Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

,-K

Indra ZO fillér 1959. január 27, kedd

IV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM

A\*- 'fy'Kí'CS^

Filág proletárjait egye»ül fetch f

A kommunistám* hajnalán

A

z egész világ érdeklődésének középpontjában áll ma a Szovjetunió Kommunista Pártja küszöbön álló XXI. kongresszusa. A diadalmas szovjet népgazdaság, a tudományos élet hatalmas arányú fellendülésének új »szputnyikja« — ahogy egyes világlapok a XXI. kongresszust és az azt megelőző Hruscsov beszámolót jellemzik — egészen érthetően került a világpolitikát érintő kérdések közül az első helyre,

A Hruscsov elvtárs által előterjesztett tézisek hatalmas távlatokat nyitnak meg, grandiózus körvonalaiban tárják a szovjet dolgozók — és bátran mondhatjuk, az egész világ — síé a kommunizmus gyorsított ütemű építésének tervezetét, s a két világrendszer békés gazdasági jellegű versengésének főbb vonalakban kidolgozott célkitűzéseit;

A Szovjetunió eddigi hatalmas gazdasági eredményeinek egyenes következrríénye az, hogy á termelőerők ilyen nagyarányú fejlődésének magaslatáról nézve közvetlenül kibontakoznak a látóhatáron azok a tervek, a jövőnek azok a biztos Ígéretei, amelyek a kommunizmus korszakának hajnalhasadását jelentik. Ennek az új történelmi korszaknak “technikai és anyagi bázisát teremti meg a szovjet nép fejlődésének ebben a döntő jelentőségű hétéves szakaszában.

A hétéves népgazdasági terv az ipar össztermelésére vonatkoztatva mintegy 80 százalékos emelkedést ír elő. A termelési eszközök termelése ezt a számot is felülmúlja, 85—88 százalék a tézisek tanulsága szerint. Ez a két szám egymagában elegendő ahhoz, hogy beláthassa bárki a világon, hogy a Szovjetunió a hétéves terv megvalósítása közben messze túl fogja szárnyalni a népgazdaság legfőbb termelési vonatkozásaiban a vezető .kapitalista országokat, köztük az Egyesült Államokat. A fejlődés ütemét tekintve már eddig is előtte jár jónéhány fontos területen a szovjet nép a NATO-országok legtöbbjének.

A

mikor az intervenciós háború mérhetetlen pusztításai után a szovjet kommunisták első ízben tárták a világ elé a tervgazdálkodás kezdeti (Célkitűzéseit, ■ a nyugati kapitalista országok sajtója, politikusainak egész kórusa harsogta, hogy teljességgel megvalósíthatatlanok a gazdasági fejlődés tervei, hiszen még a hallatlanul elmaradott 'cári rendszernek az erőforrásai is romokban hevertek. Az országban éhínség. pusztított és az intervenciósok bár megvert, de véglegesen akkor még meg nem semmisített belső tartalékaira is erősen számítottak a fiatal szovjethatalom elleni rablótámadásban részvevő diplomaták.

A Lenin által felvázolt távlatok azonban hamarosan a hétköznapok közelségébe kerültek. Az ötéves tervek útján a Szovjetunió, második világháború utáni mérhetetlen kárai és szenvedései ellenére is, töretlen ütemben halad előre a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődés eddig soha nem tapasztalt magaslatai felé. Ekkorra már a kórus, mely a Szovjetunió biztos pusztulását jósolgatta, elhallgatott. A tények megdöntötték nemcsak a polgári közgazdászok érveit, hanem a magukat tévedhetetlennek tartó nyugati politikusoknak a leg- vérmesebb elképzeléseit is. Most pedig, a szovjet tudomány korszakalkotó eredményeinek nyilvánosságra jutása, a Kozmosz meghódítása előestjén, amikor a hétéves terv téziseit Hruscsov bejelentette, nem a kétkedés, hanem az önvád, a kapitalista rendszer önvádja hangzik ki mind a diplomaták, mind az újságírók véleményéből. Most már- arról esik szó, hogy a nemzetközi lapok legtekintélyesebb kommentátorai egyértelműen beismerik a vezető kapitalista országok lemaradását, nemcsak tudományos, hanem általános gazdasági tekintetben is. És ez nem véletlen, hiszen a tervszámok mindenkit meggyőznek a kommunista rendszer legyőzhetetlen, hatalmas erejéről, tömegeket mozgósító hatásáról. A villamosenergia-termelés, amelyre olyan büszkék voltak a nyugatiak, mikor saját eredményeiket emlegették, a Szovjetunióban a hét év alatt például több mint kétszeresére fog emelkedni. Az új technika gyakorlata, az ipar majd minden területén hallatlanul gyors fejlődés lehetőségeit tárta fel. Hatalmas vegyipari nagyüzemek, földgáz- és olajlelőhelyek kiaknázása és építése, a nehéz- és könnyűipar összehangolt, páratlan iramú fejlődése, a közszükségleti cikkek termelésének maximális fellendülése jellemzi ezeket a terveket.

A mezőgazdaság fejlesztésének távlatait is kirajzolják a tézisek, melyeknek részletes megtárgyalása a január 27-én megnyíló kongresszus egyik fontos feladata lesz.

A szovjet dolgozók mérhetetlen lelkesedéssel fogadták az SZKP XXI. kongresszusának célkitűzéseit és világosan látják, hogy a nyugati imperialisták agressziós tervei vereségre vannak kárhoztatva. Egyre többen, látják be Nyugaton is, hogy a világ békéje a békés munka frontján erősödhet és téljesed- íiet ki éppen a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja lyen versenyre hívó szavai nyomán- ,

Téli délelőtt a villasoron

t

A kiskunhalasi vasútállomásba torkollik a Kossuth Lajos utca, amelynek egyik oldalát a képen látható ízléses, szép villaépületek díszítik. Tulajdonosaik; gépállomás; dolgozók, munkások, kisemberein

VIKTÓRIA

(Síi oldal)

A FELVÁSÁRLÁSRÓL ÉS AZ

ÉRTÉKESÍTÉSRŐL

(3. oldat)

CSIBÉSZKEDÖK

(S. oldal)

AHOL VAN; S AHOL NINCS NŐI MUNKÁS- SZÁLLÁS

(3. oldat)

GYERMEKEKNEK

ÚTTÖRŐKNEK

(4. oldal)

A VILÁG URALKODÓJA (4, oldal)

SPORT

(5. oldal)

TASSTÓL MARTÁIG

(6. oldal)

I

3

3

I

»

:

*

:

i

|

X

I

m

4 f :

I

!

i

*

Újabb mérföldes lépés a fejlődés útján

Több mint hatmillió forint építkezésre,

370 hold új öntözőtelep« 220 hold új gyümölcsös

A BAJAI JÁRÁS termelőszövetkezeteiben elkészültek az új gazdasögi év termelési és pénzügyi tervei. A szamok azt mutatják, hogy az idén az előző évekhez viszonyítva rendkívül sokat fejlődnek a közös gazdaságok. 370 holdon valósítják meg a legmodernebb öntözési formát, az alagcsöves, szórófejes permetező-öntözést. Ez számottevően növeli majd a termés- eredményeket. hasonlóképpen az is, hogy a tavalyinál több műA szegedi városi szövetkezeti bizottság rendezésében 1939. január 24-én este 7 órai kezdettel a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében jól sikerült énekkari hangversenyt tartottak. Ezen a felejthetetlen hangversenyen szerepelt a kecskeméti Kodály-kórus is. A két szövetkezeti énekkar nemes vetélkedéséből kitűnt, hogy a legutóbbi hangverseny óta mindkét kórus sokat fejlődött a dalkultúrában,

tele között nyitották meg a Kecskeméti Művésztelep kiállítását az Ernst Múzeumban. Megnyitóbeszédet mondott Sarkantyú Simon festőművész. Értékelésében számot adott a Kecskeméti Művésztelep fejlődéséről, s megállapította, hogy kiállításuk komoly sikerre számíthat.

A kiállításon megjelent fővárosi művészek véleménye szerint is összhatásában és színvonalában is értékes a Művésztelep kiállítása.

A kecskeméti, művészek közel 200 alkotással szerepelnek az első országos kiállításon, festményekkel, grafikai alkotásokkal és szobrokkal. A- műtrágyát használnak fel. Nagyon figyelemre méltó, hogy járási átlagban az idén 142 kilogramm műtrágya jut egy holdra.

700 darabbal növelik * á szarvasmarhaállományt, zömmel saját erőből, kisebb részben állami hitelből. Jelentős területen telepítenek az idén gyümölcsöst Összesen 220 holdon. Ebből a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet 100 katasztrális holdat, a garai Rákóczi 50 katasztrális holdat, a dávodi RáA kecskeméti Kodály-kórus szereplését nagy érdeklődés kísérte. A közönség a jól sikerült énekkari számokat megismételtette, s lelkes, forró tapsviharral jutalmazta Forró József szólószámait, a kecskeméti népdalcsokort, Bárdos: Dana-dana című művét.

A műsor befejező száma után Ádám József és Lőrincz Béla karnagyokat a publikum meleg ünneplésben részesítette.

vészek közül Szabó Lajos, Batári László, Kemény Zsigmond, Veszprémi Endre, Váczi András, Séday Mária, Palicz József, Antal Ilona, Gy. Nagy Margit, Pintér Éva, Prepelicza Katalin. Kordováner János,

Koncz Béla és Varga Miklós művei szerepelnek.

kóczi 25 katasztrális holdat. 40 hold új szőlőtelepítést is megvalósítanak, a csávolyi Kossuth 22 holdat telepít.

EMELKEDIK a közös gazdaságok gépparkja. 1 700 000 forint

értékben vásárolnak különböző gépeket, 450 ezer forint értékűt saját erőből. Legnagyobb tétel az építkezés költségei, 6 400 000 forintot tesz ki, ebből 610 ezer forint a saját erő.

Igyekeznek megoldani a rendszeres munkaelőlegosztást, vala ■ mint azt, hogy az üzemvitelhez elegendő összeg álljon rendelke zésre. Ennek érdekében az el múlt évihez képest emelték a szerződött területek mennyiségét. Az összszántóhoz viszonyítva a járás termelőszövetkezete; 35—40 százalékon termesztenek különböző szerződött növényeket. tavaly csak 30 százalékon termesztettek.

A 3004-es kormányhatározat által adott lehetőségeket tehát igyekeznek kihasználni a bajai járás közös gazdaságai. A terv szerint az idén a munkaegység értéke a járási átlagban 48 forint körül lesz, tehát tíz forinttal több, mint az elmúlt évben, ennek 60 százalékát készpénzben osztják.

A PÁRT FELHÍVÁSA alap ján máris nyolc szakember kiment a járás termelőszövetkezeteibe. Vuity József, a törzsállattenyésztő állomás vezetője, e bácsbokodi Szalvai Mihály Ter-> melőszövetkezetnek lett az el-’ nőké, Vámos Ferenc, volt járási tsz csoportvezető, a felsőszent- iváni Űj Élet Termelőszövetkezetbe ment.

K. S.

Dísztávirat Megyei Pártbizottság, Kecskemét

Az alpári általános iskola és óvoda pedagógusai köszöne- tüket fejezik ki a párt és a kormány újabb gondoskodásáért., mely új fizetésemelésben nyert kifejezést. A tantestület ezt a, megbecsülést úgy akarja meghálálni, hogy; felelősségteljes munkáját a jövőben még lelkiismeretesebben igyekszik elvégezni, hazánk boldog, szocialista 'jövőjének érdekében.

általános iskola, tantestülete Alow

A kecskeméti Kodály-kórus Szegeden

Jfleq nyílt a. Dlankmiéii JjluoAssdelijfL kiállít dia, a InuLapiíi őr mt JHújunuulum.

1959. január 23-an délután fél 6 órakor ünnepélyes kere-