Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
1959. február i, vasárnap 3. oldal 215 vagon mész és cement, 5 millió tégla, 700 ezer tetőcserép 23 millió forint értékű anyagot vásároltak Kecskeméten tavaly ti kistakásépítők 1954 VÉGÉN egy üvegtábla került fel az 1002-es TÜZÉP- telep irodájának falára. Rajta eZ a pár, sokat mondó, aranybetűs szó: Kecskeméti TÜZÉP Vállalat kiváló telepe. A tábla azóta csak egyszer, 1956 első negyedében került le a falról. E kis szépséghiba mellett a telep dolgozói évek óta teljesítik az élüzerni cím feltételeit. Másképpen szólva, a kecskeméti 1002-es telep forgalma három év alatt megkétszereződött, GREINER JÓZSEF elvtárs, a telep többszörösen kitüntetett vezetője még szemléltetőbben magyarázza el ezt a változást. — Az elmúlt negyedévben már olyan tervet teljesítettünk, mint az egész megyei vállalat 1955-ben. Létszámunk azonban maradt a régi, ami már bizony kevésnek bizonyul. Ma is 14-en szolgáljuk ki a vevőket, holott 1958. évi forgalmunk közel jár a 23 millió forinthoz. Megnéztük kicsit részletesebben: miből tevődik össze ez a nagyarányú forgalom és kik a telep vásárlói? Első tapasztalatként azt írjuk, csak piaci napokon ne jöjjön ide a látogató, mert a telepen annyi a parasztszekér, no meg a fuvaros kocsi, hogy az ember jóformán mozdulni sem tud tőlük. Az emberek egyre többen j építkeznek. Az egyik szekérre téglát raknak, a másik kocsi gerendákkal van tele. A harmadik cserepet szállít és így tovább. A forgalom többsége is Ilyen tételekből tevődik össze. A MÚLT ÉVBEN a kecskeméti 1002-es TÜZÉP-telepen kimértek 126 vagon meszel és 89 vagon cementet. Megvásárolták 5 millió téglát, 700 ezer tetőfedő cserepet és 135 ezer darab palát. Eladtak 1200 ajtót, ablakot és olyan nagy mennyiségű mozaiklapot, amiből 450 konyhát, illetve fürdőszobát lehet kikövezni, A VÁSÁRLÓK összetételéről Greiner elvtárs is csak nagyvonalakban tud bennünket tájékoztatni. — Telepünk kiterjedt vevőhálózattal rendelkezik. Kecskemét egész vonzási körzetéből járnak ide az építeni akarók- Vásárlóink között mindennap akad egy-két orgoványi, lakiteleki, bugaci, nyárlőrinci, lász- lófalvi vagy más községben lakó, egyénileg dolgozó paraszt. A falusiak mellett a vevők zöme olyan dolgozó, aki állami támogatással épít kislakást. Amikor a 1002-es telep forgalmán keresztül Kecskemét és környéke egyre növekvő kislakásépítő mozgalmát érzékeltetjük, külön 'kell szólni Greiner József és munkatársai dicséretet érdemlő propagandamunkájáról és szervező tevékenységéről. A vasszerkezetű tetők használatának elterjesztéséről van szó. EGYEDÜLÁLLÓ az országban, amit Greiner elvtársék etekintetben elértek, Fáradságot nem kímélve, szóval és szemléltető példákkal bizonyították az építeni akaróknak, hogy a vastetős megoldások sokkal olcsóbbak és ugyanolyan jók, mintha fából ácsolnák a tetőszerkezetet. Munkájuk eredményeként a tavaly eladott 6400 betongerenda, valamint 51 újonnan épített villán és 68 más típusú (nyeregtetős) lakóháznál alkalmazott vasszerkezetek révén 630 köbméter import fenyőfűrészáru megtakarítását tették lehetővé. A TELEP forgalmi adataiból kitűnik, és a fentebb írtak jelentőségét még inkább aláhúzza, hogy a lakosság részére kiutalt 1075 köbméter fűrészáru csak a legtakarékosabban volt elegendő az igények kielégítéséhez. Vagyis, ha nem alkalmaznak vastetőt, nem épült volna fel annyi családi ház, mint ahánynak az\ elmúlt évben tanúi voltunk. Sándor Géza Nagymamák találkozója Garán A magyar liba húsa, tolla és mája a világpiac legkeresettebb cikkei közé tartozik. Lúdállományunk azonban kicsi, a megyében a KSH összeírása szerint mindössze 71 000 darab. A két-há- rom évtizeddel előtti máj-exportnak ma csak alig egyötödét tudjuk teljesíteni, Elsőrendű feladatunk tehát a lúd- allomány szaporítása, elsősorban úgy, hogy minden lúdlo- jást kikeltessünk. Köztudomású, hogy az egyébként kiváló tulajdonságokkal rendelkező magyar lúd tojáshozama elég alacsony. Ezért van az, hogy tavasszal a kis liba ara rendszerint megközelíti vagy cl is éri a kifejlett liba árát. Sok tízezer libával többet lehetne keltetni — s ez a napos- liba árát is jelentősen befolyásolná —, ba a földművesszövetkezetek és keltetőállomások megoldanák a korai lúdtojások összegyűjtését és kikeltetését. Jelenleg ugyanis mi a helyzet? A kistenyészetekben a korai tojás elherdálódik, tönkremegy, mert mire kotlós lúdja lesz a gazdasszonynak, ez a tojás már öreg, keltetésre nem, vagy alig alkalmas, s csak a legfrissebbet ültetik eL A Kiskunhalason tartott baromfitenyésztési tanácskozáson hangzott el a fenti javaslat több szakember részéről, azzal a bírálattal, illetve figyelmeztetéssel megtoldva, hogy keltetőál- lomásaink a naposcsibe-igény most már nem kifogásolható kielégítésén túl rendezkedjenek be intenzívebben a víziszárnyasok keltetésére is, elsősorban a már említett, elkallódó korai lúdtojások megmentésével. A javaslat időszerű s megfogadása sürgető, közeledvén a tojás- •-aJuts időszaka. Szép, napsugaras, de hideg vasárnap délután volt. Sok idős néni tipegett a Garai Állami Gazdaság kultúrháza felé. A jól fűtött és szépen feldíszített teremben, a terített asztalok mellett hamar megtalálta mindenki a helyét. Közel 120 —130 nagymama, dédnagymama gyűlt össze. Erre a napra kedves vendégeink is érkeztek, a bajai szovjet alakulat tiszt- feleségei látogattak el hoz- háznk. Az úttörő csapat 'tagjai bevezetésképpen szép köszöntőt mondtak magyar, német és délszláv nyelven. A nőbizottság és a pártszervezet vezetői röviden ismertették a találkozó célját és jelentőségét. Ezután az idős asszonyokat virággal ajándékozták meg, majd az állami gazdaság fúvós zenekara régi és új magyar nótákkal szórakoztatta a kedves vendégeket. A Garai Állami GazA fnayycu. saftó napiát ünnepeljük ma, február 1-én. A nép sajtójáról, a kommunista sajtóról emlékezünk meg ezen a napon. A vérgőzös Horthy-fasiznius legnagyobb terrorja idején, 1942. február 1-én jelent meg első ízben az illegalitásban harcoló kommunista párt ujsaga, a Szabad Nép. A kommunista sajtó munkásait — akik a nemzeti függetlenségért, a dolgozó nép szabadságáért, a tőkés-, földbirtokos-kizsákmányolás ellen küzdöttek — üldözték, bebörtönözték a múltban. A Szabad Nép első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs életével fizetett azért, mert meg merte írni a munkások igazságát. Következetesen és bátran küzdeni a dolgozó nép ügyéért és szabadsagáért — ebben mutatott követendő példát számunkra az illegális kommunista sajtó. S a felszabadulás után, amikor a hatalommal, a nagyiparral, az országgal együtt a sajtó is a dolgozó nép birtokába került, megszületett minden előfeltétele c nemes hagyomány követésének. Bátran mondhatjuk, hogy a magyar sajtó napjainkban betölti ezt a hivatását: a párt vezetésével eredményesen munkálkodik a szocialista építés, a dolgozó nép kommunista nevelésének nemes ügyén. Arra törekszünk, hogy a Petőfi Népe is méltóképpen kivegye részét a tájékoztatás és népnevelés igen fontos sajtómunkájából. Az a célunk, hogy még színvonalasabb, még érdekesebb legyen lapunk, s így még eredményesebben segíthessük elő megyénk dolgozóinak munkáját, az előttünk álló nagy politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldását. A magyar sajtó napja alkalmából üdvözöljük a nyomdászokat, postásokat, levelezőinket, s minden kedves barátunkat, akik segítséget adnak ahhoz, hogy feladatainkat minél jobban betölthessiik. TEGNAP Uj magyar film A megyei tanács végrehajtó bizottsága támogatásával hat képzőművész utazik március 2-án kéthetes látogatásra a Szovjetunióba. Ütjük célja, hogy meglátogassák a szocialista országok képzőművészetének nagy seregszemléjét, a moszkvai Biennálét. Goór Imre, Bozsó János, Szamosi Ferenc, Udvardy Gyula, Imre Gábor és Eber Sándor útjuk során ellátogatnak Leningrádba, majd pedig Moszkvába. A kéthetes tanulmányútat az Országos Képzőművészeti Szövetség rendezi; <—• Régi hajós családból származom — kezdi Dusek Antal bácsi, az apostagi borpince volt idénypénztárosa. — Nagyapám egy dunai uszályon volt kormányos, apám is hajós volt, én meg kapitányságig vittem fel. Ne gondolja, hogy könnyű volt. Érettségi után matróz lettem egy személyhajón, majd első tiszt. Tizenhét évig kellett szolgálnom, hogy kapitány legyek. — Nagy körülményesen egy fényképet húz elő tárcájából és felém nyújtja. — Így néztem ki 40 éves koromban. Dusek Antalt, a népszerű Anti bácsit, az egész faluban ismerik. A gyerekek a legjobb barátai. Nem csoda, hiszen romantikus történetei nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt képzeletét is felcsigázzák. A gyerekek másért is szeretik. Iskolába menet vagy jövet, ha találkoznak vele, körülugrálják és egy cuppanós puszi ára két- három szem cukorka. A falu lakói becsülik, mert tudják róla, hogy nem fél a munkától, s hajlott kora ellenére még ma is dolgozik. — Élményeimről beszéljek? Ahhoz legalább egy hét kellene. 3H évig voltam a Dunán, s 88 év a Dunán azonban elmondhatok kacsint rám bizalmasan. — Mint hajósnak, nekem is volt minden kikötőben nőismerősöm. Hamar megszűnt ez a nagy szabadság, engem is »igába fogtak« — nevet — megnősültem. Alig három kilométerre voltam innen, a dunavecsei hajóállomáson főnök. 1944-ben kerültem Pestre, a budapesti raktárfőnökséghez. Tudja, az olyan szárazföldi hajókázás volt. A felszabadulás után még a hajózásnál dolgoztam 1949-ig. Utána nyugdíjaztak. Ügy álltam mint az ujjam. Elmentem béresnek, olajütö munkásnak, voltam útmunkás, szeszfőzde- vezető. Kissé elkomorodik élményei visszaidézésén. Ám ez a felhős pillanat tovább rebben, s Anti bácsi a szokott vidámságával folytatja. — Nem unatkozom én most sem. Szemerédi István barátom vezetésével egy esztrád-zene- kart alakítottunk, s engem neveztek ki dobosnak. — Hogy mondja? Ha még egyszer születnék? ... Természetesen hajós lennék.., Gémes Gábor Ez az új magyar film M 1956-os ellenforradalom esemé-* nyelt eleveníti fel. Dobozy Imre a forgatókönyvet Szélvihar c. drámájának alapösszetételéből formálta meg A történetet két gyújtópontba helyezi, az egyik egy kis város laktanyája, _ a másik a »-varjasi« tanyavilág. Néhány jellemző vonással megdöbbentő élességgel rajzolja meg az ellenforradalom arculatát: a tsz vagyonát hordani kezdő megszédített embereket, a nyugatról jött horthysta tiszt «•különítményét«, a nép sorsát vállaló katonatiszteket, a megfontolt parasztokat. A filmet Keleti Márton rendezte. A főbb szerepeket Mak- láry Zoltán, Bitskey Tibor, Szabó Gyula, Páger Antal, Ungvári László, Ladányi Ferenc és Pécsi Sándor játssza: «V #. «W*.» FELDÍSZÍTIK a cukra izdát Sok vendéglátó üzemünk dolgozói vehetnének példát a kis- kunmajsai földművesszövetke- zeti cukrászda dolgozóitól. Ök ugyanis elhatározták, hogy feldíszítik a cukrászdát és ezzel teszik kellemesebbé a vendégeknek az ott tartózkodást. A mozgalom lelke Lajos Ferenc- né, az üzletvezető édesanyja, alá, amellett hogy az otthonából hozott képekkel és dísztárgyakkal tette otthonosabbá a cukrászdát, kis kézímunkagé- pet szerkesztett magának, amelyen viszonylag rövid idő alatt mutatós térítőkét készít az asztalokra. A cukrászda dolgozói azonban nemcsak a díszítéssel, hanem a gyors felszolgálással is igyekeznek a vendégek kedvében iáxni. úgy ismerem mint a tenyeremet. Jártam Ausztriában, Romániában. Szállítottam fát, szenet, vasércet, gépeket, utasokati annyi mindent, hogy el sem tudom sorolni. Sok hajón utaztam. Nem is jut mindnek a neve eszembe. Eou dolgot daság nőbizottságának asszonyai és leányai forró kakaóval ; és foszlós, mazsolás kaláccsal I kedveskedtek a megjelentek- i nek. ; I Ez a szép nap felejthetetlen- ; né vált az öregek és fiatalok; részére egyaránt. A szervező munkáért dicséret illeti Darabos Zsuzsannát, Lovász Erzsébetet, Ecseki Istvánnét, Wolf árt Mártonnét és Kullár Pálnét. Fazekas Pétemé levelező TOat 'Buci nifytjti képző ntüüész utazik máfeüuban a mosakoai Biennálé-ra,
