Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
1959. január Sl, szerda 3. olda» JOGOSULT-E? Az emberiség szívébe* Megyei szerveink nemrégiben felülvizsgálták a .munkásosztály helyzetét és a jellemző adatok • többségét nyilvánosságra hozták. A köznyilvánosságra hozott adatok között szerepelt olyan tétel is, amely megállapította, hogy a munkások egy jelentős részének általános műveltsége (3—5 elemi) igen alacsony. Ez az adat, ahogy már több helyről is hallottuk, egyik-másik nem eléggé megfontoltan gondolkodó, főleg értelmiségi dolgozónkat lenéző mosolygásra és olyan megjegyzésre késztette, hogy »ilyen hát a vezető osztály?« Természetesen, sző sem lehet általánosításról. De azt sem szabad megkerülni vagy eltussolni, hogy igenis vannak az értelmiség és más rétegek között is olyanok, akik felületes jelenségekből ítélve tagadják, vagy legalább is kétségbevonják a munkásosztály jogosságát a vezetésre. Sokan — abból az objektív helyzetből kiindulva, hogy a munkásosztály, lélekszámút tekintve, kisebbséget alkot a dolgozó parasztsággal és társadalmunk többi rétegével szemben — hajlamosak tagadni a vezetésre való jogosultságát. Hol az igazság? Tény, és ez megcáfolhatatlan, hogy a proletárok osztálya a kapitalista országok többségében, de a szocialista országokban is, lélekszámút tekintve nem a legnagyobb osztály. A tények azt bizonyítják, hogy a vezetésnek nem előfeltétele a számszerű többség. A burzsoázia például, amely a hűbéri társadalom utolsó korszakában a leghaladóbb erő volt, sem akkor, sem pedig a kapitalizmus győzelme után nem volt számbelileg a legerősebb osztálya a tőkés társadalmi rendszernek. A számszerűség músodrendűségét más tényekkel is lehet igazolni. Igaz, hogy munkásosztályunk a szocialista társadalom számszerűleg kisebb részét alkotja, de minden újságot olvasó ember tudja, hogy a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon megteremtésében nagyobb szerepet játszik mint bármelyik rétege társadalmunknak. A kapitalista rendszer által elnyomott proletariátus és a szocialista rendszer győzelmével alapjában átalakult munkásosztály nem számbeli fölénye következtében jogosult a leghaladóbb erő elnevezésre és az új társadalom vezetésére. A Rendszeres utazó vagyok Kisszállásról, mivel munkahelyem vidéken van. Naponta kora reg- vei igen sokan indulunk el autóbusszal a vasútállomásra, ahol 40 percet kell várnunk. Sajnos, a váróterem jéghideg és nincs kivilágítva, pedig jó lenne egy kicsit megmelegedni és a jegyváltásra szolgáló pénzt világosban megszámolni. Nagyon érdekes párbeszéd folyt le 1959. január 14-én a 6.45 perces vonat indulása előtt az egyik utas és a szogálatot •teljesítő forgalmista között, -amelynek szem- és fültanúja *voltam. Ezen a napon igen sok iutas volt és a forgalmista sürgette a jegy kiadását, jobban j mondva az utazóközönséget, nogy gyorsan számolja ki a jegy árát. Természetesen a pénzt kénytelen volt mindenki a jegy kiadása előtt megszámolni, miivel a váróteremben koromsötét volt. A türelmetlen forgal- , msta kiszólt az ablakon: »Ne fite számolja ki a. jegy árát!-» Az munkásosztályt vezető erővé teszi a termelési viszonyokban elfoglalt helye, a tulajdonhoz való sajátos viszonya, a kapitalista rendszer által törvényszerűen bekövetkezett összekovácsol tsága és szervezettsége, a leghaladóbb eszmék elfogadása és képviselése, és alapvető érdekeinek azonossága a többi kizsákmányolt és elnyomott osztályokkal, * Mégis vannak olyanok, | akik a munkásosztály egyes kategóriáinak alacsony általános műveltségéből kiindulva megkísérlik kétségbevonni a vezetés jogosságát. Ez az álláspont is tarthatatlan. Ennek a nézetnek a képviselői megfeledkeznek néhány fontos tényezőről. Nem veszik figyelembe először, hogy a tősgyökeres munkások igen nagy százaléka (20—30), a munkáshatalom kivívásában és fejlődése során olyan állami és egyéb vezető beosztásokba került, amelyeket a hivatalos statisztika nem sorol a munkás kategóriákba. Másodszor, figyelmen kívül hagyják a munkásosztálynak olyan, ugyancsak nagy százalékát, amely az elmúlt 10—13 esztendő alatt értelmiségi képzettséget szerzett, jelenleg is ehhez a réteghez sorolandó, de múltját és gyökereit tekintve aj munkásosztályhoz tartozik. Harmadszor, teljesen megfeledkeznek a felnövekvő új értelmiség jelentős részéről, a munkás szülők gyerekeiről, akik ezer szállal vannak összekötve az őket kitermelő osztállyal. E nézet képviselői nem gondolnak arra sem, hogy a műveltségi színvonalban elmaradott munkások túlnyomó többsége az utóbbi 10 esztendőben a faluról beáramló, munkássá lett dolgozókból kerül ki. A felhozott ellenérvek természetesen nem arra szolgálnak, hogy egyes munkásrétegeknél a tényleges, műveltségi elmaradottságot eltussolják. csupán arra jók, hogy az értékelés reális alapját segítsenek helyrebillenteni. Mások, abból a helyzetből kiindulva, hogy megyénk döntő jellegzetessége a mezőgazda- sági termelés, országosan elfogadják. de a megyében, a községben lehetetlennek tártják, hogy a munkásosztály vezető szerepe megvalósuljon és gya- korlátilag érvényre jusson. • Az ilyen nézet képviselői nem veszik figyelembe, hogy a munkásosztály vezető szerepének érvényrejutása nem azt jelenti, hogy egy mezőgazdasági egyik utastársunk erre visszaválaszolt: »Miért nem világítják. ki a várótermet?« A forgalmista sein maradt adós: — »Számolja ki otthon és kösse zsebkendőbe!« A sok töprengés után végre kielégítő választ kaptunk. Ezután a jegy árát otthon kiszámoljuk és zsebkendőbe kötjük, de mi lesz, ha a zsebkendő csomóját nem látjuk eloldani és az ablaknál azzal vesződünk? Nem tudom, a fűtésre vonatkozóan milyen választ kapunk, feltételezem: azt, hogy melegedjünk meg otthon. Ügy tudjuk, hogy minden vasútállomás számára a világításhoz szükséges lámpa és petróleum biztosítva van. Arra kérném utazótársaim nevében a kisszállást vasútállomás dolgozóit, becsüljenek meg bennünket annyira, mint önmagukat, s világítsák ki a várótermet, no meg fútsenek be a kályhába. M, I. levelező jellegű megye vezető állásainak túlnyomó többségét vagy egészét feltétlenül, kimondottan nagyüzemi munkások töltsék be. A munkásosztály veze-j tőszerepének biztosítása szempontjából természetesen rendkívül fontos (pl. a közigazgatásban), hogy számszerűleg is növekedjék a munkások személyes részvétele a vezető állásokban. De az is biztos, hogy ez egyedül nem dönti el a vezetőszerep érvény re jutását. Az uralkodó osztály vezető szerepét ugyanis elsősorban az őt képviselő párt valósítja meg minden fokon. Ezért, ha a munkásosztály vezető szerepének érvény re jutását kívánjuk, akkor ez egyet jelent azzal, hogy minden területen megvalósítjuk és végrehajtjuk a párt .politikáját. A munkásosztály úgy valósítja meg vezető szerepét, hogy falun élő leghűségesebb szövetségeseit, az agrárproletáro- kat, a szegény parasztságot, a szocialista szektorokban élő dolgozó parasztságot b evőn ja a vezetésbe. A legutóbbi tanácsválasztások is elevenen bizonyítják e szövetségesek iránt megnyilvánuló nagy bizalmat, hiszen jelentős számban a szegény- és a közópparasztság, valamint a szocialista szektorokban dolgozók kerültek a tanácsokba. A párt, a munkásosztály; pártja, politikája a munkásosztály alapvető osztályérdekeinek vélelmezésére és fejlesztésére irányul. De mivel a munkás- osztálynak, mint a társadalom leghaladóbb osztályának alapvető érdekei megegyeznek a többi dolgozó osztályok és rétegek érdekeivel, a párt minden dolgozó osztály és réteg pártja is egyben. Ügy gondoljuk, nem árt ezeket a tényeket figyelembe venni, amikor elbíráljuk egy osztály jogosultságát a társadalom Az elmúlt hetekben 4 szakértő bevonásával összesen 28 napos vizsgálatot folytatott a dunavecsei járás Népi Ellenőrzési Bizottsága. Azt vizsgálták a járás több községében* hogy a kisiparosság mennyire segíti elő a lakosság szükségleteinek kielégítését, s hogy betartják-e a kisiparosság tevékenységének szabályozására hozott törvényeket, rendelkezéseket. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a kisiparosok zöme szükséges és hasznos tevékenységet folytat, javító, szolgáltató munkájuk pedig a korábbi időkhöz viszonyítva jobban kielégíti a lakosság igényeit. A szolgáltatások díjazásának vizsgálatánál az is kiderült, hogy a kisiparosok túlnyomó többsége nem lépi túl a hatóságilag megállapított árakat. Megnyugtató az is, hogy a legtöbb szakmában biztosították az utánpótlás nevelését, csupán a kovács szakma fenyeget elnéptelenedéssel, tanulók hiányában. Ezt a problémát az egyre fejlődő kisipari termelőszövetkezetek sem oldották még meg, amelyek iránt egyre nő az érdeklődés a járás kisiparosai körében* Néhány általános hiányos“ »Ezekben a nehéz órákban, amikor valamennyien a legnagyobb fájdalom nyomasztó súlyával érezzük, hogy egy pótolhatatlan ember távozott el közülünk, ragyogó fénysugárként, az élet elevenségével tör ránk az emlékezés, mely villanásszerűen megmutatja a nagy vezérben a nagy embert.« Így ír Lenin haláláról, s az emberiség gyászáról Clara Zetkin visszaemlékezéseiben. S harmincöt év óta minden esztendőben meghajtják g megemlékezés zászlaját a világ haladó emberei, a kommunista mozgalom harcosai a nagy vezér, a nagy tanító, Vlagyimir Iljics Lenin emléke előtt. Harmincöt évvel ezelőtt távozott el az élők sorából az a nagy ember, aki megtanította a kommunistákat arra, hogy következetesen és megalkuvás nélkül küzdjenek a munkásosztály, a dolgozó nép, a szocializmus ügyéért. Ma már a kommunizmust építő Szovjetunió és a Szovjetunió segítségével felszabadult országok hatalmas eredményei, világraszóló sikerei a megcáfolhatatlan érvei a nagy Lenin prófétai messzelátásának, a leninizmus igazának. Sok százmillió ember ismerte fel már a lenini útmutatások jelentőségét. A Szovjetunió példája, a Kínai Népköztársaság soha nem látott méretű és ütemű építő munkája élteti és ébreszti a kapitalista és a gyarmati országok dolgozóit. Lenin eszméit hirdeti a népek egyre erősödő hatalmas békemozgalma, amely az egyszerű emberek szivéből és gondolataiból merít mint kiapadhatatlan ■ forrásból. Az ő eszméinek igazságát és fényét tükrözik hazánk eredményei is. Két és fél évvel az. ellenforradalom pusztítása után, két és fél évvel azután. hogy a nemzetközi burzsoázia és a hazai reakció nem megrendült a munkas-t osztály hatalma, a párt ereje» S hogy a reakció erői felett a kommunisták vezetésével úrrá» lehettünk — az ő fáklyaként világító eszméinek is köszön-* hető. i Amikor 35 esztendővel ez 4 előtt Lenin halálának híré szerteröppent a világban, a4 egész világ munkásosztálya, gyászba borult. Temetésének napján a proletariátus min-* den országban beszüntette öt percre a munkát. Megszűnt dobogni ez öt perc alatt au gyárak szive, megálltak a vonatok, s a munkások szerte» n világon mély gyásszal ti szívükben rá gondoltak. Hajtsuk meg neve, emlékezete és eszméi előtt tisztelettel mi is fejünket ezen a napon. Ne feledjük soha* hogy a munkásosztály igazának ellenségei ellen az ő tör-* ténelmi útmutatásához hívert minden órában, minden peres ben küzdenünk keli, s ha ax ő látnoki erejű terveit, gon-» dolatait megvalósítjuk, az st nép erejét sokszorozza meg* s leninizmus zászlaja alatt felsorakozó emberiség békéjét és szabadságát viszi diadalra, építkezésénél Pandí Gábor kis-v iparos többször is felszámítottal ugyanazt a munkát elszámolá-J sában, Egy másik hiányosság, amid ugyancsak a vizsgálat tárt fehj hogy az építő' kisiparosok zöJ me, s az asztalosok, kárpitod sok, mázolok jó része is több-», nyíre közületi megrendelések? teljesítésén dolgozik, s nem* jut idejük a lakosság’ számára szolgáltatások teljesítésére? Egyikük, ifjú Kovács Gyula kárpitos és fényező kisiparos például kizárólag a Kunszent-* miklós és Vidéke Földműves- szövetkezet számára dolgozik' bútorokat fest, Egy év alatt 97 775 forint munkadíjat fizettek ki ifjú Kovács Gyulának? Világos dolog, hogy sokkal jobban járt volna a szövetkezet? ha saját tagjával végezteti ef a festési, fényezési munkákat. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy e hiányosságot-;' fennállásához a tanácsi ellenőrzés gyengesége is hozzájárult. A járási tanácsnál 8 év alatt 7 előadó .váltotta egymást az ipari előadói munkakörben. A vizsgálat eredményéről készült jelentést a pénteki ülésén-, vitatta meg a járási NEB, » azt központi szervükhöz tér . jeszijk feh Levél a M A V-nak (Világításit is tfííthl kiflink vezetesere. Komsics Ferenc aknamunkája és aktív támogatása következtében csakÁ kisiparosság zöme szükséges és hasznos tevékenységet folytat — állapította meg vizsgálatai során a dunaveesei Járás Népi Ellenőrzési Bizottsága, Ságra Is fényt derített azonban a népi ellenőrök vizsgálata. így például most tűnt ki, hogy a lakatos és gépésakovács kisiparosok többsége motorjavitá- sokkal is foglalkozik, pedig az érvényben levő rendelkezések szerint ez kontárkodásnak számít, mivel a motor javításra nincs iparengedélyük. Bukvard Árpád solti kisiparos például úgyszólván csakis motorjavítással foglalkozik, holott erre nincs hatósági engedélye. A vizsgálat egy másik általános megállapítása az volt, hogy a tavaly megjelent rendelkezés ellenére még nem folytatnak megfelelő könyvelést a kisiparosok. Egykük-másikuk egyáltalán nem vezet könyvelést, némelyik meg a háztartási kiadásokat is üzleti könyveiben tünteti fel. Csupán Solt községben találták e téren rendben a dolgokat a népi ellenőrök, mivel az ottani községi tanács számonkéri a könyvelést a kisiparosoktól. A könyveléssel kapcsolatos másik, ugyancsak általános hiba, hogy a 100 forinton felüli munkákra sem készítenek árvetést. így fordulhatott elő, hogy a Kiinszentmikloai Gimnázium
