Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
.UNKÄSPAßr . BA'CS - K.ISKUN MEGYEI .LAPJA A magyar szcciali, Világ proletárjai, egyesülJetek! ** / IV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ira 50 fillér 1959. FEBU. 4, SZERDA A BAROMI* TENYÉSZTÉSKOR AZ IPAROSODÓ KALOCSA : SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATAINK FEJLESZTÉSE (3. oldal) ; A FALU KULTURÁLIS \ IGÉNYE LAKÁSGONDOK \ BÄCS MEGYÉBEN (4. oldal) ] SPORT -,i J (3. oldal) * KISKOROS! NAPLÓ HOL ÉPÍTENEK UTAT MEGYÉNKBEN? A VILÁG URALKODÓJA (ti. olfral) HÉTFŐN BAJÁN, a Központi Moziban, a bajai járási és városi pártbizottság közös aktívaülést tartott, amelyen 550-en jöttek össze, ebből mintegy 400-an a községekből, 100-an pedig a városi munkások közül képviselték magukat. Voltak az értekezleten pártonkívüli középparasztok is, A beszámolót Szabó István elvtárs, az MSZMP járási bizottságának első titkára mondotta. A párt Központi Bizottságának decemberi határozata alapján ismertette a járás mezőgazdaságának és a tsz-mozgalom fejlődésének helyzetét és a további feladatokat. Elmondta, hogy januárban két termelőszövetkezet alakult és 110 taggal gyarapodott a közös gazdaságok létszáma. Az értekezleten részt vett és felszólalt Keserű János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának helyettes vezetője, Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Glied Károly elvtárs, az MSZMP városi pártbizottságának titkára, aki arról beszélt, hogy mit várnak a városi munkások a dolgozó parasztoktól. Hangoztatta, hogy az életszínvonal emelését a munkásoknak és parasztoknak együttes munkával kell megvalósítani, ez pedig csak úgy lehetséges, ha minél előbb és minél jobban tért hódít a mezőgazdaságban is a nagyüzemi termelés. ^lorváth Mátyás, a nagybaracskai József Attila Termelőszövetkezet párt- titkára elmondotta, hogy egyes falusi vezetőknél nem egyezik a szó és a tett, mert beszélnek ugyan a falu szocialista átszervezéséről, de otthon egyénileg gazdálkodnakTizennégy hozzászóló volt az aktíván, amely végezetül egy sor hasznos határozatot fogadott el. Ezek szerint a járási aktíva nyomán rendkívüli párttaggyűléseket hívnak össze, február 5-én és 6-án pedig népnevelő értekezleteket tartanak, amelyeket a községekben a kisgyülések és nagygyűlések sorozata követ. Megalakulnak mindenütt a községi fejlesztési- bizottságok. Ott, ahol már megvannak, ott megerősítik ezeket. Megalakul a járási fejlesztési bizottság is. Ezen belül operatív bizottságot hoznak létre, Munkásakadémia szervereséről adtunk bírt nemrégiben lapunk hasábjain. A munkásosztály műveltségi színvonalának emelését szolgáló ismeretterjesztésnek ez a nemrégen meghonosodott formája még eléggé ritka megyénkben. A Baján megnyílt munkásakadémia. azonban kitűnő példáját szolgálja annak, hogyan lehet és hogyan kell pártunk művelődéspolitikai irányelveinek, s a Központi Bizottság munkásokról szóló határozatának szellemében foglalkozni népi demokráciánk vezető osztályának kulturális igényeivel, illetve az igények kielégítésével. Elsőrendű kötelesség is ez, hiszen gyárainkban, üzemeinkben rengeteg olyan munkás dolgozik megyénk területén is, akik nemrégiben kerültek faluról az ipari termelésbe. Műveltségi színvonaluk igen sok kiegészítésre szorul, nem mérhető a munkásosztály törzsgárdájának felkészültségével, tudásával és tapasztalataival. Már egymagában ez a tény is, a munkásság kulturális szükségleteivel való alaposabb foglalkozást, új módszerek és lehetőségek kutatását Írja elő. Nem is beszélve arról, milyen hatalmas feladatokat ró a népművelésre, kulturális munkával foglalkozó társadalmi szerveinkre a felnőtt-oktatás, amikor a technika mesebeli óriáshoz hasonlatos kétmérföldes léptekkel halad előre, s a szovjet tudósok már az űrhajózás problémáinak sikeres megoldása útján tettek előre a szovjet munkásosztály legjobbjaival együtt világraszóló jelentőségű lépéseket Ha mi itt megyénkben szerényebb keretek között foglalkozunk is ezzel a fontos problémával, de a kor szükségletei írják elő ezeket a tennivalókat. Bármennyire megnyugtató is az a körülmény, hogy Baján létrejött az első munkásakadémia és hasonló tanfolyamok szervezésével foglalkoznak, Kecskeméten is. Az azonban, hogy ebben a munkában a szakszervezetek még nem vesznek részt, aggasztó és semmiesetre sem helyes. Baján ugyanis a népfront szervezi a munkásakadémiát, s Kecskeméten is hasonló keretek között indulná- nak meg az előadássorozatok. Márpedig a helyes az lenne (és ezt meg kell állapítanunk a Hazafias Népfront helyes kezdeményezésének nagyra értékelésével együtt), ha a kezdő lépéseket éppen a szakszervezetek teszik meg. Szakszervezeti mozgalmunk a múltban is igen jelentős kulturális küldetést töltött be. A munkásmozgalom megyei fejlődésének is fontos létesítménye- sei voltak a különböző munkás-kulturális intézmények, csoportosulások. Ez a szép hagyomány egymagában is kötelez. Mint ahogy kötelezettségeket rónak a szakszervezetekre a munkásosztály kulturális életével való fokozott törődés szempontjából a pártunk által körvonalazott kultúrpolitikai elvek s a munkásosztályunk helyzetével foglalkozó néhány hónappal ezelőtt megszületett nagy jelentőségű központi bizottsági határozat. Az ezután következő ilyen természetű lépéseket méltán várja megyénk munkásosztálya legnagyobb tömegszervezetünktől, a szakszervezettől. amely rendszeresen termelőszövetkezeti híradót ad ki és tájékoztatja a város és a járás vezetőit a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről. Az aktívaülés után Keserű János és Molnár Frigyes elvtárs vezetésével a járási pártós tanácsvezetők Vaskútra mentek, ahol tárgyaltak a község párt- és tanácsvezetőivel, valamint a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok elnökeivel a közös gazdaságok fejlesztésének lehetőségeiről. A vaskúti látogatás tulajdonképpen folytatása volt a délelőtti aktívaértekezletnek 1 és egyben helyes módszer is ■ a tekintetben, hogy az aktíva felvetéseit hogyan kell nyomban hasznosítani. A vaskúti megbeszélésen felvetődött, hogy elérkezett az idő a község mezőgazdasági termelési arculatának végleges kialakításához. Ehhez azonban az szükséges, hogy az alacsonyabb társulások a fejlettebb szövetkezeti útra térjenek. A részvevők általában egyetértenek ennek a felvetésével, annál is inkább, mert számukra a Kossuth és a Dózsa Termelőszövetkezetek igen jó példákkal szolgálnak. A DUNAVECSEI járás párl- aktíva-értekezletét Kunszent- tniklóson, ugyancsak hétfői napon tartották meg. Az aktíva beszámolóját Tesch Rezső elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartotta meg a mezőgazdasági termelés es a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséről. Az aktíva-crtekezleten mintegy 180-an vettek részt és a beszámoló után igen tevékeny, sok új szempontot feltáró, jó módszereket adó vita alakult. Az aktíva-értekezlet ■ részvevői nagy figyelemmel hallgatták Erdösi József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének felszólalását. A vitában részt vettek többek között Tóth elvtárs, a har- tai Béke Termelőszövetkezet elnöke és Farkas Magda, a solti általános iskola igazgatója, aki többek között hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak milyen nagy szerepük van a parasztifjúság helyes szemléletének kialakításában. A KALOCSAI JÁRÁSI PARTAKTXVÁN 130-an vettek részt. Az MSZMP megyei bizottsága részéről Szabó Lajos elvtárs, az agit.-prop. osztály vezetője volt jelen. Részt vett Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Szűcs Béláné elvtársnő, a megyei nőtanács titkára. A beszámolót Matos István elvtárs, a járási párt- bizottság titkára tartotta. Szabó Ferenc, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a járás mezőgazdaságfejlesztési tervét ismertette. Varga Ferenc, a Kalocsai Gépállomás igazgatója, a paprikatermesztés gépesítésének sürgős megoldását: vetette fel hozzászólásában. Ez, egyik feltétele paprikatermesz-í tő mezőgazdasági nagyüzemek, kialakításának. Ez nagyon fon-í tos probléma a kalocsai járás-3 ban, ahonnan a világ minden] tájára szállítanak ebből a fon-j tos mezőgazdasági termékből.« Kozó József, a dusnöki tanács] végrehajtó bizottságának elnöke] elmondotta, hogy községükben! most alakult egy ifjúsági szö-J vetkezet, amely azt bizonyítja,! hogy a fiatalok megtalálják af községen belül is a felelemei-, kedés útját és nem kívánkoz-i nak el hazulról. | Nagy erejű földgázkiterés Tompa határában Az Egri Olajkutató Tröszt szakemberei hónapok óta próbafúrásokat végeznek Tompa határában. Január 31-én, szombaton hajnalban az egyik fúrás helyén, ahonnan éppen az iszapot szivattyúzták ki, nagy erővel, mintegy 80 atmoszféranyomással hatalmas földgázkitörés történt. A szakemberek véleménye szerint ez annak a jele, hogy vagy ■ olajat, vágyj legalább is n*gv mennyi ségű földgázt rejt azon a ponton a föld méhe. A földgázkitörést eltömték, mert még jelenleg ist 43 atmoszféra nyomással törne felszínre az értékes fűtőanyag; 40 000 paplati áaeiite A kalocsai paplanüzemben megindult a gépesített, mechanikai paplangyártás. Negyedévenként tízezer paplant gyártanak. A szivárvány minden színében készül az egyiptomi gyapot felhasználásával a brokátselyem- és félbrokátselyem-paplan. Külön kártolö üzemet is létesítenek a gyapot feldolgozására. Képünk: Mulati Bcláné és Oláh Gizi a paplan középvarrását végzik. A második kecskeméti önkiszolgáló bolt is megnyílt Hétfőn délelőtt 10 órakor a Rákóczi út 42. szám alatt megnyílt Kecskemét második ön- kiszolgáló boltja. Sohajda Ferenc, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója átadta a boltot és kérte a kiszolgálókat, hogy szerettessék meg a vevőkkel a modern kereskede- delem e vásárlási formáját. A megnyitáson részt vett Nagymarosi Kálmán elvtárs, a városi tanács elnöke, Mező Mihály elvtárs, a városi tanács titkára is. *•' A boltnak 12 alkalmazottja van és még két tanuló. A bolt vezetője Laczi Pál, aki 38 éves kereskedelmi múltra tekinthet vissza. Nyitvatartási idő reggel fél héttől este nyolc óráig, a boll alkalmazottjai váltott műszáléi ban dolgoznak. Egyes áruknál még nem lehetett megvalósítani az önkiszolgálást, például zöldségféléknél, hentesáruknál, itt még a bolt dolgozói szolgálják ki a vevőket. A közeljövőben még egy önkiszolgáló' boltot nyitnak Kecskeméten, : Lelkes aktívaértekezleteken tárgyalják a Központi Bizottság decemberi határozatát Két új tsz és 110 taggyarapodás a bajai járásban