Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

1959. január 10, szombat 3. oldal Tanultak, s könnyebb lett a munkájuk as építőipar üzemi tanácstagjainak Tudott dolog, hogy a válasz­tósok során a munkások leg­jobbjai kerültek az üzemi ta­nácsokba megyénk építőipari üzemeiben is. Azonban ahhoz, hogy tevékenyen irányítsák az üzem életét, jól használják a döntés, véleményezés jogát, előbb meg kellett, ismerkedniük az üzem szerteágazó életével, az ebből fakadó problémákkal Ebben segített az Építők Me­gyebizottsága azzal, hogy 253 üzemi munkásképviselőt okta­tásban részesített. Nyolc előadás — téma nyolc Dicséretet érdemelt az Épí­tők Megyebizottsága ^zért is, mert a közérdeklődésre számot tartó témákat nem az íróasztal mellett hozta össze, hanem a program összeállításába bevonta az üzemi tanácselnököket is. Ennek alapján úgy határoztak, hogy nyolc előadást tartanak nyolc témából. Az első előadás a »Szakszervezeti bizottság és az üzemi tanács közötti kapcso­lat« címmel zajlott le. Ezt kö­vette: »A termelés és termelé­kenység ellenőrzése«, »A mun­kafegyelem és társadalmi tulaj­don védelme«, »Vállalati tervek és azok ellenőrzése-», »Bérezési formák kialakítása«, »Létszám­meghatározás, »Újítások és ta­lálmányok«, »Mérlegbeszámolók tartalma, ellenőrzése«, »Nyere­ségrészesedés, termelési tanács­kozás, pénzjutalmak felosztása« és végül »A munkaruhaelosztás, szociális beruházás, igazgatói alap felhasználás«. Az oktatás az építőipar arcu­latának megfelelően két módon folyt le. A magas- és mélyépí­tőiparban dolgozó munkáskép­viselőket másfél-két napra hív­ták be tanfolyamra, míg az ál-' landó telephellyel bíró üzemek­ben a tanfolyamokat esti okta­tás keretében oldották meg. Az előadók nagy gondot és időt fordítottak a vitás kérdé­sek tisztázására. Ezért az üzemi tanácstagok érdeklődéssel hall-' gatták ezeket az előadásokat, ahol sok olyan új dologgal is­merkedtek meg, amelyekről ez­előtt nagyon keveset, vagy egy­általán nem hallottak. Bátrabban cselekedtek A rendeletek, a jogok és kö­telességek megismerése után a munkásképviselők is bátrabban avatkoztak az üzem vezetésébe. Jellemző, hogy nem húzódoz­tak a kényes kérdések megvita­tásától sem. Ez utóbbi jegyében alkották meg a nyereségrésze­sedés kifizetésének feltételeit s a munkaruha kihordási idejét. Az 5. számú Mélyépítő Válla­latnál, a Kecskeméti Épületla­katosipari Vállalatnál munkabi­zottságok tárgyalták a bérgaz­dálkodás időszerű kérdéseit. A Bajai Épületasztalosipari Válla­latnál és másutt szóvátették a munkaszervezés kisebb-nagyobb hibáit. Sokhelyütt pedig felhív­ták az igazgatók, műszaki veze­tők figyelmét, hogy keményen, de igazságosan munkálkodjanak dolgozótársaik érdekében. Hosszan lehetne sorolni azo­kat a cselekedeteket, amelyek azt mutatják, hogy az oktatás nyomán megnőtt az üzemi ta­nácstagok felelőssege, aktivitá­sa és ez arra késztette az igaz­gatókat, hogy elismerjék: az üzemi tanács nagy segítséget ad az üzemi demokrácia kiterebé- lyesítéséhez. Az Építők Megyebizottsága úgy látja, hogy az oktatás után az elmúlt egy évben az üzemi tanácstagok jobbára csalt a dön­tési joggal éltek. A rövidesen összeülő megyei konferencián úgy hírlik — nemcsak az eddigi munkát tárgyalják, hanem fog­lalkoznak majd • azzal, hogy ez évben a döntési joggal együtt gyakrabban kell alkalmazni a véleményezés és ellenőrzés jo­gát is. V. K. Urgoványíól — Lipcséig Az orgoványi KlSZ-alapszer- vezet büszkeséggel emlegeti tit­kárát, Keserű Gábort, aki szor­galma és jó bizonyítványa ju­talmául most a Német Demok­ratikus Köztársaságban, Lipcsé­ben az egyetemen ösztöndíjas tanuló. Az országban 360 je­lentkező közül 32 tanulót vet­tek fel a soproni erdőmérnöki főiskolára, ezek közül a két legjobbat kiválasztották, s el­küldték a Német Demokratikus Köztársaság lipcsei egyetemére. (A másik Horváth Ferenc, Vas- szentmihály.) Keserű Gábor példája arra serkentse a KISZ ifjúságunkat, hogy tanuljon, hódítsa meg a tudás fellegvárát. S mindig gondoljanak arra, hogy nem kell disszidensként elhagyni az országot, külföldre menni, vilá­got látni, hanem az állam, a nép megbecsült fia, és baráti ország kedves vendégeként. Horváth Emttné levelező Előadások propagandistáknak A kecskémét városi pártbi­zottság január 19-én és 20-án rendezi meg a pártoktatás-tan- folyam vezetőinek tanácskozását. Január 19-én az Időszerű kér­dések propagandistái gyűlnek össze és számukra Török Sán­dor elvtárs, az MSZMP műve­lődési politikájának irányelvei­ről tart előadást. A marxizmus —leninizmus kérdései tanfolyam vezetői január 20-án tartjákér­tekezletüket. Számukra Máté Ferenc elvtárs, A marxizmus— leninizmus tanítása az államról és a proletárdiktatúráról cím­mel tart előadást. Közérdekű kérdésekben vizsgálódnak a kiskőrösi NEB szakcsoportjai Hírt adtunk arról a közel­múltban, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság rendelke­zése értelmében a népi ellenőr­zés (NEB) szervezetében meg­alakulnak az ellenőrzés munká­ját elősegítő szakcsoportok. A kiskőrösi járásban — értesülé­seink szerint — a megalakulás formaságáin már túljutottak, a szakcsoportok a népgazdaság különféle területeiről figyelem­reméltó problémákat javasolnak a népi ellenőrzésnek vizsgálatra. Az ipari szakbizottság például a kiskőrösi ipari iskola igazga­tójával folytatott ' tárgyalást, hogy megvizsgálják az iparita­nulók helyzetét, oktatásának he­lyességét, s a tanulók magatar­tását. Az adatok összegyűjtése után javaslatot terjesztettek a népi ellenőrzési bizottság elé egyes rendeletek módosításáról Ugyancsak az ipari szakcsoport vizsgálta Kiskőrös építkezési, fejlesztési tervét, a kihasználat­lan telkeknek az építkezésbe való bevonását. Az ipari szak- bizottság ezenkívül javasolta a népi ellenőrzésnek, hogy foly­tassanak vizsgálatot a konzerv­gyár szociális ellátásáról, s a balesetvédelemről. A kulturális és egészségügyi szákbizottság a Kiskőrösön épí­tendő általános iskola tantermei számának csökkentése okait ja­vasolja kivizsgálni, a pénzügyi szakbizottság pedig az iskolák­* • • vmr nrara. A CSECSEMŐHALÁLOZÁSRÓL — MIKOR LEHET FIZETNI AZ ELSŐ NEGYEDÉVI ADŐT — TOVÁBB FOLYIK A KAJSZIBARACKCSEMETE-AKCIÖ — A MEGYE BERUHÁZÁSAIRÓL Prohászka József vázlatffizetébdl Híradó a jánoshalmi tanácstagodnak A Jánoshalmi Községi Tanács V. B. hasznos és kedves újévi ajándékkal lepte meg a tanács tagjait. 1959. január 1-től meg­jelenik a »Jánoshalmi Községi Tanács Híradóija. Az első pél­dány már meg is jelent 8 oldal terjedelemben és a végrehajtó bizottság minden tanácstag ré­szére meg is küldte. A havonta egyszer megjelenő tanács-hír­adó haszpos segítőtársa lesz minden tanácstagnak, mert mint az első oldalon olvassuk, célja, hogy a választók és a tanács közötti kapcsolat elmélyítését szolgálja azáltal, hogy a hír­adón keresztüj i$ tájékoztassák a tanácstagok választóikat a párt és kormány rendelkezé­seiről a felettes államhatalmi szervek határozatairól. Lehetőséget kíván adni a hír­adó afíhnz,. hogy a tanácstagok GerőCs István elvtárs, a ke­reskedelmi osztály vezetőjének tájékoztatása szerint a megye kereskedelme 100,1 százalékra teljesítette 1958. évi tervét. Ezen belül a kiskereskedelmi vállala­tok 99,9, a vendéglátóipari vál­lalatok pedig 101,5 százalékos teljesítést értek el. A legjobb kiskereskedelmi vállalat a Bajai Áruház volt, amely 106,3, a legó jobb vendéglátóipari vállalat pe­dig a kakTsai, amely 105,6 szá­zalékra teljesítette évi tervét. U Az egészségügyi osztályon ar­ái értesültünk, hogy a csecsemő- halálozás csökkentéséért folyta tolt küzdelem az elmúlt évben is eredményes volt. Az előzetes számítások szerint tovább csök­( kent 1958-ban Bács-Kiskun me­gyében a csecsemőhalálozás. Ez annak tulajdonítható, hogy a megyei egészségügyi osztály az egészségügyi szervekkel és az egészségügyi dolgozókkal karölt­ve sokoldalú munkát végzett a csecsemőgondozás megjavításá­ért. Néhány nappal ezelőtt is volt ezzel kapcsolatban egy ér­tekezlet a vezető védőnők bevo­násával, melynek keretében meg­nál és iskolái intézményeknél jelenleg használatban levő lel­tárak ügyét kéri vizsgálat tár­gyává tenni. Ezek a leltárak ugyanis nem biztosítják megfe­lelően a társadalmi tulajdon vé­delmét. A jelenlegi leltárakból csak hetek alatt lehet megálla­pítani egy-egy iskola tulajdoná­ban levő felszerelési tárgyakat. Vannak olyan iskolák, ahol ez­res tételszámokban beszélnek, de hogy mit, mikor, hová szállítot­tak, azt csak roppant körülmé­nyesen lehet megállapítani, * a felelősség kérdését pedig egyál­talán nem lehet felvetni. Látjuk tehát, hogy a népi el­lenőrzés szakcsoportjai a kiskő­rösi járásban beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket: azokat a lényeges kérdéseket terjesztik a népi ellenőrzés elé vizsgálódás céljából, amelyek az illető szak­terület felettes szerveinek nem tűntek, sok esetben nem is tűn­hettek szemébe. A népi ellenőr­zés szakcsoportjai így válnak a népgazdaság minden egyes ágá­ban kiegyensúlyozóvá, a hibákat jó szemmel, kiváló tájékozott­sággal észrevevő szakértővé. Az áruló vonat A közelmúltban egy férfi a következő kérdést tette fel az egyik angol vasútállomáson: Mikor indul a legközelebbi vonat Weymouthba?« Miután ez a járat már kö­rülbelül hat évvel ezelőtt meg­szűnt, a kérdező gyanússá vált, Az igazoltatásnál kiderült, hogy a tájékozatlan utas Edmund G. Dovvnton szökött fegyenc. OO OOOOOOOOOO OOÍ Amikor a több — kevesebb! A zárszámadások összesítése • 1 kor kitűnt, hogy a halasi járár több termelőszövetkezetében elő— | fordult tavaly munkaegységhígí- * tás. A tagság nem a munka­egység tényleges értékét, ha­nem a számát nézte csak. Így állt elő az a helyzet, hogy pl. a külterjesen gazdálkodó ba- lotaszállási Kossuth Tsz-ben egy tag átlagosan 397 munka­egységet teljesített s egy mun­kaegység mindössze 16 forintot ér. A kéleshalmi Üj Életben viszont jobban járt a tagság, mert itt egy munkaegység ér­téke 34 forint s bér az egy tagra eső átlag csak 255, mégis nagyobb jövedelmet kapott. Jőtímuágút kötöttek, de... Clive és Christine Johns — mindkettő 17 éves — egy Lon­don környéki kirándulóhelyen ünnepelték házasságuk első év­fordulóját. A vidám poharaz- gatás közben rendőr lépett hoz­zájuk és fejenként egy-egy font büntetésre ítélte őket, mert »felnőttek kísérete nélkül nyil­vános helyén tartózkodtak«.. s a hozzáfordulók részére kellő felvilágosítást tudjanak adni választókörzetükön belül. Igen helyes kezdeményezés volt a v. b. részéről, mert már az első példány is tartalmában komoly segítője lesz a tanácstagság­nak. A híradó első száma fog­lalkozik még á községfejlesztést érintő adatokkal cs ismerteti az 1959. évi községfejlesztési ter­vet. Leírja a helyi termelőszö­vetkezetek fejlődését és jelen­legi helyzetét eredményeik is­mertetésével. Utána közérdekű problémák, majd a pénzügyi csoport közleményei, fontos tud­nivalókkal. Közli a híradó az első negyedévi fogadónapok és tanácstagi beszámolók betite- mezését. A végrehajtó bizottság közleményei után az »Innen— Onnan" c. rovattal fejeződik be az első szám. Lusztip József levelező tárgyaltak a veaonok. kioktatását a jobb csecsemőgondozási mód­szerekre. * Űjév utáni hajrá van a pénz­ügyi osztályon. Most értékelik az elmúlt évi tervek teljesítését, de ugyanakkor már teljes erővel dolgoznak az idei költségvetésen is. A különböző számadatok eredményei csak a következő na­pokban válnak majd ismeretessé. Az adófizetésre kötelezett la­kosság részére a legfontosabb tudnivaló, hogy 1959. évi első negyedévi adóját már fizetheti. Kötelezettségét úgy számíthat­ja ki az adózó, hogy elmúlt évi adójának 20 százalékát fizati be. Ezt az összeget február 15-ig kamatmentesen lehet rendezni. Akinek az elmúlt évről hátra­léka maradt, minél hamarabb fizet, annál jobban jár, mer máskülönben naponta növek szik adójának kamata. * Tovább folytatja a kajsziba rack-cscmcte akciót a tavas, folyamán a mezőgazdasági ősz tály. 195S tavaszán több min 90 000, az őszi hónapokban 5Í ezer kajszibarack-csemetét ül­tetlek el megyénkben, 1959 ele­jén újabb 100 000 kajszibarack­fa elültetését tervezik. A meglevő termöegységel téli gondozására is gondot for áltatlak. Széleskörű propagan­dát indít a mezőgazdasági osz­tály a gyümölcstermelők között a téli permetezések és fatiszto­gatások idejében való szakszerű elvégzésére. * . Több építkezésen bizonyos elmaradás mutatkozott az el­múlt év utolsó napjaiban, s ezek befejezése áthúzódik erre az évre. A megyei tanács terv­osztálya most köti a szerződé­seket a kivitelező vállalatokkal az áthúzódott beruházásokra. Ezek közé tartozik a megyében épülő 36 iskolai tanterem, a kecskeméti ivóvízhálózat vas- talanító berendezése és 132 kecskeméti lakás építése. Ezzel egyidöben végzik a vál­lalatok részére az anyagkeretek lebontását is. Máris kitűnik, hogy az anyagellátás lényege­sen jobb az elmúlt évinél, sől olyasmi is észlelhető, hogy egyes vállalatok jelentős meg­rendeléseken dolgoznak majd ebben az évben. A Tiszakécskei Permetezőgépgyár például az Egyesült Gyógyszeripari Válla­latnak dolgozik majd. A Fi­nommechanikai Vállalat kalo­csai telepe csillárokat gyárt or­szágos elosztásra, a Kiskunha­lasi Motorjavító Vállalat pedig sodronyfonatokon és csőbútoro­kon kívül a lakosság igényei­nek kielégítésére is vállalhat megrendeléseket, r-A'.O.^ 60000 forint forgalom decemberben December 15-én nyílt meg Kunfehértón a régi italbolt he­lyén létesült kisvendéglő. Szép berendezésével, választékos ét­rendjével maris népszerűvé vált nemcsak a falubeliek, de az átutazó vendégek között is, A kisvendéglő decemberi for­galma elérte a 60 000 forintot. Különösen halkészítményei ke­resettek, aminek biztosítása pe­dig elég sok gondba kerül, mert a helyi halászat szünetel­vén, Szegedről ssálUtiák a ha­lai

Next

/
Thumbnails
Contents