Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

195ÍJ- január 25, vasárnap 7. oldal I Mozik M usora VASÁRNAPI SPORTESEMÉNYEK KECSKEMÉTEN Vasárnap rendezi meg a me­gyei asztalitenisz szövetség Eáes-Kisltun megye 1939, évi nsztalitenisz egyéni bajnoksá­gait Kecskeméten, a Piarista Gimnázium dísztermében. A verseny — a nagyszámú neve­zéseket tekintve — sikeresnek ígérkezik. Kezdete de, fél 0 óra. A felnőttek bajnokságában a szombati ifjúsági bajnokság versenyzői is részt vehetnek. Ugyancsak a Piarista Gim­náziumban a tornateremben rendezik meg az általános isko­lások kosárlabda bajnokságait. A versenyre igen sok nevezés érkezett MEGVÁLASZTOTTAK a MEGYE EGYIK LEGJOBB FALUSI SPORTKÖRÉBEN AZ ÜJ ELNÖKSÉGET Zeller József, Zeltai Pál. A felül­vizsgáló bizottság tagjai: Müller Magdolna, lű. Farkas József, Som­lói I,ászló. A tagság megelégedés­sel fogadta az új vezetőség névso­rát. Az ülést Gáál József vb-elnök zárta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a községi pártszervezet és a tanács v. b. minden segítséget megad ahhoz, hogy egészséges úton, a szocialista sportszellemnek meg­felelően fejlődjön a község sport­élete és a sportkör a mo6t hozblt határozatoknak megfelelően végezze munkáját. A gyűlés után a sportkör tagjai egyesületük anyagi alapjának a növelésére jól sikerült kultúrmű­sort és sportbálat rendeztek, ame­lyen mintegy félezren vettek részt. Január 25-én, vasárnap: Baja Központi: Ember az ég­ben, Baja Uránia: Üdülés périz nélkül, Bácsalmás, Római va­káció, Dunávecse: Bum, a ka­tona, Jánoshalma: Csendes Don II. rész, Kalocsa: Fehér éjsza­kák, Kecskemét Árpád: Szere­lem, ahogy az asszony akarja, Kecskemét Városi: Ház a szik­lák alatt, Kiskőrös: Édes Anna, Kiskunfélegyháza: Megmentet­tem az életein, Kiskunhalas: Üdülés pénz nélkül, Kiskun- majsa: Fehér éjszakák, Kun- szentmiklós: Királyasszony lo­vagja, Tiszakécske Petőfi: ör­vényben, Tiszakécske Tisza: Chaplin parádé, Izsák: Tájfun Nagaszaki felett, Szabadszállás: Országúton. Január 26-án, hétfőn: Baja Központi: Ember az ég­ben, Baja Uránia: Üdülés pénz nélkül, Kalocsa: ördögi talál­mány, Kecskemét Árpád: Já­ték az ördöggel, Kecskemét Városi: Ház a sziklák alatt, Kiskőrös: Csendes Don II. rész, Kiskunfélegyháza: Megmentet­tem az életem. Kiskunhalas: Ég és föld között, Tiszakécske Tisza: Örvényben. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ figyelem! Az idén is lehet napraforgómagra értékesítési szerződést kötni az állami terményfelvásárló helyeken. Az értékesítési szerződéssel lekötött minden mázsa után: 1. kamatmentes előleget, 2. szerződéses felárat, 2. és cserében, készpénzfizetés nélkül, nemesített vetőmagot kap a termelő: A szerződéskötés ideje január 15-től május 31-ig tart. Részletes felvilágosítással a k- >v 'nvfeivásátlö helyeken szolgálnak! Az. MTST elnöksége határozató- j nak értelmében minden sportkör-' ben március 5*lg meg kell válasz­tani az új elnökséget és jóvá kell liágyni a sportkör új alapszabá­lyait. A Dávodi Sportkör, mint a me­gye egyik legjobb falusi sportköre, az elsők között tett eleget ennek a határozatnak. Megválasztották az új vezetőséget és jóváhagyták a sportkör alapszabályait. A Vezetőségválasztő gyűlésen mintegy 130 tag vett részt. A veze- töségválasztó taggyűlést Gaál Jó­zsef, a községi tanács vb-elnöke vezette le. Az elnökségben helyet fogalt Blkádi József, a község párt- titkára • is. Ez a tény bizonyítja, hogy ebben a községben a párt és a tanács vezetői szeretik a sportot, íogallcoznak vele és minél maga­sabb szintre akarják emelni a szín­vonalat. Példa lehet ez a többi köz­ségek részére. A beszámolót a sportkör elnöke, Horváth Félix sporttárs tartotta meg. Elismeréssel adózott s köz­ség vezetőinek és sportszerető kö­zönségének, högy az anyagi támo­gatás mellett erkölcsileg is segítet­ték őket. Ennek a segítésnek kéz­zel fogható jele az a 30 ooo forint, melyet á község végrehajtó bi­zottsága az év elején szavazott iheg a sporttelepen létesítendő öl­töző építésére. Horváth sporttárs ezután Ismertette a nyolc szakosz­tály munkáját és különöecn a lab­darugó és az atlétikai szakosztály szép fejlődését emelte ki. A szakosztályok munkájának az ismertetése után rátért a gazdaság! munkára. A gazdasági munka fő- kérdése hogy tervszerűen gazdál­kodjanak, növeljék a rendezvény- bevételt, biztosítsák a tagsági díjak fokozottabb beszedését, kultúrmű­sorokat ég . bálákat rendezzenek, Ez­után több hozzászólás következett, így többek között László József, a MISE elnöke biztosította a sport­kört' mind az erkölcsi, mind az anyagi támogatásról. A hozzászólásokra Horváth Félix sporttárs ada meg a választ. Utána következett a sportkör alapszabá­lyainak jóváhagyása, amelyet Gaz­dag János sporttárs ismertetett. Az alapszabály jóváhagyása után meg­választották az elnökséget és a fe­lülvizsgáló bizottság tagjait. Az el­nökség tagjai: Bakó Mihály, Gaz- Q Q dag János, Facskó János, Fótal □ Q Imre, Horváth Félix, Krizsan Já- □ _____ □ no s, Mészáros János, Simon János, □DDDÜQDDŰDŰDDQOŰDÜDDDOÜDÜÜQDDŰOŰOÜQDÜQGDGQQ E/T UÉfc^EiC KECSKEMÉTI SÉTÁK cjníéktdbícL cl m.ag,ciih-cm. A LUther-palota átjárója fölött egy rajztáblányi már­vány emléktábla hirdeti, hogy ezen a helyen állt a luteránus egyház iskolája és abban tanulta Petőfi Sándor a betűvetést. Mint az Irodalomtörténet mutatja igen jól megtanulta. Az emléktábláról mindez eszébe jut annak, aki tudja, hogy hol keresse a köbevésett sorokat, mert bizony az avatatlannak nem igen tűnik szemébe a magasban díszelgő márványlap, alnclyeí szükség esetén csak az első emeleti ablakból lehet megkoszorúzni. Az OjkoUégiummal egyidejűleg épült LUther-palota helyén még századunk tízes éveiben Is megvolt az a földszintes sokablakú ház, amely a luteránus templom háta mögött helyezkedett és amelyben akkor, amikor iskolai célokat szolgált, több éven át Pctrovics Sándor­ba is ott üldögélt a padokban. Petőfi tanuló korában az egyetlen iskolalerenmek két ablaka az udvarra né­zett, egy meg egy kis kertecskére, amely szomszédos volt a Cserepes vendégfogadó, a Bach-korszakban me­gyeház, telkével. A legutóbbi időkig megvolt a kecskeméti cvang. egy­ház. birtokában a luteránus Iskolában 1819-től 1831-íg tanult növendékek névsora. A 27. oldalon 1828-ról 29. sz. a. a következők álltak: Alexander Petrovits Fé­legyháza. 1828. máj. 10. ti éves. A 29. oldalon 1829-rol 15.SÍ. a. Alex. Petrovits. A 30. oldalon 1830-ró! 10. sz. a. Alex. Petrovics Félegyház. Lehet, hogy még egy tan­évet itt végzett Petőfi, de ezt már ntm lehet bizonyí­tani, mert az Iskola tanttója ScUifferdeekcr Dániel el­költözött Kecskemétről és utódja Udvardy tiszteletes úr nem vezette tovább a tanulókról szóló iskolai jegyző­könyveket. Petőfi első tanítója szigorúságáról, de kal­ligrafikus szép írásáról Is híres volt. A költő gyöngy- betűs szép kézírását első iskolamesterétől örökölte. De a későbbi időkben is voltak az iskolának jeles ta­nítói. Ezek egyike, Sass István fiatal, bajusztalan em­berként került Kecskemétre 1858-ban. Akkor már büsz­kén, de elvesztésén búslakodva mutogatták a nagy köl­tővé vált növendék emlékeit az Iskolában, nevét a ta­nulói névsorokban, a faragott, összefirkált, bütykösre súrolt padokban a helyet, ahol ült. Az ablakból még a Hriu-házrg is oda lehetett látni, ahonnan Sálidorka reg­gelenként átszaladt, hogy parázsló fekete szemét a taní­tójára függesztve elsajátítsa mindazt, amit abban az Időben egy jó tanulónak tudnia illett. Sass István ittmüködése idején mindez már csak emlék volt, de olyan emlék, amely kötelezettségek­kel jár. Hazafias lelkesedés tüze égett az iskola falai között, mintha Petőfi itthagyta volna lelkének egy gyújtó szikráját, Az elnyomás alóli felszabadulás lebe« tőségeiről beszélgető emberek gyűltek össze estén­ként a szűk, kis iskolateremben. Figyelték az olaszok szabadságharcát. Várták Kossuthot, Klapkát, Türr Istvánt. Ahogy a később toliforgatóvá és lapszerkesz­tővé vált Sass István emlékezéseiben elmondja, ilyen összejöveteleken született meg egy dalárda szervezésé­nek a gondolata. Eleinte csak az összejöveteleknek, a mindent szimatoló császári zsandárok elöli leplezé­sére foglalkoztak énekléssel. De mind jobban megked­velték a társasénekíésoen rejlő vigasztalást, úgyhogy észrevétlenül igazi dalárdává alrkultak. Nem volt semmiféle szervezettség ebben a ténykedésben.1 Se el­nök, se karnagy, se más tisztségviselő nem kellett ahhoz, hogy a politikai némaságra kárhoztatott or­szág egyik nagy városának szabadság- és dalt szerető Ifjú- féríiai egymásra találjanak. Talán Petőfi szelleme, nyugtot nem találva seges­vári jeltelen sírjában szállt közéjük. Elég az hozzá, hogy most éppen száz éve, 1859-ben már városzerte hírük van a lűteránUs iskolában éhekelgetöknek. Nem­csak luteránusok kopogtatnak az összcjövetell napo­kon a kis iskola kapuján, hanem felékezeti különbség nélkül mindazok, akik szeretik az emberi hangszálak muzsikáját és a muzsikaszó közti szünetekben a meghitt barátok közt elmondható, szabadulásban re­ménykedő beszélgetést is. Annyi biztató jel volt, any- nyi vereséget szenvedett akkoriban az osztrák szolda- teszka, hogy bízvást lehetett reménykedni. A dalárda a nagy reménykedésben már borsot is mert tömi a hatalom helyi képviselőjének, a megyefönöknek az orrá alá. A Perczel családból árulóként elfajzott Bonyhádi néven szereplő megyefönök út ott lakott a Cserepesben. Szomszédja volt a kis iskolának. Hal­lania kellett az esténként felcsendülő éneket. De nem tehetett semmit. Az éneklést már mégsem lehet el­tiltani! Hazafias dalt, a Himnuszt, a Szózatot nem lehetett előadni. De abban aztán a megyefőnök sem találhatott kivetni valót, ha az Ausztriával baráti kap­csolatban álló Franciaország lümnuszát éneklik. Éne­kelték is — a magyar himnuszra gondolva és hogy ez egyúttal a forradalom és a szabadság dala is — a Mar- seillaiset mégpedig nyitott ablak mellett hogy annál jobban hallja a műsort a tehetetlenségében dühöngő megyefönök úr. A dalárda egy ideig Így dolgozott, de 1884-ben már rendes alapszabályt kapott. Azóta, bár többszöri átszer­vezés után, máig megszakítás nélkül működik. Régeb­ben Va,os .'.i, r.iusí Bartók Béla kórus néven. juós Ferenc, a Sin tagja _ Burns Robert Január 25-én van a skótok Petőfije születésének 200. év­fordulója. A fiatalon elhúnyt költő, akinek verseit csodálatos zeneiség jellemez, Anglia legna­gyobb lírikusai közé emelke­dett Vízszintes: L Burns (ejtsd: börnsz) egyik legismertebb, magyarra is lefordított verse. 11. Hárfa-fajta. 12. Pestmegyei község. 13. Száj. 14. HK, 15, Va­laha így írták a 050-et. 16. Ló­bíztató. 18, Francia kettős ma­gánhangzó, 19. Gyermek szép jelzője. 21, Sonka, angolul, fo­netikusan. 23. űz németül, 25. Móricz Zsigmond regénye. 28. A szerelmi költészet múzsájá­val, 30. Nyers németül. 31. Rag. 32. Kettős mássalhangzó, 33. Több a. 35. összetételekben bel­sőt jelent. 37. Talán'esik, mikor fejti. 38. Háziállat. 39. Nap an­golul (DAY) 4L Kecskemét hí­res polgármestere, 43. Fohász, 44. Szorgalom jellemzője. 5 perc irodalom (1—1 pont.) 1. Ki volt Taine? 2. Az elszegényedett középosz­tályt melyik magyar író nevez­te el proletárnak (1 pont) és melyik színmüvében (1 pont)? 3. Arany János milyen sor­rendben írta a Toldi-trilógiát? I 4. Hol fordulnak elő az «-afan- Jjuezi szép napok«? | 5. Honnan ered a szó: pony- ívairodalom? KÉP- ÉS BETÜRÉJTVÉNYEK Függőleges: 1: Az 1001 éjsza­ka mesélője. 2. Ilyen szó is van. 3. Állat lakhelye. 4. Harang szava. 5. Alacsonyabbrendű. 6. Testülethez tartozó. 7, Egyedüli víziállat. 8. Kettőzve: nagypapa tréfás neve. 9. Ejtőernyős rövi­dítése. 10, Burns-vers címének folytatása, 15, Háziállat, 17, Francia tegnap fonetikusan, 19. Burás feleségének neve (Ar­mour) 20. Villamos vállalat. 22, Burns első szerelmének hévé, (Campbell) 24. Hadirokkant rö­vidítése. 25. Több földművelő szerszám. 26. Fogoly, 27. Bízla- tószó. 29. Somogymegyei köz­ség 32. Menjl — így mondja az angol, 34. Végtag, 36, Vissza, ének. 37. Számnév, 38. Közeire mutat. 40. Vissza: mássalhang­zó. 42. Ellentétes kötőszó. 43, Francia ő. Beküldendő: Rejtvényünk Burnsszel kapcsolatos szfavaii (4 pont) (1—1 pont.) Hut t SR SR y SR L" jmuaauuuuuu^ijuüDüam A K1SKUNMAJSAI S ÉPÍTŐIPARI KTSZ □ elfekvő készletéből meg- P vételre felajánl finom oxid festéket különböző színben, kovácsolt ólajtó-vásalá- sokat, sárlábkaparókat fából, műparkettet, 50x50 ‘ cm. TELEFON: 45. 113 TANULÖFELVETEL! Az EM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat (Kecskemet, Itákóczi-váios S3.) fel­hívja a 13—17 eves Ifjúmunkások figyelmét. hogy jelentkezzenek a vállalatnál kőműves- és burkoló- tanulonak. Csak azoknak a fiata­loknak a jelentkezését tudjuk fi­gyelembe venni, akik az általános iskola nyolcadik osztályát eredmé­nyesen eivégez'ék. Levélre azonnal válaszolunk. J2í Fenti rejtvényeink megféj- téséhez TRÉFÁS KÉP- ÉS BEa TÜREJTVÉNYISKOLÁNK 8., 14. és 17, pontja nyújt támpon­tot, REJTVÉNYPOSTA Többeknek. Rejtvényeinkkel kapcsolatban beküldött javasla­tokat és rejtvényeiket köszön­jük, azokat fel fogjuk használ­ni, P. I. Változtatásokkal közöl­jük. Rejtvénypályázatunk heten­ként zárul, a megfejtéseket szombatig, január 31-ig, kell beküldeni a Petőfi Népe kiadó­hivatala, Kecskemét, Szabadság tér 1/a címre. A borítékra írjuk rá REJTVÉNY és mellékeljük az alábbi rejtvényszelvéhyt. A helyes megfejtőket könyvekkel jutalmazzuk. 1. számú rejtvényeink megfejtése (4 pont) Petőfi Sándor: Merengés. Kép- és betűsJjtvényck: Rio de Janeiro, Francia szótár, II&- ború, Avignon (vagy Vigano), Bréma (4 pont) Híres mondások: 1. Néró, 2, Széchenyi István, 3. XI. Lajos, francia király, 4. Kossuth La­jos, 5. Descartes (5 pont) Nyertesek: Zórád Béla, Kalo­csa, Antal Pálné, Baja, Szerémi Klári, Gara. A jutalomkönyve­ket postán küldjük el. 3. A Petőfi Népe 1959. évi rejtvényszelvénye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents