Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
1939. január 18. vasárnap S. oldal I felemelkedéshez egyetlen út vezet NEM MINDIG Á FIATALOK... Bács megye az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéje, összterülete majdnem másfél millió katasztrális hold. A szántó mellett jelentős szőlő-, gyümölcs és zöldségkultúrával rendelkezik. Az ország más megyéihez viszonyítva a kisüzemi termelés nálunk nagyobb méretű. A több mint 160 000 parasztgazdaságból 63 százalék tartozik 0—5 holdas . kategóriába. Amikor erről a 'kategóriáról beszélünk, természetesen a szántóföldön gazdálkodó egyéni termelőket értjük alatta, A birtokelaprozúdási folyamat az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltött. Az elmúlt két esztendő alatt majdnem 10 ezer gazdasággal növekedett az említett alacsony birtok- kategóriához tartozó gazdaságok száma. A párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája a termelő- szövetkezeteken kívül hathatósan segíti az egyénileg dolgozó parasztok termelését is. Azonban az említett kisparaszti, valamint szegényparaszti gazdaságok termelése nem fejlődik megfelelően, még az ismeretes segítségadás mellett sem. Külterjesen, alacsony színvonalon gazdálkodnak, nincsen anyagi fedezetük arra, hogy földjeiket megfelelően trágyázzák, korszerű eszközökkel műveljék. Többségük ugyanúgy gazdálkodik, mint nagyapjuk, ükapjuk száz évvel ezelőtt. Számukra nem kifizetődő tehát az egyénileg gazdálkodás, legtöbbször — különösen az cgy-két holdasok — kénytelenek napszámba járni, vagy másutt keresik meg a kenyerüket, mert még annyit sem termelnek, amennyire a családnak szüksége van. Egyrészük már korábban belátta, hogy ilyen körülmények között nem tud boldogulni, ezért belépett a termelőszövetkezetbe. Gyakran előfordult megyénkben, hogy kizárólag szegény- és kisparasztok alakítottak termelőszövetkezeteket. Az ilyen szövetkezetekben azután a termelés magasabbrendűsége rövid egy-két éven belül már jelentkezett, Megyénk szövetkezetei az utóbbi években magasabb terméseredményeket takarítottak oe mint az egyéni parasztok. Már elkészült a végleges statisztika a múlt esztendőről, amely szerint búzából a termelőszövetkezetek holdanként 7,5, az egyéniek 6,2, rozsból a termelőszövetkezetek 4,9, az egyéniek 4,1, ősziárpából a termelő- szövetkezetek 9,3, az egyéniek 3,4, kukoricából (májusi mor- zsoltra számolva) a termelőszövetkezetek 10,7, az egyéniek 8,9, burgonyából a termelőszövetkezetek 55, az egyéniek 48 mázsát takarítottak be. Az alacsony birtokkategóriába tartozó gazdaságok az említett egyéni átlagterméseknél még kevesebbet takarítottak be. Ezek a gazdaságok árut nem termelnek, legnagyobbrészt önfogyasztásra rendezkednek be. Csak kivételes esetben adnak árut, de azt is drágán térmelik, Mindebből fakad aztán, hogy az alacsony birtokkategóriához tartozó gazdaságok tulajdonosai elégedetlenek. Elfeledkeznek arról, hogy ők is változtathatnak helyzetükön, ha az egyedüli helyes utat választják, vagyis belépnek a közös gazdaságba. Panaszkodnak, hogy keveset terem a földjük, érthető hiszen ritkán tudják trágyázni (ehhez nem is rendelkeznek elegendő állatállománnyal) és nincs az a tarisznya, amelyből ha fokozatosan kivesznek, ne ürülne ki. Így van ez a földdel is. A táperő mindig fogy és ezt megérzi a növény. Egyénileg dolgozó parasztságunknak be kell látni, hogy az egész világ a mezőgazdasági nagyüzem felé halad, természetesen másképp a kapitalizmusban, másképp a szocializmust építő országokban. Az előbbiekben a kisgazdaságok tönkremenése, az utóbbiakban önkéntes társulás útján. Említsünk meg ezzel kapcsolatban néhány számot. Az Egyesült Államokban az alacsony birtok- kategóriához tartozó gazdaságok csupán 9 százalékát teszik ki az összes mezőgazdasági üzemeknek. Dániában, amelyről sokan azt mondják, hogy itt sok a mezőgazdasági kisüzem, csak 20,8 százalékát adják az összes gazdaságoknak, Sőt a kapitalista országokban mindenütt törekvés tapasztalható a kisgazdaságok megszüntetésére. Hollandiában 1950 és 1955 között a kilenc holdon aluli gazdaságok közül minden ötödik szüntette be a termelést. A holland kormány a kisbirto- kok állami intézkedéssel történő korlátozását tűzte ki célul. A modern termelés egyre nagyobb tőkebefektetést igényel, amelyre a kisparaszt általában képtelen, de ha akad is közöttük olyan, aki esetenként gépet vásárol, nem képes versenyezni a nagybirtokkal, amelynek az egy termékegységre jutó költsége összehasonlíthatatlanul kisebb mint a kisüzemé. A kisüzemek ma már az az egész világon gátolják a fejlődést. Nem alkalmazható rajtuk a modern gépi technika, az új termelési módszerek. Az élet halad előre, a mező- gazdaságban éppen úgy mint az iparban, ha lassabb ütemben is, de megvan a lehetőség a termelékenység jelentős emelésére. A technika előrehaladása, a tudományok fejlődése elősegíti, hogy többszörösére emeljük a terméshozamokat. Ez azonban csak a mezőgazdasági nagyüzemben lehetséges. Az egyre növekvő szükségleteket csak a terméseredmények növelésével lehet kielégíteni, hiszen ismeretes, hogy az emberek évről-évre igényesebbek lesznek az élelmiszerfogyasztásban is, Nemcsak nemzetgazdasági szempontból fontos, hanem az egyén érdeke is, a többtermelés, ez pedig a mi országunkban az állami gazdaságokon kívül csak a termelőszövetkezetekben valósulhat meg. Gyakori téma a fiatalok tiszteletlensége, modortalan- sága és nagyon helyesen, cikkekben hívják fel a fiatalság figyelmét ezekre. A cikkek nyomán van javulás, egyre nő az idősebb emberek iránti figyelmesség, előzékenység. Néha azonban fordítva is előfordul, vagyis a felnőttek keresik az összetűzést a náluk jóval fiatalabbakkal. A napokban tapasztaltam ilyesmit. A Bajaszentistván felé induló autóbusz kivételesen nem telt meg zsúfolásig, mindenki kényelmesen elhelyezkedhetett, sőt még néhány üres hely is maradt. Két fiatalember ült egymás mellett, izgatottan tárgyaltak valamiről. A Jelky-szobornál lévő megállónál, egy aszony szállt fel, öt év körüli gyerekkel. Nem ült le a kissé hátrább üresen ásítozó helyekre, hanem a két fiút nézte, akik most már valami könyvről vitatkoztak. Egyszer csak, általános meglepetésre, nagy haraggal felcsattant: — Nem látják kérem, hogy gyerekkel vagyok, miért nem adják át a helyüket? Talán ezt tanulták az iskolában. A két magamkorabeli fiatalember váratlanul felriadt. Első pillanatban nem tudták megérteni, hogy miért van a lárma, miután azonban rájöttek, szépen megkérték az izgága hölgyet: — Legyen szíves leülni a másik oldalon, ott van még néhány üres hely. Az asszony rá se hederített, hanem a többi utashoz fordulva tovább kiabált. — Láttak már két Ilyen szemtelen kölyköt. Bezzeg, ha én az anyjuk lennék... A kalauz igyékezett csití- tani, végül nagynehezen elfoglalta a felkínált helyet. Mikor leszálltak a fiúk, megkérdeztem tőle miért akart mindenáron az ő helyükre ülni. Bevallotta, hogy a kisfiúnak akarta megmutatni a TEFU-garázs előtt sorakozó teherautókat és autóbuszokat. Kovács Ferenc Baja Hapiafoipátccfnet'áU figyelem! Az idén is lehet napraforgómagra értékesítési szerződést kötni az állami terményfelvásárló helyeken. Az értékesítési szerződéssel lekötött minden mázsa után: 1. kamatmentes előleget 2. szerződéses felárat, 3. és cserében, készpénzfizetés nélkül, nemesített vetőmagot kap a termelő. A szerződéskötés ideje január 15-től május 31-ig tart. Részletes felvilágosítással a termény felvásárló helyeken szolgálnak! i = R K. S. Jelentéktelen külsejű ház a Tóth Kálmán utcában. Talán csak annyiban különbözik a szomszédaitól, hogy ha a járókelő betekint vasrácsos kapuján, az udvar közepe táján szokatlan formájú, hengeres, alaktalan építmény hívja fel magára a figyelmet. Tábla, felirat sem jelzi, hogy nagy jelentőségű tudományos munka folyik itt, s az intézmény — a Bajai Csillag- vizsgáló — nevét már hazánk határain túl is ismerik. Szilveszterkor egy Szovjetunióban féladott levelet kézbesített a postás a Csillagvizsgáló igazgatójának, Borbás Mihálynak, a Szovjet Tudományos Akadémia csillagászati osztályának üdvözletét. A szovjet csillagászok eredményes munkát, jó egészséget kívántak, s meleghangú üdvözletükben azt a reményüket tolmácsolták, hogy szorgalmas munkatársaikkal, Borbás Mihállyal és 111 Mártonnal a jövőben is együtt dolgozhatnak majd, hiszen tavaly a nemzetközi szputnyikfigyélő hálózat egyik ki4 tűnő állomását ismerték meg a Bajai Csillagvizsgálóban. Nemrégiben meglátogatta őket dr. Bette László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója is, és levélben foglalta össze a csillagvizsgáló jövőjéről, munkájáról kialakított véleményét — további sok sikert kívánva nekik. Néhány idézet a levélből: »A mi intézetünk erejéhez mérten minden támogatást meg fog adni a Bajai Csillagvizsgáló muiikábaállításához, hiszen az alapfeltételeket: a megfelelő személyzetet és a megfelelő ulapmúszert megtaláltuk ott. A támogatás nemcsak szakmai tánácsokban merül majd ki, hanem rendelkezésre bocsátunk nélkülözhető muizéféket. alkatrészeket- könyv* és folyóíratduplumokat, térképeket.« Majd így folytattja: »A fotoelektromos fotometria bevezetésével és a mesterséges Itbldak, rakéták további kitűnő megfigyelésével már egész komoly munkate- rilletü obszervatóriumnak lehet a Bajai Csillagvizsgálót számítani:« Hangsúlyozza még, hogy aránylag kis befektetéssel el lehet érni a csillagvizsgáló számára »egy nemzetközileg is számbajö- hető pozíciót«. Ex bizony nem kis dolog, hiszen a Világ élenjáró csillagásztudósainak, a szovjet tudomány reprezentánsainak, s a magyar tudományos élet nemzetközi tekintélyű kiváló tagjának véleményéről van szó. S hogy nem puszta udvariassági gesztusként emlékeztek meg Bajáról, arra csillagvizsgálónk értékes munkásságának tényei adják meg a nyomatékos választ. A szerény külsejű, roskatag, istállóból átalakított jelenlegi laboratóriumban, amely az obszervatórium kupolája mellett húzódik, máris eredményes munka folyik. Á tájékozatlanok sokszor úgy gondolják, hogy a csillagászat elvont tudomány. Ml haszna lehet abból az embereknek. hogy a kutatók az eget bámulják, s lesik a Kozmosz véghetetlen távolságait. Ma azonban, amikor az ember — a szovjet ember — arra készülődik, hogy űrhajóján elhagyja földünket és összeköttetést keressen távoli világokkal, betekintsen bolygószomszédaink életébe, tapintható közelségbe kerül a gyakorlattal, az ember tudományos géniuszának lobogásával mindaz, ami a Bajai Csillagvizsgálóban is történik. . v Hiszen a mesterséges holdak itt folyó megfigyelése is a kitáruló végtelenség felé törekvő tudományos haladás lépéseit egyengeti. Az itteni ionoszféra kutatások, a magas légkör vizsgálata közben kémlelik az égi országút első kilométereit. S hogy milyen kapcsolatban van az emberi élettel, földünk társadalmi és építő munkájával a világűr mélységeiből, vagy közvetlenül a Napból Földünkre érkező különféle sugárzás azt a földmágnességi vizsgálatok, a napfizikai kutatások válaszolják meg. Az űrhajók, a mesterséges bolygók és holdak Földről való irányításának megteremtésében a bajai csillagászok adatai, megfigyelései is bennefoglaltatnak. Nem csoda, ha a Bajai Városi Tanács vezetői is felfigyeltek megyénk egyetlen helyi kezelésben lévő tudományos intézményére. Örömmel és lelkesedésesl töltötte el kutatóinkat, akik eddig is minden pillanatban érezték szovjetunióbeli barátaik testvéri segítségét, hogy az intézmény fellendítésében alapos részt vállalt a tanács. Értesüléseink szerint 108 ezer forintos évi támogatással biztosítják a nemzetközi hírnév felé törekvő kitűnő intézmény további munkáját, eredményes fejlődését. Derül már a láthatár, nemcsak a vi- lághiindenség kozmikus távolaiban, hanem itt a Földön, pontosabban Baján is. Hosszú éveken keresztül egyik legfőbb akadálya az volt a csillagvizsgáló fejlődésének, hogy a tudományos óé« lókra kiválóan alkalmas, vele egy telken lévő főépületet lakók foglalták el, mégpedig olyanok, akiktől a legcsekélyebb megértést sem lehetett tapasztalni a tudósok munkája iránt. Ez az értetlenség sokszor lehangolta, gyakran ténylegesen akadályozta a csillagvizsgáló munkatársait. Ügy halljuk, a tanács ebben a tekintetben is tiszta helyzetet teremt. Nemsokára be lehet rendezni a laboratóriumokat, végleges helyre lehet elhelyezni a drága műszereket, melyek közül néhány máris kárt szenvedett az omladozó félben lévő Istállóból átkeresztelt jelenlegi S2űk szobákban. Dr. Detre László azzal is biztatta csillagászainkat, hogy ha ezek a nagyon is «-földi« problémák megoldódnak és teljes erővel megindulhat a bajai kutatómunka, foglalkoznak majd azzal a gondolattal, hogy a szokásos nemzetközi csillagászati kollégiumok közül néhányat Baján rendeznek be. A bajai eredmények tudományos közzétételét is megígérte az akadémiai csillagvizsgáló segíteni kész vezetője. A munka azért főijük. A társadalom is egyre inkább érdeklődik az intézmény iránt. A kÍ8csávolyi iskola igazgatója, Glied Endrémé például berendezési tárgyakat ígért nekik, mert meghallotta, hogy ilyenekben szűkölködnek. Délutánonként diákok hada- szállja meg a csillagvizsgálót, hallgat ja a kutatók előadását, s fészt kér munkájukban. A csillagok pislákoló fényé, a szpütnyik ragyogása most már^ ne* társtalan élhagyatottságban küzdő fen*-, berekre világít, hanem egy olyan mui»- kárá. amely a társadalom, a külföM támogatását, barátságát is élvezi. Csáky tüíós 4 (QuLLaq&k
