Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

w'nU'i'v A01 Világ proletárjai, egyesüljetek! ©©©©©©©©©©©0©©QOGSG©O0 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS * KISKUN MEGYEI L^JA; IV. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM rlra SO fillér 1959. FEBK. 20, PÉNTEK Ülésezik az országgyűlés Az országgyűlés szerdai ülé­sén dr. Münnich Ferenc, a kor­mány elnöke ismertette a Mi­nisztertanács beszámolóját. A kormány elnöke bevezetőül hangsúlyozta: az államhatalom erősítésére irányuló célkitűzé­seinket elértük. Kormányzati szerveink demokratikus fejlesz­tése terén komoly lépéseket tet­tünk előre. Utalt arra, hogy jelentősen megnőtt a helyi ta­nácsok igazgatási és gazdasági hatásköre, majd hangsúlyozta, hogy a kormány ezek további bővítését tervezi. Szólt a mi­niszterelnök a szocialista tör­vényesség megszilárdulásáról, majd gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. Elmondotta, hogy a kormány eleget tett ígéretének, amely szerint biztosítja az elért élet- színvonal emelkedését, és itt utalt a nyugdíjak rendezésére, a pedagógusok és az egészség- ügyi dolgozók már megvalósult bérrendezésére és a sokgyer­mekesek családi pótlékának fel­emelésére, amely még ebben a félévben megvalósul. A Minisz­tertanács elnöke azután áttért a művelődésügy kérdéseire, majd a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével foglal­kozott. Befejezésül a kormány külpolitikáját ismertette. A beszámolót vita követte. Ezután Kiss Károly, a külügyi bizottság nevében javaslatot tett: Hozzon az országgyűlés ha­tározatot, amelyben a magyar kormány tárgyalási készségét hangsúlyozva támogatja a Szov­jetunió és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának a német békeszerződés mielőbbi megkötésére irányuló konstruk­tív kezdeményezéseit. A képvi­selők egyhangúlag elfogadták a javaslatot; Az országgyűlés csütörtökön folytatta munkáját; ügyre többen választják a paraszti felemelkedés útját megyénkben A járáshoz beérkezett jelen­tések szerint január 1-töl feb­ruár 17-ig a bajai járásban 860 taggal és 4500 katasztrális hold földdel erősödtek a termelő­szövetkezetek. Mozgalmas nap volt a szerdai is. Szórendén 13 egyénileg dolgozó paraszt lé­300000000000 Évi termésük: 85 mázsa méz A földművesszövetkezet irá­nyításával működő Keceli Mé­hész Szakcsoport tagjai jól ér­tik a mesterséget. Béleczky Jó­zsef, a méhész csoport vezetője több olyan adatot közölt ve­lünk, amiről érdemes hírt ad­nunk. Hat éve, 1953-ban tizen­két taggal alakult meg Ke cé­lén a. méhész szakcsoport. Az évek folyamán tagjaik száma egyre növekedett s ma már 93 méhész működik soraikban. A szakcsoport tagjai 1100—1200 méhcsaládot kezeinek s 1958- ban 85 mázsa mézet termeltek és adtak át szerződésre. ÓOOOOOOC ÍKXKi BUGACION a helyi pártszervezet kezdemé­nyezésére a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének előse­gítése céljából 11 tagú operatív bizottság, 22 tagú termelőszö­vetkezeti fejlesztési bizottság és 30 tagú népnevelő csoport ala­kult. A termelőszövetkezet fej­lesztésének elősegítésére alakult bizottságok tagjai és a népne­velők a közeljövőben felkere­sik az egyénileg dolgozó pa­rasztokat. ... ..Ht I.,.,..»«,,, — Irodalmi estet rendez a bajai Tóth Kálmán Társaság pénteken este 6 órakor, a műve­lődési házban a magyar—szov­jet barátság hónapja tisztele­tére. pett a termelőszövetkezetekbe. Január 1-től egyébként 80 belé­pővel gyarapodtak ebben a köz­ségben a közös gazdaságok. Vaskúton gyorsabb volt az ütem. Ott egy hét alatt 141 család lépett a termelőszövet­kezetekbe. Bácsborsódon szer­dán 28-an kérték felvételüket a szövetkezetbe 219 katasztrá­lis hold földdel. A kedden ala­kult Petőfi Termelőszövetkezet szerdán 14 tagról 20-ra gyara­podott. Bácsbokodon 12 belépő volt. Nagy sikere volt a Nagyba- racskán tartott szerdai falugyű­lésnek, amelyen 250-en vettek Ä Eöspoxtil Statisztikai Hivatal Bács-ftiskun megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1§18. évi gazdasági és kulturális eredményeiről Ipar KŐFARAGÓK Nemcsak Bács megyében, de országszerte is a ritka szakmák közé sorolható a kőfaragás. A Kecskeméti Kőipari Vállalat mellett kezén is megszámolhat­ná az ember, hány üzem mű­ködik niég az országban. A kő­faragó és kőcsiszoló részleg dolgozói mészkőből és ruskicai (Románia) márványból épület­burkoló lapokat, a különböző fajta kövekből pedig emlék­műveket és síremlékeket ké­szítenek. A műhely évi terme­lése megközelíti az egymillió forintot Képünkön Domokos László kocsisadé munka közben. 1958-ban a megye szocialista ipara 7,9 százalékkal termelt többet mint az előző évben. Ezen belül a minisztériumi ipar 8,2, az állami helyi ipar 9,2 szá­zalékkal emelte termelését. A szocialista ipar több ter­mékből lényegesen többet állí­tott elő 1958-ban, mint az előző évben. — Pl égetett téglából 19,3, gyermekíehérneműből 13,9, gyermekcipőből 39,5, kolbászfé­leségekből 173, fűszerpaprikából 43,2 százalékkal termeltek töb­bet. A termelés növeléséhez hozzá­járult, hogy a megye ipara 1958- ban csaknem 1000 fővel több munkást foglalkoztatott, mint 1957-ben, valamint hogy az egy munkásra jutó termelés 6,1 szá­zalékkal növekedett. Az egy munkásra jutó termelés legked­vezőbben a minisztériumi ipar­ban alakult, 9,1 százalékkal nőtt. Mezőgazdaság 1958-ban a növénytermelés eredményei — a késői kitava­szodás, a csapadékhiány követ­keztében — általában kedvezőt­lenebbek voltak az előbbi évi­nél. A vetésterület összetétele az előző évekhez képest változott. A kenyérgabona vetésterületé­nek rovására megnőtt a takar­mányok (szálas és abrak) és az ipari növények vetésterülete. Az egyes növényféleségek kö­zül jelentős az őszi árpa és a pillangósok vetésterületének nö­vekedése. Az előbbi 36,4, az utóbbi 17,4 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A zöldségfélék vetésterülete az 1957. évihez ké­pest közel 6 ezer kát. holddal csökkent. Ezen belül legnagyobb mértékű volt a zöldborsó és a paradicsom vetésterületének csökkenése, amely együttesen több mint 3 ezer kát. holddal kevesebb volt az előző évinél. Az 1938. őszért elvetett kenyér- gabona területe csaknem azonos amájus31-i vetésterülettel. To­vább növekedett (11,5 százalék­kal) az őszi árpa vetése. A kedvezőtlen tavaszi időjá­rás következtében mind a kalá­szosok. mind a kapások termés­átlaga alatta maradt a kiemel­kedő 1957. évinek. A szocialista szektor termés­átlaga 1958-ban is jóval maga­sabb volt az egyéni gazdaságo­kénál. A tsz-ek például őszi bú­zából 1,3 q-val, rozsból 0,8 q-val, zabból. 1,1, burgonyából 8,7, cukorrépából 10,6 és takarmány- répából 1,3 mázsával termel­tek többet. Az állami gazdasa­gok termésátlagai még nagyobb arányban múlták felül az egyé­niekét. A megye állatállománya 1958. március 1-én az előző évihez vi­szonyítva a szarvasmarhaállo­mány kivételével növekedett, azonban egyik fő állatfaj sem érte el az 1956. március 1-i ál­lományt. A szarvasmarhaállo­mány csökkenése ellenére a te­hénállomány 1957-hez képest 5,4 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés feltételei­nek javulása következtében — kedvezőbb szerződési feltételek, takarmánytermesztés növekedé­se stb. — az állat és állati ter­mékek felvásárolt mennyisége is növekedett. Sertésből 60,5 szá­zalékkal, vágóborjúból 42,7 szá­zalékkal, vágóbaromfiból 22,2 százalékkal, tehéntejből 26,3 szá­zalékkal volt több a felvásárlás, mint 1957. évben. A vágómar­hák minősége jobb és átlagsú­lyuk jóval nagyobb mint a ko­rábbi években volt. A gépállomások összesen több mint 307 ezer normálhold talaj­munkát végeztek, 34,8 százalék­kal többet a tervezettnél és 12,4 százalékkal túlhaladták az előző évit is. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek részére végzett talaj­munka aránya javult és 1958- ban az összes talajmunka 60,7 százalékát a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére vé­gezték. Egy kh mg. tsz szántóra 1 jutó talajmunka 2.6 normálhold volt, az 1957. évi 2.0 normálhold­dal szemben. Tennelőssövetkezeti mozgalom 1958. december 31-én a me­gyében 219 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és 70 termelő­szövetkezeti csoport a megye1 szántóterületének 11,5 százalé­kán folytatott közös gazdálko­dást. Egy év alatt a termelőszö­vetkezetek összes területe 18 096 kát. holddal, szántóterülete 12 244 kát. holddal, a családok száma 859-cel emelkedett. Az év folyamán a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tovább erő­södtek. Ezt elősegítették a párt és kormányhatározatok által biztosított kedvezmények, a munkafegyelem javulása és a tsz-i vezetők szakképzettségének fokozása. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek a 3004. sz. rende­letigen sok kedvezményt bizto­sított. Az 1957—58. gazdasági év­ben a kormányhatározat alapján nyújtott összes kedvezmény meghaladta a 15 millió forintot. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek állattenyésztése ked­vezően alakult. Jelentősen meg­nőtt (50,9 százalékkal) a szarvas- marhaállományuk és ezen belül 885 db-bal (24,2 százalékkal) a tehénállományuk. Nagyobb mér­tékű növekedés volt a juhállo­mánynál is, 23,4 százalék. Javult a tehenek tejhozama és ennek, valamint az állomány növekedésének következtében csaknem 2 millió liter tejjel többet fejtek ki mint 1937-ben. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek állóvagyona 18,3 szá­zalékkal, míg a szövetkezeti alapja 15,5 százalékkal több az előző évinél. Áruforgalom A kiskereskedelem 1958. évben 2,3 milliárd Ft-ot forgalmazott, az 1956. évi eladási forgalomnál 8,2 százalékkal, az 1957. évinél 1,8 százalékkal többet. Azonban az eladási tervét sem a tanácsi, sem a földművesszövetkezeti kiskereskedelem nem teljesí­tette. A bolti kiskereskedelem áru­készlete az év végén 3,7 száza­lékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, azonban az évi átlagos árukészlet mintegy 8—10 százalékkal magasabb volt az 1957. évinél. Legnagyobb mértékben az iparcikkeit forgalma emelkedett, ezen belül elsősorban a tartós 'Folytatás a 2. oldalon) részt. Balogh János elvtárs, a járási pártbizottság' főelőadója tartott beszámolót a szövetke­zeti mozgalom fejlesztésének jelentőségéről. Felszólalt Itoska István elvtárs is, a Központi Bizottság munkatársa. A dunavecsci járásban is erő-! södnek a szövetkezetek. Az utóbbi napokban 81 jelentkező volt a közös gazdaságokba. A hartai Lenin Termelőszövetke­zet hétfői közgyűlésén heten kérték felvételüket. Hírt kaptunk arról is, hogy Bugacon a spárga termesztő szakcsoport 17 tagja szerdán termelőszövetkezetet alakított. A/í UAKIjA i-íiiSbLultUL ^ <2. oldal) <; GONDOSABBAN <í ! SZERVEZZÜK A £ J KÖZSÉGFEJLESZT ESI ! munkákat e 1 C | NÖVEKEDNEK AZ | ; IGÉNYEK | 1 (í | TÍZEZER MÁZSA íi TOLLAT DOLGOZNAK | FEL ÉVENTE | <3. oldal) C 1 s i STUART MÁRIA G ‘ (4. oldal) q ; HALAS ÉS JÁRÁSA £ ! A VILÁG URALKODÓJA G | (6. oldal) g i e

Next

/
Thumbnails
Contents