Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

1Í959. február 24, kedd 3. oldal Tudománnyal a korszerű homoki szőlőkultúráért A rügy dugvány ozás jelentősége r Uj vezetőséget választott az ügyvédi kamara Megyénkben a távlati terv szerint 11 ezer katasztrális hold csemegeszőlő telepítését szándé­kozunk elvégezni 1970-ig. En­nek megvalósításához 55 mil­lió gyökeres csemegeszőlő­vesszőre van szükség a nagy­üzemi telepítésre kijelölt 20 csemegeszölöfajtábcl. A csemegeszőlő összes terü­lete megyénkben a statisz­tikai adatok szerint 2100 katasztrális hold, melynek legnagyobb része szór­vány-telepítésű, tőkeállománya •sovány, elvénült, fajtájú túl­nyomó részben saszla és sárie- hér, melynek szaporítása mar •alig kívánatos. A nagyüzemi te­lepítésre kijelölt fajták közül azonban csak néhány található meg. melynek vesszőit a szór­vány-telepítésekből csak nagy áldozatok árán lehet fajtaazo­nos minőségben begyűjteni. Jelenleg a Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász János kísér­leti telepén nyilvántartott 77 ezer 400 darab anyatőke az a szaporítóanyag-bázis, amelyre alapíthatunk. Ezenkívül felku­tattunk és nyilvántartottunk néhány kisebb csemegeszőlő-te­rületet, ahol a kívánt fajták közül néhány aránylag tiszta telepítésben áll rendelkezésre. Tapasztalataink szerint tőkén­ként 2—3 darab szabványmá- retű, összesen 200-—220 ezer darab simavesszőt tudunk kiter­melni, melyből az országos gyökereztetési eredményt figye- lembevéve , évente csak 65—70 ezer da­rab gyökeres vesszőt tudnánk a csemegeszőlő-telepí­tési terv megvalósítására bizto­sítani. Gyorsabb módszert kel­lett tehát keresni. Ezért kidol­goztuk a szabadföldi, kétrügyes, gyors szaporítási módszert és most munkálkodunk az egyrü- gyes üvegházi szaporításon üzemi méretekben. Rügydugváhyozás céljára, anyatőkénként átlagosan 15, ösz- szesen 1 200 000 daráb dugványt tudunk kitermelni. Ez az eddi­gi tapasztalataink szerint elér­hető o 37—46 százalékos eredés ellett évente 444 000 da- b gyökeres vesszőt jelent. jmegeszőlő szaparítóanyag- •lésünket még fokozni ki­tt, elsősorban az anyatő- 'esszőhozamának növelé- s a már megkezdett biák további telepi tésé- 4 20 csemegeszőlőfajlábói g fajtánként két-két hek- „örzsszőlőt telepítünk. 1965- mát* évente 2—3 millió rügy- gványt és 500 ezer darab yökeres vesszőt tudunk a cse­megeszőlő-telepítési terv cél­jára rendelkezésre bocsátani. Mindez azonban még mind'"' kevés. További teendőnk, hogy áz intézetünkben levő csemege- állományt feljavítsuk, még job­ban meggyorsítsuk a törzs-SZőlö telepítését, feltárjuk megyénk területén található, a telepítésre kijelölt 20 fajta anyatőkéit. Meg akarjuk szervezni azok fajtaszelektálását és a Vessző begyűjtését. Az a tervünk, hogy at állami gazdaságok közül egyet kiszemelünk a vesszők gyors elszaporítása céljára. Eb­ben az állami gazdaságban mi- áőbb meg kell kezdeni a törzs- ikblák telepítését is. A Szólé- «etl Kutató Intézet és az álla* rtl gazdaságok törz3tábláin»k létrehozása után a termelőszö­vetkezeteknél is megkezdjük a kiépítést és a vesszőgyökerez- tstést. Intézetünk már 1959 őszétől kezdve fokozatosan emelke­dő mennyiségben tud adni szaporítóanyagot íz állami gazdaságok részére, Mdig is a megyében begyűjt* hető szaporítóanyag fokozottabb feltárásával és más állami gaz­daságtól átvett anyaggal kell a szaporítást megkezdeni. A terv megvalósítása érdekében azon­ban minden erőt és anyagot le­hetőleg egy gazdaságba kell összevonni, ott, ahol az adott­ságok a legjobbak. Ugyanis a szabadföldi .rügydugványozás belterjes természetű kezelést, komoly beruházást kíván, ezért az erőt elaprózni nem célszerű. A rügydugványozáshoz a sza­badban kétrügyes, üvegházban egyrügyes dugvány szükséges. Két-három darab szabvány- mérrtü vessző helyett líi— 50, sőt, kedvező esetben még ennél is több dugvány termelhető, tehát a szaporítóanyagot meg­sokszorozhatjuk. Eredési száza­léka pedig legalább olyan, de Inkább jobb', mint az eddig szo­kásos gyökereztetések. Fi­gyelmes munkát cs esőztető öntözést kíván. A rügydugványozás előnye tehát, hogy a szaporítóanyag többszörösére emelhető, a talaj 70 centiméter forgatása helyett 70—35 centiméter mély szán­tással is előkészíthető, a dugvá­nyok kézzel letűzdelhetők, nem kell árkot ásni. A dugványozást a télen el lehet végezni, a nö­vényvédelmi és talajmunka, va­lamint a felszedés túlnyomó részben gépesíthető. A gyökeres dugványok gyö- - kérzete szokatlanul dús, az adott területen »a szokásos­nál két és félszeres dug- vanymennyiség helyezhető el. Természetesen a rügy dugvá­nyozás jobb talajt és bőséges trágyázást kíván, szükség van esőztető öntöző berendezésre, gyakorlott munkaerőre, támasz- berendezésre Is. A szabadföldi rügydugványo­zás egy katasztrális holdra jutó költsége — jól megszervezett munkamenet esetén — nem sokkal több mint a szabvány- méretű hazai vesszők gyökerez- tetéséé, de termékenysége jó­val nagyobb. Tehat addig is, amíg csemegeszőlő-szaporító­anyagunk nehezen biztosítható, ez a módszer az egyedül célra­vezető. Az öntözőberendezés ké­sőbb, amikor már nem lesz szükség erre a kényes munkát igénylő szaporítási módra, a régi rendszerű vesszőgyökerez- tetésnél is eredményesen hasz­nosítható, mert az esőztető ön­tözéssel 70—90 százalékra lehet emelni az credést. Andrási Elemér arra, hogy az ügyvédi kanja* rát a legjobb tudása szerint és a szocialista törvényesség meg­őrzésének szellemében fogja-ve­zetni. Az ügyvédi kamara üj vezetőségét és az ügyvédi kart üdvözölte ezután felszólalásában dr. Szabó Sándor, a megyei ügyészség vezetője, dr. Bodóczki László, a megyei bíróság el­nöke, Bogdán Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Maka László, az Igazságügymi­nisztérium küldötte, valamint a szegedi és a szolnoki ügyvédi kamara kiküldötte. Mint legutóbbi lapszámunk­ban megírtuk, szombaton dél­előtt tisztújító közgyűlést tar­tott az ügyvédi kamara. Az ügyvédi kamara új elnöke dr Máté Ferenc, elnökhelyettese dr. Szekulesz Károly, titkára dr. Körösi Sándor, fegyelmi megbízottja pedig dr. Csávás János lett. Az elnökség tagjai­vá dr. Csongor Gyulát, dr Mi- halovics Istvánt, dr. Miklós Lászlót, dr. Lovasy Ilonát és dr. Muraközi Ottót választot­tak. Dr. Máté Ferenc székfog­laló beszédében Ígéretet tett Egy vállalat nehézségei és helytállása rf * iwvyvvA- * ■» Újra működik a kecskeméti Patyolat benzíneiő részlege Épül az atomhajó A leningrádi kikötőben az utolsó simitasoKat végzni az atom­meghajtású jégtörőhajón. Képünkön: beállítják az atomatikus készülékeket és műszereket a fedélzeti gépházban. Nincs még egy. vállalat, amelynek az épülő megyeszék­hely új lakóházai miatt annyit kellett volna költöznie, mint a kecskeméti Patyolatnak. Ehhez azt is hozzátehetjük, hogy a város növekedése és a lakosság növekvő igényei miatt e válla­latra egyre nagyobb feladatok várnak. Arra a kérdésünkre, mi az oka annak, hogy a vál­lalatnak még a költözködés előtti viszonyok sem feleltek meg. Somogyi Józsefné igazga­tó elvtársnőtől a következő tá­jékoztatást kaptuk: Expressx-tisztítás, fehérnemű mosás — A Patyolat épületét a Szegedi úton lévő szovjet mo­soda melletti területre tervez­ték építeni olymódon, hogy an­nak kazánja látta volna ej a Patyolat mosodáját is. Az erre előirányzott összeget azonban az ellenforradalom elvitte. Ügy számítjuk, hogy öt-hat évet még a jelenlegi helyen kell el- töltenünk. Az Arany János ut­cai bérházépítkezések miatt a tisztító részlegnek mégis köl­töznie kelleti —, ideiglenesen a Fürdőkért Vendéglő hedyére. Ez az átköltözés 50 ezer forintba került, de semmiképpen sem lehet itt a vállalat végleges helye, mert a kellő fejlesztési lehetőség hiányzik. A Klapka Utazó ember sok él­ménnyel találkozik jértúban-keltében. így történt velem is egy egészen érdekes eset a szeged-budapcsU au­tóbuszon. Dolgom vé­geztével jöttem haza Kecskemétre, s a hosz- szabbodó nap ellenére, amikor Félegyházát el­hagyta autóbuszunk, már erősen szürkülni kezdett. Az autóbusz szinte kétpercenként állt meg, s hol a le, hol a felszálló utasok­kal foglalatoskodott a kalauznó. Minden ese­mény közvetlenül előt­tem zajlott le, mivel közel ültem az ajtóhoz. Közeledtünk a vá­rosföldi megállóhoz, lassú fékezés után megállt az autóbusz. Ezúttal csak felszálló volt. Fiatal házaspár kapaszkodott fel a már eléggé zsúfolt autó­ig buszra. a férfi karján 5 egy pirospozsgásarcú 5 kövér kisfiúval, Mint 2mar említettem, kevés nhely volt. Az előttem 5 ülők azonnal maguk- 5 hoz vették a kisfiút. 3 Láttam, jóleső érzés •j töltötte el a jövevénye­iket az egyszerű, min- fjdennapos emberség 5 megnyilvánulásakor. A 2 jegyváltás pillanatok fi alatt megtörtént- maid A u■tá&usz Az asszonyka most szólalt meg először, ed­dig a gyermekkel volt elfoglalva. — Józsi bácsinak köllene az asztalra csapni, mert a Böske néni nem ért az okos szóbúi. Tuggya, hogy mi mar mennyit hív­tuk őt magunk közé... No de jól van, vasár­nap, ha Palika meg­gyógyul, átmegyünk. Most már magukon a sor, hogy belépjenek. Mit kínlódnak egyedül azon a földön, a hatá­runkban már alig van egyéni, — láthatja ma­ga is! — Igazad van Rózsa. Ti meg jól megfértek bent... — De meg ám! — felel rá azonnal a férj. — Idén múlt négy éve, hogy Tsz tagok va­gyunk, de nem panasz­kodhatunk. mindig ja­vult a helyzetünk. Ma­guknak köll most már határozni Józsi bácsi, de mihamarabb. — No, csak gyertök el hozzánk vasárnap, aztán maid közösen beszélünk az asszony­éval. megindult a* társalgás az újonnan jöttek és a már „régi” utasok kö­zött. Meg kell jegyez­nem, hogy a kis csa­ládnak mindjárt akadt ismerőse, nem is egy. Ezek között hangzott cl az alábbi tanulsá­gos beszélgetés. — Hová igyekeznek? — Kecskemétre, az SZTK-ba visszük Pali­kát. Tegnap belázaso­dott, gondoltuk, elmú­lik mára. Nem így tör­tént, ezért hozzuk bo az orvoshoz. — Jó nektek, ti SZTK tagok vpgytok... — Józsi bácsiék is azok lehetnének, dehát gondolkodnak a belé­péssel. Pedig láthatja, jól együtt vagyunk a Dózsában, Gyűjjön kö­zénk, meglátja jó sora lesz, jobb mint Bözsi nénivel kettesben gür­cölni a 9 holdon. — Azt tudom én Pa­likám, de gyertek mán el vasárnap délután hozzánk, oszt együtt majd elbeszélgetünk Böske népétekkel. Hath» sikerül.-;. utcában lévő benzinező részleg pedig veszélyessége miatt volt kénytelen költözködni, úgy hogy október 1-töl kezdve Ba­jára kellett utaztatni a tisztí- tanivalókat. Ez a költség növe­lése mellett egy hónapra bosz- szabbította a tisztítási időt. örömmel mondta azonban Somogyi elv társnő, hogy a me­gyei tanács 74 ezer forintos se­gítségévei egyik raktárhelyisé­güket át tudták alakítani, úgy­hogy február 15-én ott tneg is kezdték a tisztítást, így két hétre rövidül a tisztítási idő. Ezzel lehetővé válik az ex- pre&sz-tisztítás bevezetése. — amellyel szükség esetén 24- óra alatt el tudják végezni a vegy- tisztítást, benzinezést, szárítást és vasalást. A most kapott költ­séggel a lakosság részére való fehérneműmosást is bevezethe­tik. Vidéki átvevőhelyeket szerveinek — Átvevóhelyekei is létesí­tünk a környező községekben. így Dunavecsón. Kunszentmilt- lóson, Izsákon. Lajosmizsén. Tiszakécskén. sőt még kNagy - kőrösön és Cegléden is — hi­szen eddig e községekből és városokból is küldtek munkát vállalatunknak. Az átvevőhe­lyeket Nagykőrösön és Ceglé­den még a télen megszervez­zük és gondoskodunk az áru szállításáról is. Értesültünk még arról is. hogy a sok nehézség ellenére a múlt évét nyereséggel zárták, majd Somogyi elvtársnő áttért egy-két, a lakosságot érdeklő, szakmabeli kérdés ismertetésé­re: — Sokan nem mondják meg, mitől származik a Uszításra be­hozott ruhán a folt. bár mi csak aszerint tudnánk alkal­mazni a megfelelő kezelést. Az étolajfoltot például nem lehet eltávolítani a ruhákról, a mű­anyagokkal pedig különösen ■sok baj van. Egy megrende­lőnk világos szürke tropikál ruháját kívánta feketére fes­tetni. Benne díszelgett az USA védjegy, mégsem sikerült a festés, mert — műanyag volt Étolaj meg a műanyag­ruha és a gomb —• A cérna és a bélésanya: sötétkék lett. de az anyagot nem fogta a festék. A tovább: főzésre aztán kezdett olvad­ni... Amint tehát megtudjuk: gyapjuanyag jól festhető, áő: a műanyag is, csak mindegyik­nek más és más kezelés kell Sokszor azonban a hozott anyag megtévesztően hasonlít a gyapjúhoz, úgy hogy még tu­lajdonosa sem ismeri anyagát. Legmegbízhatóbban a vasalónő állapítja meg, mert hg a va­salóhoz hozzáragad a ruha. — az müanyagvoltát bizonyítja Baj van a műanyaggombokkal is: szétolvadnak, összeragaszt­ják az anyagot. K. A így folyt a párbeszéd? a két szomszéd, a tsz; paraszt-házaspár és az, új út felé már igyekvő] Józsi bácsi között.] Ahogy én c fclórács-( kában megállapíthat-] tam, nehéz dolga lesz] vasárnap délután a< tsz-tői idegenkedő Er-] zsi néninek. Ügy gon-] dolom, a tsz két szor-i galmas taggal, no meg] 9 hold ió földdel gya-] rapszik a közeli na-i pókban. ~ ] A főtéren megállt azi autóbusz. Kiki a maga] útjára ment. Az ula-] sok, akik körülöttünki álltak vagy ültek,] csendes szemlélői, hall-, gatói voltak a tsz-agi-i tációnaik. Én úgy lat-] tam, mindenki elege-] dett volt az eredmény-i nyel: részesei voltunk] egy félórácskára a lük-] tető, eleven életnek,i annak a forradalmi át-] alakulásnak, amelynek] napjait éljük, < Ilyen apró, hétköz-i napi események sora-] zatából alakul ki az' örvendetes hír: újabb parasztesáládok százai] választották a szövet-, kezéti útat. < Jó volt közvetlenül, részese lenni egy ilyem hír kezdetének! ] Mezei latráni

Next

/
Thumbnails
Contents