Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

► 1959. január 2á, szombat <; Píaeá bicék iiecskcsiicírő! Január 23-án, pénteken gyü­mölcsből a közepesnél többet, zöldségből viszont kevesebbet hoztak a kecskeméti piacra. Mindennek ellenére a kereslet a kínálat alatt maradt, s az alábbi árak alakultak ki: bur­gonya (amelyből ezúttal is ke­vés volt) 2—2,50, savanyúká­poszta 4—5, fejeskáposzta 2,50 —2, kelkáposzta 2—2,40, sárga- réoa 1,50—2, petrezselyem 5— 5,50, karalábé 2—2,50, vörös­hagyma 3,50—4, fokhagyma 10 PáTK ajPTCiFOGrQK —13, alma 1,50—5, szóló fi—-?, dió (héjas) 10—11 forint kilo­grammonként. Szárazbab literje 3—5, mák literje 18—20 forint. Élőcsirke 2Ö—22, élőtyúk IS­IS, pulyka 16—17, sovány kacsa 16—18, kövér kacsa 20—21, so­vány liba 15—16, kövér liba 20, vaj 40—45, sajt 40—45, juhtúró 28—30, tehéntúró 10—12 forint kilogrammonként, tej 2,80—3, tejfel 18—20 forint literenként, a tojás darabja 1,30—1,40, Piaci lírák Jánoshalmáról Pénteken reggel a napsütéses időben felélénkült a jánoshalmi piac. Közepesnél • jobb felhoza­tal és hasonlóan élénk kereslet mellett alakultak ki az árak. Burgonya 1,50, savanyúkáposzta 4, fejeskáposzta 3, kelkáposzta 3,50, sárgarépa 3, petrezselyem 4—4,50, vöröshagyma 3—3,50, alma 2—6, körte 6 forint kilo­grammonként, fokhagyma fü­zérenként 15 forint. Rántani való csirke 28—35 párja, paprikásnak való csirke 20, élötyúk 18, pulyka 17—18, kövér kacsa 20—22, kövér liba 19—20, vaj 48, juhsajt 30—32, juhtúró 23—30, tehéntúró 12 forint kilogrammonként. Tej literje 4, tejfel 18—20, a mák literje 20—22, szárazbab literje 2,50—6 forint. Tojás darabja 1,30—1,40 forint, 1 'WlfWWAWAlWWWMfWVWVWWWVW SZCRTELENlTSE lábát szőrtelení- tő Krémmel. Bajuszt, ajkat szorte- lenítő porral. Egészségre ártalmat­lan. Tégely a - Ft. Vltaminos hám­lasztó, fehérítő szeplökrént. Friss méhpempökrém. Hajhullás elleni krém. Krémpuder. Naptényvédo- krém. Ránctalanitó krém. Száraz bőrre bőrtápláló zsíros krém. Mit- tesszeres, pattanásos, tágporusú arcbőrre arcszesz. Korpás, zsíros fejbőrre hajszesz. Szeplőhalványltó víz. Májfoltos arcra pakolópor. CsókáUó, folyékony ajakrüzs. Mé­regmentes, folyékony szemöldök- és szempilla-feslék. Gyöngyház kö­römlakkok kívánt színekben. Meg­rendelhetők utánvéttel dr. Rabi- nek Aladár vegyészmérnöknél. Szé­kesfehérvár, Piactér 53, 133 tsem olyan egyszerű mint gondolnánk Sokan azt hiszik az egér szaporább |f állat, mint a pat-|§ kény, pedig a fordí-1 lottja igaz. Megfi | gyeitek: egy pat-*: kánypár szaporula­ta, az utódok gyors ivarérettsége kö­vetkeztében elér a 700—800 darabot Az egéré ugyanak kor csak 500—000 de ennek a kisebb rágcsálónak elter­jedése lényegesen korlátozottabb, hi­szen ha fészküket felfedezik, a macs­kák ugyancsak ala-| pos irtást végeznek közöttük. A patkány az más. A macska ál­talában nem tá­madja meg, de a föld alatt vájt alag- útakban nem is tudja megközelíte­ni. Ezért ellenük már sokkal szerve­zettebb védekezés szükséges, hiszen nemcsak az a kár, amit elfogyaszta­nak. de az is, amit összerágnak, megfertőznek. A Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat ennek megelőzésére szervezte meg ma már. mond­hatnánk. országos hírű pat­kányirtó részlegét. Vállalkozásuk azért is emlí­tésre méltó, mivel itt dolgoz-, fák ki az undok rágcsálók ir-j tusának legeredményesebb: módszerét. Hosszú, de eredtné-j nyes idomító munkával me-! Tiyéttel keresztezett görényeket! és simaszórü íoxikat szoktat-: tak Össze. Hazánkban sehol* másutt nem sikerült ezt elérni.! Itt viszont odáig jutottak, hogy! a kis vadászok ma már egy; tálból »cseresznyéznek«, vagy-; is közösen fogyasztják el a! mindennapi tejet, tojást és; nyers húst. amivel gondozóik; táplálják őket. Az állatok megérzik, ha* munka vár rájuk. Az etetés- ilyenkor elmarad. Ugyanis, haj jól vannalí lakva, vadászat he* Képek a város és járás életé bői VO-OOOOO000-000-OCK>00000<>0<K>Oé>OCvO<K>000<>OCKK>OGO<>0<1000-0<KDO<K>OCK>00<>CK>0<KK>0-Ot Követendő példa Kezdődik a patkányirtás, a vadászgörények előmásznak kis utazó ládájukból. Csávolyon jól működik a termelőszövetkezeti tanács. Ja­vaslatára közös együttműkö­déssel a község vezetői kidol­gozták a termelőszövetkezetek fejlesztésének távlati tervét. Jelenleg hét végrehajtó bizott­sági tag végiglátogatja vala­mennyi termelőszövetkezet és tanulmányozza az állattenyész­tés helyzetét, a tavaszi mun­kákra való felkészülést, a mü- trágyabeszerzóst és így tovább. A cél az, hogy az eddiginél jó­val több segítséget adjanak a község közös gazdaságainak. Ta­nácshatározat van arra, hogy Kubatov Antal, a végrehajtó ! bizottság elnökhelyettese he- ' tenként legalább három na- ; pót kint töltsön a község szö­tén öt napot is kint tölthet. Ezzel oldható csak meg a ta­nács és a szövetkezetek közötti ighzi jó kapcsolat és az, hogy bármilyen problémájuk van a közösbelieknek, a község veze­tőitől azonnal segítséget kap­janak. Az elmúlt év második felé­ben hat szakcsoport, társulás alakult a községben. Egy ser­téstenyésztő, egy gyümölcs- és spárgatermesztő, valamint két majoránnatermesztő szakcso­port és ugyanennyi géphaszná­lati társulás. A földművesszö- vetkezettel' együtt ezek tevé­kenységét a jövőben fokozot­tabban támogatják a község vezetői. Elősegítik azt, hogy alapszabály szerint működje­nek. | vetkezeteiben, de szükség ese­50 hold gyümölcsöst telepítenek Munka után" a foxi kutyáknak is jól esik a friss tejecske. Nemrég egyesült a garai Dózsa és a II. Rákóczi Terme­lőszövetkezet. Az új közös gaz­daság elnöke Csík Mihály lett, az állami gazdaság volt üzem­egységvezetője. Pálinkafőzőt akarnak létesíteni az új tsz tag­jai. Elismerésre méltó, hogy 50 hold gyümölcsöst is telepíte­nek, szilvát és kajszibarackot. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a községben a Vörös Csillag 12 hold gyümölcsösén kívül ez lesz az egyetlen összefüggő gyümölcsös. Az új termelőszö­vetkezet iránti érdeklődést bi­zonyítja, hogy a napokban öt jelentkezőt vesznek fel. Anyakönyvi hírek Bajáról SZÜLETTEK: led or László (any­ja neve: Horváth Julianna). Sámán Anna (Máltáit” Mária), Kovács Ag­nes (Kovács Anna), Marosit Marta (Imre Anna). HA Z ASS A G OT KÖTÜTTE K: M a- rosi István és Varga Julianna, Dcly l'Vrenc és Csilics Mária, Gabler Já­nos és Uilharc Borbála, Máté An­tal és Jlauk Regina, Kiss Lajos és Szakoieai Rózsa. Bar ácsi János és Csilics Mária. MEGHALTAK: Szarvas Gáborné Juhász Mária HU, Hegedűs István 70, « rank Sándor 77. Tóth Emó (iá, Hutterer Jauosuó Lichter Erzsébet Bácskai tüske Miért nem hat oda a járási tanács műszaki csoportja, hogy a Hercegszántón épülő film­színház rosszul sikerült racny- nyezetét az illető vállalat rö­vid időn belül kicserélje? Ezzel elősegítené az akadozó munka folyamatosságát. (B. M. leve­77, Konyovics Istvánnc Dreznyák Anna U(i, Havllk. Józscfné Weifiz Anna üti éves korukban. Hercegszántói mozaik A pártszervezet kezdeménye-' zésére a Felszabadulás és az Üj Élet Termelőszövetkezetben agitációs brigádokat szerveztek. Ezek ismertetik az egyéni pa­rasztokkal a termelőszövetke­zetek eredményeit. Munkáju­kat havonta értékelik. Egyéb­ként a termelőszövetkezetek erősödését bizonyítja, hogy az Éj Élet pártszervezetébe a na­pokban négy jól dolgozó tsz- tagot. a hódunai Dózsa párt- szervezetébe pedig két tagot vettek fel tagjelöltnek. Megalakult a községben a művelődési tanács, amelyben helyet foglalnak a pártszerve­zet, a tanács és a tömegszerve­zetek, valamint különböző in­tézmények, szocialista szekto­rok képviselői. A tanács el­nöke Meghenttaler István, tit­kára Szabovlyev István lett. Már elkészítették a terveket a község kulturális életének'fej­lesztésére. * Január 28-ig tart a községben a tüdőszűrő». A vöröskeresztes aktívák igen lelkes munkát vé­geznek a vizsgálatok sikere érdekében, különösen jeleskedik Moldován Anna, a helyi Vörös- kereszt elnöke, aki idős kora ellenére munkáját fáradbatala- nul végzi. Bálán Miklós Baja fejlesztésének tervei Az elmúlt évben a járás székhelyén számos jelentősebb beruházást kezdtek meg. Félmillió forintba került az elmúlt évben a piactér építése. Az idén ugyanennyit költenek rá es előreláthatólag június 30-ig befejezik. Ugyancsak erre az idő­pontra elkészül 430 ezer forintos költséggel a törpevízmű is az új városnegyedben, 100 ezer forintot szánnak járdaépítésre; főként a bajaszentistváni részen. Számítanak a lakosság társa­dalmi munkájára is. A strandidényig remélhetőleg elkészül a közfürdő is, melyre 160 ezer forintot költenek. Bízunk benne, hogy az építkezés nem húzódik el úgy mint az elmúlt eszten­dőben. A városkép szépítéséhez hozzájárul a Béke szálloda 2 mil­lió forintos költséggel történő rendbehozása, megyei költségve­tésből. Régi óhaja valósul meg a bajaiaknak az idén a csator­nahálózat bővítésével. Ez 1 miliió forintba kerül, melynek há­romnegyed részót az Országos Vízügyi Igazgatóság adja. — Mancika! Gyerünk be a lyukba! — hangzik a parancs, b egy szerelöládához hasonló kis ketrecből érdeklődő tekin­tetű, karcsú testű, kétarasznyi állatka búvik elő. Izgatottan szaglász a földön, majd hirte­len nyomra akadva eltűnik a jókora patkány lyukban. A föld alatt megkezdődik a vadászat, s nemsokára menekülő patká­nyok serege igyekezne egér- utat nyerni, de hiába. A lyuk szájánál lesben álló foxi ku­tyák sorra elkapják őket. Egy harapós, s már reccsen is az undok rágcsálók hátgerince. Tisztes távolságból sokan fi­gyelik az idomított patkány- írtók működését, de a látvá­nyosságon és az ilyenkor ért­hető undorérzeten túl kevesen gondolnak ennek a munkának egész-ségügyi és gazdasági je­lentőségére. Pedig a patkányok kártevéséről szóló számok olyan nagyok, hogy valósággal mell bevágjuk az embert. Statisztikai felbecsülések szerint Magyarországon évente mintegy 150 vagon különböző élelmiszert pusztítanak cl a patkányok, a magánháztartá­sokban tett kártevésükről nem is beszélve. Irtásuk tehát köz­név. Azonban közel lyett lazsálnak. Egyszer-egyszer még éhes gyomorral kezdett munka közben is megtörtént, hogy a Ids görény annyira teleette magát az egy-két na­pos csimasz-patkányokkal, hogy ellustulva belefeküdt a pat­kányfészekbe és rá se hederí­tett a munkára. Gondozóik persze nem veszik túlságos zokon, ha egy-egy ilyen eset előfordul, -hiszen az ember ügyes segítőire sok ve­szedelem is leselkedik, A pat­kányok bandában élnek. Ezek mindegyikének van vezére, a legfejletteb. legerősebb him. Gyakori, hogy a patkány vájta labirintusokban a Ids vadász­görény éppen' ezzel a nálánál nagyobb állattal akad össze. A küzdelem ilyenkor igen ko­moly. Igaz, a szabály mindig az, hogy patkány ellen a gö­rény győz, de megtörténik, hogy bátorságáért életével fi­zet, Patkányharapta sebei teta­nusszal fertőződnek, s a kis állat a vadászat után elpusz­tul. Azért is keresztezték őket menyéttel, mert így minden állat szívósabb, ellenállóbb és erősebb a vadász-szenvedélye is. Pajti, Fifi, Gazsi és Fürge egy példát említünk. Egyik Bács megyei állami gazdaságunkban nagyon elsza­porodtak a patkányok. Elég te­temes volt már a' kár, amikor patkánypusztítás végett a Kecs­keméti Községgazdálkodási Vál­lalat segítségét kérték. Az irtó brigád ld is szállt. Két foxi kutya és három vadászgörény ment velük, s az állatok egy »műszak« alatt 134 patkányt pusztítottak el. Ezek után nem csoda, ha az ügyes kis állatoknak híre me­gyénkén is túljutott. A vállalat patkány irtó körzete ma már ki­terjed Szolnok, Békés és Bács megye egész területére, Csong- rád megye egy részére és Pest megye déli felére is. Sándor Géza sima szőrű foxik hűséges és igen ügyes segítőtársat a gö­rényeknek. A vállalkozás si­kere mindig közös munkájuk: eredménye. A kis állatok tel­jesítőképessége pedig egyene-; sen hihetetlen. Erre elég, ha; PEI’ÖFI NEPB A Magyar Szociálisul Munkáspárt Elács-Klskun megyei napilapja Szerkeszti; a szerkesztő bizottság: Szerkesztőség; Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 23—16, se—hl. ti—ni Felelős kiacő: Molnár Frigyen Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér J/e Telefon: 17-03 Előfizetési alj egy hóra 11 Ft : Előfizethető és megvásárolható i bármely postahivatalban ; és kézbesítőnél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 15-23. 27-43 Felelős ver.« Szűcs Béta igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents