Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-26 / 48. szám
IMIT KELL T1TBWI a termelőszövetkezetbe belépő dolgozó parasz* toknak a föld9 a termelőeszközök, az állatok beviteléről és a kedvezményekről ? h A FÖLD BEVITELE A termelőszövetkezetbe belépő dolgozó paraszt beviszi a közös gazdaságba nemcsak azt a/ főidet, atoii a saját földjét képezi, hanem azt is, ami akár feleségének, vagy vele egy háztartásban élő' családtagjának ne- vpn van. Továbbá azt a földterületet is, amit haszonbérlet, haszonélvezet, illetve valamely njás címen ténylegesen használ.- 2. Ä felszántott föld BEVITELE esetén az elvégzett munkát át kell számítani az ÁMG díjszabása alapján cs az így kiszámított értéket a belépőnek ki kell fizetni, ősziekkel bevetett területek bevitele esetén kifizethetők az előzőekhez hasonlóan a vetési és talajm unkák, esetleges felhasznált szerves- vagy műtrágya értéke. Évelőpillangósok bevitele esetén meg kell állapítani a mezei leltár értékét, ezt osztani a termő evek szamával és a még hátralevő termő évek arányával kell kifizetni a mezei leltár értékét. Ameny- nyiben vetőmagot visz be a töiu- területtcl együtt, a közösbe bevitt vetőmag értéke a tsz közgyűlésének határozata alapján kifizethető. Vetőmag kifizetésére az MNB fedezet ellenében rövidlejáratú hitelt biztosít. Abban az esetben, ha olyan területet vitt he a tsz-be, melyre termelési szerződést kötött és a szerződött1 növény már el ván vetve, akkor kifizethető a vetési és talajmunkák, az esetlegesen felhasznált szervesvagy műtrágya értéké. A művelési előlegként felvett pénzösz- «5cg a belépőt terheli. 3. Állatok, felszerelések ÉS TAKARMÁNY BEVITELE A termelőszövetkezetbe belépő dolgozó paraszt beviszi a közös gazdaságba az összes igasállatait és'a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszon-' és tenyészállatokat. Beviszi továbbá az összes- főbb mezőgazdasági felszereléseit (termelőeszközeit, igáskocsi, vetőgép, borona, fűkasza,1 meleg- agyi ..felszerelés stb.), kisiparos munkaeszközeit p közgyűlés határozatánál! "'ta^felélóen, a Kizbk tulajdonban Tevő állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt, a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági1 épületeket. *> A bevitt állatokért, vagyon- jtórgyakért, felszerelésért térítés illeti meg a tsz-be belépő dolgozó parasztot. A térítés összegét a tsz vezetőségéből, tagságából erre a célra kijelölt bizottság állapítja meg. Az állatok és vagyontárgyak értékénél mindig az értékelés idején kialakult átlagos napi árakat kell figyelembe venni. A közös gazdaságba beadott állatok és vagyontárgyak így megállapított értékének ■— a közgyűlés határozatától függően — 20—35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A többi összeget ki kell fizetni a szövetkezetbe belépő tagnak. 5. A HÁZTÁJI GAZDASÁG MÉRETEI A termelőszövetkezetbe belépő minden dolgozó paraszt család, amelynek önálló háztartása van, jogosult 800—1600 négyszögöl háztáji területre. Akinek 7. FÜLDJAKADEK A triézögazdasagi tsz-ekbe belépő tagokat a bevitt saját földjük nagyságának arányában földjáradék illeti meg. A föld- járadék kifizetése valamennyi tsz számára kötelező. A fizetés alapja a . bevitt föld aranykorona értéke. Az összeg, legfeljebb kh-Ként 16 aranykoronáig Ha jelenleg még a tsz nem rendelkezik megfelelő közös férőhellyel (istálló), a közgyűlés határozata alapján az c célra kijelölt új belépő tsz-tagnál is elhelyezhető a közös állományba bevitt állat. Itt az állatok takarmányozásáról és gondozásáról a tsz gondoskodik. A kifizetés ebben az esetben is a negyedik pontban foglaltak szerint történik. Addig, amíg az új tsz közös férőhelyet biztosítani nem tud, a bevitt állatállománynak, az mint a - tsz tulajdona, a tsz-tag kezelésében marad. belépéskor földje nincs, annak a tsz vezetősége háztáji földet jelöl ki. A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a családi ház körül levő nagyobb veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst stb., valamint a beépítetlen házhelyet is. Ezek együttes területe nem haladhatja meg az 1600 négyszögölet. terjedhet, aranykoronánként 5— 10 kg búza forintértéke a mindenkort állami felvásárlási ár szerint. A földjáradék címen kifizetett összeg a bevitt sajat földre arányosan eső kiosztható jövedelemnek legfeljebb 25 százaléka lehet; A közgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy a felosztható jövedelem hány százalékát fordítsák, illetve osztják ki földjá- radék eíméu. 8, Kedvezmények a fsz-fagok részére A termelőszövetkezeti tagok részére egészségügyi téren jelentős kedvezmények vannak. Minden tag ingyenes körzeti és szakorvosi ellátást kap, nemcsak a maga részére, hanem családtagjai részére is. Kórházi vagy szanatóriumi ápolás, illetve kezelés ugyancsak díjtalan. Naponként 65 Ft kórházi ápolási díjtól szabadul meg a tsz-tag. Gyógyszerellátás is ingyenes, csupán 15 százalék hozzájárulást kell fizetni. A mentőautó igénybevétele is ingyenes. Családi pótlékot kap a termelőszövetkezeti tag. ha bárom 10 éven aluli gyermeke van cs 120 munkaegységet teljesített. A családi pótlék ilyen esetben 114 Ft havonként, ha több gyermeke van, a családi pótlék összege is növekszik. Anyasági segélyt kap a termelőszövetkezeti tag (dolgozó nő), az első gyermek után 500 Ft-ot, cs miuden további gyermek után 400 Ft-ot. Ha az anya nem termelőszövetkezeti tag, de mint családtag dolgozik a tsz-ben, az első gyermek után 400, a második és minden további gyermek után 300 Ft anyasági segélyt kap. 9. MI TÖRTÉNIK AZOKKAL AZ ÖREGEKKEL, AKIK MÄII KÖZEL VANNAK, VAGY ELÉRTÉK A NYUGDÍJHATÁRT, DE CSAK MOST LÉPNEK BE A TERMELŐSZÖVETKEZETBE? Sok embert foglalkoztató probléma ez. Az idős embereket a termelőszövetkezetekben általában könnyebb munkára osztják be. A termelőszövetkezet biztosít számukra ugyanannyi háztáji földet, mint a többieknek. Ezenkívül a szociális alapból rendszeresen juttatást kapnak, azaz munkaegység-kiegészítést. Hogy ez az összeg milyen értékű legyen, azt a termelőszövetkezet közgyűlése dönti e.L A földdel rendelkező idős tsz-tagok szintén megkapják a földjáradékot, melyet most már a törvény is előír. 10. Földadó Abban az esetben, ha áz egyénileg dolgozó paraszt 1959. április 30-ig belép a termelő- szövetkezetbe, illetve új termelőszövetkezetet alakit, az 1953. évi általános jövedelemadója elengedést nyer olyan formában, hogy ha már befizetést eszközölt és túlfizetése van, azt visz- szatérítik a 116/1959. P. M. utasítás 1, fejezet B/13. pontja alapján. ★ 4. A FIZETÉS MÓDJA A tenyész-szarvasmarha, sertés cs juh értékét egy összegben azonnal, a ló és egyéb állatok értéket a tsz közgyűlésének határozata alapján egy összegben, vagy több részletben lehet kifizetni. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezetbe bevitt lő igen értékes és az a tsz gazdálkodásához feltétlen szükséges, a tsz-közgyűlés külön kérésére a járási, városi vezetők cs az illetékes MNB fiókvezetőjének elbírálása után a ló értéke egy összegben és azonnal kifizethető. Amennyiben a tsz vezetősége a bevitt vagyontárgyak kifizetésére hitelt vesz igénybe, az igásgállalok és egyéb gazdasági felszerelések értékét 1 év alatt egyenlő részletben fizetheti ki. A bevitt takarmány és a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épületek ellenértéké a fel nem osztható szövetkezeti alap levonása nélkül kifizethető. 6. a háztáji állatallomany méretei A termelőszövetkezetbe belépő tag, illetve család a háztáji gazdaságban tarthat egy tehenet, cgy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát szaporulatával, évente 3—i hízósertést, 5 db juhot vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méh-esaládot. v." BÁCS-KISKUN MEGYEI TSI-FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG •’ r • üwj.?;■ k-: Bank Gyula. . .■ _____I . . . _____. . ________________Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. 59 — IV.: Szűcs Béla lg. = '5 kKK<1.^'>0<>^V><>C>0<-ÖÓ<>CK>:^0<>C-^><>0<><>C^>Oe>ű<n^O<>^^ OO^OOCfcG®i3<ta£fcC»Oí><SO<sCM5rOí>0<>Ű^OŰíHX><KK>OOKPOOÓO‘0;Ó<yOí>0:éífcC«: ' ■ ;; . V ’ i j '<1; NYUGDIJAT KÁT A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG Törvény jelent meg termelőszövetkezeti tagok öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdijáról, a tsz-dolgozók árván maradt gyermekeinek ellátásról. Ez a törvény nagy kedvezmény a termelőszövetkezeti tagoknak. Mindazoknak, akik 1960-ig tsz-be lépnek, a nyugdíj 10 évi tsz-tagság alapján állapítható meg. Azoknak, akik ezt követően lepnek be a termelő* szövetkezetbe, 20 évi tsz- tagság szükséges a nyugdíjjogosultsághoz. Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött 65 év, nőknél a betöltött 60 év. Ha 1950. január l. előtt lépett a tsz-bc valaki, de közben megszakította tsz-tagságát (legfeljebb 2 ívig), beszámít az előző tsz- tagság ideje is a nyugdíjba. A havi 360 Ft nyugdíj ncllclt meghatározott meny- jyiségű munkaegységet is eljesithetnek a nyugdíjasok i term elősző vetkezétdéL* b ~— izcnkivül a tcnnclösző'vctv • ->V\ i i.ezet számukra is biztosítja íz egy kh háztáji földet, ;
