Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

1959. január Sl, szerda 3. olda» JOGOSULT-E? Az emberiség szívébe* Megyei szerveink nem­régiben felülvizsgálták a .mun­kásosztály helyzetét és a jel­lemző adatok • többségét nyilvá­nosságra hozták. A köznyilvá­nosságra hozott adatok között szerepelt olyan tétel is, amely megállapította, hogy a munká­sok egy jelentős részének ál­talános műveltsége (3—5 elemi) igen alacsony. Ez az adat, ahogy már több helyről is hal­lottuk, egyik-másik nem eléggé megfontoltan gondolkodó, főleg értelmiségi dolgozónkat lenéző mosolygásra és olyan megjegy­zésre késztette, hogy »ilyen hát a vezető osztály?« Természetesen, sző sem lehet általánosításról. De azt sem szabad megkerülni vagy el­tussolni, hogy igenis vannak az értelmiség és más rétegek között is olyanok, akik felüle­tes jelenségekből ítélve tagad­ják, vagy legalább is kétségbe­vonják a munkásosztály jogos­ságát a vezetésre. Sokan — abból az objektív helyzetből kiindulva, hogy a munkásosztály, lélekszámút te­kintve, kisebbséget alkot a dolgozó parasztsággal és társa­dalmunk többi rétegével szem­ben — hajlamosak tagadni a vezetésre való jogosultságát. Hol az igazság? Tény, és ez megcáfolhatatlan, hogy a pro­letárok osztálya a kapitalista or­szágok többségében, de a szo­cialista országokban is, lélek­számút tekintve nem a legna­gyobb osztály. A tények azt bizonyítják, hogy a vezetésnek nem előfeltétele a számszerű többség. A burzsoázia például, amely a hűbéri társadalom utolsó korszakában a leghala­dóbb erő volt, sem akkor, sem pedig a kapitalizmus győzelme után nem volt számbelileg a legerősebb osztálya a tőkés tár­sadalmi rendszernek. A számszerűség músod­rendűségét más tényekkel is lehet igazolni. Igaz, hogy mun­kásosztályunk a szocialista tár­sadalom számszerűleg kisebb részét alkotja, de minden új­ságot olvasó ember tudja, hogy a nemzeti jövedelem és a nem­zeti vagyon megteremtésében nagyobb szerepet játszik mint bármelyik rétege társadalmunk­nak. A kapitalista rendszer által elnyomott proletariátus és a szocialista rendszer győzelmé­vel alapjában átalakult mun­kásosztály nem számbeli fölé­nye következtében jogosult a leghaladóbb erő elnevezésre és az új társadalom vezetésére. A Rendszeres utazó vagyok Kis­szállásról, mivel munkahelyem vidéken van. Naponta kora reg- vei igen sokan indulunk el autóbusszal a vasútállomásra, ahol 40 percet kell várnunk. Sajnos, a váróterem jéghideg és nincs kivilágítva, pedig jó lenne egy kicsit megmelegedni és a jegyváltásra szolgáló pénzt világosban megszámolni. Nagyon érdekes párbeszéd folyt le 1959. január 14-én a 6.45 perces vonat indulása előtt az egyik utas és a szogálatot •teljesítő forgalmista között, -amelynek szem- és fültanúja *voltam. Ezen a napon igen sok iutas volt és a forgalmista sür­gette a jegy kiadását, jobban j mondva az utazóközönséget, nogy gyorsan számolja ki a jegy árát. Természetesen a pénzt kénytelen volt mindenki a jegy kiadása előtt megszámolni, mi­ivel a váróteremben koromsö­tét volt. A türelmetlen forgal- , msta kiszólt az ablakon: »Ne fite számolja ki a. jegy árát!-» Az munkásosztályt vezető erővé te­szi a termelési viszonyokban el­foglalt helye, a tulajdonhoz va­ló sajátos viszonya, a kapita­lista rendszer által törvénysze­rűen bekövetkezett összeková­csol tsága és szervezettsége, a leghaladóbb eszmék elfogadása és képviselése, és alapvető ér­dekeinek azonossága a többi ki­zsákmányolt és elnyomott osz­tályokkal, * Mégis vannak olyanok, | akik a munkásosztály egyes ka­tegóriáinak alacsony általános műveltségéből kiindulva meg­kísérlik kétségbevonni a veze­tés jogosságát. Ez az álláspont is tarthatatlan. Ennek a né­zetnek a képviselői megfeled­keznek néhány fontos tényező­ről. Nem veszik figyelembe először, hogy a tősgyökeres munkások igen nagy százaléka (20—30), a munkáshatalom ki­vívásában és fejlődése során olyan állami és egyéb vezető beosztásokba került, amelyeket a hivatalos statisztika nem so­rol a munkás kategóriákba. Másodszor, figyelmen kívül hagyják a munkásosztálynak olyan, ugyancsak nagy százalé­kát, amely az elmúlt 10—13 esztendő alatt értelmiségi kép­zettséget szerzett, jelenleg is ehhez a réteghez sorolandó, de múltját és gyökereit tekintve aj munkásosztályhoz tartozik. Harmadszor, teljesen megfeled­keznek a felnövekvő új értel­miség jelentős részéről, a mun­kás szülők gyerekeiről, akik ezer szállal vannak összekötve az őket kitermelő osztállyal. E nézet képviselői nem gon­dolnak arra sem, hogy a mű­veltségi színvonalban elmara­dott munkások túlnyomó több­sége az utóbbi 10 esztendőben a faluról beáramló, munkássá lett dolgozókból kerül ki. A felhozott ellenérvek ter­mészetesen nem arra szolgál­nak, hogy egyes munkásréte­geknél a tényleges, műveltségi elmaradottságot eltussolják. csupán arra jók, hogy az érté­kelés reális alapját segítsenek helyrebillenteni. Mások, abból a helyzetből kiindulva, hogy megyénk dön­tő jellegzetessége a mezőgazda- sági termelés, országosan el­fogadják. de a megyében, a községben lehetetlennek tártják, hogy a munkásosztály vezető szerepe megvalósuljon és gya- korlátilag érvényre jusson. • Az ilyen nézet képviselői nem veszik figyelembe, hogy a munkásosztály vezető szerepé­nek érvényrejutása nem azt jelenti, hogy egy mezőgazdasági egyik utastársunk erre vissza­válaszolt: »Miért nem világít­ják. ki a várótermet?« A for­galmista sein maradt adós: — »Számolja ki otthon és kösse zsebkendőbe!« A sok töprengés után végre kielégítő választ kaptunk. Ez­után a jegy árát otthon kiszá­moljuk és zsebkendőbe kötjük, de mi lesz, ha a zsebkendő cso­móját nem látjuk eloldani és az ablaknál azzal vesződünk? Nem tudom, a fűtésre vonat­kozóan milyen választ kapunk, feltételezem: azt, hogy mele­gedjünk meg otthon. Ügy tudjuk, hogy minden vasútállomás számára a világí­táshoz szükséges lámpa és pet­róleum biztosítva van. Arra kérném utazótársaim nevében a kisszállást vasútállomás dolgo­zóit, becsüljenek meg bennün­ket annyira, mint önmagukat, s világítsák ki a várótermet, no meg fútsenek be a kályhába. M, I. levelező jellegű megye vezető állásainak túlnyomó többségét vagy egé­szét feltétlenül, kimondottan nagyüzemi munkások töltsék be. A munkásosztály veze-j tőszerepének biztosítása szem­pontjából természetesen rend­kívül fontos (pl. a közigazga­tásban), hogy számszerűleg is növekedjék a munkások sze­mélyes részvétele a vezető ál­lásokban. De az is biztos, hogy ez egyedül nem dönti el a ve­zetőszerep érvény re jutását. Az uralkodó osztály vezető szerepét ugyanis elsősorban az őt képviselő párt valósítja meg minden fokon. Ezért, ha a mun­kásosztály vezető szerepének érvény re jutását kívánjuk, ak­kor ez egyet jelent azzal, hogy minden területen megvalósítjuk és végrehajtjuk a párt .poli­tikáját. A munkásosztály úgy valósít­ja meg vezető szerepét, hogy falun élő leghűségesebb szö­vetségeseit, az agrárproletáro- kat, a szegény parasztságot, a szocialista szektorokban élő dolgozó parasztságot b evőn ja a vezetésbe. A legutóbbi tanács­választások is elevenen bizo­nyítják e szövetségesek iránt megnyilvánuló nagy bizalmat, hiszen jelentős számban a sze­gény- és a közópparasztság, va­lamint a szocialista szektorok­ban dolgozók kerültek a taná­csokba. A párt, a munkásosztály; pártja, politikája a munkásosz­tály alapvető osztályérdekeinek vélelmezésére és fejlesztésére irányul. De mivel a munkás- osztálynak, mint a társadalom leghaladóbb osztályának alap­vető érdekei megegyeznek a többi dolgozó osztályok és ré­tegek érdekeivel, a párt min­den dolgozó osztály és réteg pártja is egyben. Ügy gondoljuk, nem árt eze­ket a tényeket figyelembe ven­ni, amikor elbíráljuk egy osz­tály jogosultságát a társadalom Az elmúlt hetekben 4 szak­értő bevonásával összesen 28 napos vizsgálatot folytatott a dunavecsei járás Népi Ellenőrzé­si Bizottsága. Azt vizsgálták a járás több községében* hogy a kisiparosság mennyire segíti elő a lakosság szükségleteinek kielégítését, s hogy betartják-e a kisiparosság tevékenységének szabályozására hozott törvénye­ket, rendelkezéseket. A vizsgálat során arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a kisiparosok zöme szükséges és hasznos tevé­kenységet folytat, javító, szolgáltató munkájuk pe­dig a korábbi időkhöz vi­szonyítva jobban kielégíti a lakosság igényeit. A szolgáltatások díjazásának vizsgálatánál az is kiderült, hogy a kisiparosok túlnyomó többsége nem lépi túl a ható­ságilag megállapított árakat. Megnyugtató az is, hogy a leg­több szakmában biztosították az utánpótlás nevelését, csupán a kovács szakma fenyeget el­néptelenedéssel, tanulók hiányá­ban. Ezt a problémát az egyre fejlődő kisipari termelőszövet­kezetek sem oldották még meg, amelyek iránt egyre nő az ér­deklődés a járás kisiparosai körében* Néhány általános hiányos“ »Ezekben a nehéz órákban, amikor valamennyien a leg­nagyobb fájdalom nyomasztó súlyával érezzük, hogy egy pótolhatatlan ember távozott el közülünk, ragyogó fénysu­gárként, az élet elevenségé­vel tör ránk az emlékezés, mely villanásszerűen megmu­tatja a nagy vezérben a nagy embert.« Így ír Lenin halá­láról, s az emberiség gyászá­ról Clara Zetkin visszaemlé­kezéseiben. S harmincöt év óta minden esztendőben meg­hajtják g megemlékezés zász­laját a világ haladó emberei, a kommunista mozgalom har­cosai a nagy vezér, a nagy tanító, Vlagyimir Iljics Le­nin emléke előtt. Harmincöt évvel ezelőtt tá­vozott el az élők sorából az a nagy ember, aki megtaní­totta a kommunistákat arra, hogy következetesen és meg­alkuvás nélkül küzdjenek a munkásosztály, a dolgozó nép, a szocializmus ügyéért. Ma már a kommunizmust építő Szovjetunió és a Szovjetunió segítségével felszabadult or­szágok hatalmas eredményei, világraszóló sikerei a megcá­folhatatlan érvei a nagy Le­nin prófétai messzelátásának, a leninizmus igazának. Sok százmillió ember ismerte fel már a lenini útmutatások je­lentőségét. A Szovjetunió pél­dája, a Kínai Népköztársaság soha nem látott méretű és ütemű építő munkája élteti és ébreszti a kapitalista és a gyarmati országok dolgozóit. Lenin eszméit hirdeti a né­pek egyre erősödő hatalmas békemozgalma, amely az egy­szerű emberek szivéből és gondolataiból merít mint ki­apadhatatlan ■ forrásból. Az ő eszméinek igazságát és fényét tükrözik hazánk eredményei is. Két és fél év­vel az. ellenforradalom pusz­títása után, két és fél évvel azután. hogy a nemzetközi burzsoázia és a hazai reakció nem megrendült a munkas-t osztály hatalma, a párt ereje» S hogy a reakció erői felett a kommunisták vezetésével úrrá» lehettünk — az ő fáklyaként világító eszméinek is köszön-* hető. i Amikor 35 esztendővel ez 4 előtt Lenin halálának híré szerteröppent a világban, a4 egész világ munkásosztálya, gyászba borult. Temetésének napján a proletariátus min-* den országban beszüntette öt percre a munkát. Megszűnt dobogni ez öt perc alatt au gyárak szive, megálltak a vonatok, s a munkások szerte» n világon mély gyásszal ti szívükben rá gondoltak. Hajtsuk meg neve, emlé­kezete és eszméi előtt tiszte­lettel mi is fejünket ezen a napon. Ne feledjük soha* hogy a munkásosztály igazá­nak ellenségei ellen az ő tör-* ténelmi útmutatásához hívert minden órában, minden peres ben küzdenünk keli, s ha ax ő látnoki erejű terveit, gon-» dolatait megvalósítjuk, az st nép erejét sokszorozza meg* s leninizmus zászlaja alatt felsorakozó emberiség béké­jét és szabadságát viszi dia­dalra, építkezésénél Pandí Gábor kis-v iparos többször is felszámítottal ugyanazt a munkát elszámolá-J sában, Egy másik hiányosság, amid ugyancsak a vizsgálat tárt fehj hogy az építő' kisiparosok zöJ me, s az asztalosok, kárpitod sok, mázolok jó része is több-», nyíre közületi megrendelések? teljesítésén dolgozik, s nem* jut idejük a lakosság’ számára szolgáltatások teljesítésére? Egyikük, ifjú Kovács Gyula kárpitos és fényező kisiparos például kizárólag a Kunszent-* miklós és Vidéke Földműves- szövetkezet számára dolgozik' bútorokat fest, Egy év alatt 97 775 forint munkadíjat fi­zettek ki ifjú Kovács Gyulának? Világos dolog, hogy sokkal job­ban járt volna a szövetkezet? ha saját tagjával végezteti ef a festési, fényezési munkákat. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy e hiányosságot-;' fennállásához a tanácsi ellen­őrzés gyengesége is hozzájá­rult. A járási tanácsnál 8 év alatt 7 előadó .váltotta ­egymást az ipari előadói munkakörben. A vizsgálat eredményéről ké­szült jelentést a pénteki ülésén-, vitatta meg a járási NEB, » azt központi szervükhöz tér . jeszijk feh Levél a M A V-nak (Világításit is tfííthl kiflink vezetesere. Komsics Ferenc aknamunkája és aktív támo­gatása következtében csak­Á kisiparosság zöme szükséges és hasznos tevékenységet folytat — állapította meg vizsgálatai során a dunaveesei Járás Népi Ellenőrzési Bizottsága, Ságra Is fényt derített azonban a népi ellenőrök vizsgálata. így például most tűnt ki, hogy a lakatos és gépésakovács kis­iparosok többsége motorjavitá- sokkal is foglalkozik, pedig az érvényben levő rendelkezések szerint ez kontárkodásnak szá­mít, mivel a motor javításra nincs iparengedélyük. Bukvard Árpád solti kisiparos például úgyszólván csakis motorjavítás­sal foglalkozik, holott erre nincs hatósági engedélye. A vizsgálat egy másik általá­nos megállapítása az volt, hogy a tavaly megjelent ren­delkezés ellenére még nem folytatnak meg­felelő könyvelést a kisipa­rosok. Egykük-másikuk egyáltalán nem vezet könyvelést, némelyik meg a háztartási kiadásokat is üzleti könyveiben tünteti fel. Csupán Solt községben találták e téren rendben a dolgokat a népi ellenőrök, mivel az ottani községi tanács számonkéri a könyvelést a kisiparosoktól. A könyveléssel kapcsolatos másik, ugyancsak általános hiba, hogy a 100 forinton felüli mun­kákra sem készítenek ár­vetést. így fordulhatott elő, hogy a Kiinszentmikloai Gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents