Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

1959. .január 25, vasárnap 5. oldal Latos Pálné és Váradi Sán- domé gyorsan elmossák a csetrest, — hogy ne legyen fennakadás az ebédeltetésnél. Pályázati felhívás a kecskeméti óvónőképző intézeti gyakorló óvoda óvónői állásainak betöltésire A Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya pályázatot hirdet az 1959—60. tanévben induló kecskeméti íelsőfokú óvónőképző intézetben működő gyakorló óvoda óvónői állásaira. Az óvónő feladata: a gyakorló óvoda kis, középső, nagy és vegyes csoportjai közül az intézet igazga­tója által kijelölt csoport vezetése; bemutató foglalkozások tartása a hallgatók számára; a hallgatók gyakorlati foglalkozásainak és hos­pitálásainak vezetésében való rész­vétel. A pályázóknak óvónői oklevéllel és — a gyakorló óvodában műkö­désre jogosító úgynevezett — min- taóvónöi oklevéllel kell rendelkez­niük. Amennyiben az utóbbival nem rendelkeznek, kötelezettséget keU vállalniok, hogy a gyakorló óvodai alkalmazás feltételéül előirt vizsgát alkalmazásuktól számított két éven belül leteszik. Pályázhat­nak pedagógus-szakos tanári képe­sítéssel rendelkezők is, amennyiben óvónői oklevelük is van. A betöltendő állások után az 1958. évi 26. sz. tvr. alapján ki­adott 188—1958. (M. K. 23.) M. M. számú utasításban közölt illetmé­nyek járnak. A pályázathoz csa­tolni kell: 1. az óvónői (mintaóvónői) okle­vél másolatát, 2. részletes önéletrajzot, 3. a munkakörrel kapcsolatos eset­leges munkálkodás (önálló mii, ta­nulmányok, cikkek) dokumentu­mait. A pályázatokat Kecskemét, Ka- szap utca 6.—14. szám alá a Felső­fokú Óvónőképző Intézet Igazgató­jához kell címezni. Részletes felvilágosítást az inté­zet Igazgatója ad. A pályázat határideje: 1959. feb­ruár 10. BURCHAKD igazgató ERZSÉBET sk. Esti iskolák as építőiparban Megkezdődtek az esti politi­kai iskolák az építőiparban.- Az előadásokat mintegy 450 szakszervezeti aktivista látó-, gatja. Már megtárgyalták a/ építőipari szakszervezeti köz­ponti vezetőségnek a politi­kai munkáról szóló határoza­tát. Egy másik előadásban fog­lalkoztak az építőipar három­éves feladataival, a harmad!“ előadáson a parasztság helyze­tének alakulásáról esett szó. A következő előadások témái kö­zött a nacionalizmus, a kom­munizmus és az antiszemitiz­mus szerepel; — Finom az ebéd — mondja Tóth Magda konyhavezetőnek. Bihal Mátyásné; Tartsunk rendet az istállóban A gazdasági állatok az idő-r ' járás következtében már hetek óta istállóba kényszerültek. Ilyenkor télen még fokozottab­ban kell gondozni a jószágokat. Ügyeljünk az istálló rendjé­re, tisztaságára, a trágya kihor­dására. Nem egyszer a szét­dobált trágya teszi szinte le­hetetlenné a tiszta közlekedést. Gondoskodjunk az istálló szel­lőztetéséről, a hőmérséklet le­hetőleg állandóan egyforma le- gyn. Jó, ha az istálló egyik oldalán az ablakok állandóan nyitva vannak. A friss levegő nélkülözhetetlen a jószágok számára. Gondoskodjunk a tél folyamán rendszeresen az 61- 1 latok mozgatásáról, járatásáról. oooo-o-o-ooooo-o-ooooooo-o-oooc ezen a szélességi fokon a Nap szerint tájékozódnék! Ügy örült, hogy még emléke­zett a középiskola ötödik osz­tályának anyagára, mint egy fontos felfedezésnek. Limar a fiatal és egészséges ember gondtalanságával a jövőre bíz­ta a nehéz — sőt tulajdonkép­pen megoldhatatlan — kérdé­seket, és lefeküdt aludni. Közben a Nap, a tropikus övezgt rendjéhez híven, az ég északi részén emelkedett egy­re feljebb, majd a helyi idő­számítás szerint éppen hat órakor a horizontra függőleges irányban nyugodott le Maláj­föld hegygerincei mögött. Az égen pedig kigyúltak a nagy, fényes csillagok. Limar virradatkor ébredt. — Élénken, de nagyon éhesen. Jól megsózott, fekete kenyérdarab jutott eszébe, s még a nyála is kicsordult. Alig várta az apályt, amikor is néhány csigát talált. Azokat nyersen megette és útnak in­dult. Szigetről szigetre, úszva és gázolva, lassan közeledett a szárazföld felé. Mindeddig szerencséje volt, mert egy cápával sem találko­zott. Ezek a borzalmas raga­dozók többnyire a hajókat kö­vetik és a kiszórt hulladékot falják fel; így a tengeri útvo­naltól távolabb sokkal keve­sebb akad belőlük. A minden­nél félelmetesebb emberevő cá­pák azonban a partmenti öve­zetben tanyáznak. Mihailnak épp ezért folyton figyelnie kellett; tekintete jobbra-balra pásztázott, s az egyik jelentékeny sziget felé Mikor jár kártalanítás a gümőkóros szarvasmarha után? Többek érdeklődésére közöl­jük, hogy állami kártalanítás csak a hatósági rendelkezésre levágott, gümőkóros szarvas- marha után jár. A tulajdonos elveszti kártalanítási igényét, ha tudott az állat betegségéről, de ezt nem jelentette be, vagy ebbeli kötelezettségének kése- demesen tett eleget. Ugyancsak jogtalan a kártalanításra, aki vétel, csere vagy ajándékozás után hozzájutott állatról tudja, hogy beteg. Nem jár kártalanítás az ál­lami gazdaságok és állami vál­lalatok tulajdonában levő álla­tokért, a tilalom ellenére vagy tiltott úton az ország területé­OOO-O'O-OOOOOOOOOOOO-OOOOO-O-* közeledve — már Malájföldi lagúnája előtt — különös dől-' got észlelt: furcsa kis madarak köröztek egy meredek szikla­fal fölött, aztán meredeken le­zuhantak és — mintha egye­nesen a vízbe buknának — el­tűntek. De Mihail még jobban i meglepődött, amikor észrevette,j hogy ezeket a különös mutat-i ványokat nem sirályok, hanemj közönséges szárazföldi fecskék; végzik. • A rejtély csak akkor oldó-j dott meg, amikor Mihail a szi-( get közvetlen közelébe ért. Aj fecskék nem a tengerbe buk-< tak zsákmányért, hanem egyj barlangba repültek. A barlang; bejáratát majdnem elöntötte áj víz, a madarak azonban ügye-j sen kihasználták a hullámtö-: rést és a hullámok hátracsapó-j dósakor. a tengerszint felette keletkező szűk hasadékon át; siklottak be a barlangba. 5 Valószínűleg fecskék iehet-C tek ott. No, akkor nyers to-j jást reggelizik! t Limar közelebb úszott, be-j nézett a barlangba és örömé-j ben majdnem felkiáltott: kist csónak ringatózott vagy három; méterre, a szikla egyik kiszö-? geléséhez kötve. A barlangban körülbelül; melléig ért a víz s a nyílás jóié átvilágította az apró, színes; kagylókkal teleszórt medret. —? Mihail bement a barlangba, aí zsákmányt nézegette, és köz-? ben egészen megfeledkezve ere-S ieti céljáról, a csónakot ki? akarta húzni a tengerre. 0 (Folytatása következik) £ re hozott jószágokért. Hason­lóképpen akkor sem, ha az ál­lat betegségéért a tulajdonost terheli a felelősség, s nem kér­hetnek kártalanítást a már vá­góhídra, a vágóállat-vásárra hajtott vagy odaszállított vágó­állatért; A kártalanítás összegét az illetékes hatósági állatorvos ja­vaslata alapján a községi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke állapítja meg, mindig a járásban kialakult szabad­piaci árak figyelembevételével; Az összeg a becsérték 75 szá­zaléka. A fentiek alapján minden szarvasmarha tulajdonosnak sa­ját érdeke, hogy a gümőkóros vagy betegségre gyanús jószá­gát az állatorvosnak mielőbb jelentse, s vizsgáltassa meg. ! Ellenőrizzük a széno- J és szafmakazlakat i A szérűskertekben az esőzé­sek, szélviharok a kazlakat sok helyen megtépázták, Legfonto­sabb teendő a már romlásnál; Indult részékét eltávolítani, a kazlat esetleg átrakni, de min­denesetre tetejét szalmával új­ból fedjük be. A levezető ár­kokat is ellenőrizni kell, mert a Víz könnyen elmossa a faia­kat, Érdemes megjegyezni ;.. hogy a gabonaraktár zsi­zsik elleni fertőtlenítésére jói bevált a 10 százalékos DDT porozószer, melyből 100 négy­zetméterenként 2 kilót kell el­szórni a padlóra. Hasonló mó­don fertőtleníthetjük az istál­lókat ÍS; ^ ;;; hogy a hús romlásakor lúgos kémhatású bomlási anya­gok keletkeznek. Ha a húsból egy kis darabkát vörös lakmusz festékkel bevont itatós papírra helyezünk és azt kékre vál­toztatja, romlott hússal van dolgunk. ;;. hogy Gödöllőn egy toj ás­ás hústermelő nagyüzem léte­sül. Itt egy nagy helyiségben 3 ezer tyúkot tartanak mély­almon, nemcsak árutojást, ha- lem tenyésztojást is termel­lek. A húsgyárban 100 ezer ;sirkét nevelnek fej. Mintegy (i /agon húscsirke értékesítésére számítanak* ' lÜYlUOl AJ BASeiJCJ rc/IWIIOIIA : CAÍSAI PUHC.ÍAC 29. Ezután elhatározta, hogy tenigazában kipiheni magát. A kis szigetek eí/vmás utón tűntek el a Víz alatt, csak a legnagyob­bak maradtak szárazon. Limar a pálmafa árnyékában hevert és Malájföld felé nézett. Mi vár rá Ott? Hogyan jut oda? És hogy megy el onnan, ha már odajutott?.; j is­A Az ember azt hinné, hogy a huszadik század derekán már uincg semmi romantika: a köz­lekedés tökéletes, a Föld leg­rejtettebb zugát is hozzáférhe­tővé teszi. De lám. Limáé eav lakatlan szigetre került, tűz és fegyver nélkül... Elégedetten nézte a kést: ez is fegyver! Akármilyen nehezére esett, nem ejtette ki a kezéből. Hiszen Csak ez a kés védheti meg Malájföld dzsungeleiben. Már örülni is tudott a termé­szet felett aratott győzelmének: büszke Volt fáradt, de erős tes­tére. „Nyugat felé, előre!” A Honvédő Háború harci fel­hívása most más hangsúlyt, sa­játos értelmet kapott. „De miért éppen nyugat felé? — Limar zavartan pislogott. — A Nap mozgása szerint nem nyugatra, hanem keletre kelle­ne mennem!” A Nap azonban itt — az Egyenlítőnél — nem úgy emel­kedett fölfelé mint másutt: nem az ég déli, hanem északi felén. »Ilyenkor délben épp a fejem félett kellene állnia ... Miért kezdett leszállni, mielőtt még elérte volna a zenitet?« Régi, gyermekkori emlékek, mondattöredékek bukkantak fel emlékezetében: — ... Az Egyenlítőn a Nap ivenként kétszer éri el a ze- útet: március 21-én és szep- ember 23-án délben... Már­kustól szeptemberig az ég észa- ;i felén emelkedik .., Limar felugrott: — Szép kis história ez a föld- aizi Alaposan ráfizetnék, ha IÁiaiás eiUt a ... kai és dzsemmel. Az előfizetéses menüben paradicsomleves, rán­totthal burgonyával és uborka szerepelt. Ebédhez és vacsorá­hoz 30 kiló hal fogyott el. Egyébként öt év óta egyet­len komoly kifogás sem hang­zott el az ételek minőségére. Válogatósak itt is vannak. Elő­adódik, hogy egyik-másik ét­kező azt mondja: nem jó... S mikor Bihal Mátyásné meg­kérdi miért, akkor az a vá­lasz: otthon is ezt ettem — vagy nem szeretem... Egy üzemi konyhán mindenki kedvére tenni nem lehet. El­lenben azért, hogy változatás legyen az étrend, úgy állítják össze a menüt, hogy tíz napon belül egy ételfajta se ismétlőd­jön. Nem könnyű ez azért sem, mert a tél szőkébbre szorította az alapanyagok választékát, s a beszerzési lehetőségeket. Míg telnek az oldalak jegy­zetfüzetemben, addig sok min­ién történik körülöttem. Az asztalokra már felkerültek a úszta térítők, a terítékek, a kancsók vízzel, s a poharak. Amikor a . félegyet fúja a *yár kürtje, az asztalokon pá­rolog az ízletes leves. Befejezésül még csak annyit:! íz a lelkes kis kollektíva, amely munkájával igen sokat segít,; megérdemli, hogy a későbbiek; folyamán megfelelőbb helyi­A tálalás előtt jó egy órá­val érkeztem a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének üzemi konyhájára. Nem sokkal később, lassan kezdett kibontakozni előttem a konyhai dolgozók sokágú mun­kája. Ebben segítségemre volt Barth Nándorné szakács, Bihal Mátyásné konyhavezető, Berták Zsigmondné, a beszerző és a konyha ügyeskezű asszonyai és leányai. A beszélgetés nyomán először azt jegyeztem fel. hogy milyen finom falatokat állítanak itt elő. Megtudtam, hogy innen kapják az 'ebédet az óvodások, a napközis gyerekek, az érkező vendégek, az üzem dolgozói, s egy hete pedig a diétások is. Barth Nándorné, aki öt éve tölti be a szakácsi tisztet, min­den nap mintegy 140 adag ebé­det készít. A másik szakács, Vida Teréz és társai, Kaszás Cyörgyné, Faragó Erzsébet, Nagy Ilona minden nap 400 előfizetőnek csillapítja az éh­ségét jó falatokkal. Vacsorát — mert ez is kapható — Hegedűs Józsefné készíti el. Nem ok nélkül írtam, hogy jó falatokat. Ott-jórtamkor a diétások étrendjében almaleves, rántotthal, burgonyapüré szé­péit. A vendégek elé rántottha­lat és fánkot tálaltak, A gyere­kek zöldséglevest kaptak fánk­ségben fejtse ki áldásos tevé­kenységét. (Venesz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents