Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

1959. január 13, kedd A kecskeméti Üttörőházban láttuk Még a szünidő utolsó napjai- tős, fejkendős kis tagjai éppúgy ban is élénk, vidám volt az élet rendszeresen meglátogatták a kecskeméti Üttörőházban. A nagyszerűen felszerelt »munka­gazdaasszony szakkör fehérkö- helyüket*', mint a modellező .»■ Érdekes verseny zajlott le de­cember 26-án a kiskunhalasi Üttörőházban, melyet Weibl Jó­zsef vezetőképző nyitott meg. A részvevő 3 úttörőcsapatból* négy —négy pajtás birkózott meg a„< Magyarország földrajzából valót kérdésekkel. A versenyen a mit csapatunk is résztvett. Többek között ilyen kérdések is voltak: Hol van a Bcke-barlang? Ho­gyan szabályozták a Tiszát? A versenyt a »Szűts József* úttörőcsapat’tagjai nyerték meg Második a »Markovits Mária« m«tn Vidám teadélután A lakiteleki 3091. sz. »Vak- Bottyán János« úttörőcsapat az! elmúlt napokban teadélutánt! rendezett. A színjátszó és a fiú íjász őrs előadást szervezett,! míg a kézimunka és a leány! íjász őrs tortát készített. Min-: den őrs meghívta pártoló tag­jait is. Délután 3 órára össze-: gyűltek a vendégek és az út­törők. Megkezdődött az előadás. A vendégek sem unták magu­kat, mert az előadás igen szóra­koztató volt. A műsor után a vendégek egy másik terembe mentek át, ahol várta őket már a párolgó tea. Egy pajtás har­monikával szórakoztatta, majd; a csapatvezetőnk köszöntötte a vendégeket és pár szóval be­számolt a csapat eddigi mun­kájáról. A pártoló tagok örültek, hogy megismerhették a csapat tagjait. Az úttörők úgy érezték, mintha! egy nagy család körében lenné-1 nek. Valóban, a mi csapatunk' egy nagy család, melyet szere-; tét fűz össze. Ez a kis vidám délután na­gyon jól telt el. Mindig szere­tettel és vidáman gondolunk rá vissza. Törteli Mária őrsvezető, csapattudósító (UafHitaezelek, (liiyele.ni! Egy mondatban a csapatol* előtt álló legfontosabb felada­tokról. 1. A Hösök-könyvébc gyűjtött anyagok rendszerezése és azok­nak a lapokon való elhelyezése. 2. A tavaszi országos áttöri találkozóra a küldött megválasz­tása, a csapat ujándékszalagjá nalc elkészítése. 3. Az Országos Űttörő Képző művészeti Kiállításon részt ven ni akaró pajtások munkájának eljuttatása a járási úttörő elnök­ségekre. 4. A csapatoknál megrendezett sakkversenyek nevezését meg­küldeni a járási elnökségnek. 5. Felnőtt úttörővezetők iga­zolványainak érvényesítése 1959. évre az illetékes járási clnöksé geknél. „Egymillió forintot hoztam Kiskunmajsának" A szegedi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, Gulácsi elvtárs, lá­togatóban járt a kiskunmajs&i tanácsnál és a következőket mondotta: »Egymillió forintot hoztam Kiskunmajsának.« Ismeretes, hogy Kiskunmajsa termelőit 1953—57. évben több mint egymillió forint értékű kár érte a rendezetlen belvizek mi­att. Környékünk községeiben — már többé-kevésbé — mindenütt megoldást nyert a belvízkérdés, s Gulácsi elvtárs most közölte, hogy 1959. évben megoldást nyer Kiskunmajsa összes bel­vízproblémája. A község déli ol­dalán elterülő mocsaras részt teljesen lecsapolják. Itt rövide­sen megkezdi a munkát egy nagy kotrógép, Kümpöc felöl megépül a főcsatorna: Kőkúti- dűlő, Ötfa-dűlö belvizeit Is le­vezetik. Ha ezek a tervek teljesülnek* megváltozik a község arculata: lesz hely új házsorok és utcák megépülésére is. Baranyai István levelező Szégyenífsíik meg a huligánokat Császártöltésen — mint a legtöbb fa­luban — kevés le­hetőség van a szó­rakozásra. A mozin és táncmulatságon kívül semmi. Ezt azonban egynéhá- nyan — nemtörődve másokkal — megza­varják. Így történt ez 1956. Szilveszterkor is. A Sportkör tánc­mulatságot rende­zett. Ez, sajnos, éj­fél után 3 órakor véget ért, veszeke­dés miatt. A rende­zőség a béfejezést későbbi időpontra tervezte, de hama­rabb véget kellett vetni a szórakozás­nak. Ezek a rend­bontók azonban nemcsak Szilvesz­terkor, hanem va­sárnap esténként iá feltűnnek és zavar­ják a szórakozni vágyókat. Szeretnénk, ha a helyi szervek ezt minél előbb meg­szüntetnék. Ha szükség van rá, tilt­sák el a huligáno­kat hosszabb vagy rövidebb ideig a kö­zös szórakozásoktól.- Jó volna ezeket az elemeket minél előbb leleplezni, megszégyeníteni. — Helyesnek tarta­nám, ha ebben az ifjúság is segítene­Lót József levelező Autóbuszjáratot kérünk! Manapság már szinte elkép­zelhetetlen, hogy községek el­szigetelve éljenek egymás mel­lett. Orgovány, Izsák, Jakabszál- lás autóbuszjárat hiányában mégis oly messze vannak egy­mástól, mint a közmondásban Makó Jeruzsálemtől. Pedig sok izsáki lakosnak van földje Or- goványon. a két község népe hosszú évek során összeházaso­dott, a két piacra is igen nagy a kölcsönös vándorlás. Árusok jönnek Izsákról Orgoványra és viszont. A keddi és pénteki pia­cokra mind az egyéni gazdák, mind'az orgoványi tsz-ek is ke­rékpárral, kocsin kénytelenek megtenni a 11 km-es utat, hogy a szomszédos piacokra eljuthas­sanak. Tény az is, hogy Jakabszállás az Orgoványi Földművesszövet­kezethez tartozik és az átutazók körbe-körbe kénytelenek menni Kecskemét felé vasúton, dupla kiadással. Egy keresztjárat egyszerre megoldaná a három község gondját. Horváth Emilné levelezd a/viholaj dasuu öASuufy ; rxrfr*— FQRpITQTTA : GALSA/PONGRÁC ÚFTÖRO-HiREK NAGYSZABÁSÚ jelmezes karnevált rendeztek szombaton délután a bajai Úttörő-otthon ban. A nem éppen kedvező idő járás ellenére sok pajtás öltö­zött szebbncl-szebb jelmezekbe. Nagy sikert aratott a tombola is. A mintegy 200 pajtás és a je­lenlévő szülők igen jól érezték magukat. « FELEMELŐ ünnepség kereté­ben emlékeztek meg az elmúlt napok egyikén a dunapataji Zrí­nyi Ilona és Ságvári Endre út­törőcsapatok a KIMSZ 40 éves évfordulójáról. Az ünnepélyen közel 100 úttörő és kisdobos vett részt. Ott volt a helyi párt­titkár elvtárs is, aki mint végi kommunista beszélt a pajtások­nak az elmúlt idők harcairól. * A KALOCSAI fiúiskola úttö­rőcsapata a téli szünet alatt megrendezte a sakk és az asz­talitenisz házibajnokságot. * Lee. 30-án ünnepélyes csrpat- gyűlést tartott a hercegszántói «•Mathia Gubec-< úttörőcsapat. A KIMSZ megalakulásának 40. éves évfordulóiáról emlékeztek meg, — Az ön készülékében pe­dig talán százezer lámpa van, ugye? — Ó, dehogy! — mosolygott önelégülten Harwood. — Ezer­nél is kevesebb!... Nos, ez a Templer valószínűleg bátor hipotézist állított fel a gondol­kodó robotgépről. (Folytatása következik!) — Nem. Templer igen okos, józanéletű fizikus, az automata és távmechanika szakértője. Ö alkotta meg azt a készüléket, melyet közönségesen »rádióagy­nak« hívunk. Ennek a gépnek tizenegyezer rádiólámpája van, és .akkora mint egy három- emeletes épület, de a legbonyo-^ lultabb matematikai műveletei kejt is megoldja, s minden szín­re, hangra érzékeny, tűnőbbé' vált: a páncél alatt úgy villogtak és lüktettek a rá­diólámpák ezrei, hogy az épít­mény szinte megelevenedett, s felemelkedett talapzatáról, hogy mindent elpusztítson, ami az útjába kerül. A készülék — csupa nikkel, üveg, műanyag, huzal, tekercs, kapcsoló és számlap — fensé­ges és rendkívüli látványt nyúj­tott. A két ember szánalmas kis hangyának tetszett mellette. Betsy Knipps rajongással ve­gyes félelemmel nézte a köz­ponti integrátort. — Micsoda tündérjáték! — suttogta. — Ez hát az az agy, amellyel a legnagyobb bölcsek xm tudnak versenyezni?! — ... és amelyet ön örökre meghódított! — fejezte be a mondatot gálánsán Harwood. — Akkor máris élni akarok a jogaimmal! — Nem, Betsy..; — Har­wood megslmogatta a haját és karonfogta a lányt, a dívány felé indult. — Nem lehet. Ez a gép valóságos szörnyeteg... Üljön le, kedves. Jobb, ha ket­tesben. álmodozunk. Hallott már valamit Templer professzorról? Betsy gondolattalanul lógázta a lábát é* fintorgott: — Arról az örült papról?. De Jack Peterson t úgy meg­zavarta a hirtelen felgyulladó vakító fény, hogy mire fölesz­mélt, késő volt. Harwood és Betsy Knipps a laboratórium közepén, a betonalapzaton állt hatalmas építményhez lépett. Ez a gép egy csíkbogár ezer­szereséhez hasonlított, amelj maga alá húzza a lábait — bár ilyen hibátlan, áramvonalas alakja, tökéletes, átlátszó mű­anyagpáncélja egyetlen vízi­lénynek sincs. S amikor Har­wood megnyomott egy kapcso­lót, a hasonlóság még szembe­10. Hosszú, hosszú percek teltek el. A folyosón egy lépést sem lehetett hallani. A várakozás most már tűrhe­tetlen lett. — Na, gyere már, gyere! — suttogta Peterson, s alig tudta megfékezni izmainak remegését. Jack az a fajta ember volt, aki ingerültségében döntő, sót meggondolatlan tetteket is el­követett. Akaratát a legkisebb késfcdelem is megbénította, ké­telkedést szított benne és arra késztette, hogy megoldást ke­ressen. Most is így történt. Felindu lasát lassanként apátia, közöny váltotta fel. Az aranypénzek látomása nem zavarta többé. Legszívesebben már az ágyá­ban feküdt volna, mély álomba merülve. Talán ezért is mulasztotta el az egyetlen kedvező pillanatot. Peterson a' folyosó felöl várta Harwoodot. De a főnök és a milliomoslány olyan váratlanul jelent meg, mintha a földből pattantak volna elő. A beton­tömb mögötti fal könnyedén legördült, s akkor kiderült, hogy Harwoodot alig egy méter távolság választotta el. Csak ugrásra kellett volna feszítenie úmait és... szakkör pontos, szép munkát végző fiataljai. Az egyik napon még új jöve­vények is betévedtek a folyosó­ra. öt pöttömnyi fiúcska volt, tanácstalan, határozatlan. Mihez is kezdjenek ilyen nagy házban a nagy fiúk és lányok között ök, hét-nyolcévesek, ami­kor nincs filmvetítés, mert arra ■jöttek volna, de ezen a napon éppen nem volt. Hogy »kaland­juk« mégsem végződött sikerte­lenül, azt az Üttöröház igazga­tójának, Karáth elvtársnőnek köszönhetik, aki barátságosan invitálta őket a játék-szobába. A kócos kis Födi Jancsi inkább szökni szeretett volna már, de mikor meglátta a csillogó kis vonatot, a szirénázó autót, az asztali reset, már azt sem tud- ca, melyik játékot válassza, s társaival talán reggelig játszik önfeledten, ha hat óra felé nem figyelmeztetik a hazatérésre.,. úttörőcsapat, a narmauuv pc-u& a -Zrínyi Ilona« úttörőcsapat lett. Sachó István levelező. Kiskunhalas. Üttöröház Szellemi akadályverseny Két szorgalmas modellező: Peták Tibor ifjúvezető cs Csősz Tibor, aki még most tanul ja ezt az izgalmas, szép -mesterséget«.

Next

/
Thumbnails
Contents