Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

1939. január 28, szerda Makóról 25 mázsa vöröshagymát iioxlah, d© a burgonya hiánycikk a kecskeméti piacon £lőcsirke 21—23, élőtyúk 18— 20, élőpulyka 15—17, élőkacsa sovány 16—18, hízott 20, élőliba hízott 18—20, tojás 1,30—1,40, tej 3—3,50, tejfel 18—20, vaj 40—45, tehéntúró 9—11, juh­túró 26—28, juhsajt 40, alma 1,60—5, mák literje 18—20, vö­röshagyma 3—3,50, burgonya 2,20—2,50, savanyúkáposzta 4— 5, sárgarépa 1,20—2, petrezse­lyem 4—6, fejeskáposzta 2,50— 3, kelkáposzta 2—2,50, karalábé 2,50—3, szárazbab 3,50—5, héjas ‘dió 10—12, fokhagyma 12—13, Az MSZBT hulliírautója a megyében A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Központja magnetofonnal, rádióval, gra­mofonnal, normál- és keskeny- filmvelítőgéppel felszerelt kul­túrautót kapott ajándékba a Szovjetuniótok A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkárságának kérésére az országos központ Bács megyébe irányította a kultúrautót két hétre. A kul­túrautó kisebb falvakban és főleg a szétszórt településű ta­nyavilágban végzi feladatát. Ez­idáig volt Részteleken, Tabdi- ban, Páhin, Alsószálláson és Ballószögön. Következő útvonala He tény- egyházára, Fülöpházára és a halasi tanyavilágba vezet. A kultúrautó hire gyorsan terjed. Már több falu jelentette be igényét, hogy ott is vetít­senek. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ezzel a kulturális te­vékenységgel is szolgálja, ápolja a magyar—szovjet barátság szellemét. Képek a járás életéből >00000000-0-0000000o-o o oo ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo: 500 hektó bor exportra Aki két éve látta, hogy né­zett ki a Csengődi Állami Gaz­daság páhi szőlője és gyümöl­csöse, az ugyancsak elcsodál­kozna azon a változáson, ami ebben a gazdaságban rövid idő alatt végbement. Igaz, sok és fáradságos munkával, de úgy helyrehozták a gyümölcsfákat és szőlőtőkéket, hogy a múlt évi termésükre már a MON- IMPEX Külkereskedelmi Válla­lat is felfigyelt. Az utolsó tő­kéig szemelt és fajtaazonos szü- retelésű, színre és zamatra ki­fogástalan bortermésükből 500 hektót vettek át exportra. Most még a fűtőliázban. de pár perc múlva a Bátaszékre induló szerelvény előtt. Kullúrhóz vagy orvosi lakás? tek és a községfejlesztés össze­gét három évre előre megsza­vazta, 10-ről 15 százalékra emeltéli, »O’OOOOOOOOOC SzÓYÓtesszük »Sáros az utcátok...« Soltszentimre egyike a leg­kisebb településeknek a kiskő­rösi járásban, de a községfej­lesztés itt is fűti a lakosságot. A legutóbbi tanácsülésen is a lakosság képviselőinek arról kellett dönteniök, mi a sürge­tőbb: egy kultúrház vagy egy orvosi lakás építése. A tanács­tagok az utóbbi mellett düntöt­FOROITOTTA : GALSAI PONűtZAC Egymillió forintot is' megha­ladná az a pénz, amit Ktskö- lakossága járdaépítésre köl­tött az elmúlt években. Épült is már jó pár kilométer. Úgy látszik, azonban, hogy karban­tartásukról, megóvásukról már kevésbe gondoskodnak. Sok helyen a járda nem is látszik, oly vastagon fedi a sár. Tudni­illik a földes mellékútakrói, meg á magasabban fekvő ré­szekről a kocsik és járókelők mind ráhordják a földet. Pe­dig, ha a főútvonalakra torkolló földutakat 10—15 méter hosz- szúságú, terméskőből épült sár- lerázatókkal látnák el, amit a KRESZ külön is előír, no meg a járdakörnyék tisztaságára is gondot fordítanának, akkor az emberek még esős időben is úszta lábbal közlekedhetnének Kiskőrös utcáin. Emlékezés Egy éve új rovatot nyitott a Petőfi Népe. A Kiskőrösi Napló megindításával a lap olvasói­nak, a járás érdeklődő lakossá­gának kívánságát teljesítette a szerkesztőség. Egy éven keresz­tül minden szerdán beszámol­tunk arról, hogy mit tett a párt és a tanács a lakosság életkö­rülményeinek javítására, szeb­bé, gazdagabbá tétele érdeké­ben. Rendszeresen hírt adtunk a községekben történt események­ről, a különböző tötnegszerve- zeiek életéröl. Irtunk a terme­lőszövetkezeti tagokról, állami gazdaságok dolgozóiról, szölö- és gyümölcstermelőkről, tanítók­ról, orvosokról és sok másról, de nem hallgattuk ti a hibá­kat, hiányosságokat sem. Meg­ítélésünk szerint a Kiskőrösi Napló segítséget nyújtott a já­rás vezetőinek a lakosság és területük alaposabb megismeré­séhez. Ugyanakkor a többi já­rási rovat híreit figyelve időn­ként lehetőség nyílt a rend­szeres összehasonlításra, kJ hol tart egyik vagy másik feladat megoldásában. Az eltelt év a ml munkánk szempontjából is jelentős. Járási útjaink során sokat tanultunk, tapasztaltunk. Megismertük a kiskőrösi járást, sok barátot szereztünk magunknak, számos új olvasót a Petőfi Népének. A Kiskőrösi Napló eddig 53- szor jelent meg és ezek kereté­ben több mint 500 tudósítást cs más jellegű kisebb írást közöl­tünk. Á vezetői munkastílus javításáról Pénteken egésznapos tapasz­talatcsere-látogatáson Kiskőrö­sön tartózkodott Molnár János kaskantyúi és Juhász Mihály mrehegyi tanácselnök. A köz­ségi tanácsok elnökei között le- olyt tapasztalatcserét a járási anács végrehajtó bizottsága rezdeményezte, s ennek egy1 részén jelen volt Kőrös Gáspár,; járási tanács elnöke is, i A két vendéget Szabó Gyula,! Kiskőrös Község Tanácsának; ínöke tájékoztatta a tanácsok! •nunkájával kapcsolatos főbb és! aket érdeklő kérdésekről. Azt gésznapos megbeszélés során* észletesen megtárgyalták a ta-.| ács, a végrehajtó bizottság és| z apparátus munkájának irá-f yítását, a tanács és a válasz-! ők viszonyát, a tanácstagság! ktívisálásának kérdéseit, .a*. községfejlesztéssel kapcsolatos problémákat, és több más kér­dést. A solti elméleti tanfolyam mellett sok olyan gyakorlati dolgot beszéltek meg, ami a két tanácselnök munkájának to­vábbi javulását fogja eredmé­nyezni. ......................................mii....... PE TŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Báca-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. széni Telefon: 25—IC. 2G—10. 11—22 Felelős kiadó' Mohiét Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsáp; tér I/« Telefon: 17—<,0 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. áácsrKlskun meglel Nyomda V. iecskexnét. — Telefon: 15-28. 27-43 r&jeics vea.; s»jca tág. «gaagt# lat tenyieg laitnatota v tun S nem is ritkán. A kőkiszögel lések emberi nyomokkal volta) tele: cigarettahamu, papirdara bök, gyümölcshéjak, lölténytá rak hevertek szerteszét. Sőt valamilyen éles szerszámmal szuronnyal vagy késsel, húron ötágú csillagot is véstek a fa mészkövébe, alájuk meg né' hány hieroglifet és ezt a dá­tumot. «45. I. 10.« Limar most már biztosré vette: a partizánok egyik fegy- verraktárába került. A három csillag a japán megszállók el­leni harcban az egyesült maláj i népfront jelvénye volt. A' par­tizánok, Scseglov mérnök sze­rint, Szingapúrt védték az an­gol katonaság megfutamodása- kor, s Japán kapitulációja előtt ők szabadították fel hazájuk jelentős részét is. Most már Malájföldön folyt a harc az angolok és az ame­rikaiak ellen. Lehet, hogy ezt a rejtekhelyei is felkeresik. Mi­lyen jó lenne, ha találkoznék velük, akkor kijuthatna szo­rongatott helyzetéből: a parti­zánok megtalálnák az összeköt­tetést a szovjet követséggel. De itt, ezen a puszta, lakatlan szi­geten mégsem várhatott rájuk akármeddig. aztán be is fejezte a kamra át­kutatását. Amikor Mihail a »fő folyo­són« keresztül újra a barlang­ba jutott, a kijáratot már el­öntötte a víz. A dagály meg­indult. A napsugarak ferdén sütötték át a barlang bejáratánál levő vízréteget, aztán megtörtek, szétszóródtak és csillogó zöldes fényt vetítettek a falra. Limar ennél a megvilágításánál még figyelmesebben szemügyre ve­hette rejtekhelyét és sok, ad­dig ismeretlen részletet is ész­revett, 31, De ezt már nem a tenger hullámai alkották! Valaki nyíl­ván igen sokáig és elszántan addig vágta a kemény kőzetet, míg egy tágas kamrát nem vé­sett bele, aztán ajtó helyett követ illesztett a nyílásba. Limar rövid gondolkodás után a kamrába mászott és ott mind­járt egy ládába ütközött. Neki- íeszült, hogy megemelje!... De nem bírt vele! Csatos fémláda volt. Mihail íelfeszítette a láda fedelét, s ujjai akkor különbö­ző fogantyúkba, meg kapcso­lókba botlottak. Mi lehet ez? Rádióállomás? ... Limar még egy lépést tett előre. Most meg valami fémtárgy esett az útjá­ba. Egy lövedék!... De hiszen ez valódi fegyverraktár! A kis lámpának nagy hasz­nát vehette volna, de az elem Közben egészen kimerült. Négy­kézláb, tapogatózva mászott to­vább. Most már tudta, hogy nem a zsákmányolt fegyverek alkalmi raktárába, hanem egy különle­ges raktárba került: a fémtár­gyakat kenőccsel kenték be, vastagon, és a ládákat is gon­dosan felpolcolták. Limar egy halom puskára bukkant a sarokban. Egyet ki is választott közülük, de nem­sokára kicserélte a falmélye­désben talált pisztolyra. Ezzel is kivette részét; Közreműkö­désük eredményeképpen 10,6 százalékkal csökkent a karban-, tartási költség. ; Ezek az eredmények azok, 1 amelyek körülbástyázzák a fű­tőház épületének homlokzatán díszelgő ötágú csillagot, a mun­ka győzelmi jelvényét. Ezek az eredmények á biztosítékai az élüzem cím további megtartá­sának. (venesz) vait, mint a jó bíró, tényekkel erősítik meg. Az egyik elvtárs fejből mondja a számokat: — 13 szá­zalékkal, azaz 3700 tonna szén­nel használtunk fel keveseb­bet az engedélyezettnél. Gyors számvetést készítünk, s ered­ményként 740 ezer forintos megtakarítást könyvelünk el. Ez azonban még csak a kez­det. Amire büszkék az itteni­ek az, hogy az utazó személy­zet egyáltalán nem ijed meg a túlsúlyos vonatoktól. Pedig az az átkozott bácsbokodi emel-: kedő ugyancsak próbára teszi a mozdonyt, a vezetőjét, s a fű-; tőt. Ennek ellenére az óévben 352 347 tonnával szállítottak több súlyt az előírtnál. Nem kis örömmel mondják, hogy szolgálatképtelenség, szaknyel­ven fekvemaradás nem for-; dúlt elő, sőt közfeltűnést keltő baleset sem történt. A nagy feladatból a lakato­sok, a kovácsok, a karbantar­tók és a- kiszolgáló személyzet Kiskunfélegyháza, Kelebia, Bátaszék, Budapest irányából futnak össze a vasúti sínek a kiskunhalasi vasútállomáson. Vele átellenben húzódik a fű­tőház. A koradélelőtti órákban érkeztünk ide. Azzal a céllal lépegettük át az egymás mel­lett húzódó sínpárokat, hogy megtudjuk, milyen gyümölcsöt érlelt az 1958-as év a fűtőhá­ziaknak. A masinák és igazgatóik fő- parancsnokát, Üjvári Józsefet, a fűtőház főnökét irodájának ajtajában találjuk meg. Vissza­csalogatjuk egy kis beszélge­tésre. Mindjárt az elején szó- bahozzuk: — Marad az ötágú csillag, vagy másé lesz? Habozás nélkül rávágja: — A számítások azt mutat­ják, hogy marad. Kollektívánk megtette a magáét... A szobában lévő munkatár­sai egyetértőleg bólintanak, s közülük többen főnökük sza­A DUNA-TISZA KÖZE ÜTŐERE — Egy délelőtt a Kiskunhalasi Fűtőházban —

Next

/
Thumbnails
Contents