkednek, ami csaknem ugyanannyi mint a szovjethatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A hétéves terv előírja valamennyi szövetségi köztársaság hatalmas méretű gazdasági fejlesztését. Az SZKP XXI. kongresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszo- szonyok között minden feltétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelkedését irányozza elő. A hétéves terv végére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme átlagosan 40 százalékkal, a kolhoz- parasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tervbevették az alacsonyabb fizetésű munkások és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíj- minimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszolgáltatási ellátottságának lényeges megjavítását, a közétkeztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és a munkáslakótelepeken körülbelül 15 millió lakás, a falvakban körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a közeljövőben megszűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munkanap és munkahét csökkentését. 1960-ban befejeződik a munkások és alkalmazottak hétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig a hatórás munkanapra való áttérés. 1962-ben megvalósul a munkások és alkalmazottak negyvenórás munkahétre való áttérése, hétórás munkanap mellett. 1964-től kezdődően a föld alatt és az egészségtelen munkaviszonyok között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre két szabadnappal, hat-hétúrás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány- minden területen, különösen pedig az atomfizika, az atomenergetika, a lókbajtásos repülés és a rakétatechnika terén vívott ki és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyorsabb ütemben fejlesszék a tudomány minden ágát, végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki továbbhaladást. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó feladatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki, hogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban, megsemmisíthetné a szocialista tábort. A szovjet nép győzelmei lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtését, a kommunizmusba való tervszerű átmenet megvalósítására irányuló feladatok gyakorlati -megoldását. A termelőerők növekedésével egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társadalmi viszonyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között, a munkanap csökkentése, a munkafeltételeknek a komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti maid, feogy jz munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljon. A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdonhoz, fokozatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonforma között — mondja a határozat. — A szövetkezeti kolhoztulajdon társadalmi jellegének színvonala a szocialista állam segítségével és támogatásával feiemelKedik az össznépi tulajdon szintjére. A kommunista építés jelenlegi körülményei között az anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg, a termelőerők fejlődésének arányaoun, mégpedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége és amikor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésének mértékétől függetlenül, képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyooo részét már most is ingyen osztják el — nyugdíjak, ösztöndíjak, iskolák, korházak és más kulturális intézmények építésére és fenntartására fordított összegek formájában. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog, ami — hangsúlyozza a határozat — fontos elöieltetel a kommunista elosztási elvre való fokozatos áttérés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítja, hogy a szocialista államiság fejlődésében a fő irányvonal a demokrácia fejlesztése minden vonalon, minden állampolgár bevonása a gazdasági és kulturális élet irányításába, a társadalom Ügyelnek intézésébe. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak el, fokozatosan társadalmi szervezetek feladatkörébe megy át. Ez bővíti és erősíti a szocialista társadalom politikai alapját, biztosítja a szocialista demokrácia további fejlődését. A szocialista állam rendkívül fontos feladatok teljesítésére hivatott a béke megvédeseoeu, s ugyancsak fontos feladata az is, hogy megvédje az országot az imperialista hatalmak katonai tamadásamak veszélyével szemben. A határozat rámutat, hogy a szocialista haza védelmének lunkciúja, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, amikor teljesen megszűnik az imperialista támadás veszélye. A hétéves terv megvalósítása még inkább megerősíti a béke és a haladás hatalmas támaszát alkotó Szovjetuniónak és a szocialista világtábornak pozícióit, tovább növeli a béke erőit és gyengíti a háború erőit. A hétéves terv — mutat rá a határozat — a szot.ahamus és a kapitalizmus gazdasági versenyének új fejezetét nyitja meg. Teljesítésének eredményeképpen a Szovjetunió néhány fő termékfajta abszolút számokban kifejezett termelésében túlszárnyalja, más termékfajtákban pedig megközelíti az Egyesült Államokat, e vezető kapitalista hatalom ipari ’termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mező- gazdasági termékek globális és egy főre jutó termelése is meghaladja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát, Azután körülbelül még öt évre lesz szükség, hogy utolérjük és túlszárnyaljuk az Egyesült Államukat az egy főre jutó ipari termelésben. A Szovjetunió akkorra világviszonylatban az első helyre kerül mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmussal vívott békés versenyben. A határozat hangoztatja, hogy a kapitalizmus általános válsága tovább mélyül a szocializmus erőinek növekedése, a gyarmati rendszer széthullása és a kapitalizmus belső társadalmi ellentmondásainak kiéleződése folytán. A válságokat sem a fegyverkezési hajsza, sem a kapitalista országok egyes intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számításai szerint a világ ipari termelésének több mint a felét a szocialista világrendszer állítja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világrendszer fölényét a kapitalista világrendszer felett, az anyagi termelésben, az emberi tevékenység c döntő területén. A szocialista világrendszer további növekedésével és fejlődésével együtt sikeresen fejlődik majd valamennyi szocialista ország is — hangzik a kongresszus határozata. — Kiegyenlítődik valamennyi szocialista állam gazdasági és kulturális fejlődésének közös vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szovjetunió — a kommunista társadalmat fogják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását, szoros gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztését, a szabad népek testvéri családjának még erősebb összefogását a marxizmus—leninizmus nagy eszméinek, a proletár nemzetköziség elveinek alapján. Az SZKP XXI. kongresszusa úgy véli, a hétéves tervnek, valamint a többi szocialista országok tervének megvalósítása még kedvezőbb feltételeket teremt korunk fő problémájának megoldásához, az egyetemes béke megóvásához. Teljesen helyesnek bizonyult a XX. párt- kongresszus megállapítása: a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ma már óriási erők vannak, amelyek meg tudják védeni a békét. Ha az imperialista államok megtámadják a szocialista tábort, az csakis a kapitalizmus pusztulásával végződhet. A határozat hangsúlyozza — mielőtt a szocializmus teljes győzelmet arat a földön, s amikor a kapitalizmus még fennáll a világ egy részén, reális lehetőséggé válik, hogy a világháborút kiiktassuk az emberi társadalom életéből. Jelenleg azonban — hangsúlyozza a kongresszus határozata — fennáll az a lehetőség, hogy az imperializmus háborút robbant ki. A háborús veszély fő forrása ezután is az amerikai imperializmus agresszív irányvonala. Az imperialista agresszió, mint ahogy az utóbbi évek tapasztalatai is bizonyítják, a világ legkülönbözőbb területeinek népeit veszélyezteti. A nyugati hatalmak agresszív irányvonalával szembenáll a Szovjetuniónak és a szocialista államoknak a békeszerető népek által támogatott politikája. Az SZKP XXI. kongresszusa egyhangúlag jóváhagyta a szovjet kormány békeszerető lenini külpolitikáját. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés lenini elvétől vezérelve szüntelenül törekedni fog, hogy minden állammal, m nden területen együttműködjék. A kongresszus határozata rámutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt diktatúrára, an- nak a jele, hogy a burzsoázia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerekkel fenntartani. A .demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály egysége — ez a legmegbízhatóbb gát a fasiszta veszély útjában — hangsúlyozza a .határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szovjetunió sikeres haladása a kommunizmus, útján, a szocialista országot győzelmei és a következetes bckcharc kedvező távlatokat nyitnak meg a munkásosztály nemzetközi és nemzeti akcióegységének megvalósítása előtt. Az SZKP XXI. kongresszusa elégedetten állapítja meg, hö«y a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1951 novemJ béri értekezlete óta a marxizmus—leninizmus eszmei alapjár» erősödött a kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A re- vizionizmus — hangsúlyozza a kongresszus határozata — megsemmisítő eszmei és politikai vereséget szenvedett. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének revizionista programját egyöntetűen elítélték az összes marxista—leninista pár-, fok. A jugoszláv vezetőség elmélete és gyakorlata mondja a kongresszus határozata —■ eltávolodás a munkásosztály álláspontjától, a nemzetközi pro- letárszolidaritás elveitől. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőinek nézetei és politikája veszélyeztetik a népi forradalom és a szocializmus vívmányait Jugoszláviában. A szovjet kommunisták —- mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben baráti érzéseket táplálnák Jugoszlávia testvérnépei, a jugoszláv kommunisták iránt. »Arra törek- , szünk, hogy együttműködjünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folyó küzdelem mindazon kérdésében, amelyben álláspontunk azonos.« A határozat hangsúlyozza, hogy folytatva a revlzionizmus- nek, a kommunista mozgalom ez idő szerint legfőbb veszélyé-.. , nek leleplezését, nem gyengülhet a harc a dogmatizmus és á szektásság ellen sem, amelyek , megnehezítik a marxista—leninista elmélet alkotószellemű alkalmazását és a tömegektől való elszakadáshoz vezetnek. Az SZKP XXI. kongresszusának küldöttei határozatukban ■ megállapítják, hogy a Szovjet- 1 unió Kommunista ; Pártja, ■ amely minden eddiginél egységesebben cs összeforrottabban i jutott el a kongresszushoz, sikeresen meg tudja oldani a/- '' új, nagyszerű feladatokat. A szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai mutatják, hogy! a ' kommunista társadalom építésének idején mindjobban — nő a ' pártnak, a nép kipróbált élcsa- ■! patának és legmagasabbrendú •, társadalmi szervezetének szerc- pe. w - , A kongresszus véleménye szc- Vint a hétéves terv megvalósításában elsőrendű szerep jut a i párt és az állam kádereinek. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában növekszik a szovjetek szerepe. ,5 A határozat rámutat, hogy bizonyos kiegészitéseket és • módosításokat kell eszközölni a Szovjetunió alkotmányában, mlyejl jóváhagyása óta fontos változások történtek a Szovjetunió (politikai és gazdasági életében, s* megváltozott a nemzetközi helyset is. \ ■’ A határozat végül kiemeli .a szakszervezetek és a Komszo- mol fontos szerepét a kommunista építés programjának vég- cehaitáaában. I Az SZKPVXXI. kongresszusának határozata
