Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

1959. február 5, csütörtök ZkXUUBL Öli*Ü£K£K A MA^VAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Tűsarob vagv pspucslazon #} SzaloRCii vagy gumitalp / Színes vagy teke e bír ■ A tél még nem adta ki mér­gét, de a Kecskeméti Cipész Ktsz már a tavaszra készül. A szövetkezet dolgozói számos meglepetést tartogatnak rende­lőiknek. Gondoljuk, nőket és férfiakat egyaránt érdeklő kér­dés, hogy milyen lesz a tavaszi, nyári cipődivat? Melyik szín és melyik forma lesz az uralkodó? Magas vagy törpe tűsarkú ci­pőket hordanak-e majd a lá­nyok és asszonyok, vagy pedig a papucscipő lesz a kedvel­tebb? Na és a másik kérdés: változik-e a férfiak ízlése?.Mi következik a szögletes, kacsa- orrú és más fazonú cipők után? A duplatalpú, gojzervarrott, vagy a vastag gumitalpú lábbe­likről áttérnek-e az angolvar­rott, hegyesorrú, könnyű cgy- talpas cipőkre? Nem árt, ha ezekre a kérdé­sekre már most választ kérünk az illetékesektől, hiszen így ki-ki eldöntheti, hogy mire a tavasz ránk köszönt, milyen színű és fazonú cipőt csináltat magának. Ilyen és hasonló kér­désekről beszélgettünk Héjjas Sandái elvtárssal, a Kecskeméti Cipész Ktsz elnökével. Válaszai, azt hisszük, kielégítik olva­sóink kíváncsiságát. A szövetkezet elnöke elmon­dotta: tőlük telhetőén eddig is szorgalmazták a közvetlenül a lakosság számára történő ter­melést, de most, az új termelői árak közzététele után még na­gyobb lehetőségük nyílik erre. Kedvezően állapították meg a javító-szolgáltató szakmák adó­kulcsát, haszonrészesedését, és ami külön isi említést érde­mel, soha nem kaptak még a lakosság részére annyi fekete Ilyen lesz az idei cipitíim borjúbőrt mint most, az első negyedévre. E válaszból már lehet is kö­vetkeztetni, hogy az első di­vatszín tavaszra ismét a fekete marad. Feltevésünket a szövet­kezet elnöke is megerősítette. — Akik nálunk cipőt rendel­nek, többnyire a fekete színt kedvelik. Ezt azért is hangsú­lyozom, mert rendelőink na­gyobbik fele nő, s 70—80 szá­zalékuk fekete bőrből csináltat lábbelit. — Milyen fazonok a legka- pósabbak? — kérdezzük. — A nők többsége törpe-tű- sarkú körömcipőt vagy modem vonalú, lapos sarkú papucsci­pőt választ. Az utóbbiból a fekete mellett már változato­sabb színeket is kémek ve­vőinké — Ezek szerint az idén ez marad az uralkodó cipődivat? — érdeklődünk tovább. — Igen — feleli Héjjas elv­társ —, s mi már meg is tettük a szükséges előkészületeket, hogy a lakosság legkülönbözőbb igényeit is kielégítsük. Több külföldi szaklapunk van, egész sor divatos cipőmintát szerez­tünk be és megérkeztek a hosz- szas, az eddig használtaknál hegyesebb orrú cipőkhöz gyár­tott új fazonú női és férfi kap­tafák is. — Talán a férfiak is hajla-; nak az új divat felé? — Irtván-; csiskodunk. — Egyelőre kevesebben mint; a nők — válaszol az elnök —; de az máris tény, hogy a fér-! fiák is kezdik elhagyni a dup-j latalpas, vastag gumitalpú, illet- j ve gojzervarrott cipőket, Leg-] alább is rendelt részlegünknél egyre többen a szimplatalpas, könnyű szaloncipők iránt érdek­lődnek. Búcsúzóul még egy érdekes dolgot tudtunk meg. A Kecs­keméti Cipész Ktsz jó hírére jellemző, hogy a város lakos­sága mellett egyre többen jár­nak ide vidékről is cipőt csinál­tam. . Es még valamit. A lakosság igényeinek kielégítéséhez tarto­zik, de a szövetkezet rendelt részlege — melynek dolgozói évenként több mint 2 ezer pár cipőt készítenek — egyébként is megérdemelné, hogy a főút-; vonalaktól félreeső műhelye és üzlete a város központjában kapjon helyet. Sándor Géza A meteorológusok már sokszor fenyegetőztek a hideg idő­vel ezen a télen. Most végre befagytak az árkok és tavak. A gyerekek ürömmel veszik birtokukba az ingyen jégpályákat. (Felv.: Pásztor) Ladánybenén járt Mészöly Gyula elvtárs Ladánybene nem nagy köz­ség, azonban az egyik nap még­is jelentős esemény történt éle­dében. Mészöly Gyula elvtárs, országgyűlési képviselő látoga- , tása volt az, amely megmoz­gatta a falu apraját-nagyját. Ez alkalommal a tanács, a földmű- vesszövetkezet, a népfront és az iskola vezetői ismertették : meg Mészöly elvtársat a köz­ség problémáival. Mészöly elv­társ sok mindenről érdeklődött, s Ígéretet tett azok támogatá­sára. Kijelentette, hogy a közel­jövőben fogadónapot tart majd a községben, ahol minden vá­lasztó közvetlenül hozzá for­dulhat gondjával, bajával. Ladánybene dolgozói örülnek, hogy szavazatukat olyan kép­viselőre adhatták, aki válóban foglalkozik is a választói ügyes­bajos dolgaival. A Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő- csoport elhatározását a megyei és a járási tanácstagok is kö­vethetnék, így legalább ők is jobban megismernék a közsé­gekben lakó emberek megol­dásra váró gondjait. J. J. levelező Képek a járás életéből >000000-000-0000-000 CKXD' oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo a: Ahol a pártklub társadalmi központ Kunbaján a pártklub társa­dalmi központtá vált. A bárom hét óta működő televízió adá­sainak egy hét alatt hatszáz látogatója volt. A járásban ez a legszebben berendezett pártszék- ház. Ugyanitt végzi tevékenysé­gét Sárközi Imréné pedagógus vezetésével a kézimunka-szak­kör. Tagjainak a Vöröskereszt hetente egyszer egészségügyi előadást tart. A pártklubban megalakult a sakk-szakkör, amely most in­dított először községi versenyt. Rohamosan fejlődik az asz­talitenisz-szakkör. melynek tag­jai a járási versenyről egy második és egy harmadik he­lyezést hoztak el. Hírek a termelőszövetkezetekből Száztíz iwMzattmg, \ Megyénkben a földművesszö- í vetkezeti nőbizottságok 1957 novemberében alakultak meg. Jelenleg 110 működik és 2000 főre tehető azoknak a földmű­vesszövetkezeti nőtagoknak a a száma, akik aktívan bekap­csolódtak a nőmozgalomba. 1953-ban a földművesszövet­kezetek vezetőségébe 23t nőt választottak, ami azt jelenti, hogy a megválasztott veze­tőségek több mint tizenöt szá­zaléka — a földművesszövet­kezeti nőtagságból kerül ki. A földművesszövetkezeti nő­bizottságok egyéves működésé­vel kapcsolatban megállapít­hatjuk, hogy eredményes, hasz­nos kezdeményezéseik vannak, foglalkoznak a falusi asszo- «yok oroblémáivak igyekez­nek megkönnyíteni azok ház­tartási munkáját. A nőbizott­ságok kezelésében például 21 mosógép, 5 varrógép és 2 por­szívógép van, amelyeket cél­részjegyekből s a rendezvények befolyt összegéből vásároltak. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér J. 6Záin Telefon: 25—ltí. 26—10, 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17—09 Előfizetési dij egy hóra ll Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bácsi-Kiskun megye! Nyomda V Kecskemét. — Telefon: 13-29. 27-41 Felelős vtäc.« lizűcí Béla Kassa tó A MADARASI 600 holdas Dózsa Termelőszövetkezet, amely eddig nem alkalmazott agronómust, február 1-ével fő­iskolai végzettségű agronómust vett fel és saját erejéből 2000 forintot szavazott meg a köz­gyűlés az új szakember havi fizetésének, • A TATAHÁZI Petőfi Ter­melőszövetkezet fiataljai kul- túrcsoportot alakítottak, s ko­moly kulturális tevékenységet fejtenek ki a faluban. Egyfel- vonásos színdarabokat tanultak meg, amelyekkel rövidesen el­látogatnak Kunbajára és Máté- telkére, A termelőszövetkezet Engedély nélküli „rádiózás" A Bácsalmási Járási Tanacs rádióellenőrzési csoportja el­lenőrzést tartott Katymáron, melynek során megállapították, hogy a községben 76 olyan sze­mély használ rádiókészüléket, akik nem jelentették be a ha­tóságnak. A vizsgálat során ki­derült, hogy a titkos »rádió- zók-« 1958 január óta használ­ják engedély nélkül készülékü­ket. A rádióellenőrzési csoport, figyelembe véve a személyi és vagyoni körülményeket, 100— 200 forintig bírságolta a sze­mélyeket. Kucsó Mihály bolt­vezető, aki rádióárusítással is foglalkozik, 200 forint büntetést kapott. Vujkov Mátét, Turcsá- nyi Sándort, 200—200 forintra, Patarcsics Jánost pedig 100 fo­rintra bírságolták» vezetősége minden támogatást megad a kultúrcsoport működé­séhez. Koska János, a helyi postahivatal vezetője, nagy lel­kesedéssel tanítja a fiatalokat. * A MÉL YK ÜTI Alkotmány Tsz a zárszámadás után egye­sült a Rákóczi Termelőszövet­kezettel. Az eltelt idő óta hét új tag lépett be, 48 hold terü­lettel. A belépők között van két 13—13 holdas középparaszt is, Dóra József és Sziráczky András. A jó munka eredménye A bácsalmási járás földmű­vesszövetkezetei derekas munkál végeztek az 1958—59. évben nö­vénytermelési szerződések kö­tésében. 3500 kh. tervfeladatu­kat máris 101 százalékra telje­sítették. Ezzel az eredménnyel 40 százalékkal jobb munkát vé­geztek mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséből is eredménye­sen kiveszik részüket. Nevelő, felvilágosító munkájuknak kö­szönhető, hogy a bácsszőlősi Törekvés szakcsoport az elmúlt napokban 130 kát. holddal ter­melőszövetkezetté alakult át. A tagság önkéntes elhatározása volt' ez, mivel a szakcsoport felismerte azokat a lehetősége­ket, melyek a paraszti felemel­kedéshez vezetnek. Ezzel a lé­péssel a tagtág több mint 50 000 forint tiszta bevétel-többlethez jut. Átadták a kaiymári szociális otthont Február 2-án adták át rendeltetésének Katymáron az 50 férőhelyes szociális otthont. Az épület átadásáig az elaggott öreged a megye többi szociális otthonaiban voltak elhelyezve. A járási tanács 100 ezer forintot fordított az épület rendbe­hozatalára, Kulturális híradó Az elmúlt negyedévben Má- tételke, Madaras, Kunbaja mű- lődési háza 50—50 darab cső­vázas széket kapott a megyei tanácstól. * A bácsalmási Művelődési Házat novemberben vette át a tanács a MEDOSZ-tól. Tekin­tettel, hogy az átvételkor, a MEDOSZ minden felszerelést (rádió, magnetofon, lemezjátszó, szőnyegek, függönyök, párná­zott székek, stb.) elvitt, a ta­nács egyelőre televíziós vevő- készülékkel ajándékozta meg a Művelődési Házat. £ A villanyhálózat bővítésével á madara*» Művelődési Ház vándormozija most már a ta­nyavilágot keresi fel. Legutol­jára a Dózsa Termelőszövetke­zetben vetítettek. Az előadáson több mint hetvenhárom tanyai paraszt jelent meg. „Lakásszentelő" Bácsalmáson Január 31-én, a megyei rend­őrkapitányság kultúrgárdája nagy sikerrel szerepelt a bács­almási Művelődési Házban. A több mint 250 néző lelkesen tapsolt Ságodi »Lakásszentelő-» című háromíclvcnásos színda­rabjának-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents