Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

1959. január 17, szombat 5. oldal Megy fi ökölvívóbajnokságok K iskunfélegyházán A megyei ökölyíyószövetséj Baes-Kiskun megye 1959. évi ser­dülő ifjúsági és felnőtt ökölvívó bajhokságait szombaton és vasái-- nap rendezi meg Kiskunfélegyhá­zán a tanítóképző intézet torna­termében. Szombaton du. 4 órát, vasárnap c(e. s <jral kezdettel A színvonalaknak ígérkező Versenyre valamennyi megyei egyesületünk elküldte nevezését. Kecskemétről, Bajáról. Kiskunhalasról és Kiskun­félegyházáról összesen 64 nevezés érkezett: i>o<KK><x><><>oo<>o<>aoo<>oj A kecskeméti lányok elsők — a fiúk másodiktik lettek a nagykőrösi középiskolás kosárlabdatornán A nagykőrösi Arany János Gim- OázUnfi január ir-én egésznapos középiskolás kosárlabdatomát ren­dezett fiú- és leányesipatok részé- ' t'e.' A versenyen Pest és Szolnok megye legjobb csapatain ' kívül Kecskemétről a Katona József Fiúgimnázium és a Bányai Juiia Leánygimnázium. Kiskunfélegyhá­záról a Móra Ferenc Gimnázium fiú- és leánycsapatá vett részt. A lányok versenyében szép si­kert ért el a Bányai Julia Leány- gimnázium csapata, mert nagy küzdelemben, hármas holtverseny után jobb pontarányával az első helyet szerezte meg a nagykőrösi és a félegyházi csapatok előtt. A fiúk versenyében az esélyes Ka­tona-gimnázium három kosárral 'elmaradt az ' igen lelkesen küzdő, törpkszentimklósíak mögött. Részletes eredmények: lányok: K. Bányai—F. Móra 33:27, K. Bá­nyai—Törökszentmikaós 76:21; N. Arany—K. Banyai 3137, N. Arany —Törökszentmiklóe 61:14, F. Mósa —N. Arany 36:33, F. Móra—Török- szentmiklós 36:10. Végeredmény: 1. K. Bányai G. 3 2 1 136 : 79 5 2. N. Arany G. 3 2 1 125:77 5 3. F. Móra G. 3 2 1 99: 76 5 4. Törökszenitmikl, 3 — 3 45:173 3 Fiúk: Tsztmiklós—K, Katona G. 51:45, Tsztmiklós—F. Móra 43:33, Tsztmtklós—N. Arany 42:2« IC. Katona—N. Arany 76:23, F. Móra— N. Arany 37:25. Végeredmény: 1. Törökszentmikl. 3 3 — 136:106 6 2. K. Katona G. 3 2 1 171:114 5 3. F. Móra G. 3 12 104:118 4. N. Arany G. 3 — 3 82:115 3 Hogyan segítjük az általános és középiskolák politechnikai oktatását? AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉP­ISKOLÁKBAN e tanévben ve­zettek be a politechnikai ok­tatást, amely véleményem sze­rint igen helyes kezdeménye­zés volt a Művelődésügyi Mi­nisztérium részéről. Helyes volt azért, mert fia­taljaink az általános és közép­iskolákban megismerkednek az egyes munkafogásokkal, a kü­lönböző iparágakat illetően, s ez megkönnyíti fiataljaink pá­lyaválasztási gondjait. Hiszen azok, akik az iparba kerülnek, : valamelyest betekintést nyer­nek azokba a szakmákba is, amely talán az ismeretek hiá­nyában nem is volna kedvükre, amikor határoznak sorsukról. Ezek mind szükséges velejá­rói a politechnikai oktatásnak. Van itt azonban egy másik fontos tényező, amely vélemé­nyem szerint igen jelentős, és a mi feladatunk is. MIKÉPP SEGÍTHETJÜK az általános és középiskolákat a politechnikai oktatásban? Er­kölcsi kötelességünk-e, s érde­med-e? Igen! Ennek előfeltétele, hogy mi, az ipari tanulóiskola ta­nári kara jó kapcsolatot te­remtsünk a politechnikai szak­körök vezetőivel, ismerked­jünk meg terveikkel, célkitű­zéseikkel. A jó kapcsolat meg­teremtéséhez szükséges első lépést már megtettük, 1958 novemberében bemuta­tó tanítást tartottunk a laka­tos szakmában, melyre az elő­zetes tervek szerint meghívtuk az álalános iskolák és közép­iskolák szakköreinek vezetőit, akik meg is jelentek. Az óra után megbeszélést tartottunk, ahol elmondották, hogy jó hatással volt rájuk a bemutató tanítás. Annak a vé­leményüknek adtak kifejezést, hogy részükre e tájékoztatás igen hasznos volt, sokat tanul­tak, tapasztaltak. Kérték, hogy gyakran rendezzünk ilyet, s ők Örömmel eljönnek. Elmond­ták még azt is, hogy szívesen látogatnak el hozzánk egy-egy órara is, mégha aZ nem is be­mutató jellegű, dé az ő szak­köreik témájához illeszkedik. Kérték, hogy szaktanáraink lá­togassanak el műhelyeikbe, ad­•údOOOOOOOOOOOOOOOOí " T Általános iskolások asztalitenisz bajnoksága Az idérx először rendezték meg megyénkben az általános iskolások esztaíitenls? egyéni és csapatbaj­nokságait. A verseny Kunszent- miklóson került lebonyolításra. A megszervezésért Rajz Istvánt, a megyei tanács testnevelési előadó­iát illeti meg a dicséret. Igen helyesen, a téli szünetet használtak fel á megyei és a járási asztalitenisz-baj ílokságok megren­dezésére. Életrevaló volt ez a kez­deményezés azért is, mert rámu­KŐMÜVESTANULÖKAT g |FELVÉTELRE KERES — g 15—17 éves, 8 ált. iskolai Q végzettségű fiúkat — a 44. g sz. Állami Építőipari Vál- □ 1 lalat. Jelentkezési határ- Q idő: Február 15. Cím: Budapest, V. Kossuth □ J Lajos tér 13—15.. 97 5 □ □ uxmnnpnmnnpnPHPHno tatott a magyar asztalitenisz után­pótlásának a szükségességére. Kü­lönösen feltűnő volt, hogy a já­rási bajnokságokat nem a városi általános iskolák, hanem a közsé­giek nyerték nagyobb százalékban. A leánytanulók nagyobb mérvű bekapcsolódását is mutatta ez a verseny. A megrendezés és a si­keres lebonyolítás körül Dobos Imre és Roór Gyula sporttársak­nak van nagy érdeme. Az egyéni versenyben különösen két tanuló emelkedett ki a me­zőnyből: Poór Éva (Kunszentmik- lós) és Gaál Lajos OTiszakéQske). Mindkét versenyző igen tehetséges és bizonyára még sokat hallunk róluk. Részletes eredmények: csapa ló­verseny: fiúk: Kkfélegyházi József Attila ált. isk., 2. Kunszentmiklósi ált. isk., 3. Tiszakécskéi ált. isk. — Lányok: 1. Kunszentmiklósi ált. isk., 2. Kiskunhalasi Szűcs M. ált. isk.. o. Kecskeméti ének-zenei ált. isk. Kgyéni: fiúk: 1. Gaál L. (Tisza- kécske), 2. Sahin D. (Kkfélegyhá- za, Mintány I. (Hercegszántó). — Lányok: 1. Poór É. (Kunszeritmik- lós), 2. Szelei I. (Kecskemét), 3. Mészöly M. (Kiskunhalas). junk tanácsol, útmutatást mun­kájukhoz, s tartsunk számukra előadássorozatot. ELMONDHATOM, hogy az el­ső lépés igen nagy megértésre talált. A bemutató előadáson jelen volt a megyp," a ' járás és a város tanfelügyelői kara; Nekik is az volt a véleményük, hogy tovább kell fejleszteni az iskola-típusok közötti kapcsola­tot. Ez azt is bizonyítja, hogy tudunk segítséget adni, csak meg kell találni a módját. A másik kérdés pedig az, miért kell nekünk segíteni? El­sősorban azért, mert ezekből' a fiatalokból nyerjük utánpótlá­sunkat. Hasznos-e, ha foglal­kozunk velük? Igen. Ha az ál­talános és középiskolákban jól irányítják a politechnikai szak­köröket, akkor a fiatalok alap­jaiban megismerkedhetnek az egyes szakmák problémáival. Ennek révén már az iparisko­lába kerülve bizonyos ismere­tekkel rendelkeznek, és ez meg­könnyíti az ő munkájukat, de a miénket, tanárokét is. Bát­rabban nyúlnak a dolgokhoz, mert már szakmájuknak egyes „alapvető fogásaival tisztában vannak. | EMELLETT az ilyen kapcso­ljatok előnyösek abból a szem- ? pontból, hogy az iskola-típu- |sok között feloldódik az a fe­szültség, amely ma még itt-ott tfellelhető. A feszültség felol- Idása után megértőbbé válik a Ikülönbözo iskola-típusokban •dolgozó pedagógusok munkája,, Jmert megismerik egymás sok­rétű tevékenységét, problémáit jés közösen összefogva jobban fmeg tudják oldani a reájuk •háruló feladatokat az ipari ta­rn inókepzesben is. Háló Ferenc igazgató 7 A budapesti Jégszínház »Ujjé a ligetben« című új műso­rával mutatkozott be a nagyközönség előtt. A kemény, hi­deg idő sem tudta elrontani a nézők kedvét. Lelkes, forró tapsokkal jutalmazták a műkorcsolyázás művészeit. —- Fenti, képünk a kánkán egyik jelenetét mutatja. í NViUOlM OASkUfy ; FORDÍTOTTA : CALSA! PONGRÁC 22. A motor ismét felberregett. A csapatszállító páncélautó meg­indult. Jobbra farolt, aztán egy helyiségbe gördült —- itt a ber­regés harsányabb lett— és meg­állt. — Vigyétek át az ötösbe! — mondta valaki. Vas csörömpölt. S egy kéz felemelte a mérnököt. — Nem halt meg? — Nem, lélegzik. Bizonyára nincs magánál. Puhány embe­rek ezek, — nem sokáig bírják. Erre már Scseglov is megré­mült. Közömbös hangok, rejté­lyes megjegyzések... Hová ke­rült hát? S mi vár ra itt, a Malájföld rengetegében? Hordágyra tették és megin­dultak vele.;. Jobbra... bal­ra. .. Fel..: le ... Végre be­dobták mint egy bálát, a kezét, lábát kikötötték, lejéről levet­ték a zsákot és elmentek, A zár bekattant. A mérnök csak percek múlva nyitotta ki szemét. Kis, fémes csillogású kamrá­ba került. A fémből készpH ágyat, 'az asztalt és a széket a padlóhoz erősítették. Ablak he­lyéit sötét nyílások sorakoztak a faion. Vaksí lámpácska lógott a mennyezetről.’ Az asztalon pa­pírjaiéi: égv-kéí 'ceruzái A kamra külseje nem árult el semmit. Így hát a mérnök alaposabban szemügyre vette a helyiséget. A tömör fémajtóra parányi réseeskéket vágtak. De ha a fa­lon levő nyílásokba belerakná az öklét, mindjárt egy rácsba ütköznék.., Szellőző berende­zés? ... De n.ire való ez a sok csőcsonk? Egy is elég lenne. S ráadásul még a nyílások is kü­lönös, ferde szöget alkottak, ré­zsut a fal felületére meredtek. Mérnöki képzelete tüstént megállapította, ha a kamra irányában meghosszabbítaná a csőcsonkot, két pontban metsze­nék egymást: az asztal fölött, az arc magasságában, meg az ágy felett, ahpl a lejtős matracon mélyedést vájtak a fejnek. Ezek a megfigyelő csövek lennének7 ... Miér t nem inkább ernyőit; szereltek fel, akár a mennyezetre is? Mindegy. A veszély csak ezekből a nyílásokból jöhetett. De legjobban az bántotta, hogy még védekezni sem tudott elle­nük, . Scseglov roppant ideges volt, a hosszú utazás fájdalmai most mégis kiütköztek rajta. Egész teste izomlázban égett. Szemét csípte az álmosság. Csak ah­hoz volt kedve- hogy léfeküd­jék és aztán jó sokáig aludjon. Kellett is pihennie: vissza akarja kapni éréjét. A mérnök lábát a magasabb fejaljára polcolva végigfeküdt a kemény fémágyon. De ez szokat­lan és kényelmetlen helyzet volt. Hamarosan megfájdult a nyaka, s szeme előtt karikák kezdtek láncolni: az alacsony fekvéstől fejébe szökött a vér. Scseglov, legyintett, aztán meg­fordult, úgy, ahogy a kamra be­rendezői akarlak. De bármennyire szerette vol­na is, két óra hosszat nem tu­dott elaludni. Aztán meg mint­ha sötét szakadékba esett vol­na. Nagyon sokáig, mélyen, álom nélkül aludt, s arra éb­redt, hogy fojtogatja a kaca­gás. — Ha-ha-ha! — A mérnök, szemét dörzsölve nevetett. Amikor magához tért, felug­rott az ágyból és az asztalhoz ült. Fjomloküt simogatta: — Mi az, megőrültem? Mi okom van a nevetésre? Mégis nevetnie, hahotáznia kellett. Hasát fogta a kacagás­tól. Ezt a vad nevetési" kényszert nem is tulajdonította másnak, mint a megfeszített akarat kö­vetkezményének. Majd hirtelen szomorú, ked­vetlen és keserű lett. Legszíve­sebben egy kedves vállra haj­totta volna a fejét hogy aía­........................................ posan kisírja magát és kiöntse a szívét. S ez a komoly, felnőtt férfi, aki oly sokszor nézett farkasszemet a halállal, most majdnem sírva fakadt. Homlo­kát tenyerébe temette. És só­hajtozott ... Végre felugrott: Váratlan, tehetetlen és féktelen harag gyulladt jú benne. Törni- zúzni szeretett volná. S önkí­vületében akkorát ütött öklével a fémasztalra, hogy az íróesz­közök mind szétpattantak. Ez aztán még jobban feldühítette, s most már tépkedni kezdte a papírt, meg tördelni a ceruzát. Az egyik ceruza az asztál alá, a sarokba gurult. Scseglov leha­jolt, hogy azt is összetörje, de észbe kapott: mi lesz így vele? Össze kell szednie magát. Szá­molni kellene, mindegy hogy mit, csak hogy magához térjen és ne menjenek tönkre az ide­gei. De ahggy felemelkedett, még jobban elöntötte a méreg. A ceruza! Az az átkozott ceruza! Most felveszi a padlóról és Összetöri, porrá zúzza! A mérnök az asztal alá má­szott, s agya abban a pillanat­ban kitisztult. — Várjunk csak — mormogta magában. — A nyílások... ott., az asztallal szemben... Mi len­ne, ha csak egy pillanatra emelkednék fel? Ügy is tett. Csak egy másod­percet tekintett ki a fedezék­ből, de az is elég volt ahhoz, hogy megállapítsa: a lélek be­teges bántalmai csak az asztal fölött figyelhetők meg, alatta nem. (Folytatása következik) Mindenféle új és használt / nyers ÁLLATI BŐRÖKET a legmagasabb napi áron átuesznek A Pest—Bács—Ncigrad megyei MÉH Vállalat telepei Bács megyében: Kecskemét: Kada Elek utca 1. Kiskunfélegyháza: Bajcsy Zsilinszky u. 5, Kiskunhalas: Jókai U. 1. Kalocsa: Gombolyagi út 1: 79 ELADÓ egy generálozott 154-es Zet* ka motorkerékpár. Cim: Rasztik Sándor, Borota. W MINDENFELE építés ellenőrzését, műszaki tanácsadást, matematika, fizika, szakrajz, ábrázolómértan korrepetálását vállalja mérnök — „kettős oklevéllel” jeligére Kecs­keméti Magyar. Hirdetőbe. 87 EGY jó állapotban lévő rekamié el­adó. Kecskemét, Vak-Bottyán utca 5. szám. WC NÉMET fordítást, gépírást yálla- lok. Ifj. Baditz Pál, Miskolc, Tass utca 15. 103 KECSKEMET, Csóka utca 18. sz. ház eladó. Vétel esetén elfoglal­ható. ___________'___________ 114 VI TRINES, új rekamié eladó. — Kecskemét, Külső-Szabadság út 12. . 7001 JO állapotban levő mely gyermek* kocsi eladó. Ke'csikemét, Horog' ú- 4.'szám. 791W FIGYELEM! Rekarrúék. székek, öu- müködő fotelágyak, sezlonok, ké­szen és rendelésre fizetési kedvez­ménnyel. Bp., Festetich u. 11. (íe~ letinél. ’ 6 BIZTOS hatású „Dr.ohótka” tyúk­szemtapasz 3.60-ért kapható Horváth drogériában.. Szr-úhatnely, Kpsátith utca. '41

Next

/
Thumbnails
Contents