Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-07 / 5. szám
1959, január 7, szerda 3. oldal Tudománnyal a homoki sxőlőkultúráért A spekuláció megakadályozása érdekében... A korszerű szőlőtermesztő nagyüzemek alapjait kell leraknunk Tenyészterületen az egy tőke által elfoglalt területet, más szóval az ültetés sűrűségét értjük egy bizonyos területegységre vonatkoztatva. Ez a földrajzi szélességgel kapcsolatos cs északról dél felé haladva szabályosan emelkedik. Az északi hűvösebb és napfényben szegényebb vidékeken a szőlő fejlődése mérsékeltebb, ezért a tenyészterület igénye kisebb, viszont a déli, melegebb területeken a kedvező vegetációs lehetőségek miatt nagyobb. A talaj szerepe is igen fontos a tenyészterület megválasztásánál. Több kérdés még nem tisztázódott, de azt mindenesetre megállapították, hogy a sovány, száraz talajokban a nagy termőfelület kialakításához szükséges feltételek nincsenek meg és nagy termések elérése ritka ültetéssel ilyen talajokon nem lehetséges. A túlzottan kis tenyészterület esetén a tőke lombozatát kisebb területen kell összezsúfolni és ez hátrányos a megvilágítás, a minőségi termesztés szempontjából, de döntően befolyásolhatja a helyi klimatikus viszonyokat. Száraz, forró területen — miként a Duna—Tisza közi homokhátakon is — a helyi kiima (mikroklíma) döntő megváltoztatása (a lombozat beárnyékolja a talaj- felszínt) a fürtöknek napper- zselés elleni védelme fontos követelménye a sikeres telepítésnek. Az előadottak ismeretében könnyebb megérteni, hogy a mi termesztő tájunkon miért kicsi a tenyészterület és miért találunk a régi homoki szőlőkben 80—90 centiméter sortávolság mellett 30—40 centiméterre ültetett tőkéket. Ez természetesen az egyik véglet, a másik pedig az amikor a sortávolságot 180, (Vaiamapi {'.i/módit élek Kecskeméten, az Építők Művelődési Otthonában vasárnap délelőtt és délután az ifjúság részére filmvetítést tartottak. Közel 200 fiatal nézte meg a Berlini románc című filmet. A művelődési otthon vasárnapi programjában rendszeresen szerepelnek filmvetítések, melyeket a fiatalok nagy tetszéssel fogadnak. sével (szálvesszőzés, Guyot-mű-; velés, alacsony kordon) kiegyen-;, súlyozni. Az ilyen területeken! a technikai igényeket előtérbe! kell helyezni a termelékenység» érdekében. Sor köz járó trakto-S rokra számítva a minimális! sortávolság 150 centiméter, 180! centiméter fölé azonban már; nem ajánlatos ültetni a tőké-; két. Olyan fajták esetében, ame-j lyek a szálvesszőzést vagy a! nagyobb rügyterhelésre alkal-E más tőkeművelésmódokat nem* tűrik (kadarka, kövidinka, ízsá-; ki sárfehér) : a tőketávolság szűkítésével ! elejét lehet venni a termés- kiesésnek. 150-szer 70 centiméteres sor- és tőtávolság mellett 5508 darab, tehát majdnem annyi tőkét le hét elhelyezni egy katasztrális holdon, mint százszor százas,! vagy százhúszszor nyolcvancen-; timéteres ültetésnél. Támasz-; rendszerként ezeknél a telepítő-! seknél huzaltámaszt kell alkal-5 mazni. A problémának számos szerte-; ágazó és tisztázatlan kérdése! van iriég, amelyeket csak tudó-! mányos és gyakorlati területen! dolgozó szakemberek szoros és; közvetlen együttműködésével; lehet megoldani. : Bognár Károly ! vezetőkutató, ! Miklóstelep ! Vasárnapi számunkban rövid tájékoztatást közöltünk a termelői igazolványok rendszerének kiterjesztéséről. Sokan bizonyára felteszik a kérdést, hogy miért van erre szükség. Ismeretes, hogy az utóbbi időben eléggé elharapódzott a piacokon a spekuláció. Éppen a három említett helységben: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Lajosmizsén nagyszámú üzérkedő végzett árusítást, illegálisan nagykereskedelmi tevékenységet folytattak, jelentős árfelhajtást idéztek elő és jogtalan haszonra tettek szert A termelői igazolványok rendszere nem korlátozza a termelői értékesítés szabadságát. A jogosult termelők az igazolványt akadálytalanul megkapják, s ennek birtokában saját termésű, illetőleg saját gazdaságukból származó mezőgazdasági termékeket szabadon hozhatják forgalomba. Megakadályozza azonban, hogy a kijelölt piacokon a termelői értékesítés szabadságával visszaélve, álőstermelők, spekulánsok hozzanak forgalomba mezőgazdasági termékeket. Végső soron tehát a termelői igazolványok rendszere a dolgozó parasztok érdekeit is védi. Azok a termelők, akik az említett három helység piacain mezőgazdasági termékeiket értékesíteni akarjak, termelői Igazolványt kötelesek kiváltani a lakhelyük szerint illetékes városi, községi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályán (egyes községekben a végrehajtó bizottság titkára adja ki). Például, 'ha egy Lászlófalván lakó termelő a kecskeméti piacon akarja terményeit értékesíteni, az Lászlófalvái» válthatja ki az igazolványt. A termelői igazolvány egy naptári évre érvényes. Kiállításáért — a művelés alatt álló szántó, szőlő, kert és gyümölcsös nagyságától függően — a termelő illetéket köteles leróni. Ez az igazolványra ragasztott illetékbélyeggel történik. Az igazolványt mindenki jól őrizze meg, mert ha elvész és megsemmisül, helyette a tanács végrehajtó bizottsága a naptári éven belül legfeljebb egy esetben állít ki másodlatot, amelyre kétszeres illetéket kell fizetni. > Szabálysértést követ el éi 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a termelő, aki Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Lajösmizse piacain a rendeletben említett termékeket termelői igazolvány nélkül árusítja. > Bíró Imre, az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Kirendeltségének megb. vezetője jfjagyebb figyelmei a nőlandcsel munftáiára «*f* OOOOOOOOODOOOGvjíóűOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG Az ellenforradalom után új- döntő ielenUléggel bír. sőt 200, a tőketávolságot 120— 150 centiméter fölé viszik. E kél szélsőség között kell megtalálni az optimális termésterületet azaz azt a sor- és töketávol- ságot, amelynél viszonyaink között a szőlőnövény a legjobban fejlődik és a legtöbb termést adja. Termesztőtájunkon az optimális térállás karós művelésű szőlőknél 1 négyzetméter, gyalogművelésűnél 0,5—0,7 négyzet- méterj Az éj telepítéseinknél nagyon szükséges megvizsgálni, hogy miképp lehet megvalósítani a gépesítést. Ezek gazdaságos üzemeltetéséhez szélesebb sortávolságokra lenne szükség, tehát a biológiai érdekekkel ellentétes a technikai és a két érdek körültekintő egyeztetése nem könnyű dolog. Nem véletlen, hogy éppen e kérdés körül folyt, és részben még folyik is a leghevesebb vita szakkörökben és még mindig nem alakult ki egységes álláspont. Nézetem szerint a homoki szőlők területe a talajminősé- get illetően rendkívül változatos ugyan, de nagyjából két kategóriába sorolható, úgy mint a gyengébb minőségű, sárgásfehér színű futóhomok és a sárgásbarna színű humuszban gazdagabb homokok csoportjára. Előbbieknél a homok állandói mozgása és silány minősége,; valamint a klimatikus okokí miatt nem tanácsos a tőkeszá-í mot nagyon leszorítani, mert; az maga után vonja a termés-; csökkenést is*. Ilyen esetekben] helyesebb a karós szőlőknél ta-i lajtól, fajtától és tőkeművelés-] módtól függően 110—120—12,r centiméter sor- és 50—70 cen- U ló ét er tőtávolságra, gyalogmű- Velésű szőlőknél pedig 100—110 centiméter sor- és 50—70 centiméter tőketávolságra telepíteni. Ez ugyan nem ideális gépesítésre, de mint a legutóbbi tapasztalatok igazolják: a hidastraktorok, a különféle tóvontatású permetező- és porozógépek, valamint a fogatos talajművelő eszközök jó eredménnyel alkalmazhatók. Más a helyzet a jó minőségű üdébb barna horríokon, ahol a sorok szélesebbre nyitásával, a csökkentett tőkeszámot módunk van a termőfelület megnöveléSegített a megyei tanácstag Javítják a tiszakécske—lakiteleki útat A napokban Tiszakécskén járva, igen sokan dicsekedtek: javítják már a Tiszakécske— Lakitelek közt levő útszakaszt. Balatonfüredi József, a tanács elnöke is boldogan újságolta, hogy Putics József elvtárs, megyei tanácstagjuk szívügyének tekintve a község lakosságának már évtizedes álmát, gyorsan elintézte kérelmüket, az út javítását. A múlt év utolsó napjaiban meg is érkeztek Tiszakécskére a Megyei Útfenntartó Vállalat munkásai, hogy január 1-eután megkezdjék az út javítását. A két brigád Lakitelekről, illetve Tiszakécskéről kezdte meg a munkát. Az utat hat méterre szélesítik ki a jelenlegi négy méter helyett, s felületét bitu ménnél kezelik, amely teljesen portai anítja ezt a nagyforgal- mű utat. A Megyei Útfenntartó Vállalat valószínűleg júniusban adja át a forgalomnak ezt a közel 9 kilométeres útszakaszt Megyénkbe!' is mindjobban megkedvelik a nutria tenyésztését jövedelmezősége miatt. Kecskeméten, Kiskunhalason és másutt egyre szaporodik ez az értékes jószág. Egy-egy kifejlett példány 1500 forintot ér, prémjéért pedig 500 forintot ad a •cUlolguzu ipar. Bármilyen sokat is* fejlődött a felszabadulás óta társadalmunknak ez a tétege, a nők szerepét lebecsülő előítéletek, valamint a háztartási munkából adódó lekötöttség következtében lakosságunknak ez a része jobban el van zárva a politikai, kulturális és világnézeti fejlődéstől. Ez a helyzet különösen nagy felelősséget ró a társadalomra, elsősorban a pártszervezetekre. Mindenekelőtt határozottan és céltudatosan javítani kell a nőtanácsok, a különböző nőbizottságok és a szülői munkaközösségek kommunista vezetését. Megyénk több mint 2500 kommunista asszonya közül igen sokan távoltartják magukat a nőtanácsoktól. Pártszervezeteinknek gondolkodni kelt arról, hogy a kommunista asszonyok szinte kivétel nélkül dolgozzanak a nőtanácsokban és ez legyen elsőszámú feladatuk. A párt-alapszervezetek rendszeresen tűzzék napirendre taggyűléseken, vezetőségi üléseken és egyéb alkalmakkor a dolgozó asszonyok közötti politikai munka tennivalóit, tapasztalatait és számoltassák be a nőmozga- lomban dolgozó kommunistákat feladatuk elvégzéséről. Az asszonyok között végzendő politikai munkára igen jó lehetőséget nyújtanak a nóta* nácsok által létrehozott külön- 'c böző (szabás-varrás, sütés-főzés stb) tanfolyamok. Nagyon fontos, hogy ezek a körök minden támogatást megkapjanak, úgyis, hogy működésük feltételeit segítünk megteremteni és úgyis, hogy felkészítjük azokat a társadalmi aktívákat, akik ezekben a körökben a felvilágosító, a nevelőmunkát irányítják. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy feladatokat ró a nőtanácsokban és a nő- bizottságokban dolgozó kommunistákra. Ebből a szempontból nagy figyelmet érdemelnek a (öldaiííoei- izöoetkezeiekben. működő nőbizottságok. 1959-ben el kell érni, hogy ezek a társadalmi szervek a boltok ellenőrzésén túl (ez az általános) harcos agitátorai legyenek a szövetkezeti fejlesztésnek, a különböző szakcsoportok és társulások megszervezésének. Ha minden pártszervezet és kommunista jelentőségéhez mérten figyelmet fordít a dolgozó nők nevelésére és felvilágosítására, biztosak lehetünk abban, hogy 1959-ben újabb réseket ütünk a nőkkel szembeni előítéletek válaszfalán és gyarapodni fog azoknak az asszonyoknak köre, akik lelkesen és bátran támogatják politikánk végrehajtását. Romsícs Pere ne Megduplázták hozzájárulásukét t zalékának megszavazásával ugyanis a lakosság régi vágya, a villamosítás is sióba jöhet. A hozzájárulás összegének felemelése mellett szól az is, hogy a lakosság régi kívánságának eleget téve, Bóesa és Bugac község közölt hat kilométeres kövesül épül. Ennek költségeihez 1959—1961-ig évi 20 ezer forinttal járul hozzá Bocsa község lakossága. Bocsa községben régen nem cmlékszenek olyan jelentős és lelkes hangulatú tanácsülésre, mint amilyenen a község 1959. évi községfejlesztési hozzájárulásának mértékét beszélték meg. Túlzás nélkül írhatjuk, a tanácstagság á község jövőjére szavazott, amikor a hozzájárulás mértékét az 1958. évi 10 százalékról duplájára emelte. Az általános jövedékül adó 20 száelmúlt két esztendő alatt megerősödött, és a politikai nevelőmunkában komoly támaszává vált a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Megyénk területén is számol példáját találjuk annak, hogy egyre sokasodik a dolgozó asz szonyok aktivitása és részvétel« a társadalmi életben. A töbt mint 3500 állandó aktíva mellett — akik a nőtanácsok álta vezetett különböző bizottságokban és a szülői munkaközös ségekben tevékenykednek — mintegy 8000 asszony kapcsolódott be a választásokat előkészítő és lebonyolító munkába A nőtanácsok kétéves eredményes munkáját igazolja az £ megtisztelő bizalom is, amely a választásokon nyilvánult mef a női jelöltekkel szemben. Dolgozó lakosságunk a választásol- során 160-nal több női tanácstagot választott mint 1954-ben. W fentebb jelzett eredmények mellett — s ezt eltussolni nem szabad — meg lehet állapítani, hogy a nők közötl végzett nevelőmunka, a nőtanácsok megbecsülése és támogatása. a dolgozó asszonyok munkájának elismerése és reális értékelése még számos fogyatékosságot mutat fel. Egyik-másik pártszervezetünk, több elvtársunk és vezető beosztású dolgozó nem érti és nem ismeri a dolgozó nők közötti politikai munka nagy fontosságát, szükségességét. Ha ritkábban is, de találkozunk olyan jelenségekkel, amikor a nevelőmunka nehézségei, bonyolultsága, speciális volta miatt hanyagolják el a nőtanácsokkal való foglalkozást. Dolgozó népünk többségét, a lakosságnak több mint a felét a nők teszik ki. Munkájuk, a társadalmi életben való részvételük. szerepük a családban a szocializmus építésének szempontjából
