Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekl *{ A MAGVAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA-'i IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ára 60 fillér 1959. FEBR. 1, VASÁRNAP MA*.. Sgá*" Ilii Az SZKP XXL kongresszusa elnökségének tagjai tapssal köszöntik az egyik felszólalók Hruscsov elvtárs mellett ■Andrejcva. a tambovi terület egyik kolhozának elnöknője látható. Látogatást tett megyénkben Zdenek BeiecJcy, a Csehszlovák Nemzeti Front egyik vezetője Zdenek Belecky, a Csehszlo­vák Nemzeti Front iskolájának igazgatója, magyarországi kör­útja során a megyei népfront­bizottság meghívására 1959. ja­nuár 30-án ellátogatott Kecske­métre. A kora délutáni órák­ban találkozott Kecskeméten a megyei tanács nagytermében a párt képviselőivel, valamint a városi, járási és megyei nép­front-bizottság tagjaival. Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának első titkára üdvözlő szavai után Zdenek Belecky elvtárs ismer­tette a Csehszlovák Nemzeti Front munkáját, a nemzeti egy­ség megteremtéséért kifejtett harcát, tömegmozgősító és szer­vező működésének fontosságát A továbbiakban tájékoztatta a hallgatóságot Csehszlovákia ipa­rának fejlődéséről, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy Csehszlovákiában a pa­rasztságnak körülbelül 70 szá­zaléka termelőszövetkezetben dolgozik; A jelenlevők kérdéseket in­téztek Zdenek Belecky elvtárs­hoz, majd Molnár Frigyes elv­társ zárszavával ért véget a baráti találkozó; Szombaton csehszlovák vendé­günk Kiskőrösön és Kalocsán tett látogatást, AZ SZKP XXL KONGRESSZUSÁRÓL <2. oldal) A KISLAKÁS- ÉPÍTŐKRŐL 38 ÉVE A DUNÁN (3. oldal) HIVATALNOK- SZEMLÉLET JÓ HA TUDJAK A GAZDÁK A VILÁG URALKODÓJA (L oldaJ) HALAD A VILÁG.., (5. oldal) SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7, oldal) AZ ÜJ ARAM DÍJSZABÁS ÉRDEKESSÉGEK (8. oldal) Ülésezett ci Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Választmánya Január 30-án, pénteken a KPVDSZ kultúrotthonában ta­nácskozásra ült össze a Szövet­kezetek Bács-Kiskun megyei Választmánya. A választmányi ülés első na­pirendi pontjaként Brachna János elvtárs, a MÉSZÖV el­nöke tartott tájékoztatót a MÉ­SZÖV 1958. évi munkájáról és a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatos föld­művesszövetkezeti feladatokról. Ezután Pénzes János, a MÉ­SZÖV Felügyelő Bizottságának elnöke terjesztette elő jelenté­sét a megyei felügyelő bizott­ság múlt évben végzett mun­kájáról. A vita és a hozzászólások után került sor a határozatok ismertetésére a földművesszö­CI2ö()ielejeit a közömig, éli Líp a „Kiskunság“ Irodalmi Színpad A megyei tanács művelődési osztálya és a Hazafias Népfront közös erőfeszítése nyomán nem­sokára megyénk közönsége elé lép a »Kiskunság« Irodalmi Színpad együttese. Január 30-án tartotta első ülését az irodalmi színpad ve­zetősége, amelyen megtárgyal­ták a legközelebbi néhány hó­nap művészeti terveit, s a fél­éves műsorrend alapelveit. —- Kecskeméten az első bemutat­kozó estre február 6-án kerül sor. Ä Kiskunhalason rendezett Kiskunság-est műsorát mutat­ják be itt az irodalmi színpad művészei. Márciusban a kecs­keméti Katona József Színház­ban »Vörös tavasz« címmel a Tanácsköztársaság hősi napjai­nak állítanak emléket versben és prózában. Áprilisban ugyan­csak a színházban a magyar- és világirodalom legszebb sze­relmes verseiből adnak elő egy csokorra valót. Egy hónap múlva a »Kiskunság« című fo­lyóirat köré tömörült írók szer­zői estjére kerül sor. Az irodalmi színpad vezető­ségének az a tervé, hogy a műsorokkal rendszeresen fel­keresik megyénk városait, köz­ségeit, termelőszövetkezeteit, állami gazdaságait és ipari üze­meit. A február 6-i kecskeméti műsort február 16-án Kiskőrö­sön és Soltvadkerten is bemu­tatják. Madarasra február vé­gén, Kalocsára pedig március elején látogatnak el ugyanazzal az összeállítással. A Kecske­méti Gépgyár dolgozói előtt is külön előadást tartanak már­cius folyamán. A több mint egy évig vajúdó irodalmi színpad tehát megszü­letett. Célját minden bizonnyal be fogja tölteni. Megismerteti közönségünket a magyar és a világirodalom klasszikusaival, a modern magyar és külföldi próza«és vers nagy alakjaival, segít az irodalmi közvélemény kialakításában, a közönség esz­tétikai ízlésének fejlődésében. Szerzői esteken megismerteti megyénk , íróit, költőit az iro­dalom iránt érdeklődőkkel, az üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a falvak és városok dolgozóival. Cs. L. vetkezetek és a termelőszövet­kezetek fokozottabb együttmű­ködéséről és a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, a föld-; művesszövetkezeti nőtagság kö« rében végzendő további mun-t káról, valamint a földműves-! szövetkezetek felvásárlási, kis­kereskedelmi, vendéglátóipar»! és beruházási munkájával kap­csolatos teendőkről. A választmányi ülés napi-« rendi pontjaival kapcsolatban! igen sok hozzászólás hangzót» el. A MÉK részéről Gáti György igazgató tett Ígéretet a> vállalat nevében a tsz-ek fo­kozottabb segítésére. Pálmai! elvtársnő a Kiskőrösi Földmű-j vesszövetkezeti nőbizottság! munkáját értékelte. Felszólalt! Simó Tibor elvtárs is, a ME-I SZŰV elnökhelyettese. Szomor Gyula, a MÉSZÖV o.-vezetője a tsz-ek kisgép-igényeinek tökéle­tesebb kielégítésével kapcsolat­ban tett javaslatot. A hozzá­szólók között volt Dobákné elv­társnő Kiskunfélegyházáról, ' Bank Gyula, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Rideg János Ka­locsáról, Alföldi István egyéni­leg dolgozó paraszt. Tompa Bé­la, a megyei pártbizottság poli­tikai munkatársa s még szá­mosán. >00-00000000000-000001 40 szövetkezet tervét tárgyalta meg Kiskőrösön a járási párt­ós tanács-végrehaj tóbizottság Pénteken együttes ülést tar­tott Kiskőrösön a párt és a tanács járási végrehajtó bizott­sága. Az értekezleten a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak beszámolója alapján 22 me­zőgazdasági termelőszövetkezet és 18 szövetkezeti csoport 1958 —59. évi gazdasági tervét tár­gyalták meg. Eszerint egy-egy munkaegy­ség értéke az idén 6,10 forint­tal emelkedik, vagyis az álla­mi kedvezmények hatására csa­laaonaem. előreláthatólag 2270 forint lesz a többletjövedelem, A két végrehajtó bizottság többek között felhívta a figyel­met a szövetkezeteknél történő nagyüzemi gépi művelésre al­kalmas szőlő- és gyümölcste- lepítésrc. Új és fontos kezdeményezés, hogy a járás nyolc termelő- szövetkezeténél kísérletképpen ágazatonkénti önköltségelemző’' számvitelt, több helyen pedig kettős könyvelést vezetnek be. KONGRESSZUSI GONDOLATOK dania. Emellett természetesen s Szovjetunió támogatja a Neme Demokratikus Köztársaság kor mányának német államszövetség megalakítására — mint az egye sítés első fokára — vonatkozc javaslatát. A Szovjetunió tehát feladta a leckét. De nézzük meg, ho’ gyan vélekedik a Nyugat? Bonr nem szól semmit, s az idős né­met kancellár csak a »nem-* — a feltétlen tagadás — kimon­dására képes. Amerikában m olyanféle demagóg hangok mel­lett, melyeket Murphy ameri­kai külügyi államtitkár enge­dett meg magának, egyre erő­södik a hang, mely a tárgyalá­sokat kéri. Murphy álszent mó­don arról beszélt, hogy »a Szov­jetuniónak jobban kell bíznia a Nyugatban«, ugyanakkor azonban ezzel a kijelentéssel inkább ködösíteni szeretne. Dul­les azt mondja, hogy helyesnek tartja a külügyminiszterek ta­nácskozását a német kérdés megvitatására. Ugyanakkor azonban a merev elzárkózás hangjait is megütötte legutóbbi Sajtóértekezletén. A »leckére« tehát a válasz eddig igen kétértelmű és nem sokkal mutat többet, mint amit az eddigi hidegháborús ameri­kai politikától várai lehetett. Nagyon valószínű — és erre több nyugati kommentátor is rámu­tatott —, hogy a nyugati ha­talmak semmiféle pozitív tár­gyalási alapot képező ellenja­vaslatot nem fognak tenni a szovjet jegyzékre adandó vála­szaikban, ugyanakkor azonban Feltételezhető, hogy bizonyos engedményt téve a reálisabb politikai irányzatoknak, fel fog­ják vetni a tavaszi külügymi­niszteri vagy ehhez hasonló sú­lyú értekezlet lehetőségét. Ez pedig lényegében mégis a Szov­jetunió egyik eljárási javaslatá­nak elfogadását jelentené, s mint ilyen, fontos lépés lehet­ne előre azon az úton, amely i hétéves terv célkitűzéseinek békés viszonyok közötti teljesí­tését biztosítja. A nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában feltétlenül a XXL kongresszus tanácskozásai állanak. A kong­resszuson elhangzott Hruscsov- beszámoló valamennyi tétele, így a hétéves terv gazdasági, kulturális és egyéb célkitűzései is — lehetetlen észre nem ven­nünk ezt — elválaszthatatla­nul szoros kapcsolatban álla­nak a nemzetközi helyzettel. Hiszen, ha a világbékc bármely vunatkozásban kárt szenved, ez óhatatlanul hatást gyakorol a hétéves terv teljesítési lehető­ségeire. Ugyanakkor a terv vég­hezvitele új, hatalmas erőténye- zóként jelentkezik a világpo­litikában. A nemzetközi helyzet kérdé­seit érintve a béke biztosításá­nak számos problémájával fog­lalkozik a kongresszusi beszá­moló, s amikor ebből kiindulva a béke kilátásait próbáljuk ele­mezni, a leghelyesebb a német probléma — mint a legégetőbb kérdés —- alakulásából kiin­dulni. Hruscsov elvtárs beszámoló­jában a német kérdéssel fog­lalkozva megállapítja: a német kérdés sarkalatos megoldását a Németországgal való békeszer­ződés megkötése jelenti. Ez pe­dig elvezet a berlini kérdés bé­keszerető és demokratikus el­veken nyugvó megoldásához is. Módot nyújt ez arra, hogy Nyu- gat-Berlin szabad várossá vál­jék, s megkapja a kellő bizto­sítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. Lehetetlen nem gondol­nunk arra, hogy mivel most két német állam van, s egyikük sem szüntethető meg anélkül,’ hogy ezzel lángra ne lobbanjon a harmadik világháború — Né­metország egyesítése csak a két német állam közötti tárgyalások útján érhető el. A Szovjetunió amint már a kongresszus előtti szovjet állásfoglalásokból is megállapítható, nem ellenzi a szabad választásokat, de leszö­gezi, hogy az egyesítés vala­mennyi kérdését a két állam megállapodásának kell megöl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents