Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-03 / 2. szám
1959. január 3, szombat 3. oldal Kiskunhalason is valcraváltjuk a munkásosztállyal kapcsolatos határozatot Az Állami Biztosító egyévi munkája Közel két és fél hónappal ezelőtt pártunk központi bizottsága nagy jelentőségű határozatot hozott »A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról«. Ezt a határozatot városunk dolgozói nagy érdeklődéssel és egyetértéssel fogadták. Üzemi pártszervezeteinknél és városi pártbizottságunkon sokan szóvátették, hogy helyeslik a határozatban felsorolt intézkedéseket és azok megvalósításának ideje iránt érdeklődtek. Azóta megjelent az új nyugdíjrendelet és megtörtént a pedagógusok fizetésrendezése is. A határozat számos más intézkedése a jövő év elején valósul meg. Mindez igen jó hatást váltott ki a dolgozók körében, megcáfolva azoknak az érvelését, akik a határozat megjelenése után még megpróbáltak kétkedést, bizalmatlanságot kelteni. Bár részletesen még nem állítottuk össze tennivalóinkat, a határozattal kapcsolatban azonban néhány feladat máris világos előttünk. Mindenekelőtt a határozat széleskörű ismertetését szervezzük meg. Ennek érdekében a közeljövőben összehívjuk azokat a párttagokat és pártonkívüli dolgozókat. akik résztvettek városunkban a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetének vizsgálatában és hozzájárultak a határozat kidolgozásához. Ezekkel az elvtársakkal való tanácskozás után minden, üzemben és vállalatnál megvitatjuk a határozat végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A határozatnak megfelelően nagy figyelmet fordítunk a munkások problémáinak meg- pldására, különösen a lakásgondok enyhítésére. Javaslatunkra az illetékes tanácsszervek a megüresedő lakásokat és a most épülő új bérházakat elsősorban a munkás lakásigénylöknek juttatják. Január elejétől kezdve minden üzemben rendszeresítjük a pártnapok megtartását, hogy megjavítsuk a munkások tájékoztatását az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, valamint a párt- és a kormány fontosabb intézkedéseiről. A pártnapokra az üzem valamennyi munkását meghívjuk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy üzemi pártszervezeteink tovább erősítsék az üzem dolgozóival elvtársi, baráti kapcsolatukat. Ennek érdekében, a városi párt-, állami- és tömegszervezeti vezetők az eddiginél gyakrabban részt vesznek az üzemek rendezvényein és munkaidő után társadalmi munkával segítik elő a város lakosságának érdekeit szolgáló létesítmények felépítését. Növelni kívánjuk a munkás- osztály felelősségérzetét is a hatalom helyes gyakorlásáért, a nemzeti vagyon védelméért, a nép anyagi és kulturális jólétének emeléséért, a szocialista társadalom felépítéséért és az ország vezetéséért. Brecska Attila, a kiskunhalasi városi párt- bizottság osztályvezetője Fokozott óvatossággal Az esős, ködös, nedves idő beálltával a közutak felülete erősen síkossá, csúszóssá vált, ami igen nagy baleseti veszélyt rejt magában. Ilyen időben elég egy hibás fékezés, vagy egy hirtelen vett kanyar s megtörténik a baleset. Hogyan kerülhető el ez a veszély? Csakis úgy, ha a gépjárművezetők, fokozottabb óvatossággal és gondossággal vezetnek, s munkaidejük alatt nem fogyasztanak szeszesitalt. 1958, december 12-én Duna- ! jcse határában a budapesti Vendéglátóipari Vállalat személygépkocsiját ittas állapotban vezette a gépkocsivezető. Figyelmen kívül hagyva a KRESZ szabályait, áthajtott az út baloldalára és összeütközött egy vele szembe jövő Vippon gépkocsival. A karambol után mindkét gépkocsi nekiszaladt az útmenti fának. Az egyik gópkocsiJi tízezer, míg a másikon ötezer forint értékű kár keletkezett. A könnyelműség é» figyelmetlenség is sokszor vezethet komoly balesethez. December 19-én a matkói dűlőúton vontatóval rozsét szállítottak. A rözsével megrakott vontató az erdei úton haladt, s a rakodó- munkások közül öten felültek a rőzse tetejére. Kerekes Tibor helvéciai lakost egy kinyúló faág hátra rántotta és a két kocsi közé zuhant. A hátsó pótkocsi kerekei keresztül mentek rajta és Kerekes Tibor félóra múlva meghalt. Milyen következtetést vonhatunk le a fent említett esetekről? Azt, hogy fokozottabb óvatossággal, nagyotjb figyelemmel, a szeszesital mellőzésével elkerülhető és megelőzhető minden baleset, (bs.) Az Állami Biztosító Bács Kiskun megyei Igazgatósága az idén tűz-, betöréses lopás-, szállítási és üvegtörési károkért, valamint állatelhullás és kényszervágás esetében 3566 alkalommal, összesen hat millió forintot fizetett ki üzemeknek, termelőszövetkezeteknek, valamint magánügyfeleknek. Az 1958-as évben 3180 közületi biztosítást kezeltek, a magánszektorbeli biztosítások száma pedig több mint százezer. Eddigi tapasztalataik szerint a lakosság leggyakrabban a tűz-, baleset- és temetkezési biztosítást veszi igénybe. Jégkára miatt például a nagybaracskai Üj Élet Tsz 191 ezer 165 forintot, a bajai Vörös Fény Tsz 134 468 forintot kapott. Állatelhullás miatt pedig a kecskémét—borbási Vörös Csillag Tsz-nek 24 200 forintot, a solti Szikrának 21700 forintot. Gulyás Lajos ladány- benei lakosnak 19 200 forintot fizettek ki. Iskolai biztosítás címén Kovács Mihály bácsbor- sodi általános iskolai tanulónak 7200 forintot utaltak ki, aki robbanó töltetet talált, ezzel játszott és három ujját a robbanás leszakította. A fent említett példák igazolják, hogy az Állami Biztosító a kártérítési összeg gyors kiutalásával és a biztosított felek ügyes-bajos dolgainak so- ronkívüli elintézésével igyekszik a dolgozók bizalmát kiérdemelni. A lakosság biztosítási igényeinek kielégítése érdekében több új biztosítási lehetőséget vezettek be. Többek között a 3—5 havi időtartamra szóló, egészen alacsony díjú hízósertés-, legújabban pedig az általános háztartási biztosítást. Ez utóbbi folytán minimális havi díjért egy kötvényen nyújtanak biztosítási fedezetet tűz-, villámcsapás-, robbanás-, betöréses lopás-, rablás-, üvegtörés-, szavatossági és baleset- károk esetében. A termelőszövetkezeti tagság. az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak háztáji vagyontárgyait és állatállományát kedvezménnyel biztosítják. A szerződéses termelés elősegítése érdekében a szerződött növények jégbiztosítási összegét alacsony díjtétellel számítják és ezt a termény beszállításáig hitelezik. Kétmillió forint megtakarítás A munkásszállásokról, a takarékossági mozgalom eredményeiről és a kollektív munkáról tárgyalt a HVDSZ területi bizottsága Legutóbbi ülésén több, a helyiipari vállalatok dolgozóit érintő kérdésről tárgyalt Farkas István elvtárs elnökletével a HVDSZ területi bizottsága. Az ülésen megvizsgálták a Keceli Tózegbánya Vállalat, valamint a megyei Talajerögaz- dálkodási Vállalat izsáki tőzegtelepének munkásszállását, s az ottlakókról való gondoskodást. A helyszíni ellenőrzések eredményeként a területi bizottság megállapította, hogy a munkásszállások állapota 1958, első negyedében tapasztaltakhoz képest szembetűnően javult. A szálláshelyek tiszták, rendben- tartottak, s a munkások ellátása is kifogástalan. Kecelen a 80 főt befogadó szálláshely, valamint a konyha és a fürdő megfelel az igényeknek. Izsákon az időszaki munkák végeztével a munkásszállások túlzsúfoltsága megszűnt. Tavasszal azonban a nagyobb munkák megindulásakor várható, hogy ez az állapot megismétlődik. A szakszervezet kérésére ezért a megyei tanács 80 000 forintot biztosított az izsáki munkás- szállás bővítésére, mellette pedig . íiirdő és étkezde építésére. A területi bizottság ezután megtárgyalta és értékelte a helyiipari vállalatok takarékos- sági mozgalmának eredményeit. A tanácsi könnyű- és építőanyagipar 1 500 000 f orint értékű felajánlásával szemben a harmadik negyedév végéig egy millió 800 000 forintra teljesítette vállalását, év végéig pedig több mint két millió forint értékű megtakarítást ért el. Több vállalat eredménye olyan jelentős, ami külön említést érdemel. így a Kecskeméti Téglagyár Vállalat csaknem 800 000 forintot, a Dél- Bács megyei Téglagyár Vállalat negyedmilliót. Baján a Vas- lés Fémipari Vállalat 200 000 forintot, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár 140 000 forintot, a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat 120 000, a Bács- Kiskun megyei Nyomda Vállalat pedig 115 000 forint megtakarítást ért el. A területi bizottság ezek után részletesen foglalkozott a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat szakszervezeti bizottságának kollektív munkájával, valamint azzal, hogy az üzemi bizottság . hogyan, milyen módszerekkel foglalkozik a bizalmiakkal. Megállapították, hogy az üzemi bizottságon belül érvényesül a kollektív vezetés. Hiba azonban — szögezte le a területi bizottság —, hogy az üzemi bizottság nem fordít kellő energiát a bizalmiakkal való foglalkozásra. A velük való beszélgetések során megállapították: nem kielégítő azok tájékozottsága. Egyes határozatokról nem tudnak, vagy csak kérésbe értesültek. A területi bizottság ezért felhívta a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat üzemi bizottságának figyelmét, íogy az új évben pótolják ezt i mulasztást. Januárban a munkásosztály- lyal kapcsolatos párthatározat izellemében a tanácsi iparban iolgozók kulturális, oktatási íevelési, valamint szociális íelyzetét vizsgálja meg a íVDSZ területi, bizottsága. & Gr. j tíVIIZOlAJ fitít/lJi rORDIIOIIA : CALSAJ PUN í. RÁC Egy drótkötélben — talán az antennában — sikerült is megkapaszkodnia. A drótban fogózkodva tenyereit át a kis hídig. Ott észrevették. De, ahelyett hogy segítettek volna neki. egy alak durván rávetette magát és hátrakötötte a kezét. Más körülmények között ugyancsak póruljárt volna az ilyen »életmentő«. Limar köny- nyen megbirkózott két-hárcm emberrel. Még most, elgyengült állapotában is úgy méregbe jött, hogy kitépte magát a szorításból, s alaposan belerúgott valakibe. Az szitkozódva zuhant a vízbe. Ekkor egyszerre többen rávetették magukat Mihailra, leszorították, összekötözték és a tengeralattjáróba tuszkolták. A szűk teiső harci kabinban aztán — véletlenül-e vagy szándékosan? — úgy bevágták a fejét a fémajtó-keretbe, hogy újra elvesztette öntudatát. De most már sokkal hosszabb időre... A tengeralattjáró a tenger fenekén feküdhetett, mert a motorok nem dolgoztak és ringast >em lehetett érezni. Limar összerándult, egy ügyes mozdulattal felült. Ujjahegyével citapogatta a csuklóját szorító cötelet. A tartós, jól meggyan- ázott jutakötél kettős tengeri :somója szinte béklyóba verte. Hégis elhatározta, hogy minden- iron kiszabadul a béklyóból. Egy kiszögellést vett észre a 11. ^ A torpedó az ő kajütje alatt robbant. Felszakította a hajó oldalát, félredobta az alvót, és csak a szerencsés véletlenen múlott, hogy agyon nem zúzták a fabordák roncsai. Mihail már csak a vízben tért magához. Keze egy fadarabba kapaszkodott görcsösen, feje zúgott, szája ösz- szeragadt valami sós íztől. Kiáltani akart, de néma volt. Akkor még gondolkodni sem tudott, ám öntudatlanul is harcolt az életéért; biztonságosabban helyezkedett el a deszkán, oldalra evezett, hogy a hajó alá ne kerüljön — aztán különös, fél-eszméletlen állapotba került. Végképp csak akkor tért magához, amikor egy hullám átcsapott felette. Nem messze tőle tengeralattjáró úszott, nagyön lassan. Kis hídján néhány ember állt. Limar megfeledkezett a tegnap este történtekről. Fel sem tételezte volna, hogy éppen ez a tengeralattjáró torpedózta meg az Igarkát. Igaz, ideje sem jutott arra, hogy mindent meggondoljon. — Segítség! — kiáltotta a rádiós. Melléből azonban csak tompa hörgés szakadt ki. Nyelve még nem mozgott, de érezte, hogy e.reje fokozatosan visszatér. El is határozta hát, hogy eldobja az életmentő deszkái s a tengeralattjáróhoz úszik. Előbb-utóbb talán el is szakíthatta volna a kötelet. De hirtelen kattant a retesz és a kis ajtó kinyílt. Két markos marcona tengerész kituszkolta a börtönből és talpra állította. Egyikük, rangidős, előremutatott. Limar engedelmesen követte az alacsony, szűk folyosón. Sohasem volt tengeralattjárón, mégsem volt kedve körülnézni. Szinte gépiesen lépkedett, s közben egyre csak azt fontolgatta, hogy mit jelent ez a váratlan fogság és mit várhat rabtartóitól? Első, második, harmadik hajó- fülke... Gépi részleg,,. Eádióháta mögött, odaszorította a keiét, majd a csomót kitartóan a fal éléhez dörzsölte. A kötél húsába vágott, a rosszul festett rdes fém reszelte tenyerét, ezrei azonban most nem törődhetett, kabin. . ; A tengerész a folyosó végén megállt és kopogott. Az ajtó mindjárt kinyílt. — Lépjen be kérem! — mondta tört orosz nyelven egy beteges külsejű, civilruhás emberke. Limar borúsan méregette a pici kajütöt, ezt a számára ismeretlen világot. — Mily jogon kötöztek meg engem? En szovjet állampolgár vagyok. A civilruhás arca meglepetést színlelt. — De hiszen ön késztetett rá bennünket! Kis híja, hogy megölte egyik tengerészünket!... Ami pedig az állampolgárságát illeti... — és gúnyosan nézett a félmeztelen Limaira — legalább valamilyen iratai lennének! — Rádión is érdeklődhet utánam. — Na, persze!..! Kérem, foglaljon helyet! — A civilruhás ember a fémasztalkához ült és üres papírlapot vett elő. — Vezetékneve? ... Foglalkozása? ... Születési éve? ... Lakcíme? ... Családi állapota ... Limar először türelmesen fe- lelgetett, de aztán dühbe jött: — Mi szükség van erre? Csak egyt írjon fel: Limar rádiós az Igarkáról. , < — Az sajnos kevés. Hiszen; tudhatja; diplomáciai eljárások,: miegymás ... önnek ezt a je- ! lentést alá is kell írnia... Bo- : csásson meg, hogy angol nyelvű.; Sajnos, nincs fordítónk. j ' (Folyt, kövh Hízottsertését is biztosíthatja
